Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-08 / 56. szám

KEDD, 1994. MÁRC. 8. BELÜGYEINK 3 A rádiósbotrány a Parlamentben Napirend előtti, indulatoktól sem mentes felszólalásokkal kezdődött meg az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. Elsőként Pető Iván, az SZDSZ elnöke kapott szót. Politikai indíttatásúnak nevezte, és az 1956 utáni elbocsátásokhoz hasonlította a Magyar Rádióban múlt héten hozott intézkedéseket. Cinikus törvénysértéssel vádolta a rádió vezetőjét, s a történtekért elsősorban a kormányt tette felelőssé. Végezetül bejelentette, hogy az SZDSZ nem vesz részt a tervezett médiatárgyalásokon. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője a rádió és a televízió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnökeinek leváltására szólította fel a kormányt. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke ugyancsak a rádióbeli elbocsátások ügyében szólalt fel, s az intézkedés visszavonását követelte. Csépé Béla, a KDNP frakcióvezetője szóvá tette, hogy az ellenzéki képviselők egy része kék szalag viselésével mutatja ki demokrata mivoltát. Véleménye szerint a koalíciós padsorokban „legalább olyan demokraták" ülnek. Sértőnek érezte az 56-osokra nézve a rádiós elbocsátások párhuzamba állítását a forradalom utáni idők intézkedéseivel. A MIEP-frakció nevében felszólaló Csurka István véleménye szerint valóban politikai tisztogatás történt a rádióban, ez azonban a nemzet érdekeit szolgálta, mert azok, akiket elbocsátottak - hazudtak. Felszólította a magyar értelmiséget: vegye észre, hogy a nemzet jövőjéről van szó, nem folytatódhat tovább az, ami beszennyezte a magyar tájékoztatást. A függetlenek képviselőcsoportjának támogatásával Király Zoltán kifejezte véleményét, hogy a tájékoztatás ellehetetlenülésével megkérdőjeleződött a tavaszi választások tisztasága. Szerinte a rádióban történtek forgatókönyvét a szélsőjobboldal írta, s mint mondta: csak remélni tudja, hogy ez nem vezet diktatúrához. Boross Péter miniszterelnök visszautasította a választás tisztaságával kapcsolatos megjegyzéseket. Véleménye szerint három-négy-öt ember elbocsátása váltotta ki a hangos reagálást. Felidézte, hogy korábban elbocsátották például a TV Híradó és a rádió Vasárnapi Újság című műsorának vezetőit, és akkor senki sem fejezte ki kék szalaggal a szolidaritását. Emlékeztetett arra, hogy bár a médiumok speciális intézmények, ott közalkalmazottak dolgoznak, akiktől el kell várni a fegyelmet. Egyesek magatartása viszont „olyan messze van a BBC etikai kódexétől, mint Makó Jeruzsálemtől". Elmondta, hogy alaptalanok, hamisan azok a feltételezések, amelyek szerint az elbocsátott személyek kiválasztásában a kormánynak, illetőleg a kormányfőnek szerepe lett volna. Végezetül ígéretet tett arra, hogy a kormány minden olyan ügyben fel fog lépni, amely a választások tisztaságát valóban veszélyezteti. Egyúttal több tárgyilagosságot kért az ellenzéktől. A rádiós elbocsátások kapcsán kirobbant parlamenti médiavitában szót kért Kulin Ferenc, az MDF frakcióvezetője is. Kifejtette: a történtek nem kedveznek a kormánykoalíciónak, s ezzel egyúttal azt is bizonyítottnak tekintette, hogy az intézkedések mögött nem húzódott meg kormányzati szándék. Az egész médiaügy kilátástalanságáért az ellenzéket okolta, amely megítélése szerint kezdettől saját javára igyekezett fordítani a törvényjavaslat körüli huzavonát. Emlékeztetett, hogy csaknem konszenzus jött létre az egész jogszabályról, s arról is, hogy a tévé és a rádió vezetője rendszeresen konzultál az ellenzék képviselőivel. Ezt a formálódó megállapodást Kulin Ferenc szerint azért rúgták fel az ellenzék képviselői, mert úgy érezték: jobban járnak, ha médiaügyben minden felelősséget a kormányra háríthatnak. A szenvedélyes, eredményre nem vezető oda-vissza válaElismerés Régen is úgy volt, valaki mégsem kellett élete végéig. Kiadták a kommünikét, ezt meg ezt fölmentették állásából. Ha továbbra is a mi kutyánk kölke maradt, hozzátették: érdemei elismerése mellett. És nem volt apelláta. Változott a világ! Most személyiségi jogaik elismerése mellett küldik el az embereket. És mindegyik mehet a bíróságra. A lényeg: a régi is, a mai is valami mellett történik. h. d. szok után a „rádiós téma" lezárult. Zacsek Gyula független képviselő a Közért Vállalat privatizációjával kapcsolatban már azt kifogásolta, hogy pályázatbontás előtt az AVÜ egy magyar céget pályázata módosítására szólított fel, illetve a Magyar Rádióban egy illetékes erről nyilatkozott. Végezetül egy külföldi cég kapta meg a vállalatot, és az AVÜ nem tett eleget az adatok titkos kezelése saját maga által is vállalt követelményének. A képviselő egy „Zsidó Ügynökség Izraelért" nevű szervezet levelét is kifogásolta, amely a lakcímére érkezett, és olyan kérdést is tartalmazott, hogy ő zsidó származású-e. Zacsek Gyula felszólította az Országgyűlés elnökét: kérjen a kormánytól és a Nemzetbiztonsági Hivataltól vizsgálatot ebben az ügyben. Szabad György rámutatott: a képviselő rossz helyre címezte kérését, és ha vizsgálatot kíván kezdeményezni, akkor azt közvetlenül kérje a nyomozati vagy a kormányzati szervektől. Dénes János (MIÉP) kérte az Országgyűlés elnökét, hogy szólítsa fel a parlamentet egyperces néma felállásra a hebroni vérengzés ártatlan áldozataira emlékezve. Szabad György utalt a Házbizottság 1990. évi döntésére, miszerint ezt csak a testület előzetes hozzájárulásával teheti meg, és felszólította Dénes Jánost, hogy ez ügyben forduljon a Házbizottsághoz. A napirend előtti felszólalásokat követő szünet után a Ház határozatképtelenné vált, így az új tárgysorozat jóváhagyása nélkül, a múlt héten napirendre vett témák megvitatásával folytatta munkáját. • Két vezető osztrák lap, a Der Standard és a Die Presse foglalkozik hétfőn a budapesti rádiónál bejelentett elbocsátásokkal, illetve a 168 óra című műsor szombati adásának elmaradásával. Ez utóbbiból kiindulva a Der Standard budapesti tudósítója, Gregor Mayer „Politikai tisztogatás a Magyar Rádiónál" című cikkében a 129 rádiós elbocsátásáról írva azt az értesülését is közli, hogy a Mester-féle 168 óra helyett Rapcsányi László azért nem tudott másik műsort készíteni, mert a riporterek nem voltak hajlandóak együttműködni vele. Idézi az SzDSz és az MSzP vezetőinek kommentárját, valamint a Népszabadságra hivatkozva azt az érvet, hogy az elbocsátásokat a számvevőszék korábbi megállapításai, a takarékosság tette szükségessé. Beszámol Hagelmayer István számvevőszéki elnöknek arról a nyilatkozatáról is, amelyben elutasítja, hogy a szóbanforgó jelentést két hónappal a választások előtt ürügyül használják fel politikai tisztogatáshoz. A kormányfő nyilatkozatát idézve, miszerint nem kiván beavatkozni a • Nemzetközi visszhang A birokrácia érintetlen maradt független rádió ügyeibe, hírt ad a lap arról is, hogy minisztertanács 105 millió forintos támogatást szavazott meg. Végső következtetése: a rádió alelnöke, csakúgy mint korábban a televízióé, az engedetlen műsorkészítők elbocsátásával a menesztése elten küzdő kormánycsapat magasabb akaratát hajtotta végre. A Die Presse azt írja, hogy Csúcs László nem is próbálja titkolni: az elbocsátási hullám politikai tisztogatás. A lap a történtek felelevenítésekor visszamegy a médiaháború kezdetéig. Fényi Tibor, a tudósító idézi Boross Péternek azt a nyilatkozatát, hogy nem kíván beavatkozni az állami médiák belügyeibe, s hozzáteszi: erre nincs is oka, hiszen a híradásokat uralják az ő tevékenységéről szóló protokolláris jelentések. Az elbocsátásokkal kapcsolatban a Die Presse megjegyzi: külföldön azt közölték, hogy pusztán a kommunistákat távolítják el a szerkesztőségekből. Ennek - írja - ellentmond az, hogy éppen a televízió volt párttitkára lett az új hírigazgató. A rádiónál pedig a bejelentett 15 százalékos takarékossági intézkedést végrehajtva csak műsorkészítőket bocsátottak el, a bürokrácia érintetlen maradt - ítja a Die Presse. A lap beszámol a különböző intézmények - a Nemzetközi Sajtó Intézettől (IPI) az amerikai kongresszusig - tiltakozásáról, és idézi az ellenzék érvelését, amely szerint a magyar kormány egyoldalú rádió - és a televízió propagandával próbálja befolyásolni a május 8-i választásokat. • Szeged-Temesvár Múzeumok szerződése Együttműködési egyezményt írt alá az elmúlt héten Temesváron dr. Trogmayer Ottó a szegedi Móra Ferenc Múzeum és dr. Nicolae Sacara, a temesvári Muzeul Banatului igazgatója. A két múzeum ezentúl szerződésben garantálja a tudományos és múzeológiai tevékenység bővítését a két intézmény között. Az egyezmény szerint a múzeumlátogató közönség és a szakemberek érdekében a szegedi és a temesvári múzeumok kölcsönösen egy-három hónapos kiállításokat szerveznek majd egymásnál. A kiállítások szervezésében a haszonélvező fél vállalja a szállítást, a biztosítások és a vámilleték fizetését, a vámmal járó problémák megoldását pedig mindkét fél a maga területén vállalja, vagyis elkerülhető lesz a huzavona, amely az aradi 48-as'relikviák hazai kiállításának ötletét elodázta. A két múzeum szakemberei éves látogatásokat terveznek különböző szakágazatokban, mint régészet, történelem, néprajz. művészettörténet, természettudomány, valamint állagmegőrzés és restaurálás. Megnyílt az útja annak is, hogy ha a tudományos kutatás érdekében szükséges, a muzeológusok közös kutatócsoportokat alakítsanak. p. i. Jó ebédhez szól a... ...naná, a nóta. S ha nem a népes(ch) a kedvenced, kapcsolt át más adóra. Mondjuk a Danubiusra. Ott is nóta szól vasárnapi ebédedhez, csak éppen más a stílus, más a műfaj, mások a hangszerek. Két rövid zene között telefonos vetélkedőjáték be harangozója. (Most cseréled a leveses tálat az asztalon.) Majd két ifjú hölgy bemutatkozása. (Kértek borsót, vagy csak krumplipürét?) Játékvezető felvezeti a kérdéseket. (Vegyetek még! De senki nem kér több pulykasültet.) Nehezebbnél nehezebb kérdések, például mibe csomagolják a nők húsz intimbetétet tartalmazó szárnyas segítőtársát? A csúcs: mit jelent az a szó, hogy sziluett. (A tortából nem vesz senki. Mi van ezekkel?) Műsorvezető: „Nyertes játékosunk jutalmul megkapja a cég intimbetét-csomagját. Remélem, elég lesz egy darabig. Másik játékosunk csomagjában pedig szájápoló szereket fog találni." Váljék egészségetekre! - mondanám, miközben kitöltőm a kávét, de már szóhoz sem tudok jutni. A többiek febbhangon poénkodnak, mi mindenről vetélkedhetnének még a rádióban. Vasárnap déli fél egy van. országszerte ebédelnek az emberek. Es hallgatják, hogy jó ebédhez szól - az intim betét. Gratulálok. p. k. [77 olt a Világtörténelemnek egy rettenetes, habár nem —/ sokáig tartó időszaka. Nem pestisekre, lávaölmésekre, özönvizekre, hordaháborúkra és világégésekre gondolok. Ez a rövid, ám annál irtóztatóbb periódus közvetlenül a Teremtés napjaiban történt. Amikor már volt férfi, de még nem volt nő. Természetes, hogy a férfi teremtetett először. Ez meg van írva a Szentírásban és a hagyományokban. Tessék a helyzetet elképzelni. Istenke és Ádám álldogálnak a Paradicsomban, kissé zavarban vannak, köhécselnek, bámulják egymást, kész a Világ, béke van, nyugalom van, harmónia van, és mégse jó. őrület. Valami nagy, valami szörnyű hiányérzet szorítja a szivüket. Hát persze! Nincsen Nő! Egyetlen picike, kedves, egyetlen alignő sincs a Világon. Sehol egy keblecske, egy finom ívű tompori esemény, sehol egy bugyika, egy manikűrkészlet, egy rúzsceruza, sehol egy féltékenykedési jelenet. Anya sincsen, hitves sincsen, szerető sincsen. Szörnyű, tragikus és kibírhatatlan állapot. Oda is adta Ádám az oldalbordáját nyomban az Istenkének, tapasztana már rá egy kevéske sarat nőteremtés céljából. Tessék azért megfigyelni, van a teremtésben logika! A férfinek például az a szerencséje, hogy az Istenke őt gyúrta ki először. Ha például az Istenkének először a nő jut az eszébe, biztos, hogy nem teremt férfit. Először is, nem jut rá ideje, mert egy nővel foglalkozni kell. Aztán ha mégis sikerül rávenni a nőt, hogy kell a férfiember, és az Istenke hozzá is kezd a munkához, nem kétséges, hogy az Éva nevű nő állandóan beleszólt volna az alkotásba, mindenféle kívánságokat adott volna elő, hogy ilyen legyen a férfi, meg olyan legyen a férfi, az első pillanattól kezdve vegzálta volna az Istenkét, következésképpen Istenkének elment volna a kedve a munkától, és a fenébe dobta volna a jó minőségű sarat, amiből pedig a férfit akarta kigyúrni. Aztán az sem kétséges, hogy a nő nem adta volna oda az oldalbordáját, hiszen a nőnek mindenekelőtt való a testformája, és ez így van rendjén. JJ míg haladt a történelem nevű világmobil, persze —J sokminden kiderült. Hogy a nőt kell keresni, mert ő az oka, és a célja minden történeteknek. Hogy nő nélkül az élet egy sivatag. Az is kiderült, hogy a nő az élet legveszélyesebb, legőrültebb, és legizgalmasabb kalandja. Némely tudós azon a véleményen van, hogy a Világegyetemben kizárólag a Földön található nő, így a földi férfi jócskán megtisztelhetve érzi magát. Továbbá egynémely férfitárs arról is tudna suttogva mesélni, hogy nem minden nő, ami annak látszik. A szerelmi öröm mértéke is kiderült. Ez úgy volt, hogy élt Göröghonban egy Teiresziász nevű ár, aki földi életének hét esztendejét nőként volt kénytelen letölteni egy varázslat következtében. Történt pedig, hogy Zeusz és az ő drága hitvese, Héra asszonyság összevitatkoztak, hogy vajon melyik nemnek jobb az ügyesen végzett szerelmi cselekmény. Héra azt állította, hogy ez is a férfinek a jobb. Zeusz váltig erősködött, hogy a nőnek jobb. Sokáig civakodtak, mígnem eszükbe jutott Teiresziász, aki kézenfekvő döntőbírónak mutatkozott. Teiresziász meg is adta a választ, hiszen ama a hét esztendő alatt, míg görög hölgyként funkcionált, sikerült megtapasztalnia a gyengébb nem szerelmi örömét is. Kerek-perec azt mondta Teiresziász, hogy a nőnek kilencszerte jobban esik a dolog, ha egyszer már jó. Héra persze nyomban megvakította Teiresziászt. Zeusz tett, amit tehetett, jóstehetséggel jutalmazta. Viszont ők se tudták, hogy a nőben mi a jó, hogy ágy mondja, generálisan. Azóta eltelt néhány ezeredév, letudta életét Don Jüan és Schumann, Casanova és Juhász Gyula éppúgy, mint a rettenetes férfiasságá Kovács Zsiga bácsi, következésképpen a felhalmozódott tapasztalatokat egyetlen mondatban is össze tudjuk foglalni. A kérdés tehát az, mi a jó a nőben, miért tartjuk szépnek a nőt, miért szeretjük és miért tiszteljük..etc. Ne ragozzuk tovább. A nőben az a jó, hogy nem olyan, mint a férfi. Ez minden tudásunk alfája és ómegája. ['•_/ nnél többet csak a nő tud, de azt soha nem mondja el L—l nekünk. Nohát az ő ünnepe vagyon. Mármost ezen a napon, március nyolcadikán, legyen köszöntve édesanya és feleség, honasszony és utcalány, iskoláska és nagyanyó, mindenki, akinek nincsen ádámcsutkája. Ez a mondat egy szál illatos virág. Drágáim, az Isten éltesse magukat! 5^ í-vvio UIIAALAKITOTT HORGASZCIKKBOLT SZEGED BELVÁROSÁBAN! Márkás horgászfelszerelések, csalik SZEGED, és etetőanyagok + szolgáltatások: BARTÓK TÉR 14. horgászcikk-bizományi, tel.: 62/312-125 javítás, rendelésfelvétel Atlaszl A OBWntiMi «n • Jelentkezés, felvilágosítás: ATLASZ UTAZÁSI IRODA, Szeged, Oroszlán u. 6. TeL: 322-502,421-110 Tavaszi ajánlataink - repülőgéppel: Körutazás Svédországban: máj. 7-14. 99 000 Ft/fő Hétvége Stockholmban: máj. 19-22. 47 900 Ft/fö Körutazás Brazíliában: májusban 199 000 Ft/fő Hétvége Rómában: ápr. 21-24. 34 900 Ft/ft5 Autóbusszal: a fentiek, a Szilvásváraddal bezárólag.