Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-09 / 107. szám

4 • VÁLASZTÁSOK '94 DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 9. Arcok az egyes körzetből Póda Jenő (MDF) és Mózes Ervin (SZDSZ) egyszerre érkezett. Csak nem egymásra szavaztak? Póda Jenő Mózes Ervin • Négy-öt évvel ezelőtt né­melyik rendszerváltó, köz­tük ön is, este útiholmival pakolta meg autóját, ügyelt arra, hogy a tank mindig tele, az útlevél a kesztyűtar­tóban legyen. Ismerve a közvélemény-kutatási ered­ményeket, összecsomagolt-e már? - Nem, és nem is fogok, de nem is akarok. Meg sem for­dult a fejemben ilyesmi. Akkor rendszerváltás volt. most leg­rosszabb esetben is csak kor­mányváltás következhet. Az emberek is mások. Kiegyensú­lyozottak, tudják, hogy kire szavaznak. Ha a részvétel eléri a 70 százalékot, az ország dön­tése ellen nincs apelláta. • A XX. században sokféle Magyarország torlódott össze. Május után vajon melyik folytatódik? - Azt szeretném, ha olyan Magyarországon élhetnék, amely egyszerre épít a nemes hagyományokra, a konzervatív értékekre, de jelen van a huszadik századi modernizáció a gazdaságban is és a társa­dalomban is. A kétfajta érték­rend teljes mértékben össze­egyeztethető. Egyensúly kell, és lesz is. Nem győzhet sem a szélsőjobb, sem a szélsőbal. • Május után átrendeződ­nek-e a barátságok? Vissza kell-e vonni néhány elsie­tett kijelentést? - Sokan lesznek, akiknek meg kell másítaniuk korábbi szavaikat. Én nem leszek köz­tük. Az utóbbi öt évben, igaz, előtte sem mondtam olyat, amit ne vállalhatnék. A barát­ságoknak egyébként nem át­rendeződniük kellene, hanem helyréállniuk - a politika '89 óta sok embert elszakított egy­mástól, családokat bomlasztott szét, vagy ugrasztott össze. Meg kell tanulnunk elfogadni a másik ember véleményét. • Zajos, igazi amerikai kampányt folytattak az utolsó napokban. Nagyon elfáradt? - Igen. Kérdezték tőlem, mit várok a leginkább. Azt felel­tem: a péntek éjféli kampány­csendet. Azt hiszem, mindent elmondtunk, amit fontosnak tartottunk. Az országnak most a választások utáni nyugalomra van szüksége. • Sportemberként sok mér­kőzésen vett már részt. Mennyire izgalmas egy vá­lasztási kampány? - Számomra is meglepő módon nyugodtan viselkedtem. A legtöbb versenyem előtt sok­kal jobban izgultam. Azono­sulni tudtam a politikai el­képzeléseimmel, mindvégig önmagamat adtam. Kíváncsi vagyok, hogy ez mennyire tet­szett és kell a választóknak. Semmi olyat nem tettem és mondtam, ami miatt restell­kednem kellene. • Felkészült a parlamenti szereplésre is? - Igen. Még a leendő mun­katerületet is meg tudom je­lölni: az állami szervek, illetve az önkormányzatok működésé­vel, jogi környezetével szeret­nék foglalkozni. Ehhez értek, ez a szakmám, és ezen a téren számíthat rám az SZDSZ. • Vajon tényleg számít­hat-e? - Esélyesnek tartom ma­gam. A kampány időszakában a lakossággal való találkozása­im is erről győztek meg. Bizta­tó, hogy a közvélemény-kuta­tások adatai szerint az SZDSZ az a párt, amellyel szemben a lakosság a legkevésbé elutasító. • Ön első ízben jelölteti magát országgyűlési képvi­selőnek, a fia pedig első szavazó. Nem hétköznapi reggelre ébredtek. - És az idő is nagyon kelle­mes. Optimista lehetek. Azt hi­szem, mindent megtettünk a si­kerért, a kampányunkat megfe­lelőnek ítélem, soha nem üt­köztünk fölöslegesen, nem sze­mélyeskedtünk, nincsenek el­lenségeink - ez sem hétköz­napi -, csak versenytársaink. A választók majd döntenek. • A holnapi nap sem kö­zömbös, milyen eredményre számit? - Úgy vélem, a választópol­gárok reálisan, a végzett mun­ka alapján ítélnek. • Nagy fordulat is bekövet­kezhet. Nem tart az ország teljes átrendeződésétől? - Nem. Meggyőződésem, • Még nincs nyolc óra, ön igazán korán kelő ember! - A paraszt már csak ilyen. Országgyűlési képviselői mun­kám is megkívánja ezt az élet­módot. Amikor még tisztessé­ges íróember voltam, mindent fordítva csináltam. Éjszaka dolgoztam, későn keltem. Szigligeten például soha nem kértem magamnak reggelit. • Arra gondoltam, a szom­bat esti, mondhatni, „telje­sen politikamentes" film, a Gulag után talán egyálta­lán nem is tudott elaludni. - Nem néztünk tévét, tudniilik, a szomszédomnak négy kilós kisfiú unokája született, ez sokkal fontosabb esemény volt, mint az esti film. • Alkatát tekintve egyéb­ként is a korán ébredő em­berek közé tartozik. 1986­ban már komoly konfliktu­sa, Tiszatáj-ügye volt a ha­talommal, mások csak 1989-90 táján fedezték fel magukban a demokratát. Akkor, amikor ön már me­gint csak előbbre tartott, és a szocialistákhoz csatlako­zott, míg a közvélemény hogy a jelenlegi koalíció, ha nem is e formájában, hanem új erőkkel frissítve, de megőrzi pozícióját. Egyébként a mai szavazás amúgy is csak a lis­tákról dönt, az egyéni választó­kerületi jelölteknek valószínű­leg újra meg kell mérkőzniük egymással. szimpátiája csak mostaná­ban növekedett meg a párt iránt. - Kötődöm a nemzetemhez, de nem szeretem az üres jel­szavakat. Ady és Németh László tanítványának érzem magam, s a szimatom azt súg­ta, elveiket, nézeteiket, vagyis az elveimet és nézeteimet az MSZP-ben tudom képviselni. A befogadó, toleráns magyar­ságot. Mert öreg kutya már nem tanul új kunsztokat. Ódor József Fotó: Schmidt Andrea Kovács Kálmán Annus József Csonka Gábormagával hozta Lilla lányát is az ország érdeke Csonka Gábor, a fiatal de­mokraták jelöltje és felesége a Széchenyi gimnáziumban adta le szavazatát. Az iskolai csen­gőszó majdnem felverte álmá­ból a velük lévő csemetéjüket. • Kinek szavaztál bizalmat, Gábor? - Ha jól tudsz titkot tartani, nem mondod el senkinek, ak­kor megsúgom: mindkét lapon a Fideszt neveztem meg. • A „kettesben" kik lesz­nek a nyerők? - Ha tudnék jósolni, akkor nem politikával foglalkoznék, inkább az Austria Lottón ten­ném meg a nyerő számokat... • Milyen parlamenti koalí­ció lenne szimpatikus szá­modra, ha bekerülnél? - Olyan egyéni képviselők­kel szeretnék együtt dolgozni, akik képesek elvonatkoztatni a pártjuktól, egyéni- és csoport­érdektől és legjobb szaktudá­sukkal az ország előbbre jutá­sát kívánnák szolgálni. A nemzeti erők túlsúlyban, de... Simor Ferenc, a Keresztény­demokrata Néppárt képviselő­jelöltje az JATE Egyetem utcai épületében szavazott családjá­val együtt. - Örömömre szolgált, hogy a választási kampány nem dur­vult el, magam részéről igye­keztem pozitív kampányt foly­tatni. • Az egyéni listáról várha­tóan hárman-négyen jut­nak tovább a 29-i forduló­ra. Tizenhármán indultak most... - Valószínűnek tartom, hogy én is ott leszek három hét múlva az akkori jelöltek kö­zött. Bizonyára Géczi József bekerül és az MDF jelöltje is. A nemzeti erők túlsúlyban vannak ebben a választóke­rületben, a gondot a megosz­tottságuk jelenti. Az utóbbi időben nagy felelősségérzetet tapsztaltam, az emberek tény­leg tudják, hogy fontos döntés történik most, ami az ország sorsát határozza meg. • A városházán „táborozó" kettes számú választási bizott­ság titkárától, dr. Könczöl Lászlótól érdeklődtünk, hogy milyen bejelentésekkel kellett foglakozniuk. Az egyik Ásott­halomról érkezett. Eszerint a kelebiai úton, közel a válasz­tási helyiséghez az úttestre az MDF-et a nyomorral és Ínség­gel egyenlőségbe hozó szöve­get (rtak ismeretlen személyek. A másik bejelentés Koha Ró­berttől, az MDF szegedi kam­pányvezetőjétől származott. Eszerint az SZDSZ és a füg­getlen kisgazdák aktivistái a hajnali órákban ráragasztottak az ő plakátjaikra. A személyek itt is ismeretenek. V. Fekete Sándor Fotó: Nagy László A „kettesben": tizenhármán a voksokért Géczi József és a bizottság A régi hazugságokkal támadtak Az MSZP képviselőjelöltje, Géczi József feleségével érke­zett szavazni. Miután boríté­koka döntését, megkérdeztem: • Melyik pártra szavazott? - Voltam olyan bátor, hogy az MSZP-re... • Elégedett az állampolgá­rok aktivitásával? - A választás igénye már régóta érződött, biztosra ve­szem. hogy a szükséges szava­zatszám meglesz ahhoz, hogy ebben a körzetben eredményes legyen a választás. Úgy gon­dolom, a végeredmény sokesé­lyes. Az emberek, a véle­mények jobban polarizálódtak, mint legutóbb. Azt nagyon saj­nálom, hogy a kampány a haj­rában eldurvult. A szocialista párttal szemben ismét elővet­ték a négy évvel ezelőtti ha­zugságokat. a kérdés az, hogy azok mennyire hatottak a vá­lasztókra. Remélem, nem na­gyon. Szegeden, a Zrínyi iskolá­ban ütött tábort a 610-es szava­zókör. A bizottság elnökétől, Dobó Imrénétől megtudtuk, hogy délelőtt 10-ig a 759 sze­mélyből 271-en fordultak meg. Felvilágosításra alig-alig volt szükség, általában mindenki tisztában volt a technikai kér­désekkel. A betegekhez kivit­ték a mozgóurnát, az először szavazók megkapták az em­léklapot és az érmet. A próféták jósoljanak! Balogh László, az MDF je­löltje módfelett ingerülten vet­te tudomásul, hogy a szavazó­körhöz egyik riválisának, dr. Magyarossy Józsefnek a járdá­ra és a lépcsőre felfestett neve irányította az állampolgárokat. - Egy jogásznak illene betartania a törvényességet és az etikai szabályokat - mondta. - Ami történt, jelenteni fogom a választási bizottságnál. • Milyennek ítéli saját esélyeit? - Úgy érzem, hogy az elmúlt négy évben az önkor­mányzati munkámban és a kampány során is erőmhöz ké­pest maximumot nyújtottam. Bfzom benne, hogy továbbju­tok a következő fordulóba. Jó­solni nem akarok, édesapám mindig azt mondta: mióta a próféták halottak, a szamarak jósolnak. De az eredménytől függetlenül nagyra értékelem a bizalmat, amit kaptam eddig a választóktól, az MDF-től. Ásotthalomtől, Szegeden át, Köszkéig. A megye kettes választókerülete. A koránkelők, a kiskertbe indulók már reggel hatkor, a nyitást megelőzően ott topogtak a szava­zókörök előtt: ide azt a borítékot meg a két listát, gyor­san „tippelünk egy döntetlent", aztán hadd menjünk dol­gunkra! A legendás zsömlés hasonlatot kifacsarva: nem a bo­ríték a nagy, hanem az urnán kicsi a nyílás. Kettő közül valamelyiket elszabták, mert csak akkor fért bele a voks a ládába, ha az ember összehajtotta. Ha már kötözkö­dünk: a fülkék némelyikén úgy állt a függöny, mint egy alsóépület bejáratán a légyhessentő. Valami elegánsabb, a szavazás rangjához méltó megoldáson nem ártana gon­dolkodni. Dorozsma, Bölcs utcai iskola. Kilenc óra előtt a 216-os körben az 1170-ből 181-en adták le szavazatukat. Sorba kellett állniuk az embereknek a lapokért, a fülke előtt. Egy babakocsis anyuka elárulta, hogy ő a Fideszben bí­zik. Az érkezők között ismerőst, kollégát fedeztem fel Ta­nács István, a Népszabadság publicistája személyében. - Az MSZP-re voksolok és Géczire - mondta. - Sze­rintem a második helyen fut be itt Dorozsmán az MDF, a többit nem tudom. A szavazófülke magánya Veress Antal: Nem folytattunk Veress Antal egy olyan párt­nak a jelöltje, amely az elmúlt választásokkor még nem léte­zett. - Mi nem folytattunk olyan látványos reklámkampányt, mint a parlamenti pártok ­jelentette ki a MIÉP színeiben induló pedagógus. - Nekem egyetlen arcképes plakátom sem volt kiragasztva. Kérdés, hogy az emberek hogyan érté­kelik ezt a fajta, szerényebb kampányolást. Abban biztos vagyok, hogy bejutunk, meg­látványos reklámkampányt lesz a szükséges 5 százalék. Az is lehet, hogy annál jóval több. • A politikai gyűlések mennyire tették bizako­dóvá? - Azt tapasztaltam, hogy né­hány hete az emberek nyolc­van százalékának még nem volt kialakult álláspontja. Sze­rintem a legtöbben most, ezen a hétvégén beszélték meg a dolgot a családdal, az ismerő­sökkel. És a szavazófülke ma­gányában megszületett a végső döntés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom