Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

6 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. APR. 21. • üfií ér a törvény, ha magyar? Érzéstelenítés nélkül Politikai döntésnek nevezte az egészségügyi reform folytatására szánt pénzek bérpótlékok formájában történő felosztását dr. Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium minap felmondott vagy lemondott államtitkárhelyettese. Az egészségügyi dolgozók hangulatjavítását célzó, igen jól időzített intézkedés arról szól, hogy az egészségügyiek évek óta jogos bérigényét az egészségügy fejlesztésére - következésképpen a betegellátás javítására - szánt pénzből vették el, Nevezetesen a fogászat, a mentőszolgálat és az ügyeleti rendszer reformjára szánt pénzből. • Az alapellátáshoz tartozó fogászati ellátás reformjának az eredeti tervek szerint ez év második felében kellett volna indulnia. Az ezzel kapcsolatos tanulmány elkészült, a modellkísérletek befejeződtek, csak hát az utolsó előtti pillanatban fellépett az egészségügyet jellemző krónikus pénzhiány. Egy fogorvos a sajtó hasábjain nemcsak szakmailag, hanem etikailag is elfogadhatatlannak tartotta a fogászati reform elhalasztását. Szegeden egyetlen fogorvos sem tudja, mi a pillanatnyi helyzet a reformot illetően. A kérdésről dr. Vágó Péter tanszékvezető egyetemi tanárt, az Országos Stomatológiai Intézet orvosigazgatóját kérdeztük, aki tagja volt annak a bizottságnak, amely a népjóléti minisztériummal közösen dolgozta ki a fogászati reformot, vezette a modellkísérleteket. A professzor elmondta, hogy a 115/1993-as - a tb pénzügyi alapjainak felhasználáNagy gondja manapság a kórházaknak, hogy nemigen látnak előre, mert mindig csak egy hónap elteltével és az így adódó pontszámok alapján kapják meg a működésükhöz szükséges költségeiket. Ugyanakkor a legtöbb intézmény nagy szerkezeti, gazdasági és személyi változtatásoknak néz elébe, amelynek okán távlatokban kellene gondolkodniuk. Várható-e pozitív változás e téren? - kérdeztük dr. Mikola Istvántól, a Magyar Kórházszövetség elnökétől. - A legnagyobb problémának azt érzem, hogy óriási a kórházak között a költségvetési-kondícióbeli különbség. Ma Magyarországon a legszegényebb kórházban az egy főre eső átlagteljesítmény mutatója és az ahhoz tartozó pénzérték 19 ezer forint, a leggazdagabbaké pedig jóval 70 ezer forint fölött van. Emellett a hatalmas különbségek mellett semmiféle egységes rendszert nem lehet alkalmazni. • Mit tehetnek mégis az „örökölt" egyenlőtlenség felszámolása érdekében? Szintre hozni - Azt szeretnénk, ha az országos szorzóval történő szintrehozás nem nivellálna, hanem alulról kezdődne és a legleszakadtabbakat hozná föl egy ma: gasabb szintig. Ha azonban túl magas az erre fordítandó öszszeg és egy irracionális gyakorlat áll mögötte, akkor nem kell támogatni az adott intézményt. A szintrehozás több évet vesz igénybe, de utána elérhető, hogy a beavatkozásoknak egységes díjtételei lesznek, azaz az egészségbiztosítási pénztár egységesen vásárolja meg ugyanazért a pénzért a szolgáltatást. Ez már a szektorsemlegességnek a kapuja lesz, s jöhetnek majd a különböző tulajdonformák: az egyházi intézmények, alapítványok közhasznú társaságok, önkormányzati intézmények. A finanszírozónak ugyanis teljesen mindegy lesz, hogy mit és honnan vásárol meg, hiszen ugyanannyi pénzt kell érte sáról szóló - törvényben szerepel a fogászati reform bevezetése, aminek lényeges eleme a teljesítményelvű finanszírozás. A fogászat megújhodásának kezdetét 1994. július elsejére határozták meg. Nem is volt kétség az indulást illetően ez év február közepéig, amikor is kiderült, hogy az egészségügyiek pótlékára - amit már sztrájkkal fenyegetőzve követeltek - nincs pénz. Az EDDSZ, a Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között megegyezés született - amit a Parlament szentesített - arról, hogy a törvényben rögzített pénzeket másképpen kell felhasználni. Nevezetesen úgy, hogy fedezze a pótlékokat. Ennek egyik forrása volt a fogászati reformra félrerakott 1,5 milliárd fofizetnie. Illúzió azonban azt gondolni, hogy ez egyből működni fog. • Megeshet, hogy lesznek kórházak, amelyek kiesnek a versenyből, azaz megsemmisülnek. Mennyiben érinti ez a területi ellátás elvét? - Javítani fogja az ellátást. Ugyanis túl sok kórház és 100 ezernél több aktív kórházi ágy van Magyarországon. A nemzetközi standard összehasonlítás alapján elmondható: hazánkban 60-70 ezer kórházi ágynál többre nem lenne szükség. Több intézmény működését át kell gondolni a jövőben. Tudok olyan megyéről, ahol 9 kórház van és azt is tudom, hogy ugyanitt, 2 nagy kórház, ragyogó színvonalon, az egész megyét el tudná látni. Ezt nem engedheti meg magának a magyar egészségügy, ami nem jelenti azt, hogy az orvosok az átszervezés során munka nélkül maradnak. Csupán azt eredményezi, hogy a betegek részére egy korrekt, jobb, magasabb színvonalú ellátást lehet, viszonylag olcsóbban, kevesebb ráfordítással nyújtani. Nagy reményekre ad jogot, hogy az önkormányzatokkal is elkezdtük a tárgyalásokat. Illúziója persze ne legyen senkinek, mert ez egy végtelen történet... Egy reformot ugyanis nem lehet megcsinálni, csak csinálni lehet. Külön igényért fizetni kell • Az egészségbiztosítási pénztár ez esetben állni fogja az utazás költségeit? Ennek az óriási terhét ugyanis már nem bírná el a lakosság. - A tb-nek akkor kell állni az útiköltséget, ha az a szolgáltatás a kötelező, általános egészségbiztosítás keretében, a regionális intézményben történik. Ha egy alföldi lakos - mondjuk - Sopronban kívánja kúráltatni a hörghurutját, akkor megteheti, de ezért neki kell az útiköltséget állni. Ha azonban a területileg erre fölkészült intézményben gyógyíttatja magát, akkor a tb-nek ki kell fizetnie az útiköltséget, mert az hozzátartozik a kötelező egészségbiztosításhoz. rint. Egy igen friss - április 1jén kelt - kormányrendelet viszont közli: bevezetik mégis a reformot a fogászatban, július l-jétől. De ez még csak próbaidőszak lesz, ami annyit jelent, hogy a fogorvosok ekkor kezdik ugyan jelenteni a teljesítményüket, ám az első „éles" • Beszélgető asszonyok gyűrűjébe helyezkedem el magam is. Mondom, mijáratban vagyok: sajnálat és tapintat fogja vissza szavaimat. Ha nem szívesen beszélnek betegségükről, felejtsék el kérésemet, ajánlom föl, miként az inkognitó lehetőségét is. Mindkettőt elhárítják, mondván vállalják sorsukat, s készséggel beszélnek róla a nyilvánosság előtt is: okulásért másoknak. Tóth Károlyné intelligens, tiszta tekintetű arcát fehér csipkegallér díszíti. • Nagyon fiatalnak látom. Mikor, hogyan kezdődött a betegsége? - Annyira fiatal azért nem vagyok, betöltöttem a 43-at mondja kissé rekedt hangján. Torokgyulladásra gyanakszom. Hogy tévedek, később derül ki. - A békéscsabai kórházban, az intenzív osztályon dolgoztam. Egyik nap, 1991-ben influenza szerű lázzal megbetegedtem. Annak rendje s módja szerint elmentem az orvoshoz, majd dolgoztam tovább. Csak nem éreztem jobban magam. Egészségügyisként gondoltam: utánajárok a dolognak, lehetséges, hogy arcüreggyulladásom van. • Ezzel a föltételezett diagnózissal beállított egy másik orvoshoz? - Valahogy úgy. Bejelentkeztem arcüregműtétre. Saját kezdeményezésre. • Egy bennfentes, erőszakos egészségügyi megteheti... - A vizsgálat során megállapították: mindkét arcüregemben kocsányos daganatok vannak. Előjegyeztek operációra: előtte két héttel még alaposan berekedtem. Közvetlenül műtét előtt kiderült, hogy valami van a hangszalagomon. Éppen Pesten voltam egy kiegészítő vizsgálaton... • Mi volt ez a valami? teljesítménymérés majd csak novemberben várható. Ennek teljesítménydíját viszont jövő januárban kapnák meg. A kérdés „csak" az, hogy jövőre lesz-e erre pénz. A probléma pedig „csak" annyi, hogy a reformból eleddig kimaradt fogászatot a késedelem és az anya- Mechanikai akadály... Rosszindulatú. Ha mint egészségügyi nem vagyok ilyen rámenős, öt nap múlva megfulladtam volna. Így azonnal megműtötték az onkológiai intézetben. Teljes altatásban eltávolították a gégémet. Ez a beszédképesség elvesztésével jár. • De hisz mi most gördülékenyen beszélgetünk! - Én a nyelőcsövemmel. A hangadáshoz szükséges légoszlopot a nyelőcsőbe nyelt levegő áramoltatásával biztosítom. • Minden mesterséges segédeszköz nélkül? - Igen: ehhez csak kitartó tanulásra és sok gyakorlásra van szükség. Megéri, mert a gépi beszédnél árnyaltabban, érzelmeket, indulatokat is ki tudunk így fejezni. Egy 75 éves volt beteg. Török Simon tiszteletdíjasként foglalkozott az onkológián a műtöttekkel, magam is az ő tanítványa vagyok. Szegeden, a Napforduló szolgálatnál pedig már én is gi bizonytalanság fokozottabb mértékben sújtja, mert mindig is rosszabb helyzetben volt a többi szakágnál. A pénzátcsoportosítás miatt elmarad a mentő-reform is. Csongrád megye mentőfőorvosától, dr. Simon Marianntól megtudtuk, hogy a mentősök szakmai kollégiuma immáron négy éve (!) benyújtotta azt a tervezetet, amelynek lényege a mentés és a betegszállítás finanszírozásának szétválasztása. Ez azvjelentené, hogy a súlyos esetekben kivonuló rohamkocsik kilométerpénzének - ami pillanatnyilag 1000 forint/kilométer - költségeit az állami kassza, a betegetszállító mentők kilométerpénzét pedig az Egészségbiztosítási Pénztár fedezné. A kétféle szállítást ma egybemosva csak a társadalombiztosítás büdzséjéből fizetik, jóllehet igencsak nagy a különbség az orvossal, drága műszerekkel kivonuló rohamkocsi, és a beteget otthonról egy-egy gyógyintézménybe, oktatom a 4-5 fős csoportokat a nyelőcsőbeszédre. Bűnnek tartanám, ha nem tenném. Itt egyébként ezzel együtt lelki és szociális rehabilitációra is törekszünk. • Ön szerint, ha van életmódbeli oka ennek a betegségnek, mi lehett az? - Jellemző rám a kínos megfelelni akarás. Olyan alacsony volt a nővérkeresetem - ma is albérletben élek hogy 18-24 órákat dolgoztam az intenzív osztályon, megfeszített figyelemmel: Magánéleti konfliktusaim önértékelési zavarhoz vezettek, állandó bizonyítási késztetésem volt. Emellett erősen dohányoztam. Igaz, már gyerekkoromban köhögős voltam, 20 éve pedig állandó arcfájdalmat éreztem, gyakran könynyeztem. • A családban nem fordult elő ilyen betegség? - Édesanyám családjában halmozottan, a papa mellékveserákban halt meg. Félelmetes kezelésre taxizó mentőautó fuvarköltsége között. A mentősök kedvét nemcsak az ő szakmájuk reformjának elmaradása rontja, hanem a most megállapított pótlékuk összege is. A mentőszolgálat munkatársait ugyanis nem a legveszélyeztetettebb egészségügyi dolgozók kategóriájába sorolták, következésképpen 8000 helyett csak 4000 ezer forint pótlékot kapnak. Noha nem lehet kétséges, hogy a mentésben résztvevők valamennyien komoly fizikai és pszichés terhelésnek, s .nem kevés veszélynek vannak Jdtéve. Úgy tűnik, az egészségügyiek táborát a hangulatjavító béremelés megosztja, hiszen az egyik tábornak a másik rovására jutott némi plusz. Az egészségügyi vezetés - választások előtti - fináléjának is tekinthető lépése egyszersmind a négy évvel ezelőtt elkézdett reformfolyamat megszakítását jelenti. Kalocsai Katalin volt, amikor fiaimmal fölnőttként kellett megbeszélnünk ezt. A nagyobbik egyébként, aki rettenetesen féltett engem, csodálatosan dolgozta föl az egészet. Ő, aki a legnagyobb erőforrásom és vigaszom - országos tanulmányi verseny második helyezettjeként fölvételi nélkül került be az orvosira - , vallásos közössége segítségével tudta túltenni magát a történteken. O az, aki kárpótol mindenért. • Milyenek az emberi kapcsolatai? - Most igazán megmérettettek. Amelyik kristálytiszta volt, megmaradt. Fájt, hogy munkahelyemen nem rehabilitáltak. De amikor az utcára is alig mertem kimenni, erőt adott, hogy a sarki boltban a lányok lesték minden szavamat és együttműködőn segítettek. Ma már Gyulán is dolgozom nővérként, mindenhova utazom, ahol segíthetek. • Erős lélekkel? - És tudatosan. Tudom, hogy egészségkárosodott vagyok, de azt is, ezzel együtt lehet teljes életet élni. • Mit üzenne az oly törékeny egészségű mindannyiunknaknak? - Mindenki igyekezzék időben fölfedeztetni betegsé gét! Ezzel nem csak az életéi mentheti meg, hanem megóvja magát a sugárkezelés és a ke moterápia kellemetlenségeitől is. És nem szabad soha föladni. Amikor megláttam a szövettani eredményt, csak arra gondol tam: ezt túl kell élnem. Hisz nekem még annyi dolgon van... Chikán Ágnes Napforduló Szolgálat a rákbetegekért A szegedi Napforduló Szolgálat a Rákbetegek Országos Szövetségének területi irodája. A szervezet 1990-ben alakult, feladatául a rákos betegségben szenvedő embertársaink rehabilitációját, az életbe való visszavezetését tűzte ki. Nem az orvosok helyett, inkább mellettük kívánnak tevékenykedni, oly módon, hogy családtagjaik mellett a gyógyult betegeket is szeretnék bevonni a terápiába. A Napforduló Szolgálat igen hatékonyan oldja meg ezt, három megyében 11 irodájuk működik. Szegedi irodájuk nemrégiben új helyre, a dr. Boros József utca 3. szám alá költözött. - A Napforduló Szolgálat három éves működése után bővítette a szolgáltatásait. BácsKiskun, Csongrád, Békés megye emlőműtött betegei most már beválthatják nálunk az évente egyszer vényre kapható szilikonos protézist, s a hozzá tartozó speciális kiegészítőket - újságolja Kakujáné Söszler Gertrúd, az érdekvédelmi szolgálat vezetője. - A rákbetegek kemoterápiás kezelése miatt szükségessé váló paróka-kölcsönzésre is lehetőség nyílik nálunk, de térítésköteles vényre ki is tudjuk adni a parókákat. A kórházakba a műtétek után önkéntesek viszik az első protézist, amely hihetetlen segítséget, támaszt jelent az emlőműtött nőknek, hiszen a beavatkozás után sokan el sem tudják képzelni, hogyan is folytathatnák így tovább az életüket. A rehabilitációt már a kórházi ágy mellett szeretnénk elkezdeni. A tevékenységünk/ attól lesz hiteles, hogy olyan asszonyok igyekeznek segíteni a még ágyban fekvőkön,, akik maguk is hasonló helyzetben voltak valamikor. Őkfa bizonyítékai annak, hogyágenis teljes értékű, normális életet lehet élni, csak Hinni kell benne. Információs anyagot viszünk nekik, amelyben a segítségnyújtás lehetőségeiről tájékoztatjuk a/betegeket. Szegeden januártól újfajta szolgáltatásunk még a gégeműtöttek rehabilitációja, amely beszédtanításukból, szociális jellegű problémáik felvállalásából áll. A szolgáltatást, amelyet a FülOrr-Gége Klinika támogatásával végzünk szeretnénk a későbbiekben kiterjeszteni a másik két megyére is. Szegeden a protézisek, parókák kölcsönzése, kiadása keddtől csütörtökig a délelőtti órákban folyik, a gégeműtötteket hétfőnként várják. Kakujáné Söszler Gertrúd elmondta, terveik között szerepel a szegedi emlőműtött hölgyek műtét utáni regeneráló tornájának, illetve egy szinten tartó csoportos foglalkozásának megindítása. Komoly gondot okoz a műtét után kialakuló karödémások kezelése, amelyet a rehabilitáció részévé kívánnak tenni. A társadalombiztosítás segítségére is számítanak az ügyben. P. T. P. Sok a kórház? Versenyhelyzet az egészségügyben • Nem szabad soha iöladni! A gyorsaság maga az élet A múlt héten rendezvényeken emlékeztünk meg a második nemzeti rákellenes napról. Amikor a tudós urakat hallgattam e rettegett kór „viselt dolgairól*', a puszta tények, lélektelen adatok hallatán bizony elébb vert gyökeret bennem a balsejtelem, a félelem, a kiszolgáltatottság érzése, mint a tudás adta magabiztosság. Ha afféle statisztikáról hall az ember, hogy hazánkban évente egy kisvárosnyi lakosság - 30-32 ezer férfi és nő - távozik közülünk a rosszindulatú daganatos betegségek miatt, bizony hajlamosabb a mélységes pesszimizmusra, mint holmi gondtalan derűlátásra önmaga, övéi és az ország jövőjét illetően. Szégyenkezni és csodálni valója azonban akkor támad, amikor rákbetegek közé csöppen, miként megesett velem is a Napforduló szolgálatnál tett látogatásom alkalmával.