Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 10. KÖZÉLET 7 r i £ X w : {Mi/ *1 Á X Fotó: Nagy László • Szabó Tamás, az optimista Lelépjük a versenytársakat Az MDF elnökségé­nek tegnapi szegedi ülé­sén találkoztunk Szabó Tamás privatizációs mi­niszterrel, akitől meg­kérdeztük: az MDF mi­lyen gazdasági prog­rammal készül a válasz­tásokra. - Erről korai beszélni, hisz' még hiányoznak a döntések. Arról viszont szívesen beszé­lek, hogy milyen gazdaságpo­litikát kell folytatnia a kor­mánynak a közeljövőben. Nyu­gat-Európában a szociális piac­gazdaság modelljét igazolta az élet, és mi is ilyet szeretnénk felépíteni. Ennek az a lényege, hogy nem az adott nagyságú tortán kell osztozkodni, hanem inkább a tortát kell növelni. Ehhez elsősorban a magán­gazdaságot kívánatos erősíteni, mert csak az tud új munkahe­lyeket teremteni. Csökkenteni kell továbbá a vállalkozások terheit, és a hitelezés javítására is szükség van. Hiányoznak a kockázati tőketársaságok, pe­dig az eddig egyetlen. Békés­csabán múködő sikere igazolja: van értelme egy ilyen intéz­ménynek, s ezért országos há­lózat kiépítésén fáradozunk. Kell egy olyan védelem a ma­gyar piacnak, ami nem ké­nyezteti el a vállalkozókat, de versenyképessé teszi őket a más országokban támogatott cégekkel szemben. Az infra­struktúra fejlesztésének prog­ramját sem hagyhatjuk félbe. A privatizációt hezitálás nélkül folytatni kell, mert ez hoz iga­zán többlet tőkét. • E téren egyre több bot­rányról hallani. - Ha van száz privatizáció, abból kilencvennyolc szépen lemegy, kettővel pedig foglal­koznak az emberek. Sajnos a gondok arra vezethetők vissza, hogy 1988-89-ben elég rosszul kezdődött a magánosítás. Most is küszködünk azzal, hogy amit akkor nagyon elrontottak, azt helyrehozzuk. A privatizáció két fő hangsúlya a követke­zőkben a tőkebevonás, és a széles tulajdonlás lesz. A mun­kavállalói részvénytulajdonosi programban már eddig is 150 ezer ember vett részt, a kár­pótlás révén pedig 20 milliárd forintnyi vagyont adtunk el. A legközelebbi feladatnak épp a tulajdonosi körnek a szélesí­tését tartom, mégpedig úgy, hogy az akadályokat kell fel­számolni. Úgy látom, hogy a magyar gazdaság túl van a nehezén. Most nagyon biztos lépések kellenek a magán­gazdaság erősítésére, s ha ezt el tudjuk érni, akkor lelépjük a versenytársakat. V. I. P. • Korántsem hitvita folyt az egyházi szekcióban. Balogh László, az MDF országgyűlési képviselőjelöltje elmondta: ­Egyházi kérésre „magunk kö­zött", zárt körben beszélget­tünk. Szóba került az önkor­mányzatok munkája, az egyhá­zi iskolák ügye. Lezsák Sándor a kormány és az MDF politi­kájáról adott tájékoztatást. Az egyházi emberek a kárpótlás végrehajtása körüli falusi hely­zetet „hangulati kútmérge­zésnek" nevezték s hiteles in­formációkat kértek. Leszö­gezték: az MDF vitathatatlan eredményeit vállalni kell. Balogh László azt is fon­tosnak taftotta megemlíteni, hogy erős kritika érte a tájé­koztatást, több felszólaló téte­lesen, lapokra és műsorokra jtontva hangoztatta bírálatát. Az országgyűlési képviselő­jelölttől azt is megtudtuk, hogy egyházi vélekedés szerint „az igazságnak nem kell trükkök­höz folyamodnia", s Balogh László ezt a nyugodt eró visz­szaigazolásaként értelmezte a sajtótájékoztatón. Papp Lehel György ugyan­csak egyöntetű véleményt kö­zölt: politika és sajtó egymást kölcsönösen lejáratta - együtt­működésre volna szükség. Ezt Fél tízkor két egyenruhás rendőr óráját nézegetve, derék­szíját műgonddal igazgaztva állt a főkapitányság épülete előtt. Az autósokat odébb tes­sékelték. Két fotós kollégával ácsorogtunk a lépcső előtt. Az egyik egyenruhás határozott léptekkel odalépett. -Mi...?-kérdezte. - Mi csak itt várunk. - Ha befejezték az ügyin­tézést, akkor menjenek innen! Tiszta, világos beszéd. A belügyminiszter a megyei főkapitányságon állománygyú­lésen vett részt. Ez nem a sajtó, a nyilvánosság előtt zajlott. A megyei főkapitánytól, Salgó László ezredestói kérdeztük: miről maradtunk le? két-három évvel korábban kel­lett volna felismerni, mondta. Bratinka József országgyű­lési képviselő szerint az ok­tatási szekcióban megegyeztek a vélemények: „öröm, hogy három egymáshoz kapcsolódó jelentós jogszabály megszüle­tett, a közoktatási, a szakkép­zési és a felsőoktatási tör­vény". - Klebelsberg Kunó óta a költségvetés egészéhez vi­szonyítva még sohasem volt ilyen magas, nyolc százalék az oktatás részesedése; az európai átlag is csak közelíti a tíz szá­zalékot. A sokat vitatott F-kategó­riával kapcsolatban Bratinka József azt hangsúlyozta, az új rendszer biztosan jobb, mint a régi, de ez nem jelenti, hogy ne lehetne még egyszer átgon­dolni, az MDF mindenesetre nem tekinti lezártnak ezt az ügyet. Mihály Zoltán országgyűlési képviselő agrárkérdésekről szólva kiemelte: ez a szektor Nyugat-Európában magasabb - Szakmai tájékoztatást ad­tam a belügyminiszter úrnak a főkapitányság munkájáról, il­letve ismertettem azokat a problémákat, amelyek Csong­rád megye és Szeged közbiz­tonságát befolyásolják a puszta valóság kemény tényeivel. Elismerte az állomány erőfe­szítéseit. A többit tőle kellene megkérdezni. Kónya Imre az állomány­gyúlás után a röszkei határát­kelőre érkezett, ahol a Határőr­ség országos parancsnoka, No­váky Balázs vezérőrnagy fo­gadta. Sétát tettek a határállo­máson a népes kísérettel, majd bevonultak a tanácskozóte­rembe. A sajtó képviselői ugyanezt próbálták tenni, ám támogatást kap, ám idehaza nincs olyan népgazdasági ága­zat, amelytói el lehetne vonni és erre a területre átcsopor­tosítani a pénzt. A mezőgaz­dasági szekció munkájában részt vett Farkas Gabriella, Medgyasszay László, Sárossy László és Bogárdi Zoltán is. Veres János MDF-es or­szággyűlési képviselőjelölt, csanyteleki polgármester a kisközségek problémáját tol­mácsolta: a céltámogatások megpályázásához sok esetben nem rendelkeznek kellő alap­pal; talán követhető volna a francia példa, ott öt százalék saját erő is elegendő. Az ön­kormányzati szekció munká­jába bekapcsolódott Kónya Imre belügyminisztert és Koha Róbert szegedi közbiztonsági tanácsnok is. Póda Jenő a gazdasági szek­ció üléséről számolt be, ame­lyen egyébként felszólalt Szabó Tamás, Schamschula György és Tóth Tihamér is. A szegedi országgyűlési képviselő leta­termetes alak, erélyes hang udvariasan tudatta: - A sajtó nem itt megy be. A sajtó körbe megy! Tiszta, világos beszéd. Egy másik termetes testőr közölte: csak a Magyar Televí­zió (?) kap tájékoztatást. Az­tán: bejöhet a másik tévé is. Még később: jó, bejöhetnek a rádiósok, meg az újságírók is. Kösz. A megbeszélés után, a tá­jékoztatón Kónya Imre el­mondta, a tanácskozáson an­nak lehetőségét kutatták a határőrség és a vámosok kép­viselőivel, hogy szorosan együttműködve miként tud­nának tovább javítani a köz­biztonságon, a lakosság bizton­gadhatatlannak nevezte a gazdasági fellendülés megmu­tatkozó jeleit: növekednek a tőzsdei árfolyamok és az ipari termelés volumene, csökken az infláció és a munkanélküliség, az épftőipari kapacitás szinte teljesen le van kötve. Ugyan­akkor, hívta fel a figyelmet a képviselő, érzékelhetők ver­senyellenes törekvések, ame­lyek a nagy elosztórendszerek reformjában látják a megol­dást. A jövedelemfelhasználók hangja erősödik, de „a torta nem lett nagyobb". Dr. Grezsa Ferenc az MDF társadalmi kapcsolatairól be­szélt - a szekcióülésen meg­jelent Kulin Ferenc és Ru­bovszky András is -, s kije­lentette, az MDF politikai vo­nalvezetése nem változik: szé­les körű társadalmi kapcso­latokkal rendelkező középpárt marad, amely alkalmas a rend­szerváltás befejezésére; a tőle jobbra felsorakozó erők semmi engedményt nem várhatnak. Ó. I. ságérzetén. A sajtónak is óriási szerepe van e téren, mert po­fátlanságnak minősttette a műit héten a belügyminiszter sze­gedi kijelentését: javult a köz­biztonság. A négyes gyilkos­ság kapcsán éppen a közvéle­mény megnyugtatása miatt mondta, ráadásul a bűnügyi statisztikák, tendenciák alátá­masztják ezt. Önkritikusan el­ismerte viszont, hogy a tájé­koztatás csatornáin időnként lassan szivárog az információ a tömegtájékoztatáshoz. Egy konferenciát kívánnak rendez­ni, amelyen tisztázzák, hogy a rendőrségnek, a határőrségnek és más illetékeseknek milyen szerepet kell betöltenie a közbiztonság szolgálatában. Sajnos, az idő szűkresza­bottsága miatt nem jutott idő a kérdésekre, pedig ez is segít­hette volna az információs csa­torna kikotrásában. ¥. F. S. Lezsák Sándor és Gyulay Endre találkozója Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke és Balogh László "MDF-es képviselője­lölt szerdán találkozott dr. Gyulay Endre szeged-csaná­di megyés püspökkel. A ta­lálkozón az egyházi ingat­lanokról és iskolákról be­szélgettek, valamint a válasz­tások nyugodt lebonyolítá­sának körülményeit vizsgálták meg. • A belügyminiszter állománygyűlésen és a határon Kérdések és közbiztonság Ellenszélben Szegedi szerző könyve Dr. Szabó Tibor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára tanulmánykötetet je­lentetett meg századunk egyik legismertebb olasz filozófusa, politikusa, irodalomkritikusa, Antonio Gramsci és a hozzá eszmeiségében hasonló, bár döntően esztétikával foglal­kozó, abban kiemelkedőt alko­tó magyar gondolkodó. Lukács György munkásságáról. A kötet a Szegeden több mint évtizedes múltra visszatekintő Lukács Kör kiadásában jelent meg. Díjak a filmszemlén A 25. Magyar Filmszemle díjait ünnepélyes műsor ke­retében osztották ki szerda este a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. A játékfilmes zsűri a legjobb filmnek járó fődíjat ­megosztva - Szász János ren­dező Woyzeck és az elsőfilmes Tóth Tamás Vasisten gyer­mekei című filmjének ítélte. Különdíjjal jutalmazta Tarr Béla Sátántangó című 450 per­ces alkotását. A legjobb opera­tőr díját, mely az Eiben István dtj elnevezést viseli Máthé Tibor kapta a szemlén résztve­vő filmjeinek operatőri munká­jáért (Jó éjt, királyfi; Senki­földje, illetve Woyzeck). Ő nyerte Magyar Filmlaborató­rium egymillió forint értékű dí­ját is, amelyet következő film­jének laboratóriumi munkájára fordíthat. A legjobb női ala­kítás dfját Nagy-Kálózy Eszter kapta Sára Sándor rendező Vigyázók című filmjének fő­szerepéért. A legjobb férfi ala­kítás díját Kovács Lajosnak (télte a zsűri Szász János ren­dező Woyzeck című filmjének címszerepéért. A 25. Magyar Filmszemlén résztvevő külföldi filmkriti­kusok és fesztiválképviselők Gene Moskowitz díjának nyer­tese Szász János Woyzeck című filmje. A filmszemle do­kumentumfilmes zsűrije okle­vélben részesítette B. Révész László Családsirató című mun­káját. A legjobb dokumen­tumm-műhely díjat az MTV Opál Stúdiónak adományozta a zsűri. A dokumentumfilmek rendezői díját Zolnay Pál nyerte az Árverés Kisújszál­láson cfmű filmjéért. Az ün­nepségen adták át a hét élet­műdíjat is: Szőts Istvánnak, Illés Györgynek, Törőcsik Marinak, Makk Károlynak, Nemeskürty Istvánnak, Jancsó Miklósnak és Fábry Zoltánnak. • Tegnap ismételt egyezkedés volt Szentesen a Baromfi­feldolgozó Rt. eladásának tárgyában. A pályázat első fordulója január hónapban - ha lehet fgy mondani - alaki hiányosságok miatt nem hozott eredményt. így maradt a dön­tés az újabb és tegnap tartott tárgyalásra, ahol a nem is rövid idejű licitálás, valamint egyez­kedés nyomán „felszállt a füst", még pontosabban: elkelt a gyár! Jogviták még lehetnek, de a lényeg - valószínűleg már nem változik. A Szentes Food • Tegnap egyezkedtek Elkeli a Szentesi Baromfifeldolgozó Hl.! Befektetési Konzorcium 175 millió forinttal lett új tulajdo­nos, szemben az OKHB-ér­dekeltségű Nord-Investtel, amelyik ajánlataiban megállt 170 millió forintnál. Rendkívül sokat jelent a kis­termelőknek az, hogy 12 millió forintot - mint a gyár velük szemben meglévő korábbi adósságát - az új cégtulaj­donos kifizeti nekik a vételár felett. Egyúttal hozzáfognak a termeltetés megindításához az üzemi kapacitás kihasználá­sára. Mind az említett adós­sággal, mind pedig az üzleti együttműködéssel összefüg­gésben keretszerződéseket kötnek az érdekeltekkel. A gyár sorsának ilyen jellegű fordulata minden bizonnyal valamiféle megnyugvást hoz a mostani dolgozók számára is, hiszen felvillantja előttük a további tartós munkavállalás lehetőségét. Sx. R. • Az értékpapír-felügyelet döntött Lupis - felfüggesztve A Góg Rt.-hez kerülő ügy­letek között olyan megbízások szerepelnek, amelyeket a Lupis Brókerház még az ellene, a Belügyminisztérium és a Hon­védelmi Minisztérium által indított eljárások előtt kötött ügyfeleivel. A Góg Rt. egy­részt a tőzsdén lebonyolftott, illeve még folyamatban lévő ügyletek fedezeteire vonatkozó igazolásokat veszi majd át, illetve a még nem teljesített vételi megbízások esetén a be­fizetett készpénzt. A Lupis Brókerháznál szerdán átadják a teljes listát a Góg Értékpapír Rt.-nek. Pacsi Zoltán elmondta: mi­előbb szükséges az értékpapír törvény módosítása. Az ÁEF alig rendelkezik információk­kal a brókercégek általános pénzügyi-gazdálkodási helyze­téről. így például az ÁÉF nem tud a tőzsdeügynökségek eset­leges hitelfelvételeiről, tőzsdén kívüli pénzügyi tranzakcióiról. Jelenleg ugyanis csak a tőzs­dén már megkötött ügyletekről kötelesek adatokat szolgáltatni az ÁÉF-nek a brókercégek. Az értékpapír törvény mó­dosítása során lényegesen bő­víteni kell az információk körét, amelyeket a brókercégek kötelesek megadni az ÁEF­Az Állami Értékpapír Felügyelet szerdától fel­függesztette a Lupis Bró­kerház Rt. értékpapír ügynöki tevékenységét meghatározatlan időre. Az Állami Értékpapír Felügyelet (ÁÉF) úgy döntött, hogy a még ha­tályban, és folyamatban lévő tó'zsdei ügyleteket a Lupis Brókerháztól a Góg Értékpapír Rt. ve­szi át szerdától. Ezzel párhuzamosan a tőzsde­tanács kedd esti rend­kívüli ülésén felfüggesz­tette a Lupis Brókerház mindenfajta tőzsdei te­vékenységét. Minderről Pacsi Zoltán,'az Állami Értékpapír Felügyelet vezetője tájékoztatta az MTI-t szerdán reggel. nek. Szükséges lenne, hogy a tőzsdeügynökségeknek általá­nos tartalékot, másrészt egyes ügyletekhez azok nagyságá­hoz mérten - tartalékot képez­zenek. A brókercégeknek az álta­lános tartalékot alaptőkéjükhöz viszonyítva kellene kialakí­taniuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom