Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

10 BELPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1994. JAN. 13. Íz FKGP nyolcvanhatodik születésnapját ünnepelte A bankkonszolidáció eredménye Pontosan 86 évvel ezelőtt született meg néhány ember agyában az a gondolat, s a gon­dolat nyomán az elhatározás, hogy a magyar társadalom XX. századi problémáit új politikai keretek között kell képviselni ­e szavakkal kezdte ünnepi be­szédét G. Nagyné Maczó Ág­nes alelnök, az FKGP 86 éves születésnapja alkalmából szer­dán Budapesten tartott köz­ponti ünnepségen. A politikus­asszony szerint az ekkor létre­jött pártnak az iránytűjét min­dig a nép sorsa mozgatta, s né­pi és polgári gyökereire tá­maszkodva ma is van mire ala­poznia jövőjét. Virágh Ferenc alelnök, a párt Tudománypolitikai Intéze­tének vezetője azt hangsúlyoz­ta, hogy annak idején - 1908. január 12-én Kaposvárott. •Nagyatádi Szabó István veze­tésével - az első, nem marxista ihletésű, sajátosan magyar kis­gazda szervezet jött létre, s en­nek a jogutódja ma az FKGP. Végül Győriványi Sándor alel­nök, a párt történetéről szóló dokumentumkötet összeállí­tója, méltatta az évforduló je­lentőségét. • Idén tovább folytatódik a bankkonszolidáció. Az éves rendes közgyűlések idején vár­ható újabb állami beavatkozás eredményeként a bankok tő­kemegfelelési mutatója megha­ladja majd a nemzetközi előí­rások szerinti 4 százalékot. Ta­valy a bankkonszolidáció során összességében - az OTP-t nem számítva - 114,4 milliárd fo­rinttal növelték meg az érintett pénzintézetek alaptőkéjét. Az ez évi tőkefeltöltés mértéke ­becslések szerint - alatta ma­rad a tavaly év végi tőkemeg­erősítés összegének. Az állami tőkefeltöltés dön­tő többsége három nagy bank helyzetét javította. A Magyar Hitel Bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt. és a Budapest Bank Rt. együttesen 93,15 milliárd forint értékű konszolidációs államkötvényt kapott alaptőké­jének feltöltésére. A Magyar Hitel Bank Rt. alaptőkéjét a konszolidáció során a meg­előző 15,2 milliárd forintról 70,1 milliárd forintra emelte az állam. Ennek következtében a Pénzügyminisztérium jóval több mint 80 százalékban vált a bank tulajdonosává. A Keres­kedelmi Bank Rt. esetében a bankkonszolidáció elótti 13,6 milliárd forintos alaptökét 46,9 milliárd forintra töltötték fel az állami hozzájárulással. A fel­emelt alaptőkéből az állami tu­lajdon meghaladja a 80 száza­lékot. A Budapest Bank Rt.-nél a tőkefeltöltés előtti 7,6 milliárd forintos alaptőkét 12,65 mil­liárd forintra növelték a bank­konszolidáció során. A Buda­pest Banknál a tőkefeltöltés nagyban segíti a pénzintézet küszöbön álló privatizációját. Együttesen 15,71 milliárd forintot fordított a Pénzügy­minisztérium három korábbi szövetkezeti bank feltőké­sítésére. A legnagyobb összeg­gel - 8,75 milliárd forinttal - a Takarékbank alaptőkéje emel­kedett, 1,45 milliárd forintról 10,2 milliárd forintra. így az állam, amely korábban nem is volt tulajdonos, 86 százalékos részesedést szerzett a pénzinté­zetben. Behajthat a kukáskocsi A „Csörög a Westel" rovat­ban a Makai úti hulladékel­szállítással kapcsolatban megjelent panaszra távbeszé­lőn tájékoztattuk a bejelentőt és a Városgazdálkodási Válla­lat köztisztasági osztályveze­tőjét, hogy a KRESZ 50. pa­ragrafus (2) bekezdés e) pontja szerint a figyelmeztető jelzést használó lakossági hulladék­szállítójármű a kérdéses útsza­kaszra behajthat. Ugyanitt megjegyezni kívánjuk, hogy az ügyben eddig írásos lakossági panasz irodánkhoz nem érke­zett. Nagypál Miklós irodavezető Államkötvény 1997/D Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak - akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni; - akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni; - akik tökét gyűjtenek - például gyermekeik tanítta­tásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Különösen, hogy az államkötvény-vásárlásra fordí­tott összeg véglegesen levonható az adóalapból és a forrásadó a tavalyinak csak a fele, 10%. Államkötvény 1997/D 1994. január 10-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. január 11. és 21. kö­zött vásárolhatnak államkötvényt az MNB Főpénz­tárában és Megyei Igazgatóságain az 1994. janu­ár 5-én tartott akción kialakult átlagár felhalmozott kamattal növelt értékén. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/D 3 éves futamidejű (1994. január 10. - 1997. január 10.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja a 90 napos diszkont kincstárjegy átlagho­zama + 2% kamatprémium..A kötvény első félévre érvényes (1994. január 10. és 1994 július 10. kö­zötti) kamata évi bruttó 26%. Törlesztés névértéken 1997. január 10-én. A köt­vény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpon­tok: 1995. január 10., 1996. január 10. és 1997. január 10. Adócsökkentő Az Államkötvény 1997/D megvásárlósára fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély be fektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak a 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű értékpapírokra vonatkozik. Te vábbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő lorrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ro csökkent. Mit kell még tudni '.» Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsá­tást és az átlagárai értékesítést követően az MNB a meghirdetett feltételek mellett forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk van, a futamidő lejárta előtt az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. Az Államkötvény 1997/D kamatát ugyanúgy szá­mítjuk ki, mint az első nyilvánosan kibocsátott állam­kötvényét, az Államkötvény 1994/A-ét. Mint eddig az Államkötvény 1994/A, az 1997/D is eladható és megvehető a teljes futamidő alatt a tőzsdén ke­resztül, vagy az MNB Főpénztárában és megyei igazgatóságain Az összes eddig kibocsátott állam­kötvény közül az 1994/A a legkeresettebb A tó forgalmazó és kifizető hety«k: MNB Főpénztára. 1051 Budapest, Hold u. 4. Tel 153-2600/2191 • MNB Baranya Megyei Igazgatóság, 7621 Pécs, Apáca u. 6. Tel.: (72| 410-968 . MN8 Bács-Kiskun Megyei Igozgatóság, 6000 Kecskemét, Szafcadság tér 1 Tel.: (761 481-334/524 • MNB Békés Megye, Igazgatóság. 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1 Tel. (66| 44Ö-192 • MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, 3525 Miskolc, Hősök tere 3 Tel |46| 411-658 • MNB Csongrád Megyei Igaz­gatóság, 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Tel.: (62) 472-272/4640 • MNB Fe|ér Megyei Igazgatóság, 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Tel: (22) 311-130/135 • MNB Gyór Moson-Sopron Megyei Igazgatóság, 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. Tel: (96| 314-522/4832 • MNB Hajdú Bihar Megyei Igazgatóság, 4026 Debrecen, Halvan u. 15. Tel (52) 313-888/62 vagy 72 • MNB Heves Megyei Igazgatóság, 3300 Eger, Borkóczy u. 3. Tel.. (36| 413-444/5603 • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, 5000 Szolnok, Magyar u. 8. Tel : |56| 422-555/6893 • MNB Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság, 2800 Tatabánya, Fő tér 32. Tel.: (34| 335-837 • MNB Nógrád Me gyei Igazgatóság, 3)00 Salgótarján, Rákóczi u. 15. Tel: (32) 310-722 • MNB Somogy Megyei Igazgatóság, 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. Tel (82) 419-411 • MNB Szabolcs Szatmór Bereg Megyei Igazgatóság, 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. Tel (42| 310-422/6126 • MNB Tolna Megyei Igazgatóság, 7100 Szekszárd, Auguszt Imre u. 7 Tel 174) 316 411/89 « MNB Vas Megyei Igazgatóság, 9700 Jjombathely, Széli Kálmán u. 20. Tel.: |94| 311 -410/7111 • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság, 8200 Veszprém, Budapest u. 4. Tel: (88) 426-435 • MNB Zala Megüti Igazgatóság, 8900 Zalaegerszeg, Disz tér 7. Tel: (92| 312-690 Z Ismét csökkent a regisztrált munkanélküliek száma Decemberben is tovább csökkent a regisztrált munka­nélküliek száma - tájékoztatta Tóth Tihamér a Munkaügyi Minisztérium politikai állam­titkára az MTI-t. A hóvégi zá­rónapon - a novemberinél 3 ezerrel kevesebb -, 632 ezer állástalant tartottak nyilván a munkaügyi központok. A mun­kanélküliségi ráta - a gazdasá­gilag aktív népesség és a mun­kanélküliek aránya - így 12,2 százalékról 12,1 százalékra mérséklődött. Összességében annak elle­nére csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, hogy az elmúlt időszakhoz viszo­nyítva lényegesen több állásta­lant vettek nyilvántartásba a mezőgazdaságból és az építő­iparból. A nem pályakezdők száma így kis mértékben nö­vekedett. A pályakezdő mun­kanélküliek száma ugyanakkor decemberben is csökkent. Ará­nyuk így az összes munkanél­külihez viszonyítva 10,5 száza­lékról 9,9 százalékra mérsék­lődött. A hóvégi zárónapon csak­nem 327 ezren részesültek a munkanélküliek ellátásában. Az ellátási rendszerből kikerü­lők közül múlt év december végéig csaknem 142 ezien sze­reztek jogosultságot a szociális jellegű jövedelempótló támo­gatásra. Az újonnan bejelentett állás­helyek száma számottevően, csaknem 40 százalékkal csök­kent a novemberi bejelentések­hez képest. A hónap során 47 ezer 600 betölthető álláshely várta a munaknélkülieket. Kevesebb a sertés és a marha Lassuló ütemben ugyan, de folytatódott tavaly az állat­állomány csökkenése - tűnik ki a megyei földművelésügyi hivatalok összegzéséből. En­nek okai: az aszály okozta ma­gas takarmányköltségek, az ingadozó és általában alacsony felvásárlási árak, valamint az elszállított állatokért való kése­delmes fizetés. A felméréséből megállapít­ható az is, hogy a jövőben vár­ható az állatállomány stabilizá­lódása. A szarvasmarha-te­nyésztésre kedvező hatást gya­korolt a tej, a vágómarha és a vemhes üsző iránti kereslet, s így javultak a felvásárlási árak. Az állami vállalatokat és a szö­vetkezeteket - néhány kivétel­től eltekintve - csak mérsékel­ten érintette a hízott sertés fel­vásárlási árának csökkenése. A juhtenyésztőknek kedvezett az ünnepek előtti nagyobb bá­ránykereslet és az emelkedő át­vételi ár. Mindezt összevetve a szak­emberek szerint az állatte­nyésztési ágazatok konszolidá­ciója csak abban az esetben valósítható meg, amennyiben az állattenyésztési törvény gyorsan életbe lép. Szükséges­nek tartják a minőségi termelés ösztönzését, a garantált árak bevezetését, a kedvezményes tenyészállat-kihelyezési akciók szervezését, a támogatott minőségi állománycserét. Hazánkban a szarvasmarha­állomány 1988 és 1993 között mintegy 25 százalékkal, a ser­tésállomány mintegy 20 száza­lékkal csökkent. Ez évi 4-5 százalékos állománycsökke­nést jelent. A sertések száma jelenleg országosan valamivel több mint 6 millió, míg a szar­vasmarháé egymillió körül mo­zog. NE FELEDJE: LAPUNK A KÖZKEDVELT, SZÍNES TELE MAGAZINNAL EGYÜTT IS ELŐFIZETHETŐ! A TELE Magazinnal lapunk havi előfizetési díja csak 110 Ft-tal emelkedik. •MB­ELÓFIZETESI IGÉNYÉT BEJELENTHETI: I a hírlap­kézbesítőknél, * a 62/481-281­es telefonon Németh Andreánál I a lapunkban elhelyezett kivágható szelvényen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom