Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-24 / 69. szám

6 RÖVIDEN DÉLMAQYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 24. Rendelettervezet a lakásprivatizációról Szeged város polgárai leg­utóbb az 1994. március 10-én a Lakásbérlők Egyesülete által kezdeményezett lakossági fó­rumon tájék elii ékoz.ódhaltak a bér­lakások elidegenítésének hely­zetéről. A fórumon részt vett dr. Lippai Pál polgármester és Tűhegyi József alpolgármester, akik részletes információt ad­tak a lakásprivatizáció jelen­legi állásáról. Az azóta eltelt időben - annak ellenére, hogy a lakástörvény elidegenítésre vonatkozó rendelkezéseit az Országgyűlés az Alkotmány­bíróság megsemmisítő határo­zatul követően elfogadta ugyan - az önkormányzatok 1994. március 31. napjával kötelesek vonatkozó rendeletüket meg­alkotni és hatályba léptetni, de a törvény kihirdetése nem tör­tént meg, a Polgármesteri Hi­vatal Vagyonkezelői és Vál­lalkozási Irodája a kormány ál­tal előterjesztett törvényjavas­lat alapján kidolgozta a helyi rendelettervezetét, melyet Sze­ged Megyei Jogú Város Köz­gyűlése 1994. március 31-én tartandó ülésén tárgyal. A tervezet főbb rendelkezé­sei az alábbiak: A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg a bérlőt, a bérlőtársakat, a társbérlőt, az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, továbbá az. előbb felsoroltak hozzájáru­lásával egyeneságbeli roko­nukat, valamint az. örökbefo­gadott gyermeket. A vételi jog­gal - írásban - 1994. március 31-től számított 1 évig lehet él­ni. Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül és nem él elővásárlási jogával, szerződésének fennállásáig harmadik személy részére a la­kást csak írásbeli hozzájáru­lásával lehet elidegeníteni. A rendelettervezet részle­tesen szabályozza az. el nem idegeníthető önkormányzati bérlakások körét, a törvény­tervezet rendelkezéseinek megfelelően. A vételár alapja a lakás for­f talmi értéke. A ház.ingat­anokra - ha az indokolt - azo­nos típusú lakás esetén is egye­di értékbecslés készül. A bérlő által a tulajdonos vagy megbí­zottja hozzájárulásával a lakás átalakítására, korszerűsítésére fordított igazolt és bérbeszá­mítással, vagy egyéb módon meg nem térült értéknövelő beniházások összegét a forgal­mi értékből le kell vonni, b rendelkezéssel a rendeletterve­zet azon bérlők érdekeit kí­vánja érvényesíteni, akik saját erőnői igyekeztek lakásuk ér­tékét növelni. A vételi jog jogosultja a vé­ikorlasára vonatkozó teli jog gyak nyilatkozatát az Ingatlankezelő Vállalatnál nyújthatja be. Fon­tos rendelkezése a tervezetnek, hogy a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot az Ingatlankezelő Vállalat 30 na­pon belül visszaigazolja, vagy közli a vételi jog gyakorlásával kapcsolatban fennálló eset­leges kizáró okot. Az elidege­nítésről a Közgyűlés Vagyon­kezelői és Vállalkozási Bizott­sága dönt, a konkrét értékesí­tést az. említett bizottság által kijelölt lebonyolító szerv vég­zi. A likasok vételára, ha a la­kást a vételi vagy elővásárlási jog jogosultja vasárolja meg, a forgalmi értéknek a bérleti jog megszűnése esetén járó pénz­ben i térítés összegevei csök­kentett része. A tervezet le­hetőséget biztosít a vételár egy összegben, vagy részletfize­téssel történő kiegyenlítésére. Részletfizetés esetén a vevő kérelmére 25 éves részletfi­zetés adható, ez esetben a ka­mat mértéke a vételárhátralék után a mindenkori jegybanki kamat. A szerződés megköté­sekor egy összegben a vételár 10 százalékát kell befizetni, ha a vevő ezen felül teljesít, vagy a vételárhátralékba többletbefi­zetést teljesít, a többletbefize­tés után 20 százalék árenged­mény illeti meg. A tervezet szerint, ha a lakást kívülálló személy lakot­tan vásárolja meg, a lakás vé­telára a forgalmi értéknek a bérleti jog megszűnése esetén járó pénzoeni térítés összegé­vel csökkentett része akkor, ha a vételárat azonnal megfizeti. Részletfizetés esetén a vételár a forgalmi érték. Kívülálló ré­szére a részletfizetés időtarta­ma 10 év, ez esetben egy ösz­szegben a vételár 25 százaléka esedékes a szerződés megköté­sekor. Az önkormányzat válto­zatlanul fenntartja a vételár kárpótlási jeggyel történő ki­egyenlítését. A tervezet elővásárlási jogot biztosít az önkormányzati tu­lajdonban lévő helyiségekre a bérlő (bérlőtárs) szamára. Ren­delkezik az. el nem idegenít­hető helyiségek köréről. Nem biztosít elővásárlási jogot an­nak a bérlőnek, akinek a szer­ződés időpontjában bérleti és önkormányzati közüzemidíj­• Ismét a kompról Ki fizeti a révészt? Mint ismeretes, a tápéi komp a privatizáció során magántulajdonba került, ugyanis a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a komp üzemeltetését 1993. évben már nem tudta vállalni. Az új tulajdonos, a Homoktrans Kft. 1993 augusztusában megkereste a komp igénybevételében érdekelteket abból a célból, hogy az üzemeltetési és fenntartási kiadások össz­hangba kerüljenek a bevétellel, mivel további veszteséget felvállalni nem tud. Az üzemeltető rendelkezésére bocsátotta a bevételről és kiadásról készített gazdasági számítást és az általa alkalmazott díjtételeket, melyek alapján a lakossági igényekre is figyelemmel, az önkormányzat az elmúlt évben a tápéi komp üzemeltetéséhez 1993. augusztus l-jétől december 31-éig terjedő időszakra havi 580 eFt támogatást biztosított. A Homoktrans Kft. tevékenységéből a komp üzemeltetését leválasztották, és azt a létrehozott Banga és Társa Betéti Társaság vette át 1994. évtől. A társaság benyújtotta 1994. évi üzemeltetési tervét és támogatási igényét azzal, hogy a múlt évben alkalmazott díjtételeit egy kivételtől eltekintve, 1994. évben sem kívánja megváltoztatni. A komp üzemeltetéséhez a közutakhoz való kapcsolódás címén támogatást kért az önkormányzat a Közlekedési, Hírközlési es Vízügyi Minisztériumtól, melyre közölték, hogy a kompüzemeltetés támogatása a minisztérium részéről a jelenlegi jogszabályok alapján nem lehetséges. Az önkormányzati költségvetésben szereplő vízi és légi közlekedés támogatása című tételben előirányzott összeg terhére a múlt évi szintnek megfelelő 580 eFt/hó támogatás biztosítására készült előterjesztés Szeged város közgyűlése elé. A támogatás jóváhagyása esetén kerülhet sor a megállapodás megkötésére a nevezett betéti társasággal. hátraléka, adó-, vagy adók módjára behajtható köztartozá­sa, vagy a társadalombiztosí­tási alap javára teljesítendő tar­tozása van, illetve bérleti jog­viszonya felmondás, vagy megszüntetés alatt áll. A vé­telár a helyiség forgalmi érté­ke, melyet a vevő az adásvételi szerződés aláírásával egyide­jűleg köteles megfizetni. Lehe­tőséget biztosít a tervezet arra, hogy a helyiséget az önkor­mányzat harmadik személy ré­szére elidegeníthesse, ameny­nyiben a bérlő elővásárlási jo­gával nem él. Az önkormányzati tulajdon­ban lévő üres helyiségek meg­határozott körére a tervezet biztosítja a pályáztatás útján Még egyszer a „kopogtatócédulákról történő értékesítést. Ez esetben a pályáztatás alapára a helyiség forgalmi értéke. Tekintettel a téma közérde­kű voltára, kérjük, hogy az érdekeltek a rendelettervezet ismertetett fontosabb rendelke­zéseivel összefüggő észrevéte­leikről írásban tájékoztassák a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáját, segítve ezzel az ön­kormányzat rendeletalkotási munkáját. A rendelettervezetet az önkormányzat szakbizottsá­gain kívül tárgyalja a Szegedi Érdekegyeztető Tanács is 1994. március 30-án tartandó ülésén, ahol a Lakásbérlők Egyesülete is részt vesz. A polgármesteri hivatal jegyzői irodájának tájékoz­tatása szerint még mindig sok a félreértés az úgynevezett ko­pogtató-cédulák szerepét, il­letve használatát illetően. A választók nyilvántartásába való felvételről, a választás napjá­ról, helyéről szóló értesítést nevezik kopogtató-cédulának, mely értesítés azt a célt szolgálja, hogy a választó­polgár a szavazás napján iga­zolni tudja azt, hogy a név­jegyzékben szerepel. Az érte­sítések tehá nem gyűjthetők, csak az ajánlószelvények gyűj­tésére van lehetőség. Arra vonatkozóan is érkez­tek észrevételek, hogy sokan nem kapták meg az értesítést és az ajánlási szelvényt, mint­egy kétezer érkezett vissza a Polgármesteri Hivatalhoz. Ez utóbbi jelenségnek az az oka, hogy elhalálozás, elköltözés stb. miatt ezen személyek részére nem volt kézbesíthető a kopogtató-cédula és az ajánlási szelvény. Akik különböző okok miatt nem jutottak hozzá kopogtató-cédulájukhoz és az ajánlási szelvényükhöz, már­cius 16-ig élhettek kifogással a hivatalban. Az ajánlószelvények gyűjté­sére április 8-ig van módja a pártoknak és a független képivselőjelölteknek. Itt szeret­nénk felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a jelöltség­hez szükséges 750 ajánlási szelvényt összegyűjtötték, ne várjanak a leadási határidőre, haladéktalanul juttassák el azokat a Jegyzői Iroda Önkor­mányzati Csoportjához. Ezt azért kéri hangsúlyozni a hivatal, mert nem szúrópró­baszerűen, kérésre ellenőrzik az ajánlószelvények hitelessé­gét, hanem minden egyes szelvényt ellenőriztetni kell. A munkát gördülékenyebbé ten­né, ha már a határidő lejárta előtt elvégeztethetnék a TÁKISZ-szal az ajánlási szel­vények zöme hitelességének ellenőrzését. Ez az ellenőrzés kiszűri azokat a szabálytalan­ságokat, melyek előfordulhat­nak az ajánlási szelvények gyűjtésénél. Hiába ad le ugyanis egy jelölt megfelelő számú cédulát, ha az azokon feltüntetett személyi adatok nem azonosak a nyilvántar­tásban szereplőkkel, a szel­vények érvénytelenek. Az ellenőrzés garantálja azt, hogy egy állampolgár nevén és adataival csak egy szelvény szerepeljen. Az ajánlási szel­vények gyűjtésével kapcsola­tos legfőbb elvárás az, hogy a választópolgárok zaklatása tilos. A napokban elfogadott választási törvény módosítása egyértelművé teszi azt, hogy az ajánlási szelvényekért ellen­értéket elfogadni tilos. Nem gyűjthető ajánlási szelvény munkaidőben, munkavégzés közben, tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intéz­mény betegellátó részlegében, rendőri szolgálatban sem. A választópolgár az ajánlószel­vényen csak egy személyt tüntethet fel, akit képviselő­jelöltként ajánl. Tudniuk kell a választópol­gároknak, mi a jelentősége még az ajánlószelvények gyűj­tésének: megyei listát az a párt állíthat, amelyik Csongrád megyében legalább két egyéni választókerületben jelöltet tud állítani. Az országos listaállí­táshoz pedig legalább hét megyei lista szükséges. Ha valaki nem kapta meg az értesítést a nyilvántartásba vételről, vagy az ahhoz csatolt ajánlási szelvényt, még nem esett el attól a lehetőségtől, hogy szavazhat, hiszen minden választásra jogosult állam­polgár leadhatja a körzetében voksát - értesítés hiányában is -, ha személyi igazolványával igazolja, hogy a választási körzet állandó lakosa. E • Ceruzával és papíron, vagyis hagyományos eszközökkel hitelesítik az országgyűlési választások végeredményét, nincs értelme a hamisítás szán­dékával belépni az informati­kai rendszerbe, mondta dr. Zsuffa István, a Belügyminisz­térium helyettes államtitkára tegnap, az országos választási bizottság közönségtájékozta­tóján. Budapesten a BM Duna Palotában dr. Tóth Zoltán fő­osztályvezető, a bizottság ve­zetője és munkatársai infor­málták a pártokat, a sajtót és az érdeklődőket az. aktus előké­születeiről. A tárgyszerű, azaz olitikamentes és pártsemleges eszámoló célja a bizalom­erősítés - hangsúlyozta dr. Zsuffa István -, látnia kell mindenkinek a garanciákat: az információs védelmet és a pártok, a jelöltek delegátu­sainak jelenlétét minden egyes szavazatszámláló bizottságban. A választás első fordulója az abszolút többség megszerzé­sére épül: akkor érvényes, ha a polgárok több mint fele részt vesz, és valamelyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát. A második fordulóban már elegendő a relatív többség: az. győz, aki a legtöbb voksot kapja, összesen 176 egyéni választókerületből jut egy-egy jelölt a Parlament­be, a területi listákról - azok a pártok állíthatják, amelyeknek az egyéni választókerületek egynegyedében van saját je­löltjük - 15? fő. A törvény to­vábbi 58 mandátumra vigaszá­gat szervezett: országosan ösz­szesítik a töredéknyi, vagyis a vesztesekre adott szavazatokat, s ezek arányában osztják el a • Analfabéták: kereszt a jegyző előtt u 94 nem lesz „kék cédulás" u Választási hírek a Duna Palotábál A Rubik-kocka el van vetve majd' öttucatnyi széket a ku­pola alatt, ahová a győztesek mellé így a nagy vesztesek is bekerülhetnek. A rendszer te­hát nem túlságosan bonyolult, azonban - idézett amerikai po­litikai szakértőt dr. Tóth Zoltán - bizonyosan nem véletlen, hogy Magyarországon találták fel a Rubik-kockát. Az országos választási bi­zottság munkatársai felhívták a figyelmet, hogy a jelöltek ne kopogtatócédulákat gyűjtsenek - ebből tudniillik nem 750, de egyetlen darab sem kell. majd a szavazópolgárok viszik ma­gukkal a szavazókörbe -, ha­nem ajánlási szelvényt. Ez utóbbi azért bianco, hogy elejét vegyék a csalásnak: a négy év előttire - például a postaládá­ból kilopva - elegendő volt aláírást hamisítani; most ez már kevés, az ajánló adataihoz a csaló nem férhet hozzá. Az aláírásnak saját kezűnek kell lennie, akit például (kéz)sé­rülés akadályoz, annak is meg kell fognia a tollat, de az ada­tokat már más is felvezetheti. A írástudatlanok az önkor­mányzat jegyzője előtt hitele­síthetik ajánlásukat. Az informatikai rendszer képes ellenőrizni a személy létezését, a személyi számot, a választói jogosultságot, a lak­helyet, hogy az ajánló ajánlott­e mást is, vagy többet is. A jelöltet április 8-án 16 óráig kell bejelenteni, akit 750 hibát­lan ajanlási szelvény birtoká­ban nyilvántartásba vesznek. Hibásan kitöltött szelvények biztosan lesznek, ezért érde­mes 750-nél többet összegyűj­teni. A pártok kérhetik azon­ban menet közben is, hogy betekinthessenek az adattá­rolóba, hány érvényes ajánlá­suk van, határidő utáni pótlás ugyanis nem lehetséges. A fülkében a szavazópol­gárok két lappal ismerked­hetnek: A/4-es formátumon sorakoznak az egyéni választó­kerületi jelöltek, az A/3-as, vagy még nagyobb méretűn a maximum 20 fős pártlisták. A megnevezések melletti kör alakzatban két egymást metsző Amerikai bútorszövetvásár! Nagy választék - kedvező ár - kitűnchminőség a Belvárosi Bútorszalonban, Híd u. 1. alatt. Nyitva: 9-18-ig. vonallal kell jelezni a válasz­tást. Kékcédulás minősítést biz­tosan nem kaphat a májusi megmérettetés: a belügymi­niszter rendelete szerint az iga­zolást - hogy valaki költözés vagy egyéb okból másik szava­zókörben gyakorolhassa de­mokratikus jogait - még az el­ső forduló előtti napon délután 4 óráig meg kell kérni. így nem lehetséges, hogy a pártok szimpatizánsai, érzékelve az első forduló utáni erőviszo­nyokat, tömegesen jelentkez­zenek be olyan helyeken, ahol viszont van sansza jelöltjük­nek. Az idei országgyűlési vá­lasztások költsége 1,384 mil­liárd forint, mindkét fordulót közvetíti a televízió, amely közvetlen összeköttetésben lesz a Duna Palotával. Ó. I. VÁLLALKOZÁS KERES csendes tevékenységhez műhely, iroda céljára, 120 nm feletti, lehetőleg telefonos, több helyiségből álló bérleményt április l-jétől. Érdeklődni: 432-281, 10 órától Miért késlekedik az APEH? Többen érdeklődtek, hogy az APEH miért késlekedik az adóvisszatérítéssel. A törvény szerint ugyanis a hivatal 30 napon belül köteles visszafizetni azt az összeget, ami az adózónak jár. A határidő lejárta után pedig késedelmi kamatot kell fizetni. A kérdéssel dr. Papp Istvánt kerestük meg. Az APEH megyei igazgató-helyettese először azt említette, hogy ez évtől szi­gorodtak a visszafizetéssel kapcsolatos szabályok. Egy bizonyos összeghatár fölött kisebbfajta előellenőrzést végeznek a hivatal munkatársai, de „gyanús" esetekben tételes vizsgálatra is sor kerülhet. Kapacitásuk viszont véges, ezért fordulhat elő néhány ízben késlekedés. Ilyenkor természetesen már a kamattal növelt összeget küldik vissza az adózóknak. Végezetül dr. Papp István kiemelte: minden olyan bevallást, amely ezen az „előszűrőn sikerrel túljutott, még az elmúlt hét végén átadtak a kifizetést intéző felettes szervnek. Vass Fehértó Mg.-i Szolgáltató Szövetkezet, Szatymaz IV/148. Erőgép-, munkagép-, ingatlanárverést tart 1994. 03. 27-én vasárnap. Tel.: 383-411 Forgalmas helyen lévő, jól bejáratott vegyeskereskedés bérbe adó. Érdeklődni: 9-18 óráig szombaton: 9-13 óráig Tel.: 322-472 KERTI BÚTOROK (erdeti olasz) és kellékei olcsón kaphatók március 25-én, 9-18-fg Szőregi Művelődési Házban. Húsvéti cipővásár és utcai cipők 03. 24-25-én 9-18 óráig az Ifjúsági Házban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom