Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

KEDD, 1994. JAN. 4. HAZAI TÜKÖR 5 Meghalt dr. Antalffy György 1993. december 26-án hosszan tartó súlyos betegség után meghalt dr. Antalffy György nyugalmazott egyetemi tanár, jeles társadalomtudós és aktív közéleti szereplő. Dr. Antalffy György 1920-ban, Szegeden született, ahol középiskolai tanulmányai befejeztével a jogi egyetem hallgatója lett, majd diplomát a kolozsvári egyetemen szerzett 1944-ben. Jogi tanulmányai után Budapesten közgazdaságtant hallgatott, ezzel párhuzamosan ügyvédjelöltként dolgozott. Ezt követően Szeged szociáldemokrata főispánja mellett titkár, majd alpolgármester lett. 1948-ban a Délmagyarország főszerkesztőjévé nevezték ki. 1949-től oktatott az egyetemen, ahol egyetemi tanári kinevezését követően, 1950-től egészen 1990-ben történő nyugdíjazásáig az Állam és Jogelméleti Tanszéket vezette. Egyetemi pályafutása során két időszakban is az egyetem rektora és több ciklusban a jogi kar dékánja volt. 1971-től 1990-ig a Magyar Jogász Szövetség elnöke. 1980-ban országgyűlési képviselővé választották, s 1985től 1989-ig a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság elnöki posztját látta el. Tudományos munkásságát az 1969-ben megszerzett állam- és jogtudomány doktora cím, valamint több mint 120 publikációja fémjelzi, amelyből jó néhány angolul, franciául, spanyolul, oroszul stb. jelent meg. Fontosabb munkái közé tartozik első, 1962-ben megjelent, az „Állam és alkotmány az athéni demokráciában" című monográfiája, illetve a reformkor egyik neves jogász politikusáról, Szalay Lászlóról írt elemzése (1983), valamint a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tartó, „Machiávelli és az állam tudománya" című könyve (1986). A József Attila Tudományegyetem dr. Antalffy Györgyöt saját halottjának tekinti. Temetése Budapesten 1994. január 17-én 13 órakor, a Szent Gellért Plébánia altemplomában lesz. (XI. kerület, Bartók Béla u. 149.) • Az elmúlt évben a Petőfi Sándor Társaság, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Kiskőrös önkormányzata és a helyi Petőfi Képtár több más szakmai szervezettel karöltve országos képzőművészeti pályázatot hirdetett Petőfi életútja címmel. A kiírók Petőfi-versek grafikai, festői, szobrászi, iparművészeti adaptációit várták, melyek felölelik a költő életútjának állomásait. A pályázatra 39 művész 115 alkotást küldött, közülük 30 művész 59 munkája került a Petőfi Képtárba. Közöttük van három szegedi. Bodor Zoltán (Itt állok a róna közepén olaj), Papp György (Csatadal rekeszzománc. Véres napokról álmodom - linómetszet, A tavaszhoz - linómetszet), Pataki Ferenc (Egy gondolat bánt engemet... - festmény). A kiállítást december 31-én nyitotta meg Barkóczi Ferenc Kiskőrös polgármestere és Losonczi Miklós művészettörténész. Petőfi a képzőművészetben Szegediek a kiskőrösi kiáliításon Papp György: Véres napokról álmodom CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT, ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 481-281, 7-i9-ig 320-239, 7-1 s-ig 318-999 8-12, 14—i7-ig „Egyetlen politikái ismerek: a várospolitikát" - mondja Ott József, Kistelek polgáimesteie - Rövid ideig örömmámorban úsztunk, amikor 1989ben megkaptuk a városi címet - indítja a beszélgetést Ott József. De már a városavató ünnepségen elmondtuk: ez nem azt jelenti, hogy kiemelt pozícióba kerülünk, az állami támogatások jelentős métékben növekednek és jelentős beruházásokba kezdhetünk. A várossá minősítés csupán egy lehetőséget adott a továbblépésre. Az eltelt öt évben ütemes fejlődésen ment keresztül Kistelek, amellyel az ismert gazuasági körülmények között elégedettek lehetünk, bár a hasonló nagyságrendű települések az iparilag fejlettebb Nyugat-Dunántúlon sokkal kedvezőbb helyzetben vannak. Sőt, a Kisteleknél kevesebb lakosú helységek is városiasabb képet mutatnak. Kistelek több mint 200 éves múltjában mindig az volt a meghatározó, hogy piac- és vásártartó joga volt, tehát egy szűk vonzáskörzetnek központja, kereskedelmi bázisa lehetett,-amit a vasút- és közúthálózatban elfoglalt helye is biztosított. Ez ma már kevés. A '70-es évek elején felépült néhány ipari üzemnek köszönhetően a lakosságnak több mint fele az iparban dolgozik, bár még ma is mezőgazdasággal foglalkozó település vagyunk, hiszen az emberek többsége hobbikertet vagy háztájit is megművel munka mellett. Állatot pedig majdnem minden család tart. • Milyen változások történtek a rendszerváltás során a településen? - Az elmúlt években jelentősebb ipari üzem nem szűnt meg Kisteleken. A munkanélküliség 18 százalék körüli, ami azért megnyugtató, mert a megszűnt termelőszövetkezetből kerültek sokan munkanélküli státuszba. A földjük és az állattartási lehetőségük megmaradt, tehát nem olyan munkanélküliek, mint egy nagyvárosi ipari üzemből utcáFotó: Hárs László Ott József - talán az egész országban egyedülálló módon - 22 éve Kistelek első számú vezetője. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöki posztját is betöltve alaposan ismeri a hasonló nagyságú kisvárosok gondját-baját. Kistelek rövidesen a városi cím elnyerésének ötödik évfordulóját ünnepli. Sokszor hallom a helybeliekkel beszélgetve, hogy a várossá válás semmiféle változást nem jelentett, a lakosság komfortérzete nem nőtt, fontos létesítmények ugyanúgy hiányoznak mint azelőtt, sok a rossz út, talán csak a kereskedelemben történtek pozitív változások. A polgármesterrel a városházán beszélgettem. ra kerülő, panellakásban élő ipari munkás, aki nehezebben tud boldogulni. A kisteleki munkanélküliek közül azok kerültek nehezebb helyzetbe, akiket Szegedről például az építőiparból bocsájtottak el. A rendszerváltást követően az új képviselő-testület fő célként az oktatási, egészségügyi és egyéb intézmények működésének szinten tartását határozta meg. A víz- és a gázvezetékhálózat már az előző évtizedekben kiépült, most azt kellene célul kitűznünk, hogy valamennyi utcát szilárd burkolattal lássunk el. Céltámogatást nyertünk a szennyvíztisztító telep fejlesztésére, meg kellene győznünk a lakosságot a csatornabekötések, a környezetvédelem fontosságáról. Szüksége lenne a városnak egy méltó művelődési központra - ma ez minimum 80-100 millió forintba kerülne -, ahol a könyvtár is helyet kapna, sport és közösségi rendezvényeket is lehetne tartani. Örömmel tapasztalom, hogy az elmúlt években szerveződtek olyan egyesületek, közösségek - például a ProArt táncstúdió, a zeneiskola - amelyek több száz embert érdeklő programokat rendeznek. • Mennyire határozzák meg pártpolitikai szempontok a kisteleki képviselőtestület döntéseit? - Minél több idő telt el a megválasztásunk ótá, annál inkább vált pártpolitikailag semlegessé a testület. Politikától nem mentes. Első számú vezetőként magam is azt vallom, hogy egyetlen politikát ismerek: a várospolitikát. A különböző pártoknak ezt kell támogatniuk. Ma is vannak viták, különvélemények a testületben, de nincs ellenszenv. Sokkal könnyebb volna a helyzetünk, ha több pénzből tudna gazdálkodni a település, és a képviselők jó elképzeléseit meg tudnánk valósítani. 