Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

Nobel-díjasok a világgazdaságról Az azonnali kapcsolatteremtés és infor­mációcsere lehetősége globálissá változ­tatja a világgazdaságot, egyúttal átalakítja a gazdasági kapcsolatok egész rendszerét ­tartja Róbert W. Fogel és Douglass C. North. az idei közgazdasági Nobel-díjban részesülő két amerikai tudós. A díjak december 10-kei átadása előtt az AP-DJ amerikai hírügynökségnek nyi­latkozó Fogel. a chicagói egyetem pro­fesszora úgy vélekedett, hogy az új tech­nológiák okozta változás kényszerítően hat a nemzetgazdaságokra, mégpedig abban az értelemben, hogy mélyreható szerkezeti átalakuláson kell keresztülmenniük, annak minden gyötrelmével együtt. A világgazdaság jelenlegi válságából éppen azért oly nehéz kilábalni, mert az egyes országok belső szerkezeti változ­tatásaikhoz messzemenő