Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-08 / 56. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. MÁRC. 8. • TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Március 8. 1528. A s/.inai csatában Szapolyai János király újabb súlyos vereséget szenvedett - az ugyancsak királlyá választott - Habsburg Fer­dinánd hadvezérétől, Katzi­anertől, majd megfogyat­kozott kíséretével Lengyel­országba menekült. 1702. III. (Orániai) Vil­mos Hollandia, Zeeland és Utreeht helytartója. 1689. II. 13. óta Anglia, Skócia és Írország királya meghal Hampton Courtban. 1706. A Habsburg üldö­zés elől Erdélyből Magyar­országra menekült rendek Huszton országgyűlést tar­tottak, és ezen szövetségi szerződést kötöttek a ma­gyarországi rendek konfö­derációjával. 1844. XIV. Károly János. eredetileg Jean Baptiste Bernadotte 1818. február 5. óta Svédország és Norvégia királya, a Svédországban máig kormányzó Bernadot­te-dinasztia megalapítója meghal Stockholmban. 1944. Auschwitzban kö­zel 4 ezer csehországi zsidót ölnek meg a gázkamrákban. 1963. Szíriában a szo­cialista Bath Párt katonai államcsínnyel magához ra­gadja a hatalmat. 1990. Németh Miklós miniszterelnök ismételten azt javasolja a csehszlovák kormányfőnek, hogy először szakértői tárgyalásokon tisztázzák a bős-nagymarosi beruházás vitatott kérdéseit, és a végleges döntést pedig bfzzák az új kormányra és parlamentre. Irodahelyiség kiadó, T mely öt szobából áll, központi fűtéses. | Összterület: 95 nm. Ugyanitt raktárhelyiségek is kiadók. | SZEGED, Moszkvai körút 15. Tel.: 62/312-106 • A Moszkovszkije Novosztyi című hetilapnak nyilatkozva Kazannyik elmondta: a poli­tikai-jogi huzavona azzal kez­dődött, hogy Jurij Baturin elnöki tanácsadó nyilvánosan megtámadta a törvényhozás határozatát, mondván, az való­jában nem is amnesztia, hanem kegyelmi rendelet, amelyre csak az államfőnek van fel­hatalmazása. A volt főügyész már ekkor sejtette, hogy az amnesztia végrehajtását igye­keznek majd megakadályozni. Kazannyik ebben nem is tévedett: Jelcin megpróbált nyomást gyakorolni rá. A tanácsadó Kazannyiknak írt levelében megismételte, hogy az elnöki jogkörökbe avatko­zott a duma. A levél végére Jelcin annyit írt, hogy a fő­ügyész kövesse Baturin út­mutatását. Kazannyik telefo­nált Baturinnak, majd Jelcin­nek is. Hiába mondta az el­nöknek. hogy kénytelen vég­rehajtani a parlamenti hatá­rozatot, mivel annak felfüg­gesztésével megsértené az alkotmányt, az elnök válasza kategorikus elutasítás volt és nem volt hajlandó először elfogadni Kazannyik lemon­dását sem. Kurtán-furcsán csak annyit válaszolt, hogy találjon megoldást rá, hogy a puccsis­ták a börtönben maradjanak. Moszkva Az amnesztia kulisszatitkai Alaposan felkavarta az állóvíznek amúgy sem nevez­hető orosz belpolitikát, hogy a duma amnesztiarendelete nyomán kiszabadultak a vizsgálati fogsághói az októberi véres zavargások kirobbantásával vádolt politikusok, akik ellen az amnesztia értelmében elejtették a vádat. Keveset tudhatott viszont a kívülálló a színfalak mögött zajló csatározásokról, arról, hogy miképpen próbálta meg Borisz Jelcin elnök és környezete megakadályozni a foglyok szabadon bocsátását. Alekszcj Kazannyik, az ügy miatt lemondott főügyész a héten felfedte a kulisz­szatitkok egy részét. Amikor Kazannyik lényegé­ben megtagadta ezt. Jelcin környezetéből többen is meg­próbálták rábírni Kazannyikot, hogy tegyen le a foglyok sza­badon bocsátásáról. A tanács­adók egyébként olyan, Kazan­nyik által nevetségesnek mon­dott kifogásokkal hozakodtak elő. mint az, hogy az amnesz­tia-rendeletet úgymond nem a „Hivatalos Közlemények", hanem a „Parlamenti beszá­moló" című rovatban tette közzé a kormány lapja, (gy a rendelet úgymond nem lépett életbe. Az. amnesztia esetleges kö­vetkezményeivel kapcsolatban a Moszkovszkije Novosztyi megkérdezett egy volt rendőr­tisztet is, aki hasonló ügyekkel foglalkozott szolgálata idején. Valerij Volosin az. amnesz­tiák fő kezdeményezőjének és támogatójának mindenekelőtt a szervezett bűnözést nevezte meg, amely (gy próbálja kijut­tatni a börtönből a bandafő­nököket. Ennek leplezésére azonban politikai sztnez.etet kell adni az amnesztiának: jelen esetben ezt Haszbula­tovék szabadon bocsátása je­lentette. A közkegyelemben része­sftendők különböző kategóriái­nak meghatározása is csak a bűnözők kijutattásának meg­könnyítését szolgálja - han­goztatta Volosin. A szakértő elmondta azt is, hogy az am­nesztia valóságos „aranybányát jelent" a belügyi tisztviselők számára: a maffia - pénzt nem kímélve - egyszerűen „ki­váltja" embereit, s a vidéki rendőrhadnagytól kezdve a moszkvai tábornokig szinte mindenki meggazdagszik. Az idei év egyébként, zárta nyilatkozatát Volosin, megha­tározó lesz az alvilág érdekö­„vezeteinek elosztása szem­pontjából. A kőolaj- és föld­gázpiacot mar ellenőrzésük alatt tartják, most a „maradék", a földtulajdon, az. ingatlanok, a nagyvállalatok (köztük hadi­üzemek is) és a kábítószer­kereskedelem következik. Eh­hez. a háborúhoz pedig ve­zérekre és közkatonákra, stra­tégákra és elemzőkre van szük­ség - Igy az orosz rendőr ez­redes. Végh Sándor •••••••••••••••••••hmhmi • J Horvát-muzulmán tárgyalások Charles Redman, az ameri­kai kormány különmegbizottja ma. kedden Belgrádba utazik, hogy a szerb vezető politiku­sokat megnyerje a bosznia­hercegovinai horvátok és mu­zulmánok tervezett föderáció­jának. Ez eddig az egyetlen kézzelfogható eredménye az Egyesült Államok bécsi nagy­követségén péntek óta szünet nélkül folytatódó tárgyalá­soknak, amelyen az. érintettek a múlt héten Washingtonban aláirt föderációs megállapodás részleteit próbálják kidolgozni. Az amerikai nagykövetség szűkszavú közlése szerint Red­man Radovan Karadzsics bosz­niai szerb vezetővel és Slo­bodan Milosevics szerb állam­fővel találkozik. A tárgyalásokon sikerült előrehaladást elérni - ennyit közölt hétfőn az újságírókkal Ivo Sanader horvát külügy­miniszter-helyettes. a horvát küldöttség vezetője, anélkül, hogy a részleteket elmondta volna. A tárgyaláshoz közel­álló körökből olyan értesülés szivárgott ki. hogy a megbe­szélések első. az új föderáció alkotmányával foglalkozó sza­kaszát hétfőn lezárták. Keddtől új téma lesz napirenden: a muzulmán-horvát szövetség és Horvátország majdani konfö­derációja. • A múlt héten Banja Luka közelében lelőtt négy Jastreb tfpusú harci repülőgép pilótái fejenként 2000 dollárt kaptak a bevetésért - adta hírül hétfőn a Politika című belgrádi újság, amely nap mint nap újabb részleteket hoz nyilvánosságra az esetről. A Politika katonai kommentátorának állításait hivatalos jugoszláv katonai források mindeddig egyetlen szóval sem cáfolták. A Novi Trvanik-i hadiüzem bombázását elrendelő isme­retlen megbízó minden gépet 500 ezer dollárra biztosított ­közölte a lap. A Politika sem a megbízó nevét nem hozta nyilvánosságra, sem a bizto­sítótársaságot nem nevezte meg. Ugyanakkor utalt arra, hogy a Novi Trvanik-i gyár A Jastreb-pilóták 2000 dollárt kaptak bombázása mind a boszniai szerbeknek, mind a horvá­toknak érdekükben állt. A hadiüzemben ugyanis nagy mennyiségű ágyút, 122 és 130 milliméteres kaliberű tarackot, illetve 128 milliméteres soro­zatvetőt állítottak, elő. * A Jastrebeket pontosan megtervezett időben vetették be - állítja a Politika. A bosz­niai szerbek Jahorina Maje­vicán és Kozarán lévő radarál­lomása tavaly április óta fi­gyeli a Magyarország és az Adria felett járőröző AWACS­gépek mozgását. így pontosan kiszámították, mikor van mű­szakváltás az AWACS-képer­nyők előtt - frja a Politika. Nyilván abból indultak ki, hogy műs/.akváltásnál legalább két percre megszakad az el­lenőrzés. Az újság szerint az, hogy a Jastrebeket mégis fölfedezték, a pilóták hibája volt. A lap azt is tudni véíi, hogy az egyik pilóta a gyár bombázása után megismételte a berepülést. Ennek következ­tében túllépte a kiszabott időt, és a gépeket fölfedezték. A Vreme című hetilap sze­rint a hat pilóta rádiókap­csolatban volt a krajinai szer­bek udbinci repülőterének légi irányttóival, valamint Banja Lukával és pljesevicai radarál­lomásssal. Az újság szerint a repülők Udbincról szálltak fel. Pljesevicáról értesítették a Jastrebeket, hogy a NATO­repülőgépek felfedezték őket. A hat közül négy pilótának már későn jött a figyelmez­tetés. A jugoszláv hadseregben a Jastrebek kiöregedett típusok­nak számítanak. Tavaly néhá­nyat darabonként 4(X) ezer dol­lárért adtak el Ltbiának. Je­lenleg áruk 150 ezer dollár kö­rül mozog. Leginkább ameri­kai gyűjtők vásárolnak be­lőlük. v 7* Tours | Emmanuelle Vörös-tenger Egy- és kéthetes üdülések már 31 900 Ft-tól. 2 fő részére 10 000 Ft, 4 fő részére 20 000 Ft kedvezménnyel Remek időjárás, gazdag programok Emmanuelle Tours, Szeged, Oroszlán u. 1. T.: 62/312-005, 471-066 Terjedő rendőrbotrány Meddig terjed a sajtószabadság? Romániában sincs ez más­képpen, még akkor sem, ha a jelenlegi vezetőség fennen hangoztatja, hogy Isten és törvény előtt minden polgár egyenlő. E szlogen a diktatúra idején is divatban volt, ám a látszategyenlőség leple alatt ugyancsak megvoltak a nyil­vánvaló rétegződések. A mai szabad sajtókiadványokban valóban mindenki azt (r, amit akar. Ám a büntetőtörvény­könyv megfelelő paragrafusai nyilván határt szabnak, vagy kellene szabjanak, hogy ne fordulhassanak elő újságírói túlkapások, becsületsértések. Ám ez nem minden esetben érvényesül. A kommunista éra fenegyereke, Corneliu Vadim Tudor '89 előtt azzal foglalko­zott, hogy dicshimnuszokat költött Ceausescuról és párját ritkító nejéről, vagy pedig ­nyilvánvalóan pártfeladatként - sajtóhadjáratot indított azok ellen, akik az. ellenállás bármi­lyen halvány gyanújába keve­redtek. Hogy e kétes figura mi min­dent követett el lapjainkban - a Románia Mare-ban vagy a Politicában - az valamikor majd sajtótörténeti kuriózum­nak fog számítani. Százon felül van az ellene beindított saj­Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek ­tartja a közmondás, melynek vidékenként több más változata van. Tetszés szerint be lehet helyettesíteni a Jupiter és az ökör szót mással is. De a mondás mindenképpen azt jelenti, hogy még a jogegyenlőség közepette is - társadalmi pozíciójuknál fogva - egyesek mindig egyenlőbbek, mint a kevésbé kivételezettek. tóperek száma. Többek között Románia volt főügyészét és nejét is rágalmazta. Ám amfg csak az ellenzék, vagy a hatalom kegyeiből kiesett, volt magas rangú funkcionáriusok ellen lődözte mérgezett nyilait, addig a hatalom uszályában levő igazságszolgáltató ügyé­szek, bírák úgy csűrték-csa­varták a pereket, hogy egyik sem jutott el a végkifejletig, vagy ha igen. akkor a verdi­ktum az volt, hogy a költőcske csak szórakozott, politikai vicceket, anekdotákat eregetett lapjai hasábjaira. Viszont még egyelőre nem eléggé tisztázott okok miatt fordult a kocka. Vadim Tudor mérgezett nyilai irányt változ­tattak. mostanában a minisz­terek, elnöki tanácsadók, sőt maga az államelnök ellen irányulnak. Nem többet és nem kevesebbet állított a költő, ki egyben a Nagy Románia Párt elnöke, mint azt, hogy több elnöki tanácsos kém, idegen hatalmak szolgálatában állnak; az államelnök hazaáruló, eladja az országot; a hadügy­miniszter közönséges csen­cselő, ki az egész hadsereget szétbomlasztja, s tgy az or­szágot tulajdonképpen kiszol­gáltatja idegen hatalmaknak. Legutóbb az államelnök nő­ügyeit is megszellőztette. Habár sokan sejtik, hogy a bárdolatlan újságíró háta mö­gött a ma is is szinte korlátlan hatalommal rendelkező szeku­ritáté áll - végre a hosszas rágalomhadjárat után a kor­mány és az államelnök is nyilatkozott, és - elég langyo­san ugyan - de elítélték a nyakló nélkül mindenkit rágal­mazó költőt, kinek rövidített neve: C. V. Tudor, ebből lett (a két első betű felcserélésével) ­rtvécétudor". A nyilatkozatok után politikai úton is meg­kezdődött félreállítása. Rá­adásul nemcsak szenátor az egykori diktátordicsőítő költő, hanem a szenátus választott titkára. A Nagy Románia Párt két másik szenátora éppen a napokban vált ki a parlamenti csoportból. Vidéken pedig megkezdődött a megyei vezetők elhatárolódása a párt elnökétől. Kérdés, hogy ha „vécétu­dor" belátja - túl magasra lövöldözte nyilait, akkor visz­szatér-e majd '89 utáni ked­venc Témáihoz, s folytatja antiszemita és magyarellenes kirohanásait? Reméljük, hogy nem tgy lesz. Egyébként hogy visszatéijek írásom első mondatához: Míg C. V. Tudor zavartalanul idét­lenkedik, egy krajovai újság­írót börtönbe zártak, mert egy általa közölt anekdotában ­név nélkül - az államelnökkel élcelődött. Az újságírót köz­törvényes bűnözők közé zár­ták, kopaszra nyírták, csíkos ruhába bújtatták. Később kau­ció ellenében szabadon enged­ték. Az eset nagy felháborodást keltett. Az újságíró meg egy páratlan élménnyel gazda­godott. Beszámolói döbbene­tes, elrettentő börtönviszo­nyokról regélnek. Máthé Éva Marosvásárhely Mind az országos rendőrfő­parancsnok, mind az Állam­biztonsági Hivatal vezetője cáfolta a Gazeta Wyborcza című lap országos visszhangot kiváltott leleplezését, amely szerint a poznani rendőrség vezetősége és számos tisztje szorosan összefonódott a helyi alvilággal és tisztességtelen üzletemberekkel. A poznani rendőrfőnök közölte: rágalma­zási pert indft valamennyi, a lapnak információkat adó volt rendőrtiszt ellen, akiket szerin­te alkalmatlanságuk miatt bo­csátottak el. Az újság kitart állításai iga­za mellett, a belügyminiszter pedig megindította a vizsgála­tot. A lapok sorra idézik fel az ország különböző részein a rendőri visszaélésekről eddig napvilágot látott híreket, a kocsilopások fedezésében való részvételtől az őrizetbe vett nők megerőszakolásáig. A Trybuna című szociálde­mokrata lapnak nyilatkozott Grzegorz Korytowski, a Füg­getlen Rendőrszakszervezet elnöke, aki most kérte nyugdí­jaztatását. A rendőrtiszt azt mondotta, hogy Poznan csupán a jéghegy csúcsa. Mint mon­dotta, többek között Varsóból és Radomból is rendszeresen kapott információkat a rendőr­ség és a maffia összefonódásá­ról. Az ezekben az ügyekben elrendelt ellenőrzések azonban még soha sem fedtek fel semmit, a leleplezőket viszont üldözőbe vették, megfélemlí­tették, megkeserítették az éle­tüket. • Szlovénia Zsiiinovszlűjt nem engedték be Nem engedlek be hétfőn reggel Szlovéniába Vlagyi­mir Zsirinovszkijt, az orosz Liberális Demokrata Párt vezetőjét. A szlovén hatóságok Ljubljana repülőterén tartóztatták fel Zsirinovszkijt, aki magánlátogatás céljából érkezett Moszkvából. Zsirinovszkij január végén már járt Szlovéniában. Bfed város egyik szállodájában azonban botrányt csapott, s emiatt a szlovén hatóságok a közrend meg­bontásával vádolták meg az orosz politikust. Felszó­lították, hogy a lehető legrövidebb időn belül hagyja el az országot. Zsirinovszkij azonban akkor nem volt hajlandó megrövidíteni látogatását, és az eredeti prog­ramban kitűzött időpontban hagyta el a délszláv államot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom