Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-29 / 99. szám

6 KULTÚRA DÉLMAQYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. ÁPR. 29 • Szegedi Nemzeti Színház • Kész a következő évad műsorterve lövő tavasszal Operafesztivál A prózai tagozat bemutatóit jórészt neves vendégrendezők állítják színpadra. Először Kormos Tibor rendezésében a mostani évadra tervezett Shakespeare Macbeth című tragédiáját láthatjuk a Kamara­színházban, ugyancsak ott kerül színre Pavel Hekeia cseh rendező munkájaként Hasek­Burian: Svejk cfmű színműve. A prózai társulat két darabbal a nagyszínházban is jelen lesz: ősszel Bulgakov Moliére-ről szóló drámáját, az Őfelsége komédiását, tavasszal lglódi István rendezésében Shakes­peare Vízkereszt, vagy amit akartok ctmü vígjátékát mutat­ják be. Karácsony előtt a Ka­maraszínházban tűzik műsorra Scarnacci- Tarahusi Kaviár és lencse című vígjátékát, majd februárban magyarországi bemutatóként Caryl Churchill Top Girls című drámáját lát­A Szegedi Nemzeti Színház vezérkara tegnap délután a szegedi Fészek Klubban sajtótájékoztató keretében is­mertette a következő évad műsortervét. Kormos Tibor igazgató kiemelte, hogy olyan programot állítottak össze, amely európai mércével mérve is rangosnak mondható, és igazi művészi kihívást jelent a társulatok számára. hatjuk, amelynek ősbemutatója 1982-ben a londoni Royal Courtben volt. Ugyancsak ka­maraszínházi előadás lesz Go­gol Revizorja és Zalán Tibor kolozsvári színház drámapá­lyázatára írt, és ősbemu­tatóként Surányi András film­rendező által színre állítandó műve, a Bevlz úr hazamegy, ha.... Továbbra is műsoron marad a Légy jó mindhalálig című gyermekmusical." Az operatársulat a követ­kező évadra három bemutatót tervez: Bizet Carmenjét francia nyelvű előadásban Galgóczy A Gondolat könyvkiáilítása Francia nyelvű szépiro­dalmi, művészettörténeti és társadalomtudományi köny­vekből nyílt tegnap kiállítás a Gondolat kiadó könyvesbolt­jában a Kárász utca és Dugo­Fotó: Schmidt Andrea nics tér sarkán. A 170 kötetből álló kiállítás a budapesti Kong­resszusi Központban nemrég befejeződött nemzetközi könyvkiállítás anyagából érke­zett Szegedre. * Enciklopédia operakedvelőknek A napokban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Peter Gammond Opera című képes enciklopédiáját. A látványosan szép kivitelezésű kézikönyv a hazai irodalomban egyedülálló módon közel 160 zeneszerző mintegy 500 operáját ismerteti a szerzők névsora szerint. (Ér­demes megemlíteni, hogy az eddig megjelent legjobb ma­gyar operakalauz, Till Géza munkája mindössze 80 kompo­nista 180 darabjáról ad - igaz jóval részletesebb, alaposabb ­információt.) A kötetet jórészt színes fotók illusztrálják: a szerzők portréi, legendás elő­adások nagy pillanatait megö­rökítő felvételek, a legkitűnőbb lemezfelvételek borítói. Gam­mond röviden ismerteti minden jelentősebb operaszerző életét, műveit (a nevezetesebbek cse­lekményét is), és az operákból készített legjobb lemezfelvéte­lekről részletes diszkográfiát közöl. Az eredeti angol kiadás több mint egy évtiz.ede, a CD­kor hajnalán, az LP-korszak végén készült, ezért a magyar kiadáshoz egy kiegészítő CD­diszkográfiát állítottak össze a szerkesztők. A kötet végén 100 híres operaénekes fotója látha­tó, mindegyikükről rövid pá­lyakép is íródott. (A válogatás a hetvenes évek végéről való, (gy sok mai világsztár hiányzik belőle, s a magyar énekesek közül sajnos egyedül az akko­riban üstökösként feltűnt Sass Sylviát emlfti.) A hiánypótló kötet az ope­rakedvelők számára igazi „ínyencfalat", az ára is megle­hetősen borsos, 2400 forint. Ám sok új információhoz jut­hat belőle az olvasó, én például eddig nem tudtam, hogy a filmzeneszerzőként tisztelt Nino Rota hazájában opera­komponistaként is népszerű. A remek enciklopédiát Szegeden egyelőre csak a Kossuth Kiadó Szent István téri boltjában vehettem meg, remélhetőleg rövidesen a többi könyves­boltban is kapható lesz. H. Zs. Judit rendezésében: Bodolay Géza állítja színpadra a Kama­raszínházban Du Falla A rövid élet cfmű operáját; Puccini Pillangókisasszonyát Kerényi Miklós Gábor rendezi. Műso­ron marad: az Anyegin, a Pa­rasztbecsiilet-Bajazzók, az Oedipus Rex- La Lupa, a Faust, a Rigoletto, a Szerelmi bájital, a Marica grófnő és a Chicago. Az operatársulat karácsony előtt Gulyás Dénes rendezésében bemutatja J. Strauss Denevérjét, majd évad végi előbemutatónak szánják a Bál a Savoyban című Abra­• Megkezdődött a 14. or­szágos diákszínjátszó fesztivál csütörtökön Csurgón. A négy­napos rendezvénysorozatra az ország minden részéből több mint kétszáz középiskolás érkezett. A kétévente megren­dezendő rangos verseny idei fesztiválján a területi elődön­tőkön kiválasztott 17 irodalmi műhely mutatkozik be. A város gimnáziumában rövid ideig tanító Csokonai Vitéz Mihály óam-operettet. Molnár Lász­lótól, az operatagozat vezető­jétől azt is megtudhattuk, hogy 1995 áprilisára valamennyi hazai operatársulat részvé­telével országos operafesztivál megrendezését tervezi a színház. Pataki András a Szegedi Kortárs Balett programjáról szólva kiemelte, hogy a jövőre nyolcadik évadját kezdő társulat legfontosabb feladatá­nak azt tekinti, hogy előa­dásaival bemutassa a legfris­sebb modern táncszínházi irányzatokat. Két bemutatót terveznek: tárgyalnak Ben Craft angol, és Angelin Prel­jocaj francia koreográfusokkal, hogy a januári kamaraszínházi bemutatóra egy-egy művet ké­szítsenek. A második pre­mierre a nagyszínházban kerül majd sor, amelyre Juronics Tamás egy nagyobb munkával készül. Tovább játsszák a Kro­ki-Requiemet és az Ezredvéget. A jövő évad bérleteit június elején hirdetik meg, a szerződ­tetésekről az évadzáró társulati ülésen kaphatunk információt. H. Zs. Diákszínjátszók fesztiválja nevét viselő találkozón a résztvevők a kötelező műveken kívül rögtönzött előadásokkal szórakoztatják a nézőket. A korábbi fesztiválok hangulatát felidéző fotókat kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők. • Tavaszi kulturális események Egyházzenei napoktól az ünnepi könyvhétig Az első fontos esemény a jövő héten lesz, hiszen május 1-től 4-ig tartanak a Szegedi Egyházzenei Napok, melyet már másodízben rendeznek meg. A szakmai szervező, Gyüdi Sándor gondoskodott arról, hogy minél gazdagabb programkínálattal váják az érdeklődőket. így a tavalyi kilenc hangversennyel szem­ben idén már 60 esemény sze­repel a programban, autentikus helyszíneken; Szeged majd mindegyik templomában és imaházában lesz egyházzenei műsor. Bár a Májulást nem a város szervezi, hanem a SZITI Kul­turális Egyesület, azért több ponton is kapcsolódnak az eseményhez. A május 12-15-ig tartó Májulás ideje alatt pél­dául a Városháza udvarán kiál­lítást rendez a Szög-Art egye­sület. A Szeged Napja ünnepség­sorozat május 19-2l-ig tart, e keretében először könyvbe­mutatókat tartanak. A Stefá­nián Szuromi Pál „Tükrök, tükröződések", míg a Városhá­zán a Szeged Története című könyv negyedik kötetének a bemutatója lesz. Szeged Napján, május 21-én a várost a Szeged-MÁV Fúvószenekar ébreszti muzsikájával, délelőtt a Városházán ünnepi köz­gyűlést tartanak, melyen át­Kampánymentes és szigorúan kulturális ese­ményekről esett szó teg­nap délelőtt a Város­házán, ahol Ványai Éva alpolgármester tájékoz­tatta a sajtó képviselőit a tavaszi kulturális ren­dezvényekről. adják a díszpolgári címet, ki­osztják a Pro Urbe és az Egészséges Szegedért díjakai Délután fúvószenekarok tarta nak menet- és térzene bemu­tatót, majd Nemzetközi Mara toni Futóverseny indul a Szé­chenyi térről. A Szegedi Nem zeti Színházban este pedig Szeged Napja tiszteletére ün nepi hangversenyt ad a Sze­gedi Szimfonikus Zenekar Számukra különösen jeles les/ az esemény, hiszen ezzel ün­neplik a zenekar alapításának 25. évfordulóját is. Kilóg a tavaszi események sorából, inkább a nyárba csú szik át az Ünnepi Könyvhét mely június 2-7-ig tart. Áz ese­ményeket a Város koordinálja, az események közül kiemel­kedik a szegedi nap, amikor városunk szerzői dedikálnak: Anderle Ádám, Darvasi László és Szuromi Pál. T. V • A franciaországi történészek expozéinak közös következte­tése volt, hogy az 1789-es francia forradalom és az azt követő évek eseményeit, illet­ve a III. Napoleon inszurrk­cióját megelőző Második Köz­társaság (1848-1852) esemé­nyeit a történész nem tekintheti kizárólagosan forradalmi idő­szaknak. Az ország történel­mének mindkét forrongó sza­kaszában ugyanis mindvégig jelen volt egy „ellenforradal­mi" törekvés, amely tájegysé­genként és társadalmi rétegen­ként is külön megvilágításra szorul. Az Angers-i Jacques­Guy Petit véleménye szerint az 1789-es forradalom kapcsán e törekvésen belül is el kell különíteni az „antiforradalom" (antirévolution) és az „ellen­forradalom" (contre-révo­lution) fogalmakat. Mfg előbbi az 1793-94-es nyugat-francia­országi, Vendée-i forradalom­ellenes felkelésre vonatkozhat, s főként a vallásos és gazda­sági megélhetését veszélyben érző vidéki paraszti és kézmű­vesréteg ellenállása volt, utóbbi az arisztokrácia és a fő­papok kifejezetten royalista tö­rekvéseit jelzi. Jacques-Guy Petit a forradalom kettős megí­télésének példájaként a 200 éves évforduló franciaországi megemlékezéseit említette: 1989. július 14-én Párizsban békés és felszabadult tömeg emlékezett a forradalom évfor­dulójára, majd 1993 szeptem­berében Vendée tartományban egy egészen másfajta tömeg az ellenforradalmi felkelést ün­nepelte meg. (A Vendée-i fel­kelés mintegy 500 ezer halott­jával Franciaország legvére­sebb polgárháborújának szá­A francia forradalom arcai Francia eszmék (Les idées frangaises) címmel rendeztek tegnap tudományos tanácskozást a francia forradalomról a Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történelem­tudományi Szakbizottságának Egyetemes Történeti Hu oka­bizottsága, a József Attila Tudományegyetem Üj- és Leg­újabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke, az Ailiance Fran­cost: Szegedi Tagozata és a Magyar Történelmi Társulat Csongrád megyei és szegedi csoportja szervezésében. Az ta­nácskozáson a József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola előadói mellett három francia történész is szerepelt. mit). Jellemzően, az utóbbi eseményen Alekszandr Szol­zsenyicin orosz író mondott beszédet, amelyben kiátkozta nem csak a francia, de a világ valamennyi forradalmát. Az események történészi megíté­léséről szólva Jacques-Guy Petit úgy vélekedett, hogy a korábbi egyöntetű „jó vagy rossz" forradalom szemléletet mára egy szintézisteremtő irányzat vette át, amely poli­tikai szenvedélyektói mente­sen, alapvetően köztársasági álláspontra helyezkedik, de „megérti" a Loire-menti felke­lés indokait is. Hogy mindez mennyire politikumtól átitatott probléma ma Franciaország­ban, azt jól jellemzi az Angers­i történész zárógondolata: „Kérdés, hogy baloldali-e min­den forradalom, és létezik-e baloldali ellenforradalom is?" Ha Vendée környékén a kék-forradalmiak és fehér-ro­yalisták álltak szemközt, ugyanez más színben vörös­fehérként jelentkezett délen, Provence-ban - mondta Michel Jacques-Guy Petit Derlange nizzai történész. A kérdés itt is az: egységes volt-e a forradalom. Nyilvánvalóan nem, hiszen délen már 1790­ben vidéki kisnemesek szer­vezkedtek a forradalom ellen. Ez ugyan még csak az ellen­forradalom romantikus szaka­sza volt, de a király kivégzése után, a Konvent idején már fegyveres bandák alakultak a Provence-i vidék félreeső helyein, s állandó harcban áll­tak a köztársasági csapatokkal. Ugyancsak jellemző, hogy némely nizzai történeti munka utólag hazafiaknak tekinti őket. Michel Derlange szerint a royalista eszmék déli továbbé­lése azonban nem csak a fegy­veres harcban nyilvánult meg. A Direktórium idején a déli városokban (Aix-en-Provence, Avignon, Marseille) egyre in­kább megerősödött a föderá­ciós törekvés, s a föderalisták közé lassan a monarchisták is beszivárogtak. E tekintetben fontos volt, hogy a Provence-i vidék nagy része elzárkózott a templomok bezárásától, sok településen a lakosság, sőt a hatóságok támogatásával ma­radt helyén a pap. Nem kevésbé fordulatos történelmi időszakot érintett Yves Rinaudo előadása. A nizzai történész úgy vélte, az 1789-ben megnyílt „forradal­mi" folyamat szerves folyta­tása a Második Köztársaság időszaka. Az 1848-tól kezdődő események különösen Pro­vence-ban produkálnak külö­nös fordulatot, abban a régió­ban, amelyet a köztársaság előtt általánosan „fehérnek", vagyis royalista-párti többsé­gűnek hittek. A tartomány ra­dikalizálódása 1848-tól (az 1849-es szavazáson már jól kimutathatóan) alig két év alatt következett be, úgy, hogy az 185l-es megtorlások idején a 27 ezer franciaországi elítélt számának egyötöde Provence­ből való volt. Panek Sándor POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES. POLITIKAI HIRDETES POLITIKAI HIRDETES. POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI H1RDETESPOLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES Az SZDSZ javasolta GAÁL GYULA 13.919/20/21 SZ. MÓDOSÍTÓ JAVASLATA Több mint egy milliárd forinttal csökkenteni kell a kormányalapítványok 1994-es támogatásait. ww Ok leszavazták. Az SZDSZ-kormány megvalósítja Véget vetünk a közpénzek osztogatásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom