Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

11 SZOMBAT, 1994. JAN. 29. • Már az új Parlament leiadata lesz Revízióra szorul az önkormányzati törvény Beszélgetés Lehmann Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével KÖZÉLET 17 Filmbemutató - orvosoknak Orvosok, betegágy mellett szolgálatot teljesítő egészségügyiek voltak a nézők tegnap, pénteken azon a zártkörű, szakmai filmbemutatón, amelyet a SzOTE Neurológiai és Pszichiátriai Klinikája, valamint az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád megyei Intézete rendezett az új klinika előadótermében. Jelenczki Istvánnak a Haláljog című kétrészes filmje, valamint Elvesztünk című alkotása egy társadalmi dilemmát közvetít mindannyiunk, tehát a modern orvos­tudomány és a hazai gyakorlat számára is: nem menc­külünk-e el puszta félelemből a haldoklással, halállal kapcsolatos megítélés elől. A rendezvény arra volt hivatott, hogy segítsen szembenézni e mindannyiunkat érintő, rendkívül kényes kérdéssel. A témáról a film 38 esztendős rendezőjét és a bemutatót megnyitó dr. Molnár Péter egyetemi tanárt kérdeztem. A rendszerváltást követően megalkotott új önkormányzati törvény igen jelentősen meg­változtatta a megyék, illetve a települések jog- és hatáskörét, így a megyei tanácsokat fel­váltó megyei közgyűlések sze­repe is jelentősen módosult. Ennek gyakorlati tapasztala­tairól - az elmúlt három év tükrében - Lehmann Istvánnal, a Csongrád megyei közgyűlés elnökével beszélgettünk. • Sokak számára a mai napig tisztázatlan, milyen funkciót is töltenek he most a megyei közgyűlések, ami­kor számtalan kérdésben a települési önkormányza­toknak kell dönteniük. - Valóban, hiszen a 90-es választások idején maguk a politikai erők is gyakorlatilag kétféle véleményt képviseltek: egyesek a megyék megszün­tetését, míg a kormánypártok erős, központi hatalommal sze­rették volna felruházni azokat. A végül létrejött kompromisz­szum pedig felemás eredményt hozott: vannak és igazából mégsincsenek „megyék", hi­szen csupán bizonyos típusú ­települési szinten racionálisan nem irányítható - intézmé­nyek, így többek között szo­ciális és nevelőotthonok, mú­zeumok fenntartási jogát kap­ták meg. • Ezen azt kell érteni, hogy ön szerint a térségi fel­adatok így lényegében meg­oldhatatlanok? - Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján - nemcsak én - már valamennyi párt is szükséges­nek látja a jelenlegi helyzet felülvizsgálatát. Nyilvánvalóvá .vált ugyanis, hogy hiányzik a térségi feladatokat integrálni képes középszint. Azaz amíg a múlt rendszer hibája az erős központosítás volt, most ennek fordítottja, a túlzott atomizált­ság jelenti a problémát. • Milyen megoldás képzel­hető el, hiszen a megyei közgyűlésben végül is a te­lepülések zöme képviselteti magát. - Véleményem szerint de­mokratikus úton választott, tes­tület által vezényelt megyékre lenne szükség. Az viszont egy tudathasadásos állapotot idéz elő, hogy közgyűlésünk tagjai­nak, akiknek zöme egyben polgármester, saját települé­sének érdekeit figyelmen kívül hagyva kell döntenie bizonyos térségi tennivalókról. - Éppen ezen ellentmon­dások legyőzését szolgálnák az önkormányzati társulási és együttműködési megálla­podások. - Az országban sehol sem váltak be ezek az önkéntes tár­sulások, hiszen igen sok szub­jektív elemtől terheltek. Ezért magam is úgy látom, az ön­kormányzati törvény minden­képpen revízióra szorul. Már országosan folyik is egy erre vonatkozó komoly elemző munka. Nagyon remélem, az új parlament majd nem elkap­kodva, hanem átgondoltam korrigálja a tapasztalt hibákat. • Érinti ez a vizsgálat a megyék és a megyei jogú városok kapcsolatát is? - Az egyik fő gondot éppen az okozza, hogy ezek a váro­sok ki vannak rekesztve saját" környezetükből, hiszen cselek­vő módon nem képviseltethetik magukat a megyei közgyű­lésben. Ezt a mi esetünkben főként Szeged vonatkozásában kell kiemelni. Azt hiszem, bárki beláthatja: abnormális helyzeteket idézhet elő, hogy Szeged nem áll kapcsolatban a vonzáskörzetébe tartozó 17 településsel! Márpedig az ott élők minden fontosabb ellátá­sukat Szegedtől kapják. Ter­mészetesen ez az országban máshol is fgy van, ezért most már az az elképzelés, hogy a megyei jogú városok is kép­viseltessék majd magukat a megyei közgyűlésben. A térsé­gi tennivalók ugyanis érintik e városok polgárait is. Most vi­szont csak a Csongrád megyei lakosság felének érdekeit kép­viselő települési küldött szól­hat bele az egyelőre ugyan szűk hatókörre szorítkozó, de a tervek szerint majd bővülő megyei döntésekbe. • A települések egyébként, nehézségeik felszámolásá­ban, mennyire igénylik a megyei közgyűlés közremű­ködését? - Tulajdonképpen nincs beleszólási jogunk a telepü­lések életébe, még az esetleg önként vállalt feladatokat sem láthatnánk el a helyhatóság jó­váhagyása nélkül. Igy került például a mi kezelésünkbe a szentesi és a makói kórház is. El kell azonban mondani, hogy általában a helyi önkormány­zatok sokkal több „beavatko­zást", segítséget várnának, mint amennyire a törvény, illetve a pénzügyi forrásaink jelenleg módot adnak. N. Rácz Judit • Mi késztet egy filmren­dezőt arra, hogy a doku­mentumfilm őszinteségével járja körbe életünk talán legnagyobb tabutémáját? - Konkrét halálélmények is szerepet játszottak ebben, de ez az, amiről az ember nem be­szél. Magával a halál témájával csaknem 2(^éve foglalkozom, s a képzőművészeten keresztül jutottam el a filmkészítés gon­dolatáig. Társszerzője voltam az 1988-ban megjelent Mau­zóleum című kötetnek, amely a halál interdiszciplinális értel­mezését próbálta megadni a hazai és az egyetemes kultúra alapján. - Milyen cél vezérelte a filmek elkészítésekor? - A kétrészes Haláljogban a születéstől a halálig próbálom átfogni az emberi létezésnek a legfontosabb pontjait, amikor a legdrámaibb módon merül föl az euthanázia problémája. Az Elvesztünk című film a hazai utókezelőkben, rosszabbul csengő szóval: az elfekvőkben zajló életet járja körül... • ... mély emberi érzé­kenységgel, a művészet eszközeivel. Ön igyekszik állást is foglalni filmjei­ben? - Tudatosan nem is akar­tam. Alternatívákat mutatok be a filmen, a nézőre bízom a választ. 2 Hol tekintheti meg a szélesebb közönség ezeket a mindenkit érintő - bizonya­ra megérintő - és érdéklő alkotásokat? - A kazetták fél éve ott fek­szenek a tévé dokumentumfilm főosztályán. Eddig még csak nem is válaszoltak. • - Professzor úr, mi a vé­leménye az orvosnak, a • (Folytatás az L oldalról.) Az igazgatónő üdvözlő sza­vai után a zsúfolásig megtelt tornateremben, melyet erre az alkalomra szinte színházzá va­rázsoltak a rendezők, az iskola diákjai adtak színes irodalmi műsort. Fekete István Ballagó idő című önéletrajzi regényé­ből előadott részlettel hatalmas sikert arattak a gyerekek, amely után az ünnepség egyik díszvendége, dr. Lippai Pál polgármester átnyújtotta Kertai Györgyné nyugdíjas tanárnő­nek a kultuszminiszter által Töredelmesen bevallja e sorok frója: Korondi Csaba mérnök alezredestől, a polgári védelem megyei parancsnoká­tól értesült tegnap arról, hogy már jócskán benne vagyunk a tavaly júliustól idén júniusig tartó, igaz, ránk, magyarokra csak az Európai Közösséggel fölvállalt együttműködésünk jegyében vonatkozó polgári védelmi évben. S ily tudatlan bizonyára legtöbb olvasónk is - törleszteni szeretnénk hát a mulasztásból azzal, hogy a tegnap hallottakból igyekszünk fölvázolni a polgári védelem soros feladatait. „ Végre hátunk mögött tud­hatjuk a lényegében 1988 óta tartó 'helybenjárós' időszakot, amikoris hol a hadsereghez csapták szervezetileg a polgári védelmet, hol - igaz, már ön­állóan - a belügyminiszté­riumhoz, s persze mindenféle jogszabályi alap nélkül. Ami­kor sikeresen szétverődött az a többezres szakszolgálati gárda, amelynek tagjai - hétköznapi szaktudásukra szükség lévén ­mozgósíthatóak voltak. Amikor a korábbi, betonstabil gazda­sági szervezetek átalakulása, felaprózódása miatt hadra­fogható háttérszerveződés nél­kül maradt a hivatásos pv­pszichológusnak: valóban félünk a haláltól? Nem lehetséges, hogy inkább a teljes magunkra maradás élménye tölt el riadalommal bennünket? - Nem véletlen a művésze­ket évszázadok óta megihlető mondás: „Halálodra magad maradsz". A magát minden­hatónak tartó, modern orvoslás korában, amikor a „fehérbe öltözött félistenek" abban a tévhitben élnek, hogy mindent meg tudnak gyógyítani, a hal­doklás folyamata kettős ma­gánnyá kezd válni. A haldok­lóé és egyben az orvosé is. Az élet igazán egyikőjüket sem készíti föl erre a mindenkit érintő, végső eseményre. Ma­guk az orvosok is érzik, hogy valami nincs rendben az idősek élettől való búcsújában. • Úgy érti, nem vagyunk adományozott Pedagógus Szolgálatért emlékérmet. A jutalmakból a gyermekek sem maradhattak ki. A Fekete István Általános Iskola által meghirdetett városi szintű iro­dalmi és rajzpályázat első dí­jait a következők kapták: iro­dalmi - Móra Sarolta (Alsó­városi Ált. Isk.), rajz - Istók Zsófia (Kossuth Lajos Ált. Isk.), valamint Halász Tünde „A munkánk kiszámíthatat­lan tényezőkkel terhelt" ­Korondi Csaba mégsem gondterhelt. (Fotó: Nagy László) állomány. Némi túlzással: amikor például a törökinvázió idején saját kezűleg biliztettük a vendégmunkások gyerekeit, noha akkor is tudtuk, nem ez a feladatunk! " Most már törvényben meg­fogalmazottak a célok, a fel­adatok, melyek közül a legfon­tosabb: katasztrófa esetén közreműködni a vészhelyzet elhárításában, nem kivéve e körből a legnagyobb civilizá­képesek az élet természetes velejárójaként fölfogni az elmúlást? - A pszichológiai antropo­lógia is azt mondja: a termé­szeti népeknél természetesebb körülmények között zajlik a búcsú. A mi világképünk igen rendszertelen. Ezt tükrözi az is, ahogy öregjeink meghalnak. A filozófia szerint is a halál adja meg az élet értelmét. Korábban értékteremtő volt a halál, ma, elszemélytelenedő világunkban csak a félelmet, a tehetetlen­séget keltő elkerülhetetlent látjuk benne. Pedig lehetne ez az idős ember értelmesen leélt, hosszú élettől való búcsúja is. • Ezt az álláspontot kép­viseli az Angliából kiindult, hazánkat is elért Hospis mozgalom. - Szerintük egy értelmesen megélt, hosszú élet végén (Tabáni Ált. Isk.), Fejér Viola és Váradi Gábor (Béke Ált. Isk.). Az iskola előcsarnokában dr. Lippai Pál leplezte le a Sztancsik János szobrászmű­vész alkotta Fekete István­mellszobrot. A polgármester avatóbeszédében elmondta: a pusztulófélben lévő civilizáció közepette rendkívül aktuális Fekete István szellemiségének, természetszeretetének ápolása. ciós katasztrófa, a külső táma­dás esetét sem. Elgondolható, ilyen helyzetben a szervezett­ség a hatásos védekezés leg­biztosabb eszköze. De hát hol vannak a szakszolgálatok? Csak az olyan nagy cégeknél maradtak meg, mint a vasút, vagy az olajipar. A polgári védelemre vonatkozó jogsza­bály most a munkáltatókra bízza, belátásuk szerint készí­tenek-e „házon belül" tervet arra, szükség esetén milyen erőket vonnak be a védeke­zésbe. Egyébként pedig a települési önkormányzatoké a felelősség, hogy államigazga­tási eszközökkel kit htvnak segítőtársul. Nos, ebben köz­reműködni, szakmai tanácsok­kal szolgálni - ezt is az 1994­es év feladatának tartják a pol­gári védelem irányítói. Sze­rintük a megyében mintegy kilenc ezer, Szeged körzetében kétezer, szaktudása alapján érintett állampolgárról van szó. Mind a megyei parancsnok, mint a szegedi szolgálat ve­zetője, Dávid István pv. őrnagy hangsúlyozta beszélgetésünk­kor: leginkább az E5-ös és a 43-as út nemzetközi kamion­forgalmában látnak veszélyt. „Ki tudná most megmondani, hogy az e pillanatban Röszkén olyan funkcióbeli és egyéb romlások jönnek létre a szer­vezetben, amelyek nem igé­nyelnek intenzív gyógyítást, gondoskodást, törődést annél inkább. Arra a fölismerésre ju­tottak, hogy a modern orvos­tudomány csapdába került: miközben részint óriási sikere­ket ér el, be kellene látnia, hogy mindent ő sem tud meg­oldani. Az emberélet minden áron való meghosszabítása mellett nem törődik a minő­séggel. Aki ezt mérlegeli, dönthet úgy is, ha már nem tudja gyógyítani az embert, átadja egy olyan intézmény­nek, szervezetnek, amelyben még értelmet adnak hátralévő életének, s megkapja a nélkü­lözhetetlen törődés maximu­mát. • Időszerűnek, helyénvaló­nak tartja, hogy végülis egy kívülálló veti föl ezeket a kérdéseket a maga sajátos, művészi eszközeivel? - E témában nincsenek kívülállók. A rendező nagy érdemének tartom, hogy ál­lampolgári kezdeményezés­ként, mint medicinán kívüli ember foglalkozik a kérdéssel. Óriási küldetést teljesít Jelen­czki István ezekkel a filmek­kel. Nagy szolgálatot tesz az­zal, hogy ebben a válaszoló világban kérdések tömegét teszi föl, és gondolkodásra késztet minden embert, köztük bennünket, orvosokat is. Chikán Ágnes éppen ezért örül annak, hogy az iskola az írót választotta névadójául. A másik díszvendég, Giay Frigyes, a Fekete István Iro­dalmi Társaság társelnöke ki­emelte: Fekete műveiből árad a tisztaság, a humánum és a szeretet, egyben felajánlotta az iskolának a társaság minden­nemű segítségét. E nemes célt segítendő, lapunk - másokkal egyetemben - anyagi támoga­tásával szintén hozzájárult az ünnepség megrendezéséhez. Sz. C. Sz. belépő teherautó a fuvarlevele szerinti áruval van-e megrak­va, s hogy az veszélytelen-e, vagy netán eltitkolt idegméreg, vegyifegyver-alapanyag... Az az igazság, hogy a mi munkánk - kiszámíthatatlan tényezőkkel terhelt lévén - akkor eredmé­nyes, ha villámgyorsan felis­merhetjük a veszély nagyságát egy-egy olyan balesetnél pél­dául, mint a tavalyi kisteleki kamionos karambol, vagy a Bajai úton vonattal ütközött teherautóé volt. Nos, az ilyen helyzetfelismeréshez némely dologgal már rendelkezünk. Á közúti vegyi baleseti helyszí­nelő teamnek van már gép­kocsija, vannak segédeszközei. Csak éppen az olyan alapvető tartozékok hiányoznak, mint a sűrített levegős légzőkészülék, a védőruha, a veszélyes anya­gok azonosítását szolgáló műszerek, vegyi anyagok." Az ironikusan „csak ép­pen"-nel jellemzett, nélkülöz­hetetlen tartozékok - hozzá­vetőleges áruk 3,5 millió forint - beszerzésére folytatnak ugyan tárgyalásokat egy kül­földi céggel, de azokat majd frissíteni is kell, pótolni is. Szóval nagyon bíznak abban a polgári védelemnél, hogy a megye és mint központ, Sze­ged ipari cégei támogatásuk jeléül pénzzel is hozzájárulnak e csoport működéséhez. Szán­dékunk szerint a március elsejei polgári védelmi világ­nap apropóján áttekintjük az addigi fejleményeket. P.K. A polgári védelemnek támogatókra van szüksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom