Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-09 / 107. szám

6 • VÁLASZTÁS '94 DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 9. Előbb imádkoztak, aztán voksoltak Csongrád csendben választott Kiegészítem a cfmct azzal, hogy nemcsak a város, hanem környéke is ünnepélyes csöndbe burkolózva nyilvánította akaratát, az urnák előtt folyamatosan jelentek meg. Kivételként említették, hogy a mise után a csongrádi gimnáziumban kisebbfajta tumultus támadt, hogy jó néhányan előbb imádkoztak, s csak aztán voksoltak. Tömörkény községben mindössze két rossz helyre kitett plakátot kellett eltávolítani. Általában jól tájékozottak az emberek, magabiztosan mentek be a fülkébe, tudták, hogy a megfelelő karikába ikszét kell tenni, baj inkább a szűk „szájú" ládákkal volt, s mivel többen féltek kettőbe hajtani a borítékot, próbálgatták, hátha belemegy gyűrés nélkül is. Mondják, hogy Csongrádon szombat éjszaka néhány álmatlan plakátragasztó járta a várost, egymás nyakába állva jó magasra fölbiggyesztették kedvencüket. Akkor már az „ellenőrök" javában aludtak. Érdekes színfolt volt látni, hogy a Fő út és a Csemegi utca sarkán lévő ház falát csomagolópapírral fedték be, mert a plakátok a szavazóhelyiség közelében voltak. Részeg, duhaj embert se a községekben, se Csongrádon nem láttunk. Pedig nem volt tegnap szesztilalom. A 4. számú választási bizottság elnöke, Hajdú Dezső semmi rendkívüli dologról nem tudott beszámolni, semmilyen kirívó eseményről nem tudott, mely a választás nyugodt légkörét megzavarta volna. A 18 órai jelentés szerint ebben a kerületben a szavazatra jogosultaknak 65,8 százaléka élt törvény adta jogával. B. Gy. Gy. Dr. Eke Károly nem mulasztott órát Dr. Eke szavaz. (Fotó: Somogyi Károlyné) • A csongrádi belsővárosi öreg óvodába délelőtt tíz tájban nyitott be dr. Eke Károly, a KDNP képviselőjelöltje, hogy leadja szavazatát. Ismerősként üdvözölték. Amikor kijött, körülnézett az udvarban és ezt mondta: idejártam, valamikor én is... • Milyen hittel készült erre a napra - kérdeztem. - A győzelem hitével... Nekem ugyanis tiszta a lelkiismeretem abból a szempontból is, hogy eddig is mindent elkövettem a lakosság érdekében. Egyetlen egyszer sem maradt el fogadóórám, pedig 15 település között nagyon nagy a távolság, 120 km a kerületem átmérője. A magyar parlamentarizmus történetében talán csak velem fordult elő, hogy egy ülésszakon négy törvényjavaslatomat elfogadta a T. Ház. Én azért is kardoskodtam, hogy a nők nyugdíjkorhatára 55 év maradjon, de aki akar, dolgozhasson tovább. A hadigondozottak kárpótlása a vöröskereszt adómentessége ugyancsak szívügyem volt. S hiszem, hogy folytathatom a küzdelmet, mert nem jönnek könnyebb napok, sem boldogabbak a választás után, ez csak a későbbiekben következhet be. Én akkor jutottam be a Parlamentbe, amikor ezért a munkáért egy fillér sem járt. Nem a pénz érdekelt. Szeretném a nehéz napokban is szolgálni azokat, akik hisznek bennem. Veres János és barátai Vasárnap fél 8-kor Verés János, Csanytelek polgármestere, az MDF országgyűlési képviselőjelöltje és felesége Szegeden, a Csongrádi sugárúti iskolában adta le szavazatát. • Milyen szívvel választott? - kérdeztem. Nyugodt szfvvel - válaszolta. - Nem úgy mint 73ban, amikor először. Hogy miért? Most már nem csak a választás szabad, az ország is. Négy hónap alatt ugyanis egy 270 kilométeres kerületű elipszisben utaztam ide, oda és sok barátot szereztem. A huszonhárom indulni szándékozóból végül tizenegyen lettünk jelöltek. Azzal tisztában vagyok, hogy ez a népes mezőny és az esélyek között milyen összefüggés van. Nincsenek illúzióim. Örülök annak, hogy a kampány hevében sohasem bántottam meg egyetlen képviselőtársamat, noha velem szemben nem mindenki tartotta magát ehhez. Azt gondolom, ha keresztény vagyok, akkor úgy is kell viselkednem. Megbocsátottam előre minden ellenem vétőnek, nincs szívemben harag, legfeljebb nem felejtem el, ami történt. • Hétfőtől megváltozik-e valami... ? - Nem tudom. Zsúfolt hét elé nézek, mert Csanyteleken falunap lesz szombaton és vasárnap. Méghozzá olyan eseményekkel, melyre még Veres János és felesége nem volt példa. Két miniszter, sok neves vendég, - először Amerikából is - látogat el hozzánk. Itt lesz a toledói magyar közösség elnöke is... Pászti Tóth Gyula nyugodtan ébredt A csongrádi mezőgazdasági szakiskolában lévő szavazóhelyiségben fél 11 tájban adta le szavazatát Pászti Tóth Gyula, az SZDSZ képviselőjelöltje és felesége. • Milyen napra ébredt? kérdeztem. - Nyugodt vasárnapra egy csendes városban. S bennem is nyugalom van. Örülök annak, hogy olyan helyen élek, ahol a választási küzdelemben semmiféle durvaságot nem tapasztaltam. Számomra nagy tanulság: bármelyik jelölt is jut innen be a Parlamentbe, az ilyenfajta együttműködési készséget erősítse. Többször léptünk fel közös fórumon a különböző pártok színeiben, sok mindenben nem értettünk egyet egymással, de sértő kijelentést nem tettünk. Talán nem túlzott az a következtetés, hogy ebben a választókerületben a türelem nem hiánycikk, s talán a politikai kultúrával sincs olyan nagy baj, mint ezt egyesek beállítják. Nem szabad egy pártba beszorulni, képviseljen, akik választókerületében élnek. Ha nem szavaztak rá, akkor is... A Gernig család megbeszélte Kolumbán János, a „plébános" • Makói választási körséta Nem olyan szegény, hogy ne ígérhessen Horváth György szerint munkalehetőséget kell teremteni • - Leszavaztál Sándor? - érdeklődik az ismerős. - Nem én, sokan vannak, sorba kell állni - válaszolja a megkérdezett, majd kerékpárra pattanva elkarikázik. Makón szerencsére a többség nem (gy gondolkodik, mint Sándor bácsi, a 3. számú szavazókörben például reggel fél 9-re a bejegyzettek több mint 10 százaléka már leadta voksát, de ugyanilyen érdeklődés tapasztalható a többi szavazóhelyen is, ahol az emberek türelmesen várakoztak a hosszú sorokban. A megszólítottak többsége megilletődve beszél, többen elzárkóznak. - Én kritizáljam a parlament és a kormány munkáját - lepődik meg Kolumbán János, saját bevallása szerint „plébános" (pléhvel bánós, bádogos) -, nekik maguknak kellett volna ezt megtenniük. Akik a múltat rendezték, ide is eljutottak, úgy csinálták, nehogy jobb legyen, mint volt. Ha akarnak, tudnak is ezen változtatni, és hozzáfognak dolgozni, még azok is, akik segítenek annak, aki semmit se csinált. A bácsi élcelődő kedve akkor sem hagy alább, amikor megpillantja Dán János független kisgazdapárti képviselőt. Mintegy elmenőben, odaveti: - „Magyarul magyarra szavazni, de ez dán." Gernig István családja még odahaza megbeszélte, kire adja le voksát. „Szabotálni" nem lehetett. - Jól meggondoltuk, kire szavazunk, hiszen ismerjük a helyi képviselőjelölteket. Azt szeretném - mondja István -, ha nem kellejie még egyszer jönni. A választások rengeteg pénzbe kerülnek így is. - Amikor voltak választások a háború előtt is, én mindig eljöttem - meséli Cseh Antalné. - A háború előtt ajtók voltak a szavazófülkéken, azt magunkra csukhattunk, nem ilyen lepedők. - Ismeri a néni a jelölteket, tudja, ki, milyen ígéretekkel rukkolt elő - szólt a kérdésünk. * - ígérni tud az mind, nem olyan szegény egy se, hogy ne tudna ígérni. Az a kérdés, mit tart be. Késő délután Kiszomborra is bekanyarodunk, de a szavazóhelyen alig találunk valakit. Majd délután - mondják -, most ebédre készülnek az emberek. Horváth Györgyöt sikerült szóra b/rnunk. - Azokat szeretném látni a Parlamentben, akik a nép javán dolgoznak - mondja. Ázt kívánom, hogy boldogabbak legyenek az emberek, ne legyen annyi munkanélküli. Teremtsenek munkalehetőségeket, akkor talán más lesz a helyzet. Ha az embernek munkája van, mindene van: családja, élete, jövóje. Varga Jenőtől, a makói választási bizottság elnökétől megtudtuk, hogy semmilyen szabálytalanságot, rendellenességet nem tapasztaltak a városban és a környező falvakban sem. A délutáni adatok birtokában biztosra vehető, hogy a választások érvényesek. T. T. Dr. Sánta Sándor kétszer szavazott Dr. Sánta Sándor polgármester jó (egyesült) kisgazda létére az elsők között akart elmenni szavazni. Kérésünknek engedve egyeztünk ki a nyolc órában. Élőször beteg édesanyjával, Sánta Sándorné Szentpéteri Viktóriával odahaza beszélgettünk. • Mit szeretne, ha a fia folytatná az orvosi pályát, polgármester maradna, vagy ha országgyűlési képviselő lenne? - Sikert kívánok neki minden oldalon. Szeretném, ha könnyebb lenne neki. Féltem is, mert idegileg csak jobban kikészül, mint amikor orvos volt. Egy kis kellemetlenség történt a 3. sz. válaszókörben, mert a polgármester kitöltötte a szavazólapokat, majd újakat kért. • Ön kétszer szavazott? - Dehogy, csak szemüveg nélkül jöttem el, s elnéztem a neveket. • Mit szólnak a kisgazdák, hogy 8-kor és nem 6kor jött szavazni? jfjP' 1 Dr. Sánta Sándor és édesanyja. (Fotók: Hárs László) - Mentegetőznöm kell, majd rátok fogok hivatkozni. • Ez rossz fényt vet a kisgazdapártra ? - Természetesen, a korán kelő ember mélységesen lenézi az éjszakai baglyot, aki délig alszik. Persze elnézést kérek ez utóbbi rétegtől. • A szavazólapon öt orvos neve szerepel. Ön is orvos. Hogy magyarázza ezt a fokozott érdeklődést a szakmabeliek részéről a politika iránt? - Az orvosi pálya nem kifejezetten politikai pálya. Az elmúlt negyven évben az orvosok megtehették azt, hogy nemigen politizáltak. Hogy miért indul most ennyi orvos, állatorvos? Nem tudom, lehet, hogy tiszta a múltjuk. T. T. Pászti Tóth és felesége nem lenne szabad senkit kirekeszteni a magyarságból, mert esetleg nem úgy értelmezi a követelményeket, mint a kirekesztő. Aki valóban komolyan gondolja, hogy a közélet felső fokára lép, törvényhozó lesz, az tudjon népben gondolkodni. Igaz, hogy egy párt színeiben indult, de akik rászavaztak, azok joggal elvárhatják tőle, mindenki javára dolgozzon, jobbítson; vagyis mindenkit • A Rákóczi iskola mögötti területen, a szokásos vásártéren most is ugyanannyi árus van, mint máskor. Ferenczi Jánosné Szegedről, Baktóból jött házi kolbászt, pecsenyét sütni a kistelekieknek. - Éjjel kettőkor keltünk a férjemmel, bepakoltunk a Barkasunkba, és hajnal négy óra után értünk Kistelekre. Nekünk ezek a vásáros vasárnapok az igazi munkanapok. Időben kell ideérni, hogy jó helyet kapjunk. Régóta járunk ide, már sok törzsvevőnk van, ezért nem hagyhatjuk ki a választás napját sem. A forgalom olyan, mint máskor. Ma a sült kolbász és a szálka nélküli hal a sláger. - Hát a választással mi lesz? - Délután 2 körül már ottKistelek Előbb a vásár, azután a választás Tegnap, a választás napján, Kisteleken vásárt is tartottak. Mint Lengyel Istvánné dr., a város jegyzője elmondta, többen felvetették, hogy a választások miatt el kellene halasztani, de kár lett volna rájuk hallgatni, mert úgy tűnik, a vásár jobban kimozdította az embereket otthonról. Akadtak, akik csak azért mentek szavazni, mert a választókör úgyis az útjukba esett. hon vagyunk, tisztálkodunk, s kényelmesen átsétálunk a baktói szavazókörbe, ami majdnem ott van a szomszédunkban. Már eldöntöttük, hogy kire szavazunk, feltétlenül leadjuk a voksunkat. Sok a bámészkodó Illés Miklós csongrádi késesmester sátránál is. Nézegetik a bicskáit, de kevés az igazi vevő. - Szerintem gyengébb most a vásár, mint máskor szokott lenni. Nem is maradok sokáig, dél körül összecsomagolok, és megyek haza szavazni. Már régen eldöntöttem, hogy a Vállalkozók Pártját támogatom. „Falu végén nádfeles kis házikó" - zeng a lakodalmas nóta az egyik, kazettákat kínáló sátorból. Az embereket, úgy tűnik, nem nagyon hozza lázba a politika, ha rákérdezek, majd' mindenki azt feleli: előbb a vásár, azután a szavazás. Kisteleken 11 szavazókört állítottak fel, a legnagyobbikban 1097 választásra jogosult polgárt várnak, a legkisebb külterületi körzet a Felgyői ÁG feketehalmi ebédlőjében van, ott 104-en adhatják le voksukat. H. Zs.