Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

6 PANORÁMA DÉLMAGYARORSZÁG — c. KEDD, 1994. JAN. 4. • Infarktus-megelőzés Segít az alkohol? Nagyba mérög, kicsibe orvosság W Amerikai tudósok egy csoportja újabb „erős" bizonyítékokkal állt elő, amelyek azt tanúsítják, hogy rendszeres, kismértékű alkoholfogyasztással csökkenteni lehet a szívinfarktus kockázatát. A hazai egészségügyi felvilágosításban többször elkezdték már népszerűsíteni a mértéktartó borfogyasztást a súlyos egészségkárosodással fenyegető égetett szeszesital-vedeléssel szemben. Ezek a kampányszerű próbálkozások azonban többnyire nem érik el céljukat. A szokások makacssága, vagy az érvrendszer gyengesége lehet az oka, hogy az emberek nem figyelnek eléggé az intelmekre. Ugyanígy nem kapott eddig elegendő figyelmet hazánkban az alkohol szívbetegség-megelőző hatása sem. Pedig italozást szokásaink alakításában ennek a körülménynek is lehetne szerepe. A gondolat, miszerint érdemes naponta meginni egy kevés alkoholt, mert ez segtt a szívinfarktus megelőzésében, már korábban felmerült, de sem itthon, sem külföldön nem kapott még elegendő teret a köztudátban. A koronális megbetegedések egyes kutatói húsz éve bizonygatják, hogy egy pohár bor, egy-két pohár sör, vagy bármilyen egyéb mérsékelt, de rendszeres alkoholfogyasztás megelőző hatású. Egy most befejezett vizsgálat anyaga jelentős mértékben igazolni látszik ezt a feltevést. A Newsweek című amerikai hetilap tavalyi utolsó számában idézi a New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányt, mely szerint a Harvard Egyetem és egy bostoni kórház kutatói 340 nemrégiben szívinfarktuson átesett beteg alkoholfogyasztási szokásait vizsgálták meg, és vetették össze hasonló korú és nemű egészséges emberek szokásaival. Az eredmény egyértelmű és mondhatni döbbenetes volt. Kiderült ugyanis; azok, akik naponta rendszeresen megisznak egy-két pohárral vagy pohárkával, kétszer akkora eséllyel számíthatnak arra, hogy elkerülhetik a szívinfarktust, mint azok, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. „A védelem bástyája", mely az alkoholból termelődik, az úgynevezett „jó koleszterol". Minden jel szerint arról van szó, hogy az alkohol növeli a vérben a nagysűrűségű lipoproteinok, más néven HDLS-anyag, vagy jó koleszterol szintjét. Erről pedig eddig is tudták, hogy bizonyos védelmet nyújt infarktus ellen, ellentétben a hagyományos koleszterollal, melynek magas szintje viszont a legnagyobb kockázati tényezők közé tartozik. A következő kérdés: javasolják-e az orvosok a mérsékelt, de napi rendszerességű alkoholfogyasztást szívbetegeknek? Néhány szakorvos megteszi, a többség azonban ódzkodik ettől. Túl nagy a kockázat. Mi a mérsékelt fogyasztás? Hogyan védjék ki a magas vérnyomást, a lehetséges májkárosodást, az akárcsak enyhén alkoholizált személy agresszivitását, az ittas vezetés elkerülhetetlen következményeit? Nem beszélve azokról a kutatási eredményekről, melyek szerint a mérsékelt szeszesital-fogyasztás is növeli bizonyos rákbetegségek kialakulásának valószínűségét. Ezeket a kínos kérdéáefcet csak további vizsgálatokkal lehet majd tisztázni, s még akkor is kétséges, hogy a jövőben a szívbetegek receptre kapják az innivalót. Bár még ez is előfordulhat. Minden attól függ, sikerül-e bebizonyítani, hogy valamelyik kockázat lényegesen nagyobb a többinél. A.P. • Az utóbbi időkben inkább konyakot, likőröket és más égetett szeszeket iszik a magyar. Bor helyett pedig seritalt. A bor is, meg a pálinka is „parasztital"(?) lett. Pedig - az orvosok a megmondhatói: a bor és a pálinka - persze módjával! - inkább hasznára van a szervezetnek, semmint ártana annak. Mégis az égetett tömény és a sör a menő ital, és nem egy helyen roskadásig megrakott asztalok mellett „pusztul tűle a magyar". Ha bort nem is, de pálinkát még a legszegényebb családok is tartottak otthon. A kamrában egy cserépbutykos, másutt úgynevezett állóbutélla szolgált a tárolására. Sok helyen bekötetlen demizsonüvegben tartották, ám ez esetben sok gyümölcsöt is tettek bele. Föltétlen tettek aszalt szilvát, aszalt almát, zöld diót, meggy-, illetve csereszszemeket, ánizsmagot, szerecsent, és más illatos fűszereket, és természetesen fahéj szeleteket. Akik különösen jó ízt akartak, azok tettek bele mazsolát, nem aszalt szőlőszemeket, illetve frissen szeletelt, jó ízű körtét, almát, sőt, citromot és narancsot is. Ennek a különleges, ránézésre is kívánatos italnak ágyaspálinka a neve. Merthogy nem a múlté mindenütt ez az „orvosság". Gyomor- és bélbántalmakra jó írként nyeltek belőle éhomra egy kis kanálnyit. Ha pedig valaki nagyon megfázott, annak egy kis stampedlivel adtak, de mielőtt megitta volna, áztattak bele csípős paprikacsumát. Ágyaspálinkának vétek jó pálinkát használni. Megtette a gyöngébb is, hiszen a belé rakott gyümölcsök az ízeken túl egyfajta erőt is vittek bele. Az ilyen pálinkával sohasem koccintgattak. Nem azért, mert nem illett volna, hanem, mert csak ritkán kínálgatták meg vele a vendéget. Ha mégis, akkor csak egy kis kupicával, mert az ágyaspálinka elsősorban valóban gyógyszerként szolgált. „Nagyba ugvé, mérög az is." A parasztemberek egyébként sem ültek neki soha a pálinkázásnak. Oktalan egészségrontásnak vélték. Ám disznóvágások idején, vagy korai földmunkára induláskor lelegurítottak egy kis pohárkával, vagy csak egyszerűen szájon csókolták a kis butykost. „Röndös gazdaasszony mindég tött a szatyor fenekire égy kis butélka pálinkát, ha aratni, betakarítani möntek. Möghúzta az embör, de ű maga is, de a gyerököknek csak röggeli előtt adtak égy-égy szöm, pálinkával lécsöpögtetett kockacúkort." A kubikosok, a sommások, és más „messziembörök" saját butellában vitték az erősítőnek, melegítőnek szánt pálinkát. Sokuknak névvel ellátott butellája volt, amelyre intő szöveget vésettek a fazekassal. „Ki ez butéllának szorul lopására, kévánom, hogy jusson oly nagy uraságra: budai, vagy sz.entösi tajicska tolására. " És szellemes igazat is: „Szép butélla az én nevem, mikor pálinka van bennem. Hogyha nincs pálinka bennem, röttön cserép az én nevem." iq. Lele József tanúéi l-jétől Iparűzési adó Rúzsán A helyi adók köre Rúzsa község illetékességi területén január elsejétől újabb helyi adóval bővült: a képviselőtestület decemberben alkotott rendelete értelmében 1994 január elsejétől hatályba lépett a helyi iparűzési adó kötelezettsége. A rendelet hatálya kiterjed a település területén jövedelemszerzésre irányuló iparűzési tevékenységet végzőkre: vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyekre, a jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemélyekre, valamint jogi személyek részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemélyekre, az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemélyekre, továbbá a jogi személyekre és egyéb szervezetekre. A mezőgazdasági termelést és szolgáltatást végző vállalkozók és magánszemélyek adómentességet kaptak. Adómentes a vállalkozó (magánszemély) abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenységéből a nettó árbevétel nem érte el a 4 millió forintot. A helyi iparűzési adó mértéke az éves nettó árbevétel 4 ezreléke. A magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, mint helyi adó továbbra is fennáll: A magánszemélyek a belterületi ingatlan után évi 1200 ft-ot, külterületi ingatlan után évi 600 ft-ot fizetnek. A magánvállalkozók alkalmazottanként 1 ezer, a jogi személy vállalkozók (közületek) alkalmazottanként 2 ezer forintot fizetnek, a már korábban alkotott helyi adó rendelet értelmében. B. P. Vérszomjas házőrző oroszlánok Halálra marcangoltak egy namíbiai állatkertbe bemászott gyümölcstolvajt az oroszlánok - jelentette a Reuter hírügynökség. Joe Bradley, az Ekongoro állatkert ápolója elmondta: az oroszlánokat éjszakára kiengedték ketreceikből, hogy az intézmény kerítésétől távol tartsák az estleg rosszban sántíkáiókat. A húszéves Lucas Tileni azonban az éj leple alatt megmászta a negyedfél méter magas dupla kerítést és átjutott a vizesárkon is, hogy hozzáférhessen az állatkert gyümölcskészletéhez. A fiatalember holttestére s a mellette üldögélő oroszlánokra reggel akadtak rá az állatkert őrei. A vadállatok „oly szelídek voltak, mint egy kiskutya " állította Bradley. A helyi rendőrség még nem határozott arról, hogy miképp játjanak el az oroszlánokkal, illetve az állatkert vezetőivel szemben - írta a Reuter. (Folytatás az 1. oldalról.) Még a decemberi vászónfölhúzáskor találkoztam Lipowicz Henryk úrral, a körkép fölújltását végző Ars Antiqua lengyel restaurátor-csoport irodaigazgatójával. Amíg a csörlőgép beindulására várakoztunk, Lipowicz úr - aki magyarul és lengyelül egyaránt kiválóan beszél - készségesen lerajzolta jegyzetfüzetembe azt a hiperboloid-formát (leginkkább talán egy homorú oldalú hengerre hasonlít), amelyhez a festmény is igazodik, s amely a körkép személője számára a térbeliség érzését adja. Mint a sebészek... Megtudtam, hogy a hiperboloid-formára igazított tartóvásznat darabokra szeletelték, ezekre erősítették a festmény darabjait, s ezután ismét összevarrják az egészet. A munka rendkívü'i pontosságot igényel: az illesztéskor legföljebb milliméternyi eltérés lehetséges, a lenvászon szálainak találkozniuk kell. Úgy dolgoznak, mint a sebészek... A varrás még az ünnepek előtt megkezdődött, s a napokban várják vissza az Ars Antiqua szakembereit, akik azonnal folytatják a munkát. Növényminta Ukiajnébél A festmény adta illúziót a vászon és a néző közötti dioráma teszi teljesebbé. A kép három dimenzióban „folytatódik": a csatatér üszkös gerendái, az eldobált fegyverek szinte a nézők lába előtt hevernek majd. Már készen is áll a festmény előterét tartó váz, s az első habbeton „földdarabokat" is fölrakták. Lipwicz úr elmesélte, hogy egyenesen az „eredeti helyszínről", a mostani • Összevarrás után festés u Korzó az emeleten Feszty, panoptikum, promenád Ukrajna területéről hoztak kő-, növény- és földmintát, hogy minél valóságosabban építhessék meg a diorámát. Ugyanígy tett annak idején Feszty Árpád is. Természetesen minden csak utánzat, hiszen szerves anyag nem kerülhet a festmény közelébe: a vászon „fő ellensége" a baktérium, a gomba... Dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató ugyancsak a helyszínen mondta el, hogy nincs veszélyben a körkép restaurálásának befejezése, megvan a hozzá szükséges pénz. A fölújítás teljes költsége 270 millió forint. Az ezerhétszáz négyzetméternyi felületű festményből éppen-a figurális részek maradtak meg, mert a tűz fölülről pusztította a képet, s inkább csak az égboltot ábrázoló darabok hiányoznak, ezeket kell újra megfesteni. Panoptikum az emeleten Szabó G. László, a Fesztykörkép Alapítvány kuratóriumának titkára kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a két ünnep között jártak Szegeden az „ 1100 Év Alapítvány" képviselői, akik a körkép kiállítócsarnokába tervezett panteon ügyében jöttek.'A tervek szerint ugyanis áz épület második és harmadik szintjén azoknak a magyaroknak állttanának emléket, akik a legtöbbet tették a nemzet szellemiségének gazdagításáért. A tervezett kiállítás leginkább egy panoptikumhoz hasonlítana; létrehozásává: ezért bízták meg Köllő Miklóst - őt korábban pantomim-művészként ismertük -, aki a kulturális programok tervezésével foglalkozó Vitai Kft-t vezeti (ók készítették el a „B trokk éve Magyarországon' eseménysorozat helyszíni terveit is). A csarnok első emeletén ugyancsak látványos kiállítás állna - ha sikerül rá pénzt szerezni. „Promenád - :896" címmel a múlt század végének korzóját mutatnák be. Vitrinekben „sétáló" urak és hölgyek, korhű háttér előtt... Reméljük. sikerül megválód ani. Ami viszont már bizt >s: lebontották a vászon elé -Tlított munkaállványt, és elké 'ült a körkép különleges vilá; tóberendezése. Nyilas ''éter