Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-08 / 56. szám

KEDD, 1994. MÁRC. 8. BELÜGYEINK 3 A rádiósbotrány a Parlamentben Napirend előtti, indulatoktól sem mentes felszólalásokkal kezdődött meg az Ország­gyűlés hétfői plenáris ülése. Elsőként Pető Iván, az SZDSZ elnöke kapott szót. Politikai indíttatásúnak nevezte, és az 1956 utáni elbocsátásokhoz hasonlította a Magyar Rádió­ban múlt héten hozott intéz­kedéseket. Cinikus törvénysér­téssel vádolta a rádió vezetőjét, s a történtekért elsősorban a kormányt tette felelőssé. Végezetül bejelentette, hogy az SZDSZ nem vesz részt a ter­vezett médiatárgyalásokon. Gál Zoltán, az MSZP frakció­vezetője a rádió és a televízió teljes elnöki jogkörrel felruhá­zott alelnökeinek leváltására szólította fel a kormányt. Deutsch Tamás, a Fidesz al­elnöke ugyancsak a rádióbeli elbocsátások ügyében szólalt fel, s az intézkedés visszavoná­sát követelte. Csépé Béla, a KDNP frak­cióvezetője szóvá tette, hogy az ellenzéki képviselők egy része kék szalag viselésével mutatja ki demokrata mivoltát. Véleménye szerint a koalíciós padsorokban „legalább olyan demokraták" ülnek. Sértőnek érezte az 56-osokra nézve a rádiós elbocsátások párhuzam­ba állítását a forradalom utáni idők intézkedéseivel. A MIEP-frakció nevében felszólaló Csurka István véleménye szerint valóban politikai tisztogatás történt a rádióban, ez azonban a nemzet érdekeit szolgálta, mert azok, akiket elbocsátottak - hazud­tak. Felszólította a magyar ér­telmiséget: vegye észre, hogy a nemzet jövőjéről van szó, nem folytatódhat tovább az, ami beszennyezte a magyar tájé­koztatást. A függetlenek képviselő­csoportjának támogatásával Király Zoltán kifejezte véle­ményét, hogy a tájékoztatás ellehetetlenülésével megkérdő­jeleződött a tavaszi választások tisztasága. Szerinte a rádióban történtek forgatókönyvét a szélsőjobboldal írta, s mint mondta: csak remélni tudja, hogy ez nem vezet diktatúrá­hoz. Boross Péter miniszterel­nök visszautasította a választás tisztaságával kapcsolatos meg­jegyzéseket. Véleménye sze­rint három-négy-öt ember el­bocsátása váltotta ki a hangos reagálást. Felidézte, hogy ko­rábban elbocsátották például a TV Híradó és a rádió Vasár­napi Újság című műsorának vezetőit, és akkor senki sem fejezte ki kék szalaggal a szo­lidaritását. Emlékeztetett arra, hogy bár a médiumok speciális intézmények, ott közalkalma­zottak dolgoznak, akiktől el kell várni a fegyelmet. Egye­sek magatartása viszont „olyan messze van a BBC etikai kó­dexétől, mint Makó Jeruzsá­lemtől". Elmondta, hogy alaptala­nok, hamisan azok a feltétele­zések, amelyek szerint az el­bocsátott személyek kiválasz­tásában a kormánynak, illető­leg a kormányfőnek szerepe lett volna. Végezetül ígéretet tett arra, hogy a kormány min­den olyan ügyben fel fog lépni, amely a választások tisztaságát valóban veszélyezteti. Egyúttal több tárgyilagosságot kért az ellenzéktől. A rádiós elbocsá­tások kapcsán kirobbant parla­menti médiavitában szót kért Kulin Ferenc, az MDF frak­cióvezetője is. Kifejtette: a történtek nem kedveznek a kormánykoalíciónak, s ezzel egyúttal azt is bizonyítottnak tekintette, hogy az intézke­dések mögött nem húzódott meg kormányzati szándék. Az egész médiaügy kilátástalan­ságáért az ellenzéket okolta, amely megítélése szerint kez­dettől saját javára igyekezett fordítani a törvényjavaslat kö­rüli huzavonát. Emlékeztetett, hogy csaknem konszenzus jött létre az egész jogszabályról, s arról is, hogy a tévé és a rádió vezetője rendszeresen konzul­tál az ellenzék képviselőivel. Ezt a formálódó megállapodást Kulin Ferenc szerint azért rúg­ták fel az ellenzék képviselői, mert úgy érezték: jobban jár­nak, ha médiaügyben minden felelősséget a kormányra há­ríthatnak. A szenvedélyes, eredményre nem vezető oda-vissza vála­Elismerés Régen is úgy volt, valaki mégsem kellett élete végéig. Kiadták a kommünikét, ezt meg ezt fölmentették állásából. Ha továbbra is a mi kutyánk kölke maradt, hozzátették: érdemei elismerése mellett. És nem volt apelláta. Változott a világ! Most személyiségi jogaik elismerése mellett küldik el az embereket. És mindegyik mehet a bíróságra. A lényeg: a régi is, a mai is valami mellett történik. h. d. szok után a „rádiós téma" le­zárult. Zacsek Gyula független képviselő a Közért Vállalat privatizációjával kapcsolatban már azt kifogásolta, hogy pályázatbontás előtt az AVÜ egy magyar céget pályázata módosítására szólított fel, illetve a Magyar Rádióban egy illetékes erről nyilatkozott. Végezetül egy külföldi cég kapta meg a vállalatot, és az AVÜ nem tett eleget az adatok titkos kezelése saját maga által is vállalt követelményének. A képviselő egy „Zsidó Ügynök­ség Izraelért" nevű szervezet levelét is kifogásolta, amely a lakcímére érkezett, és olyan kérdést is tartalmazott, hogy ő zsidó származású-e. Zacsek Gyula felszólította az Ország­gyűlés elnökét: kérjen a kor­mánytól és a Nemzetbiztonsági Hivataltól vizsgálatot ebben az ügyben. Szabad György rá­mutatott: a képviselő rossz helyre címezte kérését, és ha vizsgálatot kíván kezdemé­nyezni, akkor azt közvetlenül kérje a nyomozati vagy a kormányzati szervektől. Dénes János (MIÉP) kérte az Országgyűlés elnökét, hogy szólítsa fel a parlamentet egy­perces néma felállásra a heb­roni vérengzés ártatlan áldo­zataira emlékezve. Szabad György utalt a Házbizottság 1990. évi döntésére, miszerint ezt csak a testület előzetes hozzájárulásával teheti meg, és felszólította Dénes Jánost, hogy ez ügyben forduljon a Házbizottsághoz. A napirend előtti felszólalá­sokat követő szünet után a Ház határozatképtelenné vált, így az új tárgysorozat jóváhagyása nélkül, a múlt héten napirendre vett témák megvitatásával folytatta munkáját. • Két vezető osztrák lap, a Der Standard és a Die Presse foglalkozik hétfőn a budapesti rádiónál bejelentett elbocsátá­sokkal, illetve a 168 óra című műsor szombati adásának elmaradásával. Ez utóbbiból kiindulva a Der Standard buda­pesti tudósítója, Gregor Mayer „Politikai tisztogatás a Magyar Rádiónál" című cik­kében a 129 rádiós elbocsátásáról írva azt az értesülését is közli, hogy a Mester-féle 168 óra helyett Rapcsányi László azért nem tudott másik műsort készíteni, mert a riporterek nem voltak hajlandóak együtt­működni vele. Idézi az SzDSz és az MSzP vezetőinek kommentárját, valamint a Nép­szabadságra hivatkozva azt az érvet, hogy az elbocsátásokat a számvevőszék korábbi megállapításai, a takarékosság tette szük­ségessé. Beszámol Hagelmayer István számve­vőszéki elnöknek arról a nyilatkozatáról is, amelyben elutasítja, hogy a szóbanfor­gó jelentést két hónappal a választások előtt ürügyül használják fel politikai tisztogatáshoz. A kormányfő nyilatkozatát idézve, miszerint nem kiván beavatkozni a • Nemzetközi visszhang A birokrácia érintetlen maradt független rádió ügyeibe, hírt ad a lap arról is, hogy minisztertanács 105 millió fo­rintos támogatást szavazott meg. Végső következtetése: a rádió alelnöke, csakúgy mint korábban a televízióé, az engedetlen műsorkészítők elbocsátásával a meneszté­se elten küzdő kormánycsapat magasabb akaratát hajtotta végre. A Die Presse azt írja, hogy Csúcs László nem is próbálja titkolni: az elbo­csátási hullám politikai tisztogatás. A lap a történtek felelevenítésekor visszamegy a médiaháború kezdetéig. Fényi Tibor, a tudósító idézi Boross Péternek azt a nyilatkozatát, hogy nem kíván beavatkoz­ni az állami médiák belügyeibe, s hoz­záteszi: erre nincs is oka, hiszen a híradá­sokat uralják az ő tevékenységéről szóló protokolláris jelentések. Az elbocsátá­sokkal kapcsolatban a Die Presse meg­jegyzi: külföldön azt közölték, hogy pusz­tán a kommunistákat távolítják el a szer­kesztőségekből. Ennek - írja - ellentmond az, hogy éppen a televízió volt párttitkára lett az új hírigazgató. A rádiónál pedig a bejelentett 15 százalékos takarékossági intézkedést végrehajtva csak műsorkészí­tőket bocsátottak el, a bürokrácia érintet­len maradt - ítja a Die Presse. A lap be­számol a különböző intézmények - a Nemzetközi Sajtó Intézettől (IPI) az ame­rikai kongresszusig - tiltakozásáról, és idézi az ellenzék érvelését, amely szerint a magyar kormány egyoldalú rádió - és a televízió propagandával próbálja befolyá­solni a május 8-i választásokat. • Szeged-Temesvár Múzeumok szerződése Együttműködési egyez­ményt írt alá az elmúlt héten Temesváron dr. Trogmayer Ottó a szegedi Móra Ferenc Múzeum és dr. Nicolae Sa­cara, a temesvári Muzeul Banatului igazgatója. A két múzeum ezentúl szerződésben garantálja a tudományos és múzeológiai tevékenység bő­vítését a két intézmény között. Az egyezmény szerint a mú­zeumlátogató közönség és a szakemberek érdekében a sze­gedi és a temesvári múzeumok kölcsönösen egy-három hóna­pos kiállításokat szerveznek majd egymásnál. A kiállítások szervezésében a haszonélvező fél vállalja a szállítást, a bizto­sítások és a vámilleték fizeté­sét, a vámmal járó problémák megoldását pedig mindkét fél a maga területén vállalja, vagyis elkerülhető lesz a huzavona, amely az aradi 48-as'relikviák hazai kiállításának ötletét el­odázta. A két múzeum szakemberei éves látogatásokat terveznek különböző szakágazatokban, mint régészet, történelem, nép­rajz. művészettörténet, termé­szettudomány, valamint állag­megőrzés és restaurálás. Meg­nyílt az útja annak is, hogy ha a tudományos kutatás érdeké­ben szükséges, a muzeológu­sok közös kutatócsoportokat alakítsanak. p. i. Jó ebédhez szól a... ...naná, a nóta. S ha nem a népes(ch) a kedvenced, kapcsolt át más adóra. Mondjuk a Danubiusra. Ott is nóta szól vasárnapi ebédedhez, csak éppen más a stílus, más a műfaj, mások a hangszerek. Két rövid zene között telefonos vetélkedőjáték be haran­gozója. (Most cseréled a leveses tálat az asztalon.) Majd két ifjú hölgy bemutatkozása. (Kértek borsót, vagy csak krump­lipürét?) Játékvezető felvezeti a kérdéseket. (Vegyetek még! De senki nem kér több pulykasültet.) Nehezebbnél nehezebb kérdések, például mibe csomagolják a nők húsz intimbetétet tartalmazó szárnyas segítőtársát? A csúcs: mit jelent az a szó, hogy sziluett. (A tortából nem vesz senki. Mi van ezekkel?) Műsorvezető: „Nyertes játékosunk jutalmul megkapja a cég intimbetét-csomagját. Remélem, elég lesz egy darabig. Másik játékosunk csomagjában pedig szájápoló szereket fog találni." Váljék egészségetekre! - mondanám, miközben kitöltőm a kávét, de már szóhoz sem tudok jutni. A többiek febb­hangon poénkodnak, mi mindenről vetélkedhetnének még a rádióban. Vasárnap déli fél egy van. országszerte ebédelnek az emberek. Es hallgatják, hogy jó ebédhez szól - az intim betét. Gratulálok. p. k. [77 olt a Világtörténelemnek egy rettenetes, habár nem —/ sokáig tartó időszaka. Nem pestisekre, lávaölmések­re, özönvizekre, hordaháborúkra és világégésekre gon­dolok. Ez a rövid, ám annál irtóztatóbb periódus közvetlenül a Teremtés napjaiban történt. Amikor már volt férfi, de még nem volt nő. Természetes, hogy a férfi teremtetett először. Ez meg van írva a Szentírásban és a hagyományokban. Tessék a helyzetet elképzelni. Istenke és Ádám álldogálnak a Paradicsomban, kissé zavarban vannak, köhécselnek, bámulják egymást, kész a Világ, béke van, nyugalom van, harmónia van, és mégse jó. őrület. Valami nagy, valami szörnyű hiányérzet szorítja a szivüket. Hát persze! Nincsen Nő! Egyetlen picike, kedves, egyetlen alignő sincs a Világon. Sehol egy keblecske, egy finom ívű tompori esemény, sehol egy bugyika, egy manikűrkészlet, egy rúzsceruza, sehol egy féltékenykedési jelenet. Anya sincsen, hitves sincsen, szerető sincsen. Szörnyű, tragikus és kibírhatatlan állapot. Oda is adta Ádám az oldalbordáját nyomban az Isten­kének, tapasztana már rá egy kevéske sarat nőteremtés céljából. Tessék azért megfigyelni, van a teremtésben logika! A férfinek például az a szerencséje, hogy az Istenke őt gyúrta ki először. Ha például az Istenkének először a nő jut az eszébe, biztos, hogy nem teremt férfit. Először is, nem jut rá ideje, mert egy nővel foglalkozni kell. Aztán ha mégis sikerül rávenni a nőt, hogy kell a férfiember, és az Istenke hozzá is kezd a munkához, nem kétséges, hogy az Éva nevű nő állandóan beleszólt volna az alkotásba, mindenféle kívánságokat adott volna elő, hogy ilyen le­gyen a férfi, meg olyan legyen a férfi, az első pillanattól kezdve vegzálta volna az Istenkét, következésképpen Istenkének elment volna a kedve a munkától, és a fenébe dobta volna a jó minőségű sarat, amiből pedig a férfit akarta kigyúrni. Aztán az sem kétséges, hogy a nő nem adta volna oda az oldalbordáját, hiszen a nőnek min­denekelőtt való a testformája, és ez így van rendjén. JJ míg haladt a történelem nevű világmobil, persze —J sokminden kiderült. Hogy a nőt kell keresni, mert ő az oka, és a célja minden történeteknek. Hogy nő nélkül az élet egy sivatag. Az is kiderült, hogy a nő az élet legveszélyesebb, legőrültebb, és legizgalmasabb kalandja. Némely tudós azon a véleményen van, hogy a Világ­egyetemben kizárólag a Földön található nő, így a földi férfi jócskán megtisztelhetve érzi magát. Továbbá egy­némely férfitárs arról is tudna suttogva mesélni, hogy nem minden nő, ami annak látszik. A szerelmi öröm mértéke is kiderült. Ez úgy volt, hogy élt Göröghonban egy Teire­sziász nevű ár, aki földi életének hét esztendejét nőként volt kénytelen letölteni egy varázslat következtében. Tör­tént pedig, hogy Zeusz és az ő drága hitvese, Héra asszonyság összevitatkoztak, hogy vajon melyik nemnek jobb az ügyesen végzett szerelmi cselekmény. Héra azt állította, hogy ez is a férfinek a jobb. Zeusz váltig erős­ködött, hogy a nőnek jobb. Sokáig civakodtak, mígnem eszükbe jutott Teiresziász, aki kézenfekvő döntőbírónak mutatkozott. Teiresziász meg is adta a választ, hiszen ama a hét esztendő alatt, míg görög hölgyként funkcionált, sikerült megtapasztalnia a gyengébb nem szerelmi örömét is. Kerek-perec azt mondta Teiresziász, hogy a nőnek kilencszerte jobban esik a dolog, ha egyszer már jó. Héra persze nyomban megvakította Teiresziászt. Zeusz tett, amit tehetett, jóstehetséggel jutalmazta. Viszont ők se tudták, hogy a nőben mi a jó, hogy ágy mondja, generálisan. Azóta eltelt néhány ezeredév, letudta életét Don Jüan és Schumann, Casanova és Juhász Gyula éppúgy, mint a rettenetes férfiasságá Kovács Zsiga bácsi, következésképpen a felhalmozódott tapasztalatokat egyetlen mondatban is össze tudjuk foglalni. A kérdés tehát az, mi a jó a nőben, miért tartjuk szépnek a nőt, miért szeretjük és miért tiszteljük..etc. Ne ragozzuk tovább. A nőben az a jó, hogy nem olyan, mint a férfi. Ez minden tudásunk alfája és ómegája. ['•_/ nnél többet csak a nő tud, de azt soha nem mondja el L—l nekünk. Nohát az ő ünnepe vagyon. Mármost ezen a napon, március nyolcadikán, legyen köszöntve édesanya és feleség, honasszony és utcalány, iskoláska és nagyanyó, mindenki, akinek nincsen ádámcsutkája. Ez a mondat egy szál illatos virág. Drágáim, az Isten éltesse magukat! 5^ í-vvio UIIAALAKITOTT HORGASZCIKKBOLT SZEGED BELVÁROSÁBAN! Márkás horgászfelszerelések, csalik SZEGED, és etetőanyagok + szolgáltatások: BARTÓK TÉR 14. horgászcikk-bizományi, tel.: 62/312-125 javítás, rendelésfelvétel Atlaszl A OBWntiMi «n • Jelentkezés, felvilágosítás: ATLASZ UTAZÁSI IRODA, Szeged, Oroszlán u. 6. TeL: 322-502,421-110 Tavaszi ajánlataink - repülőgéppel: Körutazás Svédországban: máj. 7-14. 99 000 Ft/fő Hétvége Stockholmban: máj. 19-22. 47 900 Ft/fö Körutazás Brazíliában: májusban 199 000 Ft/fő Hétvége Rómában: ápr. 21-24. 34 900 Ft/ft5 Autóbusszal: a fentiek, a Szilvásváraddal bezárólag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom