Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-10 / 58. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 10. Ebtartási szabályok kormányozff Rendhagyó ügyfélfogadás A szegedi polgármesteri hivatal ügyfélszolgálata a március 15-höz kötődő munkarendváltozás miatt ezen a hétvégén a következő időpontokban áll az ügyfelek rendelkezésére: már­cius 10-én, pénteken: 8-15.30, 11-én, szombaton 8-13.30 óráig. Esküt tettek a köztisztviselők Március 8-án délelőtt es­küt tettek a városháza dísz­termében azok a köztiszt­viselők, akik részt vesznek a választási előkészületekben, illetve a szavazások lebo­nyolításában. Az összejövetelt dr. Tóth László, Szeged Megyei Jogú Város jegyzője nyitotta meg, és emlékeztette a résztve­vőket munkájuk felelősségé­re. Tőle dr. Günther Béla, megyei főjegyző vette át a szót, aki a választási előké­születek második, technikai szakaszáról adott tájékoz­tatást, amikor a munkavég­zés a választók közvetlen részvételével történik. El­mondta, most jobbak voltak a feltételek a választások sikeres előkészítéséhez, mint '90-ben. Végül esküt tettek a jelenlévő köztisztviselők, akik esküjük szövege értel­mében igyekeznek biztosít­ani a választások tisztasá­gát, pártatlanságát és törvé­nyességét. Az ünnepélyes aktus után szakmai továbbképzésen vettek részt a megjelentek. Váiosi térinformatika Szegeden Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. április 8-án megalkotta az állatok tartásáról szóló 6/1992. (V. 6.) számú rendeletét. Az ebtartók és azok ellenzői között fokozódó fe­szültség indokolja, hogy a ren­delet ebtartásra vonatkozó elő­írásait teljes terjedelemben is­mertessük: 5.§ (1) A tulajdonos úgy köteles ebet tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszé­lyeztesse, a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon. (2) Többlakásos lakóépület­ben lakásonként legfeljebb 1 eb tartható. (3) Többlakásos lakóépület­ben az eb tartásához az érintett (azonos lépcsőházban lakó, la­kásonként egy szavazattal) a tulajdonos, illetve lakáshasz­náló 2/3-os hozzájárulása szük­séges. (4) Társbérlet, albérlet, bér­lőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társ­bérlő, főbérlő, illetve a bérlő­társ hozzájárulása is. (5) A (2M4) bekezdés hatá­lya a vakvezető eb tartására nem vonatkozik. (6) A tulajdonos - nyilván­tartásba vétel céljából - a Pol­gármesteri Hivatalba köteles bejelenteni, ha az eb - a három hónapos kort el­érte, - elhullott, vagy elveszett, - tartási helye három hónap­nál hosszabb időre megválto­zott, - űj tulajdonoshoz került. (7) A tulajdonos köteles a hivatalosan közzétett (veszett­ség elleni) oltásra az ebet fel­vezetni. Az oltás megtörtén­téről adott állatorvosi igazolást a tulajdonos köteles megőrizni. (8) Az állatorvos indokolt­esetben a parazitás, vagy egyéb betegségben szenvedő, vagy sérült eb vizsgálatát, gyógyke­zelését, valamint - gyógyítha­tatlanság, ill. védőoltás alól el­vont eb esetén - az eb életének kioltását kezdeményezheti. A felmerülő költségek ilyen esetben az állattartót terhelik. (9) Közterületen, illetve a lakóház közös használatú he­lyiségeiben s annak udvarán az ebet biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell vezetni. A rendelet 2. számú mellék­letében meghatározott harapós, vagy támadó természetű ebeket ilyen esetben szájkosárral is kötelező eiiátni. Különösen "Veszélyes ebet közterületre ki­engedni, tömegközlekedési járművön szállítani tilos. (10) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazá­sa kötelező. (Pl. Pitt buli, ter­rier, tosa.) (11) A tulajdonos, ill. az eb vezetésével megbízott személy köteles az eb által közterületen, ill. a lakóház közös használatú helyiségében (udvarán) oko­zott szennyeződést azonnal el­távolítani. (12) Az eb tenyésztéséhez a Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesületének helyi szer­vezete, ill. az Állategészség­ügyi Szolgálat engedélye is szükséges. 6.8 (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, ill. ott tartani: a) vendégforgalmat lebo­nyolító nyilvános helyiségbe, kivéve ha ott az elhelyezés megfelelő feltételei biztosí­tottak, b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, vágóhíd­ra, élelmiszerfeldolgozó üzem­be, élelmiszerraktárba, nyilvá­nos fürdőbe, c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyo­lító közintézmény épületébe, e) bölcsődébe, óvodába, diákszállásra, munkásszállásra, f) játszótérre, játszóutcába, játszószerek, homokozók terü­letére. (A felsoroltak alól kivételt képeznek az őrző, vakvezető, ill. munkakutya-feladatot ellátó ebek.) (2) Élelmiszert szállító jár­művön ebet szállítani tilos! (3) Közforgalmú közleke­dési vállalat járművén a közle­kedési vállalat érvényben lévő előírása szerint (jegyváltással) pórázon tartva, ill. - a 2. számú mellékletben felsorolt fajtáknál szájkosárral ellátva - lehet ebet szállítani. (4) Ebet szabadon futtatni e rendelet 2. számú mellékle­tében meghatározott területen lehet. (5) A harapós, vagy támadó természetű ebet a kiszabadulá­sát megakadályozó módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (6) Amennyiben oktatási, kulturális, egészségügyi, ill. szociális intézmény közelében tartott eb a csendet tartósan há­borítja, s ezzel az érintett intéz­mény működését zavarja, az eb eltávolítását kell elrendelni az ingatlanról. (7) Szakhatósági vélemé­nyek alapján - ha annak indo­• A közoktatási törvényben megszabott határidőig Szeged alap- és középfokú oktatási intézményeiben megalakultak az iskolaszékek. A Tarjánvá­rosi 111. számú Általános Iskola és a Tömörkény István Gimná­zium és Művészeti Szakközépis­kola igazgatóival az alakuló ülések után - amelyen elfo­gadták az iskolaszék szervezeti és működési szabályzatát, és megválasztották a tisztségvi­selőket - beszélgettünk. Elöl­járóban csak annyit: a törvény biztosítja, hogy a diákság kép­viselői is részt vegyenek az új szervezet munkájában. Az em­lített iskolákban éltek is ezzel a lehetőséggel. A Tarjánvárosi iskolában az első szülői értekezleten az iskolaszék előkészítő bizottság elektori rendszerben szavazta­tott: minden osztály megválasz­totta saját szülői képviselőjét. A huszonhárom jelölt február­ban titkos szavazással döntött arról, hogy ki az a három szü­lő, akiket az iskolaszékbe delegálnak. A nevelőtestületnél hasonló módon döntöttek, csak ott hat jelöltből választottak. Szalai József igazgató el­mondta: a nevelőtestület tagjai előtt nem volt ismeretlen foga­lom az iskolaszék, ugyanis a két évvel ezelőtt írott igazgatói pályázatában már tervezte annak megalakítását. Az intéz­ményvezető egyébként tagja lett az új szervezetnek. Erről a ka fennáll - az ebtartás korlá­tozható, ill. megtiltható. (8) A város területén talált gazdátlan, kóbor, ill. a közte­rületen szabadon engedett ebek (vakvezető kivételével) befo­gása és elszállítása a gyepmes­teri telep feladata. (9) A befogott ebet tul­ajdonosa a tartási költségek megtérítése mellett 8 napon belül kiválthatja. (10) A befogott és 8 nap után ki nem váltott ebekkel a gyepmesteri telep szabadon rendelkezik. (11) A befogott eb ismertté váló tulajdonosa ellen az eb elhagyásának szándéka miatt szabálysértési eljárás kezdemé­nyezhető. 8.8 Végrehajtási, szabálysértési eljárás következőképpen nyilatkozott: „Jobban örültem volna, ha nem kerülök be az iskola­székbe. Szerintem, ennek van­nak előnyei, de hátrányai is. " Arra a kérdésre, hogy mit vár az iskolaszék működésétől, közölte: az iskolaszéknek, mint véleményező testületnek, nagy feladata lehet az önkormányzat és a nevelőtestület között. Fon­tos szerepet játszhat például az iskolaigazgató személyének megválasztásakor. A további­akban már nem lehet központi irányításra hivatkozva kibújni a szülői kérések elől - amelyek például speciális képzésekre, oktatási fejlesztésekre vonat­koznak -, hiszen az iskola maga alkothatja meg nevelési­oktatási programját. Mivel az iskolaszékben a szülők is képviseltetik magukat, így ők is alaposabban megismerhetik az iskola lehetőségeit és kor­látait, amelyektől függ, hogy az intézményben milyen peda­gógiai fejlesztések valósíthatók meg. Azt is megtudtuk, hogy a szülőknek felajánlottak az (2) Állattartás jogerős hatá­rozattal történő eltiltása esetén - végrehajtás útján - az állat elszállítható, illetve szükség esetén kényszerértékesítésre is elrendelhető. A felmerülő költségek az állatartót terhelik. (3) Szabálysértést követ el és 10 ezer forintig terjedő bír­sággal sújtható, aki a) közterületen haszonálla­tot legeltet, illetve a közterü­letet ezáltal szennyezi (3.§ 12. bek.) b) az eb tartására vonatkozó szabályokat (5.§, 6.§. (l)-(5), illetve (11) bek.) c) valamint az állatvédelmi, közegészségügyi szabályokat megszegi (7.§). (4) Azt az ebet, amelyre nézve a szabálysértést elkövet­ték, el lehet kobozni. Az elkob­zott ebet a gyepmesteri telepre kell szállítani, amely azzal szabadon rendelkezik. 2. számú melléklet A rendelet 5.§ (9) bekezdé­sében előírtak szerint az alábbi Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság Nemzeti Tér­informatikai projectje kere­tében a megvalósulás szaka­szába lép a Szegedi Önkor­mányzati Térinformatikai Rendszer. Mint szakmai ber­kekben ismeretes, a nyolcva­nas évek második felében egy kísérleti project keretében el­készült a város digitális föld­mérési alaptérképe, mely az időközben bekövetkezett válto­zások átvezetése után a rend­szer alapjául fog szolgálni. Az üzemeltetésben, információval való feltöltésben és aktualizá­lásban nagy segítséget jelent, hogy a közműüzemeltetők és közműtulajdonosok szándék­nyilatkozatban jelezték, hogy a saját rendszerükből az önkor­mányzati rendszer működésé­hez szükséges adatokat térítés nélkül, előre rögzített for­mában és szabályok szerint adják át. A fenti rendszer nem csak az önkormányzat döntéselőké­szítő, várostervező és -üzemel­tető munkájában, illetve a város lakosságának az önkor­mányzattal való kapcsolatában alakuló ülésen nevelőtestületi jogosítványokat, ők azonban nem fogadták el azokat, mondván: nem szeretnének olyan kérdésekben dönteni, amely a tantestület kompeten­ciája. A tájékozódás lehetősé­géről viszont nem mondtak le. A Tarjánvárosi iskolában kötelezően évente két alkalom­mal, augusztusban és feb­ruárban ülésezik majd az isko­laszék. De, megjelölt napirend­del, bármikor összehívhatja az iskolaszék bármelyik tagja. A Tömörkényben a szülői munkaközösség januárban tette meg javaslatát arra vonatkozó­an, kik kerüljenek az iskola­székbe. A nevelőtestület titko­san szavazott a képviselőkről. Kühn János igazgató - akit egyébként nem választottak be az új szervezetbe - elmondta: fenntartásai voltak az isko­laszékkel kapcsolatban mind­addig, amíg el nem fogadták annak szervezeti és működési szabályzatát. „Attól féltem, hogy az iskolaszék lelassítja majd az ügyintézést. " Az igazgató aggodalma elmúlt, A VÁROS 7 ebfajtánál a szájkosár haszná­lata kötelező: Terrierek (Fox, Kerry blue, Jagd, ír, Welsh), Staffordshire, Komondor, Dog, Dobberman, Rotweiler, Mastino napoletá­no. Német juhász. Óriás schnauzer. Kuvasz, nagy testű pásztor- és juhászkutya, Arpla­nac pásztorkutya. Kaukázusi juhász, Briand, Bouvier, Belga juhász és a felsorolt kutyák ke­verékei. Az ebek szabadon futtatá­sára kijelölt helyek: 1. Áz új Tisza-hídtól észak­ra a Tisza hullámtere mindkét oldalon (kivéve az üdülőte­rület). 2. Az árvízi emlékműtől délre a Tisza hullámtere mind­két oldalon. 3. Kamaratöltés. 4. A Csongrádi sgt.-Körtöltés és a hódmezővásárhelyi vasút­vonal által bezárt terület. 5. Körtöltés. 6. A Cserepes sortól délre eső terület (a piac, ill. a parkoló kivételéve). 7. Beépí­tett területeken kívüli terület. 8. Hajóállomás és az új Tisza­híd közötti (Szeged felőli) hul­lámtér. (ügyfélszolgálat) hoz minőségi változást, hanem a város szán­dékai szerint alapját képezi egy további fejlődési-fejlesztési fol­yamatnak, melynek célja - a városban működő közszolgál­tatást végző intézmények be­vonásával (rendőrség, mentők, tűzoltóság, egészségügy stb.) ­egy városirányítási rendszer létrehozása. E rendszer megvalósítására írt ki 1993 végén pályázatot a szegedi önkormányzat. A pá­lyázat iránt nagy érdeklődés volt tapasztalható. A pályázati anyagot 25 érdeklődő cég vette át. akik különböző fővállalko­zói csoportokban egyesülve 9 pályázatot nyújtottak be. A pályázatot értékelő szak­értői gárda a Geoview Systems Kft., mint fővállalkozó által benyújtott pályázatot találta a legjobbnak. A csoport alvál­lalkozó: Vitro - Saas Kft. Oracle Hungary Kft. és az Infotec Kft. A rendszer fejlesztésének befejezése, a próbaüzem kez­dete 1995 május végére várha­tó a pályázat időterve szerint. amikor megtudta, hogy az is­kolaszék három tagú intéző­bizottsága is véleményt mond­hat bizonyos kérdésekben. Igy a napi ügyekben éppolyan gyorsan lehet majd intézkedni, mint eddig. „Már nem félek at­tól, hogy ha valamilyen ötlet fölmerül, akkor hetekig kell várni a döntésre az iskolaszék véleményezése miatt. "• Kühn János szerint a szülők bevoná­sával, aktivizálásával lehetőség nyílik az intézmény gazdasági­anyagi helyzetének javítására. Reményét fejezte ki, hogy az intézményhez került önkor­mányzati képviselők, a Tömör­kényt érintő képviselő-testületi döntéseknél, kicsit lobbyznak majd az iskoláért. Megtudtuk még, hogy a nevelőtestület - amely így is olyan kevés dologban dönthet - nem adott át jogosítványokat az iskolaszéknek. A Tömörkényben két idő­pontot rögzítettek, amikor kö­telezően összeül majd az isko­laszék. Ez augusztus vége és február közepe. Sz. C. Sz. • Megkérdeztük: Miié ment a Szegedért Alapítvány? Abban az évben, amikor a Szegedért Alapítványt létrehozta nyolc, a városban működő szervezet és intézmény, már sejteni le­hetett: egyre kevesebb pénz lesz az olyan tevékenységek finanszí­rozására, melyek kézzelfogható, gazdaságilag kimutatható ered­ményt nem produkálhatván, afféle szellemi hasznot hozóként könyvelhetők csak el. (1989-et írtunk...) Ilyen például azok mun­kássága, akik egy város, esetünkben Szeged hírét-rangját emelik, gyarapodását közvetve szolgálják. Az alapítók épp ezt fogalmaz­ták meg anyagi áldozatvállalásuk mottójaként: díjakkal és támo­gatásokkal a szegediséget elismerni. Öt év után - a március 12-ei ünnepélyes díjkiosztáshoz közeledvén, s annak apropóján - érde­mes megállni és áttekinteni, milyen szerepet töltött be az alapít­vány a városban. És azt is persze, a város mit kezdett az alapít­vánnyal. Számvetésre kértük tehát az alapítvány titkárát, dr. Bódi Györgyöt. • Lássuk akkor, mire mentek ketten! - Hadd szorítkozzam először a tényekre. Az a 9,2 millió forint, amit a nyolc alapító adott össze, öt év alatt további 16 mil­lióval gyarapodott. Készpénzzel, valutával, műtárggyal, érték­papírral. Ma 76 név sorakozik támogatóink listáján - s közülük 17-en magánszemélyek, tehát saját pénzüket szánták közcélra. Ha a mostani, ötödik díjkiosztás tételeit is számításba vesszük, húsz díjazottunk 4,25 millió forintot vett át, támogatásra - összesen 141 pályázónak - 18 millió forint jutott. • A város életében eseménynek számít minden alapítványi gálaműsor. De ezekhez az ünnepélyes alkalmakhoz sorolnak olyan történések is, amelyekre az alapítvány létrehozói még nem is gondolhattak. - Valóban nem sejthették, hogy a Szegedért Alapítvány nyereséges vállalkozása lesz egy nyelviskola, melynek jelenleg 210 hallgatója van; hogy több mint egy millió forint értékű fest­ményt. grafikát fogunk eladni; hogy 1994-ben 15 milliós lesz a vagyonunk. S amit én a legfontosabbnak tartok: alapítványunk intézmény lett a város életében, s így gyakran keresnek föl ben­nünket alapítványokat érintő információkért, tanácsokért. Úgy ér­zem, ehhez hozzájárultak felkért kuratóriumi tagjaink, szimpati­zánsaink. díjazottjaink, a kik - szellemi háttért teremtve - rangot kölcsönöztek a maguk szegediségével is az alapítványnak. És mindezt 1989-hez képest éppenséggel szigorodó, inkább vissza­fogásra, mint ösztönzésre hajlamos pénzügyi, jogi környezet­ben... • Iskolaszékkörkép Remények, tervek, lehetőségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom