Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. JAN. 28. • TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Január 28. 814. Nagy Károly császár (született 747. IV. 2.) 768­tól a frankok királya, 771-tól a Frank Birodalom egyed­uralkodója, 774 végétől a longobárdok királya, 800-tól római császár; Aachenben meghalt. 1077. IV. Henrik király darócruhában vezekel VII. Gergely pápa előtt Canossa várában, hogy az egyházi átok alól feloldozást nyer­jen. 1494. II. Ulászló Kinizsi Pált országbíróvá nevezi ki. 1547. Angliában 55 éves korában meghalt VIII. Hen­rik király. A Tudor házból származó uralkodót hat fele­sége tette hírhedtté. 38 éven át tartó uralkodása alatt a katolikus egyház rovására megerősítette a királyi hatal­mat, és Rómától független anglikán nemzeti egyházat hozott létre. 1830. Széchényi István gróf Pesten megjelenteti a „Hitel" című munkáját, amelyben elsőként vázolja fel a magyarországi polgári átalakulás legfontosabb tár­sadalmi-gazdasági feladatait. 1844. Nyíregyházán szü­letett Benczúr Gyula festő­művész. Dolányban halt meg 1920. július 16-an. 1871. Párizs leteszi a fegy­vert a német csapatok előtt. 1918. A berlini „forradal­mi bizalmiak" sztrájkfelhí­vást adnak ki. A németor­szági januári sztrájkban ke­reken egymillió munkás vesz részt. 1930. Miguel Primo de Rivera tábornok spanyol mi­niszterelnök, aki 1923 szep­temberében a király támoga­tásával katonai diktatúrát vezetett be, lemondásra kényszerül. A diktatúrát pártoló XIII. Alfonz király is elveszítette politikai sú­lyát, s a következő évben hi­vatalos lemondás nélkül tá­vozott trónjáról. 1933. Lemond Kurt von Schleicher német kancellár. Január 30-án Paul von Hin­denburg elnök az NSDAP vezetőjét, Adolf Hitlert ne­vezi ki kancellárrá. 1961. Ruanda ENSZ­gyámság alatt köztársasággá alakul. 1986. A Challenger ame­rikai űrrepülőgép 73 másod­perccel a Cape Canaveral­ről való indítása után felrob­ban. Valamennyi utasa (hat űrhajós és egy tanítónő) éle­tét veszti a katasztrófa során. 1990. Varsóban Mie­czyslaw Rakowsky újságíró, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt első titkára bejelenti a párt önfeloszlatását. Az utód a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártja ne­vet veszi fel. • A kormány - a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat állás­pontjának megfelelően - hoz­zájárult a nyugellátások, bale­seti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szoci­ális ellátások márciusban vég­rehajtandó 10 százalékos eme­léséhez. amire ez év január 1­jei hatállyal kerülne sor - je­lentette be Surján László nép­jóléti miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Az emelés az 1994. január 1­jét megelőzően megállapított ellátásokra terjed ki. A 10 szá­zalékos emelést a januárban már 4 százalékkal megemelt ellátásokra kell végrehajtani. Az egy főre jutó átlagos eme­lés havi 1200 forint. A sajátjo­gú, valamint a hozzátartozói Kormányszóvivői tájékoztató Nyugellátások és választások nyugdíjellátás együttfolyósítá­sának a határa 12 ezer 100 fo­rint. Havi 400 forinttal nő a há­zastársi pótlék kiegészítése, és 680 forinttal emelkedik a há­zastársi pótlékra jogosultság szempontjából irányadó ösz­szeghatár. A nyugellátásokkal egyidőben ahhoz igazodóan emelkedik a gyermekgondozá­si segélyen lévők támogatása is. Eszerint a gyesen lévő szü­lőknek járó 5000 forint jövede­lempótlék 14 százalékkal, azaz 700 forinttal nő, szintén január 1-jei hatállyal. Az ez évi országgyűlésikép­viselő-választás előkészítésé­vel és lebonyolításával kapcso­latos állami feladatok