Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

16 HIRDETÉS DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. JAN. 29. Privatizáció után f m „Nem az AVU-t akarom dicsérni, de..." Egy új debreceni vezérigazgató a dohánygyár privatizáciájárál A hazai dohánygyárak sorá­ban - az egri és a pécsi - után - 1992 nyarán harmadikként privatizálták a debreceni gyá­rat. A nemzetközi versenytár­gyalás győztese egy német ere­detű multinacionális vállalat, a Reemtsma lett. A cég üzleti fi­lozófiájára jellemző, hogy megszerzett új piacain a helyi adottságokhoz és körülmé­nyekhez szabja működését, nem az erőszakos változta­tások, hanem az alkalmazkodó piaci magatartás hfve, és sokra becsüli a hazai tapasztalatokat. A Reemtsma a Debreceni Dohánygyár Kft. élére is ma­gyar állampolgárságú vezér­igazgatót választott, bár az is igaz, hogy Horváth Árpád már öt éve az Egyesült Államokban dolgozott, amikor egy svájci „fejvadász" cég megkereste a németek ajánlatával. • Gondolom, komoly ver­seny leheteti a debreceni gyárért, hiszen a cég koráb­ban is nyereséges volt, és a dohányipar jó üzletnek szá­mít. - Valóban, pályázott a B. A. T. (British American To­bacco) amely korábban meg­vette a pécsi gyárat, és érdek­lődött a Rothmans illetve a Reynolds is. Az ÁVÜ által ki­bocsátott tendernek gyakorlati­lag minden pontján mi tettük a legjobb ajánlatot. Ez vonat­kozott a vételárra, a foglalkoz­tatottságra, a béremelési javas­latokra és a fejlesztési tervekre egyaránt. Sőt, kötelezettséget vállaltunk a hazai dohányter­melés minőségi javításának területén is. • A vételár nyilván üzleti titoknak számít... - Az lett volna, de a hír ki­szivárgott. Már megjelent a magyar sajtóban, úgyhogy nincs okom elhallgatni: hat­vannyolcmillió dollárt fizet­tünk. Eredetileg nyolcvanöt százalékot- vettünk meg az ÁVÜ-n keresztül, majd a dol­gozói részvényeket és az ön­kormányzati tulajdonrészt vásároltuk meg. A gyár ma már száz százalékban a Reem­tsmáé. • A foglalkoztatásra vonat­kozó kedvező ajánlatuk azt jelenti, hogy nem is került sor elbocsátásokra? - Sőt, mivel termelésünk az elmúlt másfél évben folya­matosan emelkedett, tízszáza­lékos létszámnövelést hajtot­tunk végre. Átcsoportosítások­ra került csupán sor, felkínál­tuk a korkedvezményes nyug­díj lehetőséget, de el nem küld­tünk senkit. Az eddig eltelt időszakban 1,7 milliárd forin­tot ruháztunk be új gépekre, technológiákra, s a következő két év alatt további 1,5-2 mil­liárdot kívánunk befektetni. Jobb terméket, jóval alacso­nyabb nikotin- és kátránytartal­mú cigarettákat kívánunk elő­állítani és értékesíteni - dön­tően a magyar piacon. Ezért fejlesztettük ki a Symphonia Primát, s ezért szeretnénk be­vezetni a Westet. • A Reemtsma kevésbé is­mert, mint mondjuk a Marlboro gyártója, a Philip Morris, vagy akár a Rey­nolds. Mit tudna elmondani a cégről? - Reemtsma korábban alap­vetően a német területeken dominált, világpiaci részese­dése az elmúlt években 1-1,3 százalék körül mozgott. Össze­hasonlításul: a Philip Morris forgalma a miénknek körül­belül nyolc-kilencszerese. Ugyanakkor cégünk 1991 óta döntő változáson megy át: napról napra meghatározóbb szerepet játszik a közép-kelet­európai piacokon. • A dohánygyárak priva­tizációja kapcsán is felme­rült a nemzeti vagyon ki­árusításának vádja. Ön ho­gyan vélekedik ezekről a kérdésekről? - Előszőr is hadd mondjam el, hogy én módfelett impo­nálónak találtam a privatizáció menetét. Egy 6,8 milliárdos ügyletet hét hónap alatt teljes egészében lebonyolítani nem kis dolog. Nem az ÁVÜ-t aka­rom dicsérni, de egyszerűen tény, hogy rendkívül gyorsan és szakszerűen ment végbe az eladás. Ami pedig a nemzeti vagyon állítólagos kiárusítását illeti: Magyarországnál jóval gazdagabb országok sem en­gedhetik meg maguknak, hogy önálló dohányiparral rendel­kezzenek, hiszen a hatalmas, tőkeerős multinacionális cégek uralják a világpiacokat. Még Franciaország sem teheti meg, hogy ne privatizálja a dohány­gyárait. A vételárként kifizetett összeghez és a tetemes fejlesz­tési költségeinkhez hozzá te­hetjük azt is, hogy mi éves be­vételünkből hetvenhárom szá­zalékot, negyven-ötven mil­liárd forintot fizetünk be a ma­gyar államnak. Alig hiszem, hogy a privatizáció során sok, ennél jövedelmezőbb üzlet köt­tetett az elmúlt néhány évben. (x) ROK-pályázat pedagógusoknak A Dél-magyarországi Re­gionális Oktatásügyi Központ a 3/1993. MKM rendelet alapján Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében működő óvodák, általános és közép­iskolák, azok pedagógusai és pedagógus munkaközösségei számára pályázatot hirdet az alábbi témakörökben: 1. Az egyéni fejlesztés 1­ehetőségei vegyes életkorú óvodai csoportokban. Pályázni lehet az ONEP-ben foglaltak megvalósításához kapcsolódó tervezési, mód­szertani eljárások ismerteté­sével. De benyújtható egyedi kezdeményezés programja, vagy tapasztalatainak értéke­lése is. Pályázhatnak: óvodapeda­gógusok, nevelőtestületek, szakmai munkaközösségek. 2. Tehetséggondozó peda­gógiai programok általános és középiskolákban. Pályázni lehet új tehet­séggondozó programokkal, valamint már működő prog­ramok, illetve eredményei bemutatásával. Pályázhatnak: iskolák, peda­gógusok, szakmai munka­közösségek. 3. Szakmai programok és módszerek az idegennyelv­oktatás hatékonyságának javítására. Pályázni lehet gyakorlat­orientált új nyelvi prog­ramokkal, valamint már mű­ködő programok és azok ered­ményei bemutatásával. Be­nyújtható megvalósított vagy alkalmazásra még nem került módszertani eljárásokat tartal­mazó pályamunka is. Pályázhatnak: iskolák, pe­dagógusok, szakmai munka­közösségek. 4. Az idegennyelv-oktatás feltételrendszerének javítása. Pályázni lehet korszerű szemléltetőeszközök beszerzé­sét segftö anyagi támogatásra. A pályázatnak tartalmaznia kell az iskola jelenlegi eszköz­ellátottságát, költségvetési lehetőségeit, az eszközigény pontos felsorolását (oktató­csomag vagy audiovizuális eszköz stb.), valamint vázolni kell az eszközfelhasználás körét, módozatait is. Pályázhatnak: hátrányos helyzetű községi iskolák. Beadási határidő: 1994. február 28. Cím: Dél-magyarországi Regionális Oktatásügyi Köz­pont 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. A borítékon a témakör sorszámát és a „Pályázat" megjelölést kell feltüntetni. ­A pályázatok elbírálásának határideje: 1994. március 31. • Pályázati felhívás Fiatalokat várnak német parasztgazdaságokba A Földművelésügyi Mi­nisztérium Térségi-gazdasági Főosztálya pályázatot hirdet a Németországi Szövetségi Köz­társaságba farmgyakornok­képzésre. 1. A gyakornoki képzés programja A gyakornokképzés idő­tartama 4 hónap. Várható idő­pontja: 1994. június 8-tól ok­tóber 8-ig. A program résztvevői első­sorban növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó, mintegy 20-100 hektáros magángazdaságokban - családi parasztgazdaságban - kerülnek elhelyezésre. így a gyakor­latban ismerhetik meg, hogyan működik egy német családi parasztgazdaság. Szállást, tel­jes ellátást (ingyenesen) a pa­rasztcsaládoknál kapnak, velük együtt fognak élni és dolgozni. A kiutazó gyakornokok fizikai munkát végeznek, gyakran 8 órát meghaladóan. A résztvevők a kinntartózkodás idejére havonta 300 DM zseb­pénzt kapnak, amely kevesebb a munkabérnél. A gyakorlat célja tehát a továbbképzés és nem a pénzkeresés. A kiutazás csoportosan történik. A kiutazási költség 50 százalékát a minisztérium, 50 százalékát a kiutazó fizeti. 2. Pályázati feltételek, követelmények A résztvevőknek 20-30 év közötti korúaknak - lehetőleg nőtlen, hajadon - kell lenniük; jó német nyelvismerettel és mezőgazdasági képzettséggel kell rendelkezni (az egyetemi, főiskolai végzettség nem előfrás); fizikai munkavégzést kell vállalniuk; mezőgazdasági gépekkel kell tudni dolgozni és traktort vezetni (traktorvezetői, személygépkocsi-vezetői jogosítvány megléte kívána­tos); egészségesnek és minden fertőző betegségtói mentesnek kell lenniük. A pályázóknak részletes személyi lapot kell kitölteni, melyet a pályázat beérkezése után küldenek meg. 3. A pályázók személyes elbeszélgetésen vesznek részt, ahol a minisztérium és a né­met fél képviselői a rész­vételhez szükséges szemé­lyi, szakmai alkalmasság és nyelvismeret alapján választ­ják ki a gyakorlatra kiuta­zókat. A pályázatot - rövid szak­mai önéletrajzzal - 1994. feb­ruár 20-ig az FM Csongrád megyei Földművelésügyi Hi­vatalhoz, vagy az FM Térségi­gazdasági Főosztályához (1860 Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11.) kell benyújtani. la „létszámfölényben' vannak a pozitív ionok Magyar szabadalom az egészséges levegőért Tudja-e a kedves olvasó, hogy a fejlett világban élő ember élete nagy részét, legalább a kétharma­dát zárt helyiségben tölti? Tisztában van- e azzal, hogy a szoba, az iroda, az üzemcsarnok, az orvosi rendelő' levegője mindig rosszabb minőségű annál, mintha a kinti levegőt melegítenék fel, vagv hú'te­nék le? Vegyük csak a fűtési idény­ben előállt helyzetet: a levegő nedvességtartalma csökken a fűtés következtében, az élet­tanilag fontos negatív ionok szinte elfogynak, s „létszám­fölénybe" kerülnek a nagy mo­lekulájú, pozitív ionok. Rontja a helyzetet a belső légszennyezés, a dohányzás, a mesterséges vegyi anyagok, poratkák, spórák jelenléte is. Az ionviszonyok torzulásában közrejátszanak az elektronikai berendezések, a számítógépek, a televíziók, melyek egyre el­terjedtebbek. S a túlsúlyba ke­rülő nehéz pozitív ionok ked­vezőtlenül befolyásolják a hangulatunkat, pszichés feszültséget idéznek elő, emelik a vérnyomást ­szemben a negatív ionizáció ellenkező, kedvező hatásaival! Hogyan szüntethető meg a legegyszerűbb eszközökkel a felső légúti nyálkahártyák ki­száradása, az éjszakai szomjú­ságérzés, a bőr és a szemfenék viszketése miatti álmatlanság, az állandósuló fáradtságérzés, mely különösen a hároméves­nél fiatalabb gyerekeknél és az időseknél tapasztalható? Erre a kérdésre régóta keresik a vá­laszt a kutatók, s úgy tűnik, ha­zai szakemberek megtalálták a legelőnyösebb megoldást A H1GRO-ION-KOMFORT márkanevű, ionizátoros szobai légállapot-szabályozó, légned­vesítő készülék egyedülállóan egyszerű, zajtalan, ára harma­da. üzemeltetési költsége hu­szada az összehasonlítható, más találmányokénál. Az igé­nyes kialakítású, kisméretű ké­szülék higroszkópikus betétei jelentősen növelik a légnedve­sítő felületet, mely - önszabá­lyozó módon - akkor nedvesít erősebben, amikor a fűtőtest jobban fűt. S közben a műszer a beépített elektródák segítsé­gével helyreállítja a helyiség ionklímáját, átlagos alapterü­letű, 25 négyzetméteres szo­bák, irodák esetében már élet­tanilag visszaigazolt hatást eredményezve. Ez a magyar szabadalom hatásos védelmet nyújt a levegőben található csírák, baktériumok, vírusok, poratkák ellen, s ezáltal csökkenti a fer­tőző betegségek, az allergia va­lószínűségét. Javítja a munka-, a koncentrálóképességet, mér­sékli az időjárási frontok kel­lemetlen tüneteit, általában az idegességet. Nyáron növeli a hőtűrő képességet, s az álmat­lanság ellen is jó ellenszer az ionkondicionálás. S az sem mellékes, hogy egy évi áram­fogyasztása kevesebb egy kilo­wattóránál, üzemeltetése biz­tonságos, meghibásodásra le­hetősége gyakorlatilag nincs is! A HIGRO-ION-KOM­FORT-tal - az orvosi szakvéle­mények szerint - talán még korunk népbetegsége, az asztma is visszaszorítható lesz. Az ionizátoros szobai légálla­pot-szábályozó tehát minden­kinek ajánlható, aki felelőssé­get érez saját maga és családja, munkatársai, vagy a rábízott gyermekek, idősek közérze­téért, egészségéért! Árusítás: Orvosi Műszer­kereskedelmi Vállalat, Szeged, Fekete sas u. 3. Tel.: 311-701 A forgalmazást Szegeden is megkezdték, kapható a METÁL 5 Kft.-nél, a Brüsszeli körút 19. szám alatt. (Telefon: 62470-310) A készülék országos forgal­mazója a D&W Uniservice Kft. Telefon: (1) 16-33-560 Vállalkozók figyelmébe Csatolják a hiányzó igazolásokat! 1993. július hó 1. napján hatályba lépett az 1993. évi LVIII. törvény, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzés­ről. A törvény alapkövetel­ménye, hogy jövedéki tevé­kenységgel csak az foglal­kozhat, aki a jövedéki enge­dély megszerzésével erre jo­gosultságot szerzett. A jöve­déki termékek - dohány­gyártmányok, szesz, szeszes italok, sör, kávé és kőolaj­termékek - kiskereskedelmi forgalmazására a jövedéki engedélyt a termékek értéke­sítésének helye szerint illetékes önkormányzat jegyzője adja ki. Általános tapasztalat, hogy az egyéni vállalkozók, társa­ságok a kérelmet hiányosan, a törvényben előírt és a kére­lemnyomtatvány tájékoztató­jában felsorolt mellékletek nélkül adták be. írásbeli felhívások ellenére a jövedéki alanyok nem csa­tolják a vállalkozás létezését bizonyító dokumentumokat, a kért igazolásokat, ezért szük­ségesnek tartjuk felhívni a jövedéki termékek kiskeres­kedelmi értékesítésével fog­lalkozó vállalkozók figyelmét, hogy 1994. március l-jétől engedély nélkül nem foly­tathatnak jövedéki tevékeny­séget. Amennyiben a felszólítás ellenére az előírt mellékleteket nem csatolják, a jövedéki engedély iránti kérelem eluta­sítására kerül sor, ezért kérjük az érdekelteket, szíveskedjenek mielőbb a felhívásoknak eleget tenni, s ügyfélfogadási napo­kon - hétfőn és szerdán - fel­keresni a Vagyonkezelő és Vállalkozási Irodát (Szeged, Széchenyi tér 11., II. 227.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom