Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

KEDD, 1994. FEBR. 22. • A vörös csillagtól a zöld tulipánig Csőbe húzták-e Hajdú Jánost? MÉG 75 NAP 5 Országosan a csongrádinál sokkal nagyobb figyelmet ka­pott az az inteijú, melyet Haj­dú János, A Hét egykori fő­szerkesztője, hazánk egykori svájci nagykövete, a Magyar Szocialista Párt csongrádi szer­vezetének tagja és ügyvivője a Nap TV-nek adott, s abban Csoóri Sándort - a neves írót és közéleti személyiséget - fa­natikus nacionalistának nevez­te, s kijelentette, hogy ma is vállalja, amit 1983-ban az Élet és Irodalom című újságban ez­zel kapcsolatban leírt. A Hét-ben Duray Miklós élesen elítélte Hajdút, s meg­védte Csoórit, aki régebben és most is a határon túli magyar­ság érdekeinek védelmezője. Ezt tetézte Kulin Ferencnek, az MDF parlamenti frakcióveze­tőjének napirend előtti felszó­lalása, melyben nemcsak elítél­te Hajdút, hanem ellene való fellépésre utaló megjegyzést is tett. Kulin Ferenc szerint ugyan­is egyértelműen kiderült: Haj­dú János ma is vállalja egykori nézeteit, úgy vélekedik, hogy a térség véres polgárháborúiért a Csoóri Sándor által képviselt eszmék a felelősek. Ez a véle­mény - ha Hajdú János újság­íróként nyilatkozott volna ­nem volna rendkívüli, de a volt televíziós az MSZP or­szággyűlési képviselő-jelöltje­ként indul a májusi választáso­kon... Hajdú János nem akárki, mert az előző rendszer szószó­lója és kiszolgálója volt. Hajdú János rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, hogy olyan helyre kerüljön ismét, ahol szakemberként dolgozhat. Ez a média és a külpolitika...Az MDF nem szeretné, ha a Hajdú János által képviselt szemlélet még egyszer hatalomra jutna Magyarországon, ezért mindeb jogi eszközt megragad ennek megakadályozására - jelentette ki Kulin Ferenc. Az ügy érdekessége, hogy az MSZP vezetői nem azono­sulnak Hajdú János vélemé­nyével, megnyilatkozásával. Pártszervezete is megtárgyalta - rendkívüli elnökségi ülésen ­a kialakult helyzetet és állást foglalt. Ennek teljés szövege tgy hangzik: „Hajdú János, a szocialis­ta párt csongrádi szervezeté­nek tagja, ügyvivője, s ilyen minőségében lett a párt or­szággyűlési képviselő-jelöltje. A február 10-i, Nap TV-beli interjú kapcsán ellene, s raj­ta keresztül elsősorban a szo­cialista párt ellen, éles táma­dást indítottak. A csongrádi elnökség meg­tárgyalta az elmúlt napok történéseit; egyetért és azo­nosul azzal a vélekedéssel és nyilatkozattal, amelyet Horn Gyula pártelnök az ügyben tett. Az elnökség megnyug­vással vette tudomásul, hogy ennek helyességét Hajdú Já­nos a Népszabadság február 16-i, budapesti kiadásában közzétett nyilatkozata is elis­merte, igazolta. A csongrádi szocialisták a választási kam­pány további folytatásakor is elsősorban a valós társadalmi gondok jelenlegi feltárását és megoldásának kezdeménye­zését tekintik elsődleges fela­datuknak." Csongrádon, a múlt pénteki politikai fórum előtt megkér­deztük Hajdú Jánostól: meny­nyire igazak a vélekedések? Valóban behúzták a csőbe? - Nem mondtam semmi olyat, amit nem mondtam volna máskor is - válaszolta. -Az lehet, hogy nem úgy mondtam, ahogy ebben az esetben okosabb lett volna... Erre vonatkozólag megtette Fotó: Enyedi Zoltán észrevételeit pártom elnöke, én ezt - miután őt nagyra becsü­löm - tudomásul vettem, s ezt az affért a magam részéről be­fejezettnek tekintem. Az pedig, hogy ez a Parlamentben napi­rend előtti felszólalás tárgya lett a Magyar Demokrata Fó­rum frakcióvezetője által, ez már a tragikomikum határait súrolja. Ahogy tapasztalom, az emberek sem azt nem értik, hogy miért, milyen okból tör­tént ez, az a kijelentés pedig, hogy a jogrend/?) határain be­lül mindent elkövetnek... • Pontosabban: „minden jogi eszközzel"... - Nos, ezt úgy fogalmazták, mint egy fenyegetést, holott nem az, mert ha a jog eszköze­ivel próbál fellépni, akkor nyil­ván úgy gondolja, ahol ő mondhatja a magáét, ott én is mondhatom; gondolom, ez a jog eszközeivel az emberek fi­gyelmének és politikai állás­foglalásának megnyerésére tett törekvés... Aztán majd kiderül, hogy a jog eszközeivel ki mire jut. • Nem volt-e furcsa szitu­áció, Duray úgy vitatkozott A Hétben, hogy vitapartne­re nem volt jelen? - Ettől a mostani A Hét-tői nem furcsállottam. Ez általa­Hajdú a helyén maiad Villáminterjú Fritz Péterrel, az MSZP megyei elnökével • Hogyan véleményezi Hajdú János csongrádi képviselőjelöltnek, A Hét egykori műsorvezetőjének kirohanását Csoóri Sándor ellen? - Hivatalos álláspontot a megyei szervezetben nem ala­kítottunk ki, a magánvélemé­nyemet mondhatom. Hajdú Já­nos csak a személyes nézeteit hangoztathatta, amelyek e kér­désben semmiképpen nem egyeznek meg a pártéval. Ilyen esetekben azonban elvárjuk, hogy a nyilatkozó hangsúlyoz­za ezt a különbséget. Az MSZP országos választmánya ugyanis már korábban határo­zott álláspontot alakított ki a nemzetiségi politika és a ha­táron túli magyarokhoz való viszony tekintetében. És ez, még egyszer mondom, nem egyezik meg Hajdú Jánoséval. Mi nem a múltba révedünk, 8-10 évvel ezelőtti eseteket emlegetve. Véleményünket nem datáljuk vissza. A mosta­niért vállaljuk a felelősséget. A Hajdú-problémát egyébként nem kell túlragozni. Ismerem az ő személyes véleményét, azt mondta nekem: „- Ugyan, mire jutottak ezzel a nemzeti­ségi politikával a külföldön élő magyarok?" Ez azonban nem jelenti azt, hogy van értelme fölvetni, Duray vagy Csoóri mit csinált 1983-ban. Én bizto­san nem beszélnék erről. • Hajdú János az önök számára továbbra is alkal­mas országgyűlési képvise­lőjelölt? - Nincs semmi befolyásunk Hajdú János pozfciójára. Az MSZP csongrádi és kisteleki városi szövetsége választotta jelöltnek. A helyi szervezetek teljes autonómiát élveznek. Ma sincs ebbe semmi beleszólá­sunk. • Azt beszélik, Horn Gyula nyomására lett jelölt Hajdú János Csongrádon. Egy nos gyakorlata lett ennek a mű­sornak. Legfeljebb annyi meg­jegyzésem lenne, hogy azok­ban az években, amikor má­sok, például Polgár Dénes, bi­zonyára sokan emlékeznek rá az idősebbek közül, majd ami­kor a kollégáim segítségével én magam szerkeszettem ezt a műsort, akkor annak a rend­szernek, ami ugye nem egy többpárti berendezkedés volt, mint tudjuk, s nem kifejezetten a véleménypluralizmus rend­szere volt, ma is, ha úgy tet­szik, büszkén mondom, mindig törekedtünk arra, hogy a másik fél, aki érdekelt egy konfliktu­sos helyzetben, az szóhoz jus­son... Állítom, volt olyan szitu­áció, amikor az akkori politikai helyzetben a másik felet nem volt módom megszólítani vagy megszólaltatni, s ennek következtében eltekintettem attól, hogy a dologból egyálta­lán riport legyen... Most már úgy vagyok ezzel a produkció­val, hogy én vasárnap estén­ként örülök, amikor a szignált meghallom, mert következik ötven perc kőkemény kor­mányellenes propaganda, mi­vel a kormányt olyan elké­pesztő együgyű módon próbál­ják szolgálni, hogy ez a ma­gyar társadalom széles rétegei­ben, azt hiszem, még azokban is, akik hívei a mai koalíció­nak, visszás, rossz érzést kelte­nek... Azok az egykori komi­szárok, akik A Hét főszer­kesztőjét meg munkatársait fölnevelték, azok most, gon­dolom, boldogok. Végre be­érett a termés. íme, ez az ő életművük, pártos újságírás, csupa nagy betűvel. Elől vörös csillag, hátul a zöld tulipán... • Ennyi... ? -... (Rábólint.) Bálint Gyula György »» Életmű vitatársa: életmű H a pőre (napi) politikai kérdésként fogom föl az úgy­nevezett Hajdú-ügyet, akkor talán meg sem kellene szólalnom. A választások közeledtével ugyanis hol itt, hol ott derül majd ki, hogy a különböző pártok egy-egy képviselőjelöltje bizony kakukktojás. Nem illeszthető vé­leménye az adott párt programjához, stílusa pedig ri­aszthatja a szimpatizánsok egy részét. Demokratikus pártokban ez - kárhoztatható ugyan, de természetes ­könnyen megtörténhet. Egy-egy helyi jelölt indftásáról ugyanis olykor 20-30, esetleg még kevesebb ember dönt, a másutt élő társak ezt aztán nehezen opponálhatják. E konkrét esetben a politikailag szükséges és kívánatos lé­péseket arra illetékesek megtették: Horn Gyula elhatá­rolódott Hajdú nyilatkozatától. Szűrös Mátyás pedig a Népszabadság ugyanazon számában bővebben is kifej­tette, hogy az ominózus cikk őket, a magyar külkapcso­latok új útjait kereső politikusokat is nehéz helyzetbe hozta 1983-ban. Röviden szólva: az a bornírt internacio­nalizmus, amelynek szellemében Csoóri Sándort megtá­madták, már tizenegy évvel ezelőtt is idejét múlta. Másként kell fogalmaznom, ha íróként, irodalomszer­vezőként akarom emlékeimet fölidézni, illetve a szóban forgó minapi nyilatkozatot minősíteni. Itt már bizony fölül kell emelkednünk mindenféle politikai szempon­ton, mert a szellemi életben más törvények járják: itt az erősebb és pontosabban fogalmazott gondolat válik ér­vényessé. De nem csupán erről van szó. Illyés egyik rö­vid aforizmájával szólva: „Életmű vitatársa: életmű." Nos, ebben a jegyben gondolkodva számba kell vennünk azt az aranyfedezetet, amely Csoóri mondatai mögött már akkor állt: három-négy remek verskötet, ugyan­ennyi briliáns esszékötet, jó néhány értékes forgató­könyv. Még e rendkívüli tehetségű író ellenfelei is elis­merték már akkor: életműve nem akármilyen „vita­társ". Az a három tétele pedig (többpártrendszer, a ma­gántulajdon elismerése, az egyházak nyelv- és kultúra­őrző szerepének tiszteletben tartása), amelyet annak ide­jén a buzgó vakok oly hevesen támadtak, ma a szocialis­ta párt minden határozatában és programjában szere­pel. Mert ez a párt nem az avítt és bukott politikai gon­dolkodás folytatására, hanem éppen annak tagadása­ként jött létre. J ól emlékszem Eörsi István két-három évvel ezelőtt írt szellemes metaforájára, amikor így fogalmazott egy vitában: „Kis János lábujjhelyre állt és beleharapott Csoóri Sándor bokájába." Mit tehetnék ehhez hozzá? Hajdú esetében talán egy tűzoltólétrát... Mert - ismétel­ve Illyésre való hivatkozásomat - a szellemi élet különle­ges mércével dolgozik: ítéletei általában az érték alapján születnek. A Zerffik mindig elfelejtődnek, csupán a Pe­tőfikre és Arany Jánosokra szoktunk évszázad múltán is emlékezni. Annus József POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES. POLITIKAI HIRDETES másik verzió szerint a hely­beliek nem tudtak meg­egyezni a jelölt személyéről, ezért kívülről hoztak em­bert. - Utóbbi az igaz. Ez egy hallatlanul bonyolult választó­kerület: Csongrád és Kistelek önálló város, egyéni, egymás­tól teljesen különböző arculat­tal; a Sándorfalva-Opusztaszer térség pedig inkább Szegedhez idomul. Nem, vagy alig emlé­keztetnek egymásra. A cson­grádi jelölés nem felelt meg a másik kettőnek, és fordítva. Az itteni MSZP szervezetek ko­moly dilemma elé kerültek: ki legyen a jelölt? Végül tanácsot kértek. Ok fogalmazták meg a kérést, a személyre nem volt ötletük, annyit mondtak csu­pán: újságtró-tfpust kérnek. Megkapták a választékot, ők döntöttek tgy. Semmiféle presszió nem volt. á. i. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától 13 hétvégén találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOK), 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! VALLALKOZAS 1. Mi lett a „vállalkozók paradicsoma" ígéretből? 1. paradicsom 2. püré X. még az sem 2. Hogyan változott a vállalkozások számának növekedési üteme 90-93-ig? 1, nőtt 2. lassult X. változatlan maradt • 3. Mennyit kapott a „meggy-magos" vállalkozó anno? 1.3 év 2 hónapot 2.2 év 3 hónapot X. 1 évet • 4. Mi éltet egy vállalkozót ma? 1. hit 2. remény X. kereset • 5. Egy kis varroda beindításához az USA-ban fél nap ügyintézés kell. Nálunk? 1.1 nap 25 nap X. 10 nap • 6. Melyik a leginkább túlszabályozott terület hazánkban? 1. a vállalkozás 2. a közlekedés X. a polgárok fogsora • 7. A hasonló fejlettségű országokat egybevetve, mekkora nálunk a vállalkozókat terhelő adószint? 1. ugyanolyan 2.10%-kal alacsonyabb X. 10%-kal magasabb 8. Hogyan változtak a vállalkozók adóterhei 90 és 93 között? 1. növekedtek 2 csökkentek X. nem változtak • 9. Érdekelt-e ma egy vállalkozó a munkahely-teremtésben? 1. nem 2. igen, erősen X. alig-alig • 10. Mitől tart leginkább ma egy v állalkozó? 1. konkurenci ától 2. betörőktől X. újabb gazdasági szabályzóktól • 11. Mivel lehetne leginkább ösztönözni a vállalkozásokat? 1. kamatemeléssel 2. adócsökkentéssel X. közponü szabályozással • 12. Meddig kell írnia" egy vállalkozónak? 1. hóvégéig 2. évvégéig X. májusig • FORDÍTS! o N (A < •pKjsA #

Next

/
Oldalképek
Tartalom