költsége­inek tervezésekor 1,384 milli­árd forint költségvetési elő­irányzat állt össze - mondotta Juhász Judit kormányszóvivő. Majd hozzátette: a kormányzat rendkívüli kiadásai között 800 millió forint áll rendelkezésre e célra, s az 584 millió forintos hiány rendezése a központi költségvetés 25 milliárdos tar­taléka terhére lehetséges. Erről azonban a kormánynak nincs joga dönteni, mivel az ország­gyűlésiképviselő-választás elő­irányzatát csak a parlament módosíthatja. Ezért a kormány az erről szóló határozat-terve­zetet benyújtja az Országgyű­lésnek, és kéri a sürgős tárgya­lást. A szóvivő elmondta azt is, hogy a lebonyolítási költségek nem tartalmazzák a pártok vá­lasztási költségeit. Hangsú­lyozta továbbá: a fenti számí­tás munkaszüneti napon rende­zendő választásra vonatkozik. Amennyiben a választást mun­kanapon tartanák, úgy a költ­ség lényegében megduplázódik. ! Tours mmanuelle Vörös-tenger Egy- és kéthetes üdülések már 29 900 Ft-tól, jan. 30-i indulással. Remek időjárás, gazdag programok Emmanuelle Tours, Szeged, Oroszlán u. 1. T.: 62/312-005, 471-066 Jugoszláv egységek Boszniában Jugoszláv reguláris alaku­latok tevékenykednek Boszniá­ban, céljuk a muzulmán hadse­reg feltartóztatása; az élénk csapatmozgásokra az utóbbi hetekben figyeltek fel - közöl­ték magukat meg nem nevező ENSZ-források. A jugoszláv hivatásos egységek boszniai je­lenlétét szerb újságírók is meg­erősítették a The New York Ti­mes tudósítójának. A lap csütörtöki beszámoló­ja szerint a belgrádi vezetés ta­gadó álláspontja ellenére azt eddig is sejteni lehetett, hogy Jugoszlávia fegyver-, üzem­anyag- és élelmiszer-utánpót­lással támogatja a boszniai szer­beket. De most másról van szó. ENSZ-források élénk csa­patmozgásokra figyeltek fel az utóbbi hetekben a boszniai szerb körzetekben. A jugoszláv hadsereg jelzését viselő katonai jáműveken nagyszámú katonát szállítottak. Korábban is voltak már olyan híresztelések, hogy jugo­szláv kommandósok titokban harci feladatokat hajtanak vég­re Boszniában, ám most nem­csak a szállítójárművek, hanem az odavezényelt egységek is nyíltan viselik jugoszláv jelzé­seiket. Egy belgrádi katonai elemző becslése alapján két­ezer vagy még annál is több ju­goszláv katonát dobhattak át Boszniába. A The New York Times ér­tesülése szerint reguláris csa­patok kivezénylésén kívül a ju­goszláv hatóságok azzal is igyekeznek a boszniai szerbek segítségére lenni, hogy be­gyűjtik a Boszniából elmene­kült szerbeket, majd visszato­loncolás után erőszakkal beso­rozzák őket a boszniai szerb hadsereg kötelékébe. Az újság emlékeztetett arra, hogy amikor 1992-ben kitört a boszniai háború, a jugoszláv hadsereg forma szerint elbo­csátott kötelékéből mintegy 80 000 boszniai születésű szerb katonát, akik magukkal vihet­ték nehéz- és könnyűfegyver­zetüket. Ma ők alkotják a bosz­niai szerb hadsereg derékhadát. • Noha egyelőre nincs jele annak, hogy az idén a vártnál gyorsabban növekednének az árak, a Magyar Nemzeti Bank szerint 1994-ben az inflációs várakozások viszonylagos ma­gas szintjével kell számolni. Ennek az az oka. hogy a múlt esztendőben lényegesen lelassult az inflációcsökkenés üteme. Mint ismeretes, a rendszer­váltást követő esztendők során a fogyasztói árak legnagyobb mértékben 1991-ben emelked­tek, amikor is az éves infláció 35 százalékot tett ki. Ebben az évben a havi áremelkedés jóval meghaladta az I százalékot. Inflációs várakozások Ehhez képest lényeges válto­zást hozott az 1992-es eszten­dő, amikor a havi áremelkedés már csak 1-1,5 százalék köze­lében alakult, és az éves inflá­ciós ráta 23 százalékra esett vissza. A jelentós csökkenés azonban 1993-ban nem folyta­tódott. Tavaly a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint átlagosan 22,5 százalékkal emelkedtek. A havi áremelkedés üteme márciusban, áprilisban, május­ban. júniusban, júliusban és novemberben 1 százalék alatt volt, de voltak olyan hónapok, amikor igen nagy mértékben emelkedtek az árak. Tavaly ja­nuárban a havi áremelkedés mértéke 6,8 százalékot tett ki, szeptemberben 2,9 százalékot ért el, és februárban, augusz­tusban és októberben is 1,7­1,8 százalékos havi áremelke­dést mértek. Mindez azt ered­ményezi, hogy a lakosság a minimális mérséklődést az in­fláció növekedéseként éli meg. Nem csak a lakosság vára­kozásai szerint, hanem a Ma­gyar Nemzeti Bank számításai alapján is számottevően jelen van az inflációs veszély 1994­ben. Az MNB ez évi monetáris politikai irányelvei megállapít­ják, hogy a piaci keresleti té­nyezők továbbra is alapvetően korlátot szabnak az áremelési törekvéseknek, ám ez a korlát fellazulhat, ha a kormányzati szektor költekezése erősödik és a kínálati reakció elmarad. Kü­lönösen nagy a veszélye annak, hogy a tervezettnél nagyobb mértékű lesz a bér- és jövede­lemkiáramlás, ami inflációs nyomást eredményezhet. Szélsőséges kommunizmus után vadkapitalizmus Casaroli bíboros a kelet-európai társadalmi feszültségek veszélyeiről A bíboros úgy véli. ha nem sikerül a népek, az egyén, a szenvedő család érdekeit figye­lemben tartó új megközelítést találni a munkanélküliség kér­désének megoldására, a mun­kalehetőség elvesztésétől való félelem feloldására, a jövőben a gazdasági-társadalmi problé­ma az egész emberiséget fe­nyegetni fogja. Az emberiség egész jövője függ attól, hogy erre a problémára elviselhető ­s nem ideális, mint a marxiz­mus akarta - megoldást talál­junk. S azt csak közösen lehet megtalálni. Casaroli, aki bizonyos kese­rűséggel figyelte a kelet-euró­pai kommunista rendszerek összeomlását, nem titkolja, hogy számára a „kommunista kísérlet" bukása és különösen az, ami azt követően, 1989 óta Az emberiség jövője attól függ, hogy képes lesz-e elvi­selhető' megoldásokat találni a társadalmi kérdésekre, amelyek ma az atomfegyverek fenyegetésénél is nagyobb veszélyt jelentenek - hangsúlyozta Agostino Casaroli bí­boros, volt vatikáni államtitkár az olasz baloldali L'Unita című újságban csütörtökön megjelent interjújá­ban. Casaroli bíborossal Alceste Santini beszélgetett, aki „Agostino Casaroli - a párbeszéd embere" címmel a közel­múltban könyvet írt a kiemelkedő vatikáni államférfiról. történt, történelmi lehetőség el­veszítését jelenti. A kelet­európai rendszereket létrehozó történelmi mozgalmak mélyén - jóllehet a megvalósítás gya­korlata alaposan eltért negatív irányban a felszabadítás eredeti szülőeszméjétői - a testvéri­ség, az egyenlőség és a szoli­daritás értékei húzódtak, azok az értékek, amelyek mindenek­előtt keresztényi értékek, és ma is érvényesek. A szélsőséges kommunizmust viszont a vad­kapitalizmus váltotta fel ­mondta a bíboros. Európa mai drámáját, a bal­káni konfliktust érintve Casa­roli emlékeztetett arra, hogy már XXIII. János pápa egy olyan egyetemes hatóság szük­ségességéről beszélt, amely megfelelő szervezet és eszkö­zök birtokában szavatolhatja az egyetemes együttélést és a bé­kés fejlődést. „Láttuk, hogy a létező egyetemes hatóság mi­ként viselkedett az Öböl-hábo­rúban és miként viselkedik a balkáni tragédiában" - mondta. „Nem akarok bírálni, csak azt akarom megerősíteni, hogy szükség van arra az egyetemes hatóságra, amely képes egyesí­teni mindazoknak az intellek­tusát, jóakaratát és erőfeszíté­seit, akik valóban szeretnék megmenteni az emberiséget a szélsőséges és rövidlátó nacio­nalizmusból, a gazdasági és társadalmi konfliktusokból ere­dő új fenyegetéssel szemben" - tette hozzá. • Románia: A kormánypárt eláll a koalíciótól Funar: „Drágán fogják megfizetni" A román kormány­párt, az SZDRP szerdán este csendben fátylat bo­rított az egységpárttal létrehozandó kétpárti koalíció tervére. Vála­szul Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egység­párt elnöke csütörtök reggel a BBC román adásának adott interjú­jában kilátásba helyezte, hogy ezt „drágán fogják megfizetni" eddigi tár­gyalópartnerei. A Szociális Demokrácia Ro­mániai Pártjának (SZDRP) döntéshozó testülete, a köz­ponti végrehajtó iroda szerdán többórás vita után javasolta, hogy március l-ig hozzanak létre egy többpárti - a kabine­tet jelenleg támogató valameny­nyi párt elótt nyitva álló - kor­mányt. Egyben sürgette azt is, hogy már a jövő héten kezdőd­jenek meg a tárgyalások az el­lenzéki Demokratikus Konven­cióval. A testület zárt ajtók mögött megtartott ülésén, ame­lyen Nicolae Vacaroiu minisz­terelnökkel az élen részt vettek a kormány többi vezetői is, „nagyon élénk vita" folyt a je­lenlegi, SZDRP-tagokból és pártonkfvüliekből álló kor­mány kibővítésének módjáról és az 1994. évi inflációellenes programról - nyilatkozta a ta­nácskozást követően, szerda esti sajtóértekezletén Adrián Nastase ügyvezető elnök. Nastase csodálkozásának adott hangot, hogy a Román Nemzeti Egységpárt múlt szombati kolozsvári tanácsko­zásán nem vette figyelembe a péntek éjszakai, a kormányt tá­mogató többi párttal együtt le­zajlott tanácskozás eredmé­nyét. Ezzel arra utalt, hogy Fu­nar pártjának országos tanácsa közzétette az SZDRP által tárgytalannak tekintett jegyző­könyvet a kétpárti koalíció lét­rehozásáról. A dokumentumot az RNEP és az SZDRP között több hónapon át folyó tárgya­lásokon dolgozták ki, azzal a feltétellel, hogy ha azt nem fo­gadják el változatlan formá­ban, az RNEP február l-jével megvonja támogatását a kor­mánytól. Csütörtök reggel a BBC román nyelvű adásának nyilatkozva Funar még rá is duplázott erre: kijelentette, az SZDRP „drágán fogja meg­fizetni", hogy elállt a jegyző­könyvben foglaltaktól. Az RNEP nemcsak hogy megvon­ja támogatását, de később bi­zalmatlansági indítványt is be­nyújt a kormány ellen - fenye­getőzött Funar. Adrián Nastase egyébként a legsürgősebb feladatnak nem is a kormányátalakítást nevezte, hanem azt, hogy a kormány­többség pártjai jussanak egyet­értésre arról a válság- és inflá­cióellenes programról, amelyet ugyancsak a végrehajtó iroda szerdai ülésén hagytak jóvá. Ezt követően folytatódhatnak a konzultációk a pártokkal a kor­mány március l-ig történő bő­vítéséről, eddigi támogatóival. Ugyanakkor az SZDRP meg­erősítette készségét a párbe­szédre azokkal az ellenzéki parlamenti pártokkal, amelyek „érdekeltek az átmeneti idő­szak nehézségeinek megoldá­sában". Nizzai katasztrófa Súlyos szerencsétlenség történt Nizzában: a Földközi-tenger partján fekvő világhírű francia üdülőhely egyik élelmiszer­áruháza romokba dőlt, maga alá temetve a bent tartózkodó alkalmazottakat és vásárlókat. A jelentés 2 halottról, 94 sebesült­ről szól. A katasztrófát a tető egy hatalmas darabjának leomlása okozta: a mintegy hatszáz négyzetméternyi betontömb darabjai lavinaként zúdultak a földszinti elárusítórészben és az alatta lévő parkolóban tartózkodókra. (MTI - Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom