Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

8 INTERJÚ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 10. Kampányhólabda Antikor leültünk beszél­getni. szokásos fordulatként tettem föl neki a kérdést: Hogy van? A válasz azon­ban korántsem volt szokvá­nyos. „Ha azt mondanám, hogy jól, ellenségeim azt hinnék, hogy dicsekszem; ha azt mondanám rosszul, ezzel örömet szereznék ne­kik. Ezért csak azt szoktam ntindani: vagyok..." Persze Szilvásy László keresztény­demokrata önkormányzati képviselő' amúgy sem átla­gos, „szokványos" ember. Éppen ezért választottam interjúalanyomnak. (Fotó: Nagy László) Aki mindig leüli a magas labdát Szilvásy Lászlóval beszélget Rózsa Edit • Úgy hallom, ringbe száll az országgyűlési képviselő­ségért. - A dolgok pillanatnyi ál­lása szerint a KDNP Csongrád megyei listáját fogom vezetni. • Egyéni választókörzetben nem indul? - Vannak különbek nálam... Ésszerűen csak valamelyik szegedi körzet jöhetett volna csak szóba nálam. Föltették a kérdést, hogy akarok-e egyéni­ben indulni, de nem szerettem volna egy fölösleges versen­gésbe belemenni. • Korábban MDF-tag volt, most kereszténydemokrata, de olyan sokszor jelenik meg csokornyakkendőben, hogy akár Köztársaság-pár­ti is lehetne. A KDNP az utolsó állomás? - Remélem igen. Remélem a KDNP nem fog elhagyni. Mindenesetre nem szeretnék úgy járni, mint az a politikus,, aki azt mondta, hogy ő mindig ugyanott maradt, csak a pártok mentek el mindig. Biztos va­gyok benne, hogy a KDNP nem fog „elmenni". • Az önkormányzatban, ahol ön képviselő, meg­szűnt a kereszténydemokra­ta képviselőcsoport. Miért? - Bizonyos igen jelentős kérdésekben nézeteltérés volt közöttünk. Az egyik a vízmű és csatornaműnek francia érde­keltséggel való létrehozása, a másik a szabadtéri játékok né­zőtere. Ezekben a keresztény­demokrata képviselők ellenté­tes nézeteket vallottak, s ezért úgy gondolta egyik képviselő­társunk, hogy (gy nem érdemes frakciót fönntartani. Ha frakció van, annak egységesnek kell lennie. • Ami önnel kapcsolatban az embernek először eszébe jut, az a stílusa. Az a fanyar humor, amit oly gyakran alkalmaz a közgyűléseken is. - Kérem szépen, humor nél­kül nem lehet élni! Ha nekem földobnak egy magas labdát, akkor egyszerűen nem bírom ki, hogy ne üssem le., • Sokszor adódik ilyen ziccer? - Nagyon sokszor Meg kell viszont mondanom, hogy ép­pen kétszer annyi labda volt, mint amennyit leütöttem. Csak igen sok az én térfelemről ér­kezett, s ilyenkor kénytelen voltam magamat visszatartani, így kívánta az illem és az egyeztetés. Bár a legutóbbi időkben már ezeket sem enge­dem el. Nem bírom ki. Azért is, mert a konzervatívok egysé­ges fellépése megszűnt, egyre inkább szétesik ez az oldal is. • Azt is nyilatkozta, hogy ha már nem bírja az üléste­remben, kivonul dohányoz­ni, vagy - sajátos relaxáci­ós módszerként - a közeli Szeged Étterembe. - E tekintetben nincs vál­tozás. • Mármint az étterem szín­vonalában? - Az bizony hagy némi kí­vánni valót maga után. Időn­ként nem olyan jóízűek a sö­rök. • Van olyan dolog az el­múlt három év önkormány­zati munkájából, amire büszke? - Olyan nagyon nem lehe­tek büszke semmire, de azért volt egy-két siker. Az egyik, amit egy keresztény ember föl­tétlenül sikerként könyvelhet el, az a vallásos iskolák, az egyházi oktatási intézmények ügye. Mi egy olyan Magyaror­szágot szeretnénk, ahol erős a keresztény szellem. S ennek az építését az óvodákban, az isko­lákban kell kezdeni. Itt sikerült eredményt elérni: létrejött a re­formátus óvoda, a piarista gim­názium. részben pedig a ka­rolina iskola. Ezekre büszke vagyok. A másik eredmény még látványosabb. A városla­kók számára döbbenetes él­ményt fog jelenteni, hogy a Dóm térről eltűnik ez a szabad­téri nézőtér. Aki 1962 után született, az még soha nem lát­hatta a Dóm teret teljes szép­ségében. Most majd láthatja. Ennek a változásnak egyik kezdeményezője én voltam. • S mit tart kudarcnak? - Az nagyon sok volt. A Zoltán utcai egyházi iskola ügye éppen három éve húzó­dik, és nem történik benne semmi. A legutolsó pedig a vízmű ügye. Meggyőződésem, hogy óriásit tévedett a közgyű­lés, amikor nem fogadta el a francia ajánlatot. • Ha megválasztják hon­atyának, marad önkor­mányzati képviselő? - Az első időkben minden­képpen. Hogy a következő ön­kormányzati választásokon mi lesz, azt nem tudom. Ez nagy­ban függ attól, hogy ha bejutok a parlamentbe, milyen munkát kapok, és az mekkora elfoglalt­sággal fog járni. • Ön elsősorban az önkor­mányzatban szerezte po­litikai tapasztalatait. Ez egy kicsit más nézőpont, mint a párt országos vezetőié. Mit csinálna másképp? - Két év óta majdnem folya­matosan benne vagyok a KDNP Intéző Bizottságában is. Nem először mondom: azt kí­vánnám, hogy a parlamenti frakció sokkal határozottabban közvetítse azokat az igényeket, amelyek a KDNP programjá­ban benne vannak. Jó pár eset­ben megtörtént, hogy az IB ha­tározatot hozott egy bizonyos ügyben, s ennek képviselete alól a frakció tagjai azzal búj­tak ki, hogy „kevesen va­gyunk". Meggyózódésem, hogy ezt nem lehet csinálni. Ez volt a véleményem két éve is, amikor mások voltak a koalí­ció arányai, és ez ma is. Né­hány pontban határozottan meg kellett volna fogalmazni, mi az igényünk, mi az, amiből nem tudunk engedni. S ha ebben a partnerek (különösen persze az MDF) nem támogatnak ben­nünket, akkor nincs tovább miről tárgyalni. Az önkor­mányzatban - kicsiben ­ugyanezt meg lehetett tenni. • Értsem ezt úgy, hogy harcosabban kellett volna képviselni a párt politiká­ját? - Természetesen! Ma, ami­kor állítólag két fő a kormány többsége a parlamentben, ak­kor 24 képviselő nem mond­hatja azt, hogy kevesen va­gyunk! • Ez igaz, de most ön dobta föl a labdát, hisz pártjának elnöke egyben népjóléti mi­niszter is. S ez a párt erős szociális védőhálót, szociá­lis piacgazdaságot ígért. Ezzel szemben nő az elsze­gényedés, nő a társadalmi feszültség. - A költségvetésnek 35 szá­zalékát fordítják szociális cé­lokra. Éppen liberális képvise­lőktől hallottam, hogy ennél többet már nem lehet. • Nem is az összeggel van probléma, hanem a ho­gyannal. - Nem vagyok ennek a kér­désnek a szakembere, de annyit azért érzékelek, hogy ha ez az önkormányzatokon ke­resztül történik, akkor azt ők kifogásolják, hogy miért rájuk lőcsölik. Ha központilag törté­nik, akkor meg azt kifogásol­ják, hogy miért központosít megint a kormány. A kormány ebben a kérdésben éppenhogy mindenkire akart hallgatni. Holott, ha négy éve eldöntött volna valamit, és azt tűzzel­vassal keresztüLviszi, egy irányba, akkor sokkal jobban állnánk. • Ebben valószínűleg igaza van. Milyen eredményt vár itt, a megyében - magától és a pártjától? - Természetesen 85 százalé­kot szeretnék! Ennek azonban kevés a valószínűsége. A reali­tás szerintem az, hogy jó né­hány párt lesz, s köztük a KDNP is, amelyek valahol 12-18 százalék körüli ered­ményt fog elérni. • Mit gondol: a választá­sok után szövetségesek le­szünk, vagy politikai ellen­felek? - Nem tartom elképzelhe­tetlennek az együttműködést senkivel sem - leszámítva a szélsőséges pártokat. • Kit nevez ön szélsőséges­nek? - A fajvédő programmal föllépő szélső jobboldaliakat, és az azonnali államosítás igé­nyével föllépő szélső baloldali pártot. Ezt leszámítva józan ember nem mondhatja, hogy bárkivel is kizárt az együttmŰT ködés. Ez igen egyszerű dolog, nem értem, miért teszik olyan bonyolulttá. • No, akkor egyszerű vá­laszt várok: szövetségesek leszünk, vagy ellenfelek? - Azt nem tudom. Én nem tartom kizártnak, hogy szövet­ségesek legyünk, de hogy a bölcsek mit fognak mondani, nem tudom... • Eljött az utolsó kérdés ideje: kivel akar ön beszél­getni a következő interjú­ban. A - Volt szerencsém harmad­napja abban az izgalomban él­ni, hogy magával beszélgethe­tek. Törtem a fejem, nagyon sokat, megkonzultáltam a kér­dést legfőbb tanácsadómmal, a feleségemmel is, és végül is oda jutottam, hogy Lippai Pál polgármester volna az, akivel talán kellemesen elcseveghet­nénk. • Február I5.~március IS.: pótkárpótlás „Sorban állás nincs, de viszik, mint a cukrot" Belügyminiszteri rendelet a választási határidőkről Egész Csongrád megyében csak a szegedi Nagypostán (i.sz. hivatal) lehet beszerezni a február 15. és március 15. között érvényesíthető pótkár­pótlási nyomtatványokat. Mint ismeretes, az 1994/2-es tör­vény lehetővé .teszi, hogy aki eddig nem adta be az igényét, az most megteheti. Az, hogy megyénként csak egyetlenegy helyen szerezhetők be a nyom­tatványok, annak köszönhető, hogy az országos kárrendezési hivatal és a posta illetékese ily módon állapodott meg. „Sorban állás nincs, de vi­szik, mint a cukrot" - mondta az 1. sz. postahivatal egyik ve­zetője, s e tényről magunk is meggyőződhettünk. A szemé­lyi kárpótlás vonatkozásában nem is volt és most sincs gond a nyomtatványokkal. A vagyo­ni kárpótlás - amelyre a feb­.ruár 15-március 15-i időszak vonatkozik - nyomtatványigé­nyének ellensúlyozására indu­lásként 2000 darabot rendeltek, majd háromezret s újabb ötez­ret. Ez utóbbi megrendelésből csak 2000 nyomtatvány érke­zett meg. Amennyiben a mai nap folyamán nem kapják meg a már megrendelt háromezret is, valószínűsíthető, hogy Sze­geden is sorbanállás lesz a vé­ge, mint ahogy Győrben és Miskolcon meg is történt. Remélhető, mire e sorok megjelennek, a Nagyposta ab­lakainál ugyanaz a megállapí­tás hangzik el: sorban állás nincs, de viszik, mint a cukrot. • A helyi és a területi válasz­tási bizottságok, illetve az Or­szágos Választási Bizottság (OVB) választott tagjait 1994. február 14-éig kell megválasz­tani - egyebek között ezt is tar­talmazza Kónya Imre belügy­miniszternek az a hétfőn aláírt rendelete, amelyben az ország­gyűlési képviselőválasztással összefüggő feladatok határidőit és határnapjait állapította meg. A választási szervek névsorát, illetve a hivatali helyiség címét a választásokat követő három napon belül nyilvánosságra kell hozni. A választási szer­vek létrehozásával és tevé­kenységével, illetve a jelölé­sekkel és a választási kam­pánnyal, valamint a szavazó­körök kialakításával és a vá­lasztók nyilvántartásával kap­csolatos teendők ismertetése mellett a rendelet kitér a szava­zást követő időszak tenniva­lóira is. A választási bizottságok március 7-éig tájékoztatót ad­nak ki a választás napjáról és a választók nyilvántartásáról, illetve legkésőbb április 9-éig nyilvántartásba veszik a jelöl­teket. Ezt követően az illetékes választási bizottságok kisorsol­ják a listák sorszámát, és a je­löltek nevével együtt közzéte­szik azokat. Az OVB április 1 l-ig dönt a jelöltek pénzügyi támogatásáról. A választópolgárok és a pár­tok március 9-étöl április 8-áig, egy hónapon át gyűjthetik a je­löltajánló-szelvényeket, az úgynevezett kopogtatócédulá­kat. Az egyéni és a listás jelöl­tek névsorát legkésőbb április 8-án délután négy óráig kell benyújtani az illetékes válasz­tási bizottságokhoz. Április vé­géig jelezhetik a pártok listáik összekapcsolását más pártoké­val. egyúttal rendelkezhetnek a töredékszavazatok sorsáról, il­letve a jelöltek mandátumhoz jutásának sorrendjéről is. A vá­lasztási kampány május 6-án éjfélig tart. Ezt követően május 7-én 00 órától május,8-án 19 óráig kampánytilalom lesz. A kampányidőszak alatt az or­szágos médiumokban azonos feltételek mellett szerepelhet­nek a választáson jelöltet állító pártok. A szavazással össze­függő közvéleménykutatási eredményeket április 30-tól május 8-án este hét óráig nem szabad nyilvánosságra hozni. A jegyzők február 14-éig véglegesítik a szavazóköröket, illetve a központi nyilvántartá­sok adatai alapján március 3­áig hitelesítik a választói név­jegyzéket is. Március 7-éig pe­dig megküldik a választópolgá­rok részére is a jelöltajánló­szelvényeket, a kopogtatócédu­lákat. A nyilvántartással össze­függő kifogásokat március 16­áig lehet benyújtani a jegyzők­höz. Azok számára, akik nem az állandó lakóhelyükön kíván­nak szavazni, május 7-én 16 óráig állít ki igazolást a jegyző. A szavazás előzetes eredmé­nyét május 9-én este hét óráig hozza nyilvánosságra az OVB. A szavazást érintő iratokat a választás napját követő harma­dik munkanapon délután négy óráig tekinthetik meg az érin­tettek. Június 19-étől a válasz­tási jegyzőkönyveket megkül­dik a levéltáraknak. A szavazó­lapokat augusztus 29-éig, il­letve a kifogások jogerős elbí­rálása után megsemmisítik. Végül a rendelet rögzíti azt is, hogy a pártoknak és a függet­len jelölteknek június 7-éig kell elszámolniuk a költségve­tési támogatás felhasználásá­ról, ezeket az adatokat egyide­jűleg nyilvánosságra is hozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom