Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-04 / 53. szám

6 VÁROS És ORSZÁG DÉLMAQYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. MÁRC. 4. • Nincs szomszédja a Duna TV-nek Ködben a BP1 adása - Két héttel ezelőtt Budapesten, a Média '94 kiállításon lett volna személyes találkozónk Spischák Jánossal, a BP I televízió beindítójával - meséli a történetet Csábi László, a Kábeltelevízió Rt. ügyvezető igazgatója -, a/onban ez a randevú nem jött létre. Spischák hivatalosan ugyan nem mondta le szereplését, azonban a konferencián meg sem jelent, előadását nem tartotta meg. Időközben természetesen nem jelent meg a műholdon a BP 1 televízió adása sem. A személyes találkozó meghiúsulása Jó hónapja annak, hogy február 7-re ígértük a második magyar nyelvd műholdas adás indulásának kezdetét. Vége már a februárnak, a BP 1 televíziónak azonban se híre, se hamva. Hová lett, talán egy fekete lyuk nyelte cl a műholdat - tűnődtünk magunkban, majd megkérdeztük az illetékeseket. után a Magyar Kábeltelevízióhálózatok Országos Szövetségének elnökségi ülésén megegyeztünk, hogy felmondjuk az eddigi szerződést. Mindettől függetlenül várjuk a BP I televízió adását, s ha megkezdik a sugárzást, mi beillesztjük a programkínálatunkba. A tervezett televíziónak néhány budapesti telefonszáma ugyan létezik, ám ezek Csábi úr elmondása szerint egytől egyig süketek. Elég nyögvenyelősnek tűnik a BP 1 indulása - már ha elindul hiszen tavaly karácsonykor már volt egy kísérletük. A HVG értesülései szerint Spischák János vállalkozása mögött nincs kellő - egyesek szerint semmilyen - anyagi háttér. A vállalkozó mindesetre szándéka komolyságát próbálta bizonygatni, mikor közölte, hogy szerződéseket kötött hírműsorok készítésére az Egyenleg Bt.-vei, és tárgyalásokat folytatott több alkotócsoporttal, például Friderikusz Sándorral. Az alkotóknak is február közepére ígérte a pénzeket. Kérdés, hogy megérkeztek-e... A BP I - a francia Boite Postaié (Postafiók) - televízió az ígéretek szerint az EutelsatII F3-as műhold 34 csatornáján adná műsorát. Közvetlen a Duna TV mellett lévő csatornán. Egyelőre azonban várni kell a szomszédra... T. V. Az APEH üzemanyagárai Megváltoztak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által elismert üzemanyagárak március l-jétől. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény felhatalmazása alapján teszi közzé az APEH a megadott időszakra általa elfogadott átlagos üzemanyagárakat. Ezen az áron számla nélkül számolhatják el a magánszemélyek a gépkocsihasználattal kapcsolatos üzemanyagköltségeiket. Az APEH által elfogadott üzemanyagárak március 1 -jétől a következők: az ólommentes N91 jelű normálbenzin literje 74,5, a szintén ólommentes E SZ95-ös szuperbenzin literje pedig 76,5 forint. Az ólmozott benzinek közül a 92-es ára literenként 77 forint, a 98-as szuperé pedig 79,5 forint. A gázolajat január 3-ától literenként 61, az AROL-2T motorolajat pedig 77 forinttal lehet elszámolni számla nélkül. • Munkaerő kereslet-kínálat 1990-1993 Legyünk optimisták? A gazdasági átalakulás első kedvezőtlen mcgnyilnlkozásn teljesen érthető módon a munkanélküliség megjelenése volt, hiszen a paternalista gazdasági szabályozást felváltó piacorientált gazdálkodás a felesleges költségek megszüntetésével kezdődhetett csak meg. A szocialista termelési viszonyok között az akkori foglalkoztatáspolitikának megfelelően jelentős tartalékok voltak a munkaerő kihasználásában. A kvalifikálatlan munkaerő létszámleépítése egy időben történt a gazdaság szerkezeti átalakításához - a veszteséges, a piacképtelen termelés megszüntetéséhez — kapcsolódó elbocsátásokkal. Ez utóbbi jelentősen hozzájárult a munkanélküliség területi, térségi differenciálódásához. Csongrád megye mindvégig a kedvezőbb helyzetű, az átlagosnál kisebb mértékű munkanélküliségi gondokkal küszködő megyék közé tartozott. A munkanélküliségi ráta évek óta csupán 5-6 - elsősorban dunántúli - megyében volt kisebb a Csotfgrád megyeinél. Sajátos probléma viszont, hogy a felsőfokú végzettségűek részaránya magasabb az országos átlagnál, és a megyék rangsorában is a legnagyobb. A megyében 1993 végén a regisztrált munkanélküliek száma 26 ezer fő volt. Számuk három év alatt több mint nyolcszorosára emelkedett, bár az utolsó évben - 1993-ban 700 fővel voltak kevesebben, mint egy évvel korábban. A munkaügyi központok gondjai 1993 márciusáig állandóan növekedtek, hiszen hönapról hónapra átlagosan 9-10 százalékkal emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma. Ezt körülbelül egy féléves stagnáló időszak követte, majd 1993 szeptemberétől kezdődően állandósult a munkanélküliek számának csökkenése, a havi csökkenési ütem mintegy 2 százalék körüli. A felkínált - még ma is csekély számú - álláshelyek a három év alatt eltérő mértékben álltak rendelkezésre. 1991 második felében csupán minden 19. munkanélkülinek jutott üres álláshely, míg 1990. végén még minden negyediknek. Jelenleg az 1990-hez viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett - szám szerint 3176 - bejelentett álláshely mindegyikére nyolc regisztrált munkanélküli jut. Az elmúlt három évben az aktív foglalkoztatási eszközrendszer elemei - elsősorban a kialakult tartós munkanélküli helyzethez igazodóan - évről évre bővültek. Az eszközrendszer változása egyrészt a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságát fokozta, másrészt kényszerű lépéseket tartalmazott a tekintetben, hogy a minden ellátási kategóriából kieső tartós munkanélküliek a támogatás valamely formájából némi jövedelemhez jussanak. A munkanélküli-ellátásban részesülők részaránya évről évre csökken, és ezzel egyidejűleg nő a szociális és a jövedelempótló támogatásban részesülők részaránya. A munkanélküliségi hullám némi időeltolódással vonult végig az ország egyes térségein. melynek köszönhetően a megyében még jobb a helyzet, mint az ország más területein. Sem szociális, sem egyéb, az életszínvonal alakulásával összefüggő gazdasági kérdésekben (pl. szolgáltatások igénybevétele), vagy áttételesen a bűnözés alakulása terén nem lehet közömbös, hogy mennyien kényszerülnek élni a néhány ezer forintos támogatás valamelyikéből. A megyében egyelőre sokkal kisebb mértékben csökken azok aránya, akik kívül maradnak a munkanélküli-ellátás rendszerén, mint országosan. • Harmadik alkalommal kerültek bizottság elé az Útalap támogatásával építhető kerékpárútra benyújtott pályázatok. Az 1994. első félévben a Közlekedési, Hírközési és Vízügyi Minisztérium a Belügyminisztériu mmal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal közösen meghirdetett pályázatára 90 önkormányzat reagált, s összesen 1 milliárd forintnál Negyedmilliárd kerékpárútra is több támogatást kértek. Az általuk felajánlott helyi forrás értéke mintegy 300 millió forint. A tárcaközi bizottság döntése alapján 56 település részesül összesen 225 millió forint támogatásban, amelyhez az önkormányzatok 164 millió forint helyi forrást biztosítanak. Ennek eredményeként az idén több mint 90 kilométer kerékpárút épül Magyarországon. Ennek köszönhetően 1994 végén hazánkban már csaknem 900 kilométer elkülönített kerékpárút szolgálja a biztonságot, az egészség megőrzését és az idegenforgalmat. • Több mint 23 kilogramm heroint találtak egy hazánkba látogató macedón állampolgár BMW típusú személygépkocsijában a gyulai vámhivatal pénzügyőrei. A pénzügyőrök a gépkocsivezető úticéljára, tartózkodási helyére vonatkozó magyarázatát zavarosnak találták, ezért döntöttek az átlagosnál szigorúbb vámvizsgálat mellett. Mint kiderült, gyanújuk nem volt megalapoHeroin a BMW-ben zatlan, mert a jármű speciálisan kialakított rejtekhelyeiről 45 csomag heroin került elő. A gyulai vámhivatal feljelentése nyomán a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a „turistát" őrizetbe vette. • A CGE folytatja a fejlesztéseket Szegedi fórum kompról, telefonról „A tápai komp kálváriája", „Telefonhelyzet Tápén és Petőfitelepen" e két címmel jelölte meg Rózsa Edit országgyűlési képviselő a tegnapra összehívott lakossági fórum témáját. A szegedi Petőfi Sándor Altalános Iskola földszinti tanterme igen szűk=. nek bizonyult: még el sem keződött a megbeszélés, de már csak állóhelyeket lehetett szerezni... A nagy érdeklődés okát a helybéliek így fogalmazták meg: „elhanyagolt, elfelejtett városrész vagyunk, a telefont is csak ígérgetik, de sokan tíz évnél is régebben várnak." Éppen a legjobbkor tartották a megbeszélést. A „telefonhelyzet" ugyanis néhány napja alapjaiban változott meg. Hétfőn hirdették ki a helyi telefonszolgáltatás jogáért kiírt verseny eredményét, amely szerint Szegeden és Szentesen a francia Compagnie Générale des Eaux veszi át a Matáv helyét. A fórumra Rózsa Edit meghívta a Matáv, és a CGE képviselőit is: a Szegedi Távközlési Igazgatóságtól Honti Ferenc osztályvezető jött el, s elmondta, hogy a pályázaton vesztes Matáv leállította 450 millió forintos fejlesztési programját, amelyet majd a CGE folytat tovább. A kézzelfogható eredmények fölmutatásáig viszont még sok tárgyalásra, egyeztetésre van szükség. Mivel a CGE képviselőire még várni kellett egy kicsit, a tápai komp ügye került terítékre. Rózsa Edit elmondta, milyen kitartó munkájába került, hogy a Parlamentben - most már két szálon is futtatva az ügyet - elérhető közelségbe kerüljön a komp problémáját is megoldó törvénymódosítás lehetősége. Mindössze arról van szó, hogy a kompot hivatalosan is a közút részévé kell nyilvánítani. Ha ez megtörtént, fenntartásához a központi útalapnak is hozzá kell járulnia. Rózsa Edit reméli, hogy az Országgyűlés hamarosan kedvező döntést hoz ez ügyben. Ezután megérkeztek a CGE képviselői: Henri Piganeau beruházási igazgató, és Guy de Rohan Willner, akinek szakterülete a távközlés. A kérdésekből és válaszokból egyelőre annyi derült ki, hogy a CGE két éven belül megkétszerezi a Csongrád megyei telefonvonalak szántát (jelenleg 60 ezer vopalunk van), tíz éven belül pedig 200 ezerre emelkedik a megyei vonalszám. Henri Piganeau azt is elmondta, hogy a bekötés várhatóan 30 ezer forintba kerül majd, de az évek haladtával mind olcsóbban, végül pedig akár ingyen is lehet majd telefonhozjutni. Ny. P. • A rádiós dolgozók nevében először Borenich Péter, a Közalkalmazotti Tanács elnöke szólt, bejelentette tüntetésük csendes, „de nem néma, mert a hallgatókat nem lehet leváltani". Bölcs István, a Jel-kép felelős szerkesztője, a demonstráció első szónoka hangsúlyozta: nem vitatja, „hogy a rádió is hordozza az elmúlt évtizedek gigantomániáját, hogy karcsúsítani, ésszerűsíteni kell ebben a házban is", de vitatják az időpontot. Bölcs István azt kifogásolta, hogy olyan valaki erőszakolja át az átszervezést, aki maga is politikai érdekek szolgálatában áll". • Tüntetés a Magyar Rádiónál Nem a hallgatót kell leváltani Győri László, a FRÁSZ és a sztrájkbizottság elnöke kifogásolta: „hogy az átszervezés és a létszámcsökkentés tervei zárt ajtók mögött, szűk körben készültek". Győri László sajnálattal szólt azokról a régi kollegákról, akik „most lelkesen állítják össze listáikat". Jancsó Miklós filmrendező Petőfi sajtószabadságról írt sorait idézte, Róbert László, a MÚOSZ elnökségének nevében, Kepes András a televíziósok nevében szólt. Ómolnár Miklós országgyűlési képviselő, volt rádiós a médiatörvény hiányát említette. Borenich Péter végül bejelentette azt is, hogy információik szerint szombaton a 168 óra című műsort már nem Mester Akos szerkeszti és péntek reggelre 45 rádiós kollégát „hívtak meg a tanácsterembe". Hogy miért, az majd pénteken kiderül - mondta a KT elnöke. A rádiós dolgozók tüntetését, mint a demonstráción elhangzott, szóban és írásban is támogatta a Független Rendőrszakszervezet, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hivatásos Határőrök Szakszervezete, az Idegenforgalmi Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa, a kispesti polgármester, a Köztársaság Párt, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, az MSZP Sajtótagozata, az MSZOSZ, az Országos Sportszakszervezet, a SZÉF, a Pedagógusok Szakszervezete, az SZDSZ, a Nyilvánosság Klub. • 1989 óta a különféle gazdasági szabályzók, valamint a - hol kisebb, hol nagyobb arányú - forintleértékelések hatására eltérő mértékben alakultak az ágazati termelői árak. a külkereskedelmi cserearányok és a fogyasztói árindexek. A gazdaságot legjobban megterhelő inflációs növekedés 1991 és 1992 között következett be, amikor az ipari termelői árnövekedés több mint 30 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági felvásárlási árak nem érték el az előző évi szintet, és a külkereskedelmi forgalom cserearánya több mint 10 százalékkal romlott. A fogyasztói áremelkedések minden évben meghaladták a termelői vagy felvásárlási árak ütemét, ami az általános forgalmi adó bevezetésének és a Az infláció és a lakosság teherbírása Az elmúlt öt évben a piacgazdaságra való áttérés keretében különösen nagy figyelem irányult az árak alakulására. Egyfelől a - mind szerkezetében, mind tulajdonviszonyaiban - teljesen átalakuló gazdaságban kulcskérdés volt, hogy sikerül-e az inflációt elfogadható mértéken belül tartani, másfelől pedig a lakosság teherbíróképessége. életszínvonalának alakulása voltak a pozicionális kérdések. jórészt privatizált és egyre növekvő árréssel működő kiskereskedelmi tevékenység eredménye. A lakosság fogyasztásának egyes cikkcsoportjai közül a háztartási energia ára emelkedett legnagyobb mértékben. Ezt követte az üzemanyag, a szolgáltatások. majd a fogyasztási szerkezetben legnagyobb súllyal szereplő élelmiszerek árának növekedése. A háztartások (a családok) életszínvonalának alakulásában meghatározó az alapvető élelmiszerek árainak alakulása. Ezek közül az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban emelkedtek az egyes húsféleségek, a sertészsír, az étolaj, a normál kristálycukor, a házi jellegű kenyér, a tej és a liszt árai, ahol az átlagárak körülbelül négyszer lettek magasabbak öt év alatt. A bruttó keresetek növekménye (ugyanezen időszak alatt) elmaradt az árakétól. A bérből élők reáljövedelme átlagosan több mint 10 százalékkal lett alacsonyabb. Az elmúlt öt év első három évében a fogyasztói árak növekedése jóval meghaladta a bruttó keresetekét, míg az utóbbi két évben már a keresetek növekménye volt magasabb.