Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. ÁPR. 21. MÉG 19 NAP 5 Startvonalban a 4. lista: Agrárszövetség & AGBÁnszövrrsÉa Dr. Nyári Károly 2. választókörzet • Az Agrárszövetség, mint a vidék pártja ígéretének megfelelően időben letette a programját a társadalom asztalára. Nyugodtan mondhatjuk, hogy koalícióképes program. Azóta erről a szakemberek és érdeklődők meggyőződhettek. Az Agrárszövetségnek a társadalom minden területéről, minden szeletéről van programja. Az Agrárszövetség a magyar polgárosodás és modernizáció pártja vallja: A vidék polgárosodása nélkül nincs nemzeti felemelkedés. Mit ajánlunk esetleges kormányzati erőként ennek érdekében? A tulajdon sérthetetlenségét. Esélyegyenlőséget a vidéki polgárnak. Tiszta és hatékony privatizációt. A kárpótlás gyors, végleges befejezését. Biztonságos élelmiszerellátást a fogyasztónak. Védelmet, belső piacot a termelőnek. A vállalkozásokat segítő hitel- és adórendszert. Stabilitást és hozzáértést a mezőgazdaságban. Munkahelyeket az agrárágazatban, munkahelyteremtő megrendeléseket az iparban. Értékálló nyugdíjakat, rugalmas nyugdíjkorhatárt. Rendezett tulajdonviszonyokat, korlátozások nélküli társadalmi szerepvállalást az egyházakKovács László 4. választókörzet Dr. Csikai Miklós 5. választókörzet Csatlós János 6. választókörzet Az Agrárszövetség a polgári agrárpárt nak. Sokszínű iskolarendszert, nyitott felsőoktatást. Átgondolt környezetgazdálkodást gyermekeinkért. Közbiztonságot az állam polgárainak. Korlátozott terjedelem miatt egy kicsit bővebben azokról, amelyek különösen jellemzőek az Agrárszövetség programjára. Kitörési pontok a nemzetgazdaság számára! Az Agrárszövetség - mint pragmatikus, gyakorlati célokat követő politikai párt - megalakulásától kezdve azt az álláspontot képviseli, hogy az ország sorsa a gazdaság ésszerű átalakításán és lendületbe hozatalán áll, vagy bukik. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kell találnunk azokat a - növekedés esélyével rendelkező - ágazatokat, amelyek erőteljes fejlesztése lehetővé teszi a magyar gazdaság kilábalását a válságból. Mivel erőforrásaink korlátozottak, fel kell ismernünk, hogy a gazdaság mely területei jelenthetnek kitörési pontot, és ezeket gazdaságpolitikánkban prioritásként kell kezelnünk. Ilyen lehetséges kitörési pont az agrárszféra. Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén jelentős technológiai hagyományok halmozódtak fel, melyek alapját képezhetik a minőségi termelésnek. Fontos szempont az is, hogy ebben a szektorban a befektetett tőke gyors megtérülése várható. Ezért az agrárágazatban olyan támogatásra van szükség, melyek egyrészt serkentik a beruházásokat, megnövelik a vállalkozókedvet, másrészt megteremtik a vállalkozások infrastrukturális feltételeit. Az agrárágazat fellendülése a gazdaság más alrendszereire dinamizáló hatást gyakorol, a növekedési folyamat beindulása után mint megrendelő lép fel a gazdaság más ágazataiban. A szabad munkaerő lekötésével fontos szerepet játszhat a szociális feszültségek csökkentésében. A másik fontos kitörési pontot a felhalmozódott szellemi erőforrások jelentik. Látható, hogy az elmúlt időszakban csak azok az országok produkáltak gazdasági sikereket, amelyek komoly befektetéseket tettek az oktatás és" kultúra területén, s így kielégítették a szakképzett munkaerő iránt egyre fokozottabb igényt. Mindebben a felsőoktatás fejlesztése kiemelt szerepet játszik. A tudástőkéhez való hozzáférés már ma is közvetlenül befolyásolja a fiatalok boldogulási esélyeit. A felsőfokú szakképzés rugalmassá válása tenné lehetővé, hogy az oktatás a gazdasági „megrendelők" igényeinek jobban megfeleljen. Fontosnak tartjuk, hogy a kormányzati politika tudatosan segítse a vidéki felsőoktatási intézményeket. Ebben a szektorban - a költségvetés egészéhez képest csekély összegek befektetésére van szükség, melyek hosszű távon bőségesen megtérülnek. Egyedül így teremthetjük meg gazdaságunk világpiaci versenyképességét. Az Agrárszövetség, mint a vidék pártja, nagyon fontosnak ítéli a környezetvédelmet. Mindennapos tapasztalat: szennyezett vizet iszunk, egészségtelen élelmiszereket fogyasztunk. NagyvárosainkSzép kis demokrácia! A tényeket hiába tagadnánk. Bizony sok ember van, aki nem repes az örömtől, látva, hogy a szocializmus exponensei a kapitalizmusnak is papjai lettek. Példaként említsük csak a Horn, Szűrös, Nagy Sándor, Lehmann stb. neveket. Ez a visszás helyzet különösen jellemző a közép- és alsó szintekre. Joggal fél a védtelen kisember azoktól, akik őt a puha diktatúra kifinomult módszeréivel gúzsba kötötték. Képviselőjelölt barátom (aki korántsem baloldaliságáról ismert) elárulta nekem, miként kapott ajánlási szelvényt egy munkatársától a szabad Magyarországon, négy esztendővel az állítólagos rendszerváltás után: „Én neked adom a cédulámat - mondta az ajánló -, hiszen veled értek egyet, de bent a cégnél nehogy elmondd ezt valakinek!" Mitől fél még ma is a politizáló állampolgár? Nem akar munkanélkülivé válni? Retorzióra számít? Hiába vonult ki nagy csinnadrattával a munkahelyekről az egypárt, hiába oszlatták föl a párthadsereget, hiába távozott a megszálló nagyhatalom. A kiszolgáltatott kisemberek félelme megmaradt. Évtizedes dresszírozással kialakított reflexeit nehéz megváltoztatni. Barátom még azt is elmesélte, hogyan járt egy kisközség semleges, pártatlan vezetőivel. Betért az önkormányzathoz, h°gy a kopogtatócédulák gyűjtésével kapcsolatban hirdetést tegyen közzé a hangosbemondón keresztül. Az ügyintéző annak rendje és módja szerint átvette a szöveget, és bevételezte a hirdetési díjat. Egy ilyen hirdetésben tulajdonképpen nincsen semmi különös. A képviselőjelölt tudatni akarja, kinek és hogyan adják le az ajánló cédulákat. A szöveg beolvasására mégsem került sor. „Sajnálom - mondta másnap az alkalmazott - én magam sem értek egyet az intézkedéssel, de fölsőbb szinten úgy döntöttek, hogy a hirdetés sértené a kampány tisztaságát." Érdekes! A városokban ugyanez nem sért semmit? Akaratlanul is egy középkori mondás jut az ember eszébe: „A városi levegő szabaddá tesz." A mi képviselőjelöltünk könnyen belenyugodott az elutasításba, nem is reklamált. Egy keserű kézlegyintéssel elintézte a dolgot. Csak később, utólag morfondírozott magában: „Manapság ezrével közölnek éles, súlyos politikai tartalmú hirdetéseket a rádióban, televízióban és a lapokban. Teszik, mert demokrácia van, és szólásszabadság. Miért pont az én egyszerű, technikai és szervezési jellegű hirdetésem a tilalmas dolog?" Igazat adok a barátomnak. Nem beszélhetünk itt semmiféle demokráciáról, ha még mindig a félelem tesz lakatot a szájakra. Kövér Károly Magasabb életnívó, de vajon miből? Ismételt hatalomra jutásunk után a lakosság életszínvonalát jelentősen emelni fogjuk hangzott el a rádióban néhány hete ezt a szívet melengető szöveg. Ránkférne, sóhajtanak fel bizonyára sokan. Méghogy jelentős életszínvonalemelés. Miért nem emelték az elmúlt közel négy év alatt, mondjuk egy icipicit? Vagy legalább miért nem hagytak meg többet azokból a szociális értékekből, amelyek az elmúlt évtizedek során létrejöttek? Akkor talán nem került volna Sor arra, hogy jelentős tömegek süllyedjenek le a nélkülözésbe, hovatovább a nyomor szintre. Tisza sor: a szűkös anyagi körülmények nem tették lehetővé a lakosság életkörülményeinek javítását. Kellett a pénz a politikai rendszerváltásra, a burjánzó állami hivatalokra, az elképesztően magas jövedelmekre, a milliárdokra rúgó végkielégítésekre, az állami pénzből finanszírozott, de valójában magáncélú alapítványokra, na meg a ki tudja hányadik kárpótlásra, az igazságtételre. A milliárdokból jutott a nyugatra szakadt arisztokratáknak, sőt mi több, közel 2 millió Haynau-leszármazottnak. A nép rovására zajló politikai presztízsfogyasztás, a korrupció, a milliárdok elherdálása nem ismer határokat. Közben lépésről lépésre bontakoznak ki a kapitalizmus „áldásai", a szegénység és gazdagság latin-amerikai vadhajtásai. Egy állandóan gazdagodó réteggel és több millió szegénnyel. Ez utóbbival együtt a hajléktalanok növekvő számával, Róbert bácsi meleg levest osztó konyhájával, meg az emberpiaccal. Kukáznak, turkálnak a szemétben sokan. Az idős embereknek nincs pénzük gyógyszerre, a pályakezdő fiatalok javarészt nem jutnak álláshoz, önálló lakáshoz. Az élelmiszerárak pedig folyton-folyvást csak emelkednek. Szinte hihetetlen: 3-4 évvel ezelőtt 1 kg kenyér 12,50, egy liter tej 12,80 forint volt. Sokan - mert enni kell nem bírják kifizetni a csillagos égig növekvő közüzemi díjakat. Az emberek jelentős része (egyes értelmiségi rétegek is) ban lassan megfulladunk a füsttől és csak elkeseredetten szemlélhetjük a visszafordíthatatlanul pusztuló természet szomorú látványát. Az Agrárszövetség olyan természeti és civilizációs környezet kialakítására törekszik, ahol a polgárok otthon érzik magukat, a következő nemzedékek egészséges körülmények között nőhetnek fel. Az Agrárszövetség mint a modernizációért küzdő párt nem feledkezik meg a hagyományok tiszteletéről és ápolásáról. A kultúra, a művészetek terén is a sokféleséget, az értékek egyenjogúságát támogatjuk, a másságot értéknek tekintjük. Fontosnak tartjuk a nemzeti kulturális értékek ezen belül is elsősorban tradicionális falusi kultúra és a tájegységek értékeinek megmentését, az élő hagyományok ápolását. Feladatunknak tekintjük, hogy támogassuk a vidéki közművelődés hagyományos intézményeinek (önképzőköröknek, kulturális egyesületeknek) újjászervezését, fejlesztését, a helyi szokások és az ünnepek megtartását. itt Szegeden a Cserepes sori „KGST-piacról", meg a bálás butikokból ruházkodik. Milyen rendszer az, amely ilyen helyzetbe sodorja a polgárait? Mitől „Népjóléti" a Surján úr által vezetett minisztérium? Egyáltalán, mi írható ennek az állami hivatalnak a javára? A lepusztult egészségügy? Az alulfizetett orvosok és ápolók? Az omladozó falú kórházak állaga, belül pedig a gyógyszerek, kötszerek, ágytálak hiánya? A hatalmon lévő MDF pedig a következő négy évben is kormányozni akar, 20 százaléknyi szavazatra számít. Előttem talány, hogy ugyan mire alapozhatják ez a túlzott magabiztosságukat. Betették a fülünkbe a darazsat az életkörülmények jelentős javításának ígéretével. Magasabb életnívó, de vajon miből? A jelenlegi és Szanyi Sándor 7. választókörzet Helyszűke miatt ennyit programunkról. Nem oly régen szakértő kutatócsoport állapította meg, hogy az Alföld társadalmi pozíciói relatíve is romlottak. Mi is ebben a környezetben élünk. Az Agrárszövetség mint a vidék pártja azért politizál, hogy ezen javítsunk. Tisztelt Választók! Az Agrárszövetség mint egy modern polgári demokrácia pártja a kötelezettségének eleget tett azzal, hogy programját a választópolgárok elé tárta. Önökön a sor, hogy milyen ítéletet alkotnak a programunkról. Ha a programunk jó, abból annyit lehet megvalósítani, amennyi bizalmat (szavazatot) adnak nekünk. Tisztelettel kérjük a nyugdíjasokat, középkorúakat és a fiatalokat, a választás napján a sok gondjuk közepette szakítsanak időt a szavazásra. Jöjjenek el szavazni és keressék a listán az Agrárszövetséget és keressék a szavazólapon az Agrárszövetség jelöltjeit. Legyünk mi az ország gazdái! Ha ránk szavaznak, Friss Erőt küldenek a Parlamentbe! Köszönjük az irántunk tanúsított bizalmat és a hozzánk eljuttatott ajánlószelvényeket. ki tudja meddig tartó válságban? Amikor az ország gazdasági teljesítménye, jövedelemtermelő képessége a mélyponton van, amikor a jövő terhére vállalt kötelezettségek nagyságát a jó isten tudja csak. Nem nehéz a jövőbe látni, a laikus állampolgárnak sem. Hatalomváltás esetén egy tiszta szándékú politikai csoport, egy tehetséges szakembergárda sem tudhat rövid pár év alatt csodát tenni, a jelenlegi helyzeten lényegesen javítani. Nincs értelme szerintem a bajok takargatásának, a nüansznyi eredmények feltupírozásának, enyhén szólva a népámításnak. Nem lehet a magyar embert még egyszer „palira venni", a médiumok útján átlátszó mesékkel megetetni. Takács lózsef Szeged • Az MSZP lemondj* a kampányfőnök-találkozót Minek van értelme? Az MSZP lemondja a csütörtökre javasolt kampányfőnök találkozót, mert nem látja értelmét a megbeszélésnek azután, hogy a négy liberális párt külön .fordul a televízió vezetéséhez a választási vitaműsorok ügyében. E pártok döntését az MSZP azért tartja különösen sajnálatosnak, mert így nyilvánvalóan nem lesz változás a műsorokban. Hisz ahhoz, hogy a televízó másképp szervezze a választási vitákat, a 15 országos listát állító párt konszenzusára és egységes fellépésére lett volna szükség - közölte Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke. A szocialisták kampányfőnöke hozzáfűzte: a felkeresett 15 párt közül többen pozitív választ adtak a megkeresésre.