240 milliós költségvetésünkből jó ha 10 millió forintot tudunk közmeghallgatás után szabadon felhasználni. A pártok helyi szervezeteinek aktivitása a választásuk után lelohadt, másfél éves csönd után a választások közeledtével most kezdenek készülődni a kampányra. Nem tartom jónak, hogy még a nemzeti ünnepeken sem tudnak egységesen fellépni, március 15-én, október 23-án két ünnepség van: az egyiket a képviselőtestület tartja a pártok többségével együtt, a másikat külön a kisgazdapárt. • Milyen személyes tervei vannak? Indul a választásokon? - Március elsején leszek 22 éve a település első számú vezetője. Előbb mint a köszség tanácselnöke, majd mint a város polgármestere. Nem tudom, hogy van-e az országban még egy vezető, aki főállásban ilyen hosszú ideje áll egy település élén. A rendszerváltást követően rengeteg gonddal kellett szembesülnöm, ugyanakkor sok kellemes feladatom is volt. Idén leszek ötven éves, ha a parlamenti választások után úgy látom, hogy van esélyem indulni, és kellő támogatottságot kapok, akkor érzek még magamban annyi lelkesedést, hogy a tapasztalataim birtokában vállalni fogom a megmérettetést. A rendszerváltásnak'szeretném még megélni a kellemesebb oldalát is, amikor az önkormányzatnak nemcsak szintentartásra, hanem lendületesebb fejlesztésre is lesz lehetősége. H. Zs. Környezetünkért Az Alapítvány az Önkormányzatok Környezetvédelmi Támogatására elnevezésű szervezet a KÖRNYEZETÜNKÉRT borítékos sorsjegy második sorozatának árusítását megkezdte, amelyet a terjesztők a Budapest, Toronyház u. 3/b. szám alatti Elszámoló irodájában vehetnek át. A 20 forintos egységáron kapható játékszelvény szerencsés vásárlói 20-100 000 Ft közötti nyereményhez juthatnak. A bevétel összegét az önkormányzatok környezetvédelmi támogatására fordítjuk. Kérjük, hogy a környezetvédelem iránt elkötelezettséget érző személyek vállalkozzanak a sorsjegyek terjesztésére 10 százalék jutalék ellenében. Alapítvány az Önkormányzatok Környezetvédelmi Támogatására Telefon/fax: 127-1975 Tévézek Illetve tévéznék, a kikapcsolódás kedvéért, úri paszszióból. Szeretnék leülni a készülék elé és engedni, hogy a magyar közszolgálati televízió rajtam töltse be közszórakoztatási küldetését. Szeretnék elismerően bólintani a Magyar Televízióra: ők profi módon készítettek műsort, én profi módon szórakoztam. Úgyis szilveszter van, az ember könnyebben engedi, hogy kivágják neki a rezet. Más ilyenkor azért nem tévézhet nyugodtan, mert pezsgőért kell szaladgálnia, bókokat kell mondania szilveszteri ruhákra, vagy állandó készültségben kell maradnia a vendégek Pistikéjétől, aki az évek során komoly fegyverszakértővé vált. Én nem. Engem a tévé nem hagy tévézni. Pedig most kiváló alany lennék. Szórakozásom érdekében hajlandó lennék sokmindent elfelejteni. Ha egész évben a Magyar Televízióról Etusra asszociáltam is a Szomszédokból, ígérem, erre az estére békét kötöttem volna. Még arról is megfeledkeztem volna, hogy karácsony estéjén a televízió bemondónője jelölte ki a Jézuska jövetelének percét. Elnéztem volna Parabolát, Náhlikot, mindent. Szilveszter estére fátylat rá. Sokáig nem lett volna semmi baj. A szokásosabbnál is szokásosabb műsorok, bár nem tagadom, a Famíliával szívesebben kezdtem az estét, mint a Szomszédokkal. Nem bánom. ha nosztalgiáznak, bár véleményem szerint a televízió szilveszteri műsorát rég nem aktuális kabaré szóval illetni. A Tavalyi jobb volt című produkcióban is szívesebben néztem volna végig Haumann Péter, Márkus László és Körmendi János frenetikus Csehovparódiáját, mint a gyengécske összekötő szövegek sokaságát. Ha csak így megy végig, az én elnézésem is tovább tart. Egész a Szuperboláig. Ott kezdett el fészkelődni bennem a kutyából nem lesz szalonna érzése. Meg az, hogy ezek itt gúnyolódnak velem. Nem Horn Gyulával, nem Konrád Györggyel gúnyolódnak, hanem velem, tévénézővel, aki kötött egy elsietett alkut s szórakozni vágyott. Velem, aki kész voltam tiszta lappal indítani szilveszteri kapcsolatomat a Magyar Televízióval s nem a régit folytatni, amely amúgy is megszűnőben van. Az említett urak és a gúnyolódásban még érintett névtelenek - az ő dolguk - bizonyára meg tudják védeni magukat. En nem. Nekem eszembe jutott minden, még szegény Etus is. Azért az elnöki köszöntő jólesett. Panak József