Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-10 / 58. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 10. A Hunyadi-ligetben „helyet csinálnak" a/, új, cserjés, fás parknak. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Mórahalmi helyzetelemzés Környezetvédelem, szép szé A tennivalók érdekében előbb a helyzetet kell tisztázni. Logikus módon alapos környezetvédelmi helyzetelemzést készítettek tehát Mórahalmon, hogy számbavegyék, miben kell és lehet előrelépni. Számos helyen készültek már mélyreható tanulmányok a légszennyezés, a vízminőségvédelem, a hulladék kezelés állapotairól, s mellékelték a gyakorta ábránd-szerű messzeségbe képzelhető, csillagászati összegeket követelő megoldásmódokat. A köznapi ember, a városlakó, avagy éppen falun, tanyán élő polgár ezért kissé szkeptikusan fogadja a környe• Az első három vitairat nem nyerte meg a magas grénium tetszését. Ha másból nem, abból bizonyosan kiderül ez, hogy a negyedik látott napvilágot. A három szerző - Gyurkó László, Lázár István és Siikösd Mihály - ugyanis írótársként kezelte Csoóri Sándort. Felmondták a leckét - kárhoztatták a költő egypártrendszerről alkotott véleményét, a kisebbségi kérdésről szerzett tapasztalatait, az egyházak szerepéről vallott felfogását -, de viszonylag lovagiasan kezelték állításait. Különösen a határon túl élő magyarok ügyében bizonyultak megértőnek. Éppen abban a kérdéskörben, amely a legnagyobb vitákat válhatja ki a „testvérpártok" közelgő nemzetközi tanácskozásán. Az utókori megítélés szerint az említett vitacikkekből hiányzott az a magatartás, amely viszont egyértelművé tette Hajdú János megnyilatkozását. Szerintem helytelen manapság abból kiindulni, hogy Hajdú János miként mert vitába szállni Csoóri Sándorral? Miért ne fejthette volna ki a nézeteit? Két másik mozzanat jelenthet erkölcsi szempotból gondot. Az egyik: a vitapartner írása nem jelent meg Magyarországon, kövekezésképpen az érdeklődők csupán Hajdú János értelmezésében ismerhették meg Csoóri véleményét. A másik mozzanat: a neves külpolitikai kommentátor a költőpolitikus nézeteit összefüggésbe hozta a Szabad Európa Rádióval és a nyilasnak nevezett emigráns lappal, a Nemzetőrrel. Ez már akkoriban is olyan közelítésmódnak számított, amely anakronizmusnak hatott. Egyszersmind azonban megfelelt a környező országokban zetvédelmi tallózásokat. Ez az oka, vagy sem, esetleg éppen a feltáró környezetvédelmi elemzés részletező alapossága miatt, a mórahalmi önkormányzat legutóbbi ülésén a napirendek közül éppen e témánál - túlzás nélkül a legfontosabbnál időztek legkevesebbet a testület tagjai. Természetesen ezzel együtt a kérdéskör terítékre került és határozatok is születtek. Maradhat mégis az érzés, hogy a problémák gyökereinek feltárása még nem vezet egyenes úton a gyakorlati megoldáshoz, márpedig (gy a realitásérzék miatt kissebbedik az elemzés uralkodó egypártok korabeli frazeológiájának. Aki tehát Moszkvában, az ideológiai titkárok tanácskozásán fölmutatta az elhatároló nyilatkozatot, az tudta, hogy ilyen hagvételű írásra van szükséges. A cikk megjelenése előtt el kellett végezni az utolsó simításokat. A változtatási javaslatokat rekonstruálhatjuk az eredeti kéziratból, amely az MSZMP irattárából került elő. Nincs elme és hiányzik a szerző neve. Sok benne a javítás. Háromféle kézírás ismerhető fel. Az első szálkás betűjű, fekete golyóstollal való. A második kiírtabb betűjű, határozott vonású, kék golyóstollú. A harmadik gömbölyded betűjű, talán nőtől származó, ceruzás. Ez utóbbi jó stílusérzékről árulkodik; a szerző bonyolult körmondatait kettévágja, egyszerűsít, pontosít. És enyhít. Eredetileg az olvasható, hogy értéktelen; ceruzával áthúzva és fölé írva: legalábbis vitathaérdeme-értelme is. Tény azonban: a kisvárosi testület nem hagyta annyiban, azaz érintetlen rossz állapotaiban a környezetszennyezés momentumait. Az elemzés a helyzet realitásai szerint mérlegelve frekventált problémaként szerepelteti a vízminőségvédelmet és a talajszennyezés állapotát. Sajátos helyzet Mórahalmon, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen fejlődött a közműhálózat. Furcsa ellentmondás ugyanakkor, hogy a szennyvízcsatorna hálózat nyújtózását nem kisérte maradéktalanul a használói szándék. Amíg hat-hét év leró. Eredetileg az olvasható, hogy gyűlöli; ceruzával áthúzva és fölélrva: elutasítja. Érzékeljük a nem is annyira árnyalatnyi különbséget? Sorolhatnám még az enyhítés jellegzetes példáit, de fölösleges. A kinyomtatott változatban ugyanis az eredeti szöveg jelent meg. A keményebb. forgása alatt a vezetékes vízhálózatra a korábbi fogyasztó kétszerese csatlakozott, addig - ha az arányokkal önmagában nincs is baj, mert hasonlóan duplázódás van - a szennyvízcsatornahálózatot összesen kevesebb, mint négyszáz fogyasztó, a vezetékes vizet fogyasztók kevesebb, mint negyed része veszi igénybe. A helyben született és immáron a díjmegállapítással helyben megoldható magyarázat: a vízfogyasztással együtt a jelentős csatornadíjat nem akarják teherként magukra venni a lakosok. Határozat emiatt arról született, hogy a csatlakozást kedvező díjmegállapítással kell elősegíteni. Mindez igen hangsúlyos környezetvédelmi érdek, ugyanis a szikkasztók nem jelentenek hathatós megoldást a talajszennyeződés ellen, s számos esetben a lakosok a szennyvíztározók túlfolyóit az utcákon lévő nyílt csapadékvíz csatornákba kötik illegálisan. Alapvetés a megoldásban testületi határozattal megerősítve - hogy tovább kell bővíteni a szennyvízcsatorna hálózatot, ugyanakkor ezzel együtt szippantott szennyvíz kezelésére szolgáló tárolót is építeni kell, mindkettőt céltámogatás igénybevételével. A külterület lakosságának ugyanis csak a szippantott szennyvíz tároló segíthet, vízminőség és talajvédelmi szempontból. Nem téveszthető szem elől, hogy a felszíni vizek Mórahalmon 1520 méter mélységig szennyezettek. Nagy gondot jelent a települési környezet védelmében a kommunális hulladékgazdálkodás. Ahogyan a hazai települések majd mindegyikén, megoldatlan a szeméttárolás, illetve megsemmisítés. A kommuA fekete tollú főnök kihúzta a cikk utolsó bekezdését, tehát nemcsak a ceruzát bírálta fölül, hanem Hajdú Jánost is. A Hét főszerkesztője ugyanis éreztem, hogy gorombán fogalmaz, s legalább a végén érintenie kell Csoóri Sándor irodalmi munkásságát. Nos, ez a rész is megjelent. A kék tollú nagyfőnális hulladékkezelés egyetlen megoldása jeléenleg a szelektív gyűjtés, hogy az újrahasznosítható, a megsemmisítést igénylő, illetve a komposztálható szemetet különítve gyűjthessék. Minderre határozott szándék mutatkozik a településen. A vegyszerek, növényvédőszerek és egyéb veszélyes hulladékok külön gyűjtése a legalapvetőbb, amelyre a lakosság figyelmét külön felhívják. Hosszabb távra megoldást a kommunális szemét tárolásra csak regionális összefogással létesítendő tároló, netán szemétégető jelenthet, jelentős állami támogatást feltételezve a megoldáshoz. Környezetvédelem, szép szó - mondják számosan, akik a gaztól burjánzó gazdátlan földek mellett járnak el, esetleg naponta. Ugyanezt említik a lakók akkor, ha a kisváros terein, utcáin szemlézni kellene, mekkora zöldfelület védi és biztosítja a település jó levegőjét. A gazdátlan földek művelésére, a parlagfű és más, légúti allergiás betegséget előidéző gazok kiirtására csak akkor lesz esély, ha a most még homályos tulajdoni állapotok egyértelműen tisztázódnak. Akkor fel lehet lépni, a környezetvédelem hivatásosaival együtt Mórahalom tiszta levegője érdekében. Ami a zöldfelületet, a belterületi parkosítást, fásítást illeti: készül a központi park rendezési terve. Tovább folytatódik a már megkezdett fásítás is. A Hunyadi-liget, Kossuth park, Ady tér mintegy 5 hektáros területén nemes fákkal és cseijékkel park kialakítását végzik. Az elöregedett fák kitermelése és a terület mélyszántása után a csemeték telepítését egy hónapon belül megkezdik. Becsei Péter nök visszaállította az eredeti szöveget. Kié az erősebb szín? Aczél Györgyé? A fekete pedig Knopp Andrásé? A gömbölyded betűjű, ceruzás írás meg... Nos, erre nincs tippem, mindenesetre a kollektív szerkesztés iskolapéldájával van dolgunk. Az Élet és Irodalom szerkesztőségébe már a többszörösen átírt, oda-visszaalakftott változat érkezik meg. Hogy mikor és hogyan, ez külön történet, nem akarom untatni az olvasót. A lényeg az, hogy a munkatársak a nyomdában találkoztak vele, ez a legritkább esetben fordult elő az irodalmi hetilap gyakorlatában. Érdemes elővenni az 1983. szeptember 16-i számot. Mezei András értekezik a szójáról az Ilyen gazdagok vagyunk? vita időszakában vagyunk Bertha Bulcsu Jelenségek cfmű rovatában szintén a szocializmus ellentmondásait feszegeti. Jávorszky Béla finnországi jegyzeteiben a svéd kisebbség egyenjogúságáról számol be, e sorok írója éppen akkoriban érkezett haza Érdélyből, egy házsongárdi temetés ürügyén a romániai magyarok megaláztatásait részletezi. Karig Sára, a szibériai büntetőtáborokban évtizedeket töltött műfordító a kilencven esztendős és Amerikában élő SzentGyörgyi Albertről tr, a Páratlan oldalt a közismerten szociáldemokrata Erdődy János gloszszája indítja. Simonffy András a korabeli ellenzék egyik vezéralakjáról, Dalos Györgyről ír, szerepel még a lapszámban Mészöly Miklós és Pomogáts Béla is. Ebben az eklektikusnak látszót, de szemléleti bigottsággal aligha vádolható összeállításban kakukktojás Hajdú János terjedelmes vitairata. Térkép és magazin turistáknak, utaztatóknak A Csongrád megyei Idegenforgalmi Hivatal megbízásából elkészült, s rövidesen megtalálható lesz az utazási irodákban, a nagyobb vendégforgalmú helyeken a megye idegenforgalmi kínálatának rajzos, képes, tájékozódást segítő térképe. A 24 ezer példányban nyomott magyar nyelvű ismertetőnek angol és német nyelvű változata is készült. A Csongrád megyei térkép ezúttal részletes tájékoztatást a kempingekről ad, de azt tervezik kiadói, hogy ha erre igény lesz, a térkép hátoldalán akár a vendéglátó helyek, akár a szabadidős programok szervezői is közreadhatják kínálatukat. Elképzelhető tehát, hogy az első kiadványt követi több is, s végül egész sorozatnyi tájékoztató, ismertető szolgálja majd a megye vendégeinek könnyebb eligazodását. Ugyancsak a napokban lett készen a Magyar Turisztikai Egyesület megyei választmányának Vendégváró Csongrád megye cfmű, 16 oldalas, színes magazinja. A télen megjelent, első számot most követő, tavaszi kiadvány nem csupán valamennyi hazai utazási irodához, turisztikai szervezethez jut el, hanem a március végi, budapesti Utazás '94 kiállításra is. A tavaszi Vendégváró a családi üdülés híveinek kedvezve bő terjedelemben ismerteti a falusi turizmus Csongrád megyei lehetőségeit - ezek közül a pusztamérgesieket külön is bemutatja. A magazin a három tavaszi hónap kulturális és sporteseményeire is felhívja a figyelmet, s a programszervezőknek is számos információval könnyíti meg a dolgát. Most már csak az a kérdés, hogy igaza van-e Csoóri Sándornak, amikor úgy fogalmaz egy 1989-es interjúban (amelynek egyébként néhány részlete a tegnapi számban jelent meg először), hogy talál ugyan mentséget a négy szerző és a szerkesztő számára, hiszen „Akkoriban gyakran kerültek alkotók és főszerkesztők kényszerhelyzetbe. Csakhogy ilyen esetben is érzékeltethető az olvasóval, hogy a lap kényszerhelyzetbe került, s van itt egy író, akit a politikusok sarokba akarnak szorítani." Válasz helyett, javaslom, lapozzuk föl megint az Élet és Irodalom 1983. szeptember 16i számát! Hajdú János meg nem rendelt dolgozata a harmadik oldalon kezdődik és a negyediken fejeződik be. A betűtengert illik oldani egy képpel. Tessék megnézni Panner László grafikáját! Az olvasó kedvéért leírom: a téglalap alakú mező jobb oldalán egy kéz, bőrszíjon régimódi órát tart. Középütt, fejjel lefelé, trombita sejlik, alatta talán kalászok. A kép bal oldalán viszont jól felismerhető egy kabát vagy zakó, benne föltehetően ember, a ruházat ugyanis követi a test vonalát. A rajzot vízszintesen keresztülhasftja egy fekete, fa- vagy csontmarkolatú kés, látható rajta a vércsatorna is, ezért inkább tőrnek nevezném. A harc tőr hegye benyomja a zakókabátot, a szív és a has között, a legérzékenyebb ponton. Hasbaszúrás - ez a szerkesztőség véleménye. Holnap a tíz és fél év előtti botrány kirobbanásáról számolok be. Zöldi László Kutyaszorítóban (Csoóri, Hajdú János és a többiek) Emlékeztetem az olvasót, hogy a sorozat első részében azt taglaltuk, vajon miért tíz és fél évvel Hajdú János emlékezetes vitacikke, a Csoóri Sándor nézeteit támadó Utószó egy előszóhoz megjelenése utón robbant ki országos érdeklődést kiváltó sajtópolémia? Azt is megk#dezlük: a választási csatározások közepette nem kéne megnézni, hogy 1983 végén valójában miről vitatkozunk? A második részben azt ecseteltük, hogy több mint egy évtizede milyen körülmények játszottak közre a híres-hírhedt cikk publikálásában. Tegnap pedig azt érzékeltettük, korabeli dokumetumokkal alátámasztva, hogy a látszólag elszigetelt akciót nagyon is megtervezték. Az akkori pártközpont „versenytárgyalást" hirdetett a költő-politikus „semlegesítésére", erre három írót hívott meg (no meg Hajdú Jánost). Ezúttal azt próbálom megvilágítani, hogy végül is miért esett a választás A Hét főszerkesztőjére és cikke miként jelent meg az Élet és Irodalom 1983. szeptember 16-i számában. 4L JH McakaaMcMctojás Legalábbta paafl«t|jében aeiaml jele áincs ennek. Holott a racionális hazafiság elmélyítésére vállalkozni nagyonvafea ) la költShüz néltí feladatná paklim H l»lj UlrtW»B»TÜjíXt innak » Isllanasiaruk i hegy Koeébbi (wl egaulilalú éafflilaai ura la mimliij lillilna 1 ni • i naii i i inal pemni ij imliW ja l aalHa akhnr hal"! igarin mé1yh « in<|jai lif'i I ml 11 lm ha j'" ' j I ' • * •...m—rawaa. a. .,, * ^TteiaMLtftatiLee le, Tseeáaaetea, kegy eéaae ennek o-t-erSdéa „ ainhkai a eagyiaekkal la, aki), keiáeainkoii lul éli,el, . Mi -Afca maii „un i .i-Hírli ii imi tii n knii mii n ir;n nmia r,y.E-l- .un - ...I - iarffa.il -k..a. ...éi.i . ,ihal, akik - , jiniftii -félreér1 LhiLti.i-li.il agyéeaelailtéggel >anII Illádig a iiánir. narni --véreink, 4a a«» henfltéreaánH. Hajdú János eredeti kézirata