Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-29 / 99. szám

PÉNTEK, 1994. ÁPR. 29. GAZDASÁG 7 • Mától új pénz: Deák-kétszázas Bartók helyett Mátyás király Mától új kétszáz forintos pénzérménk van; a Magyar Nemzeti Bank által kibo­csátott ezüstötvözetú pénz fej oldalán a haza bölcse, Deák Ferenc képe látható. Az érme mérete, súlya és anyaga megegyezik a régi 200-as érmékével, s nem változott az írás oldala sem, azon a Lánchíd rajza, az év­szám, a címer, a Magyar Köztársaság felirat és a 200 forint felirat van. Deák Fe­renc után más bölcsek, uralkodók, politikusok is feltűnnek hamarosan a ma­gyar pénzeken, a bankókat is kicserélik ugyanis. Az új százforintoson Kossuth La­jos lesz, a kétszázason Ká­roly Róbert, az ötszázason II. Rákóczi Ferenc, az ezre­sen Mátyás király, a kétez­resen Bethlen Gábor, az ötezresen Széchenyi István, a tízezresen Szent István király. A papírpénzek hátol­dalára az őket .jegyző" sze­mélyiségekhez kapcsolódó rajzolat kerül. A fenti névsorból kiderül, a papír­pénz piacról Petőfi után eltűnik majd Ady, s nem lesz Bartók sem (legfeljebb vita a nemzeti értékrendről történészek és művészet­pártolók között)... Viszont minden papírpénzünk 70x 154 milliméteres nagyságú lesz, várhatóan már az 1996-os expóra. Szebbnek, tartósabbnak szánják a kibocsátók az új bankókat, s lényegesen több gondot kívánnak fordítani hamisít­hatatlanságukra. Az új bankjegyek érték­állóságának garanciájáról egyenlőre nem nyilatkoztak a szakemberek... Sz. M. Jó gabonatermés várható Az idő előrehalad­tával egyre biztosabb, hogy jó. közepes kalá­szos termésre számíthat az ország. Ez csaknem másfél millió tonnával több, mint amennyit az előző aszályos évben be­takarítottak hazánkban. Az összes termés előzete­sen mintegy 6 millió tonna körülire becsülhe­tő, ezen belül a búza várhatóan 4 millió tonna lesz majd. Minderről Makai György, a Ma­gyar Gabonafeldolgo­zók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szö­vetségének főtitkára adott tegnap tájékoz­tatást. A szakértő a kukorica vetés­területét az eddigi ismeretei alapján 1-1,2 millió hektárra tette. Mivel a talajok nedves­ségtartalma jó, remény van arra, hogy a termés hozzáve­tőlegesen 5 millió tonna lesz. A jelenlegi körülményeket alapul véve így nem elképzel­hetetlen, hogy a gabonatermés országosan eléri a 11 millió tonnát. A belföldi szükséglet pedig általában 8,5-9 millió tonnát tesz ki. Ez tehát azt jelenti, hogy jelentős export árualapokra van kilátás. Ezzel egybeesik a piaci szereplők várakozása is. A íjialmi búza tőzsdei ára február közepe óta 1200 forinttal csök­kent tonnánként júliusi-au­gusztusi határidős szállításra. Az érdekképviseleti szervezet vezető tisztségviselője rámuta­tott arra: az étkezési búza és a kukorica napokban kihirdetett garantált ára éppen a leg­kritikusabb időszakban nem védi majd a termelőket. A búza esetében ugyanis csak szep­tember 15-től, a kukoricánál pedig december 15-től lesz lehetőség a garantált áron való értékesítésre. Ez lényegében azt jelenti: a betakarítás utáni időszakban nem lesz termelői árvédelem. • A nehéz időszakot átélt Szegedi Paprika Élelmiszer­feldolgozó és Kereskedelmi Rt. a pénzügyi lehetőségeivel összhangban lévő termék­szerkezet kialakításával, pia­cainak újjáépítésével ismét régi hírnevének megfelelő pozíciót próbál kialakítani. A megú­jított arculat jegyeit konzerv­jeik éppúgy viselik, mint a fűszerpaprika. A boszorkánykonyha emb­lémával ellátott ételek - a bab­gulyástól kezdve a paradicso­mos húsgombócon keresztül a töltött káposztáig - kiegészül­nek még háromféle májkrém­mel, ízesített pizzaszószokkal, új összetételű tubusos és por­alakú ételízesítőkkel, tejszín­habporral, savanyúság- és dzsem tartósítóval. A napok­ban jutottak el az üzletekbe az első szállítmányok az aroma­tartó. háromrétegű, korszerű tasakokba töltött fűszerpap­rikából. Katona Antal, a fűszer­paprika profitcentrum vezetője örömmel számolt be arról, hogy a jelenlegi biztos piacnak megfelelő mennyiséget sikerült leszerződni a termelőkkel. A tavalyi mélypontot jelentő, 10 ezer tonnás nyersáru szerző­désükkel szemben az idén 17 ezer 500 tonnát kötöttek le. A belföldi és export piacokon fokozatosan képzelhető csak el a súlyuknak megfelelő rész­arány kialakítása, stabilizálása. Ennek megfelelően jövőre reálisnak tűnik, hogy átlépjék a 20 ezer tonnás határt. Mivel az eddigi szövetkezeti szervezésre épült háztáji ter­mesztés volt a meghatározó, e Az új csomagológép nyugdíjazta a paprikaörlemény eddig megszokott, s mára elavult pergamen tasakját. (Fotó: Schmidt Andrea) • A Paprika Rt. szúuelép Üzleti fűszerezés keretek lazulásával új meg­oldásokat kellett találni. Az egyéni gazdáknak kész ter­mesztéstechnológiát ajánlanak, s a falugazdász hálózatot is bekapcsolják a folyamatos szaktanácsadásba. Emellett az érintett településeken termelte­tési előadójuk tart fogadóórát. A termelésbiztonság számtalan eleme közül e száraz periódus­ban az öntözésnek ismét jelentős szerepe lehet. Az idén már a fűszerpaprika 80 száza­léka kerül öntözhető területre. Remélhetően a vízdíjaknak nem lesz elrettentő hatásuk. Az árrendszer részeként, az átvételi ár 30 százalékáig, három részletben előfinan­szírozással segítik a gazdákat. A vetőmag megelőlegezésén túl, most a vetés és ültetés idején fizetnek, s az utolsó részlet a szedéskor esedékes. A tartós partnerkapcsolat kiala­kítását törzstermelői felárral ösztönzik. A belföldi piac megnye­réséért tett erőfeszítések újabb szakaszáról Novákné Halász Anna, marketing főosztályve­zető szólt abból az alkalomból, hogy a ma Budapesten a Gel­lért Szállóban előadásokkal egybekötött termékbemutatót tartanak, mely egyben össze­hangolt, június végéig tartó, országos reklámkampányuk nyitánya is. Szeretnék besuj­kolni a köztudatba, hogy a Paprika RT. nemcsak a fűszer­paprikát jelenti, hanem emel­lett a boszorkány termékcsa­ládot is. Játékos nyeremény­akciók, kereskedőknek adott árengedmények is szerepelnek az előre megtervezett forgató­könyvben. T. Sz. I. • Ennyit mondanak a tények. A szomorú valósághoz azon­barl az is hozzátartozik, hogy május l-jétől, a munka ün­nepétől számítva 400 dol­gozó veszíti el egyszerre az állását. Hétfőtől már a fel­mondási idejüket töltik. A dolgozók ugyancsak hoz­zászokhattak a tétlenséghez, hiszen 1994-ben több volt az otthoni kényszerpihenő, mint a munkanap. • Négyszáz kapott elbocsátó szép üzenetei Kiürül a textilművek? Korábbi tevékenységét teljes egészében megszüntette a Secotex Rt. helyi üzeme, a Szegedi Textilművek - kap­tuk a tájékoztatást Nógrádi István főkönyvelőtől. A rész­vénytársaság ugyanis már egy ideje felszámolás alatt áll - a folyamat pedig lassacskán a vége felé közeledik. A gyár pillanatnyilag csak 92 embernek ad munkát. Negyvenen a felszámolással kapcsolatos ügyeket intézik, 52-en pedig osztrák meg­rendelésre zsákokat varrnak. Amennyiben ez a termék eladhatónak bizonyul, akkor a félszáz alkalmazott a jö­vőben is megtarthatja állását. (Hogy mi lesz a távozók sorsa? Erre a kérdésre a jövőben még visszatérünk.) F. K. ISKOLÁK, VALLALATOK, VALLALKOZASOK! A KÉK CSILLAG Étterem és Presszó ELŐFIZETÉSES ÉTKEZTETÉST vállal. Díjtalan ételkiszállítás! « 480-236 <ö 480-235 • Emelték az alaptőkét A Pick volt a legjobb a magyar tőzsdén (Folytatás az 1. oldalról) A napirendi pontok: az igaz­gatóság jelentése a társaság 1993-as üzleti évéről, indít­vány a mérleg és eredmény­kimutatás megállapítására, a nyereség felosztására és az osztalék megállapítására; a vezérigazgató tájékoztatója az 1994. évi üzletpolitikai elkép­zelésekről; a Felügyelő Bizott­ság jelentése az 1993-as üzleti évről, a könyvvizsgáló jelenté­se a mérleg- és eredményki­mutatásáról; az 1993. évi számadások, a mérleg és ered­ménykimutatás megvitatása, a mérleg megállapítása, határo­zathozatal a nyereség felosz­tásáról és az osztalék meg­állapításáról; felhatalmazás az igazgatóság részére az alap­tőke-emelésre; (részleteztük az április 20-i Egy százalék IV. oldalán) a Felügyelő Bizottság ügyrendjének elfogadása; a tisztségviselők tiszteletdíjának megállapítása. Vezérigazgatói bevezető­jében Bihari Vilmos elmondta, hogy a társaság sikeresen mű­ködött, 13 milliárd forintos árbevétel mellett 1,1 milliárdos adózás előtti eredményt ért el, mely a teljes adókedvezmény miatt egyben adózás utáni eredmény is. A Pick Szeged Rt. ezzel tovább erősítette kiemelkedő pozícióját a hazai húsipari cégek között, és vár­hatóan idén is az első húsz leg­eredményesebb magyar cég közé fog kerülni, az eredmény­tömeget tekintve. Ennek jelentősségét még növeli az, hogy a tavalyi évben a magyar agrárgazdaság helyzete tovább romlott, exportja jelentősen visszaesett. A húsiparban pedig az Európai Közösség embargói, a sertéspiaci hullám­zás és a belföldi kereslet csök­kenése nehezítették a helyzetet. Tavaly a csődbe ment Bu­dapesti Húsipari Vállalattól sikerült bérbe venni a Pick melletti másik ismert szalámit, a Herz-et gyártó üzemet. En­nek bérletével, majd az érté­kesítésére kiírt pályázat meg­nyerésével nagy lépést tehet a Pick az exportpiacokon. Két szalámimárkával egy kézben, valamint a Herz-termékek mi­nőségének javításával tovább lehet emelni a magyar szalámi hírnevét. A fejlesztések közül kiemel­kedő a korszerű exportda­raboló üzem kialakítása, az előhűtő kapacitásbővítése a kétműszakos vágás beindítá­sához, a szennyvíztisztító, valamint a központi láda- és eszközmosó. A megvalósított és a tervezett fejlesztések ga­ranciát jelentenek arra, hogy tovább növekedjen a termékek minőségi színvonala éppúgy, mint a cég eredményessége. Ennek a várakozásnak, a tár­saság és menedzsment felé megnyilvánuló bizalomnak tudható be az is, hogy a Pick­részvények árfolyama a Buda­pesti Értéktőzsdén a tavalyi év eleji 1200 forintos árfolyam­hoz képest év végére kqzel négyszeresére nőtt. A Pick­részvények tőzsdén betöltött szerepének elismeréseként a Budapesti Értéktőzsde szakmai közössége a Picket minősítette az 1993-as év legjobb tőzsdei kibocsátójának. Az egyik érdekes napirendi pont az igazgatóság nyereség­felosztásra és osztalékfizetésre vonatkozó javaslata volt. Ez a társaság 1993-as üzleti évében elért adózott nyereségének 20,4 százaléka, amely részvé­nyenként 100 forintos oszta­léknak felel meg. A közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta. Másik, hasonlóan izgalmas napirendi pont a 450 milliós ­kibocsátáskori értéken számít­va kb. 2,5 milliárdos - alaptő­ke-emelés megszavazása volt. Ehhez Szeged polgármesteré­nek, a három százalék szava­zatot képviselő Lippai Pálnak volt olyan módosító javaslata, miszerint a jelenlegi tulajdo­nosok élvezzenek előnyt a jegyzéskor. Ez a kitétel is bele­került a megszavazott határo­zatba. Kovács Andiás Nagy fába vágták fűrészüket (Folytatás az 1• oldalról) A háromnapos rendez­vénysorozat leglátványosabb része a motorfűrészes verseny, ami három részfeladatból áll: szerelésből, darabolásból és szúróvágásból. A szerelésnél egy előre elrontott motor­fűrészt kell időre helyreállítani, a vágószerkezetet kell leszedni és megfordítva visszatenni. A legjobb versenyzők 2-3 perc alatt végeznek a művelettel. Ezt a feladatot nagy nemzet­közi versenyeken 12-14 más­odperceses rekordidő alatt is teljesítették már. Itt azonban nem a gyorsaság, hanem a biztonság és a szakszerűség a legfontosabb követelmény. A darabolás kétféle lehet: hida­lófa vagy konzolos fa. Ezeknél meg kell választani a helyes vágási sorrendet, hogy felülről lefelé vagy alulról felfelé kell vágni először. A két vágásnak minél pontosabban kell talál­koznia. A szúrővágással az álló fa kidöntésének első szakaszát, a szúrást mutatják be a ver­senyzők. Ottjártunkkor épp a soproni csapat érkezik ehhez az állo­máshoz. Magabiztosan felöltik a körülbelül 35 ezer forintos előírt védőfelszerelést. Speci­ális erdészeti védősisak védi a fejet, a sisakon arcvédő és fül­tokok találhatók a forgácsok és a zaj ellen. A fiúk gyorsan belebújnak a többrétegű vágás­betéttel ellátott nadrágokba és a védőkesztyűbe, kézbe veszik a Stihl-fűrészeket, s kezdődhet a vetélkedés. A soproniak leg­eredményesebb versenyzője Sátori Zoltán, aki rutinosan lát a feladatokhoz és egyedül vé­gez maximális ponttal. - Bíztam benne, hogy sike­rülni fog, mert nagyon sokat gyakoroltam a versenyre. Már ötödik osztályos koromtól kezdve céltudatosan erdésznek készülök, mert az erdőben, a természetben érzem magam a legjobban. Most ötödéves va­gyok, idén kapom meg az er­désztechnikusi oklevelet. Az országos szakmai tanulmányi versenyen második lettem, így felvételi nélkül bekerültem a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre. A diploma után erdőmémökként szeretnék dol­gozni. Úgy tudom, útépítésnél és hídépítésnél is szívesen al­kalmaznak erdőmérnököket, így remélem nem lesz gondom az elhelyezkedéssel. A szakmai verseny ünnepé­lyes eredményhirdetéséről, ami ma reggel lesz a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában, holnapi lapunkban beszámo­lunk. H. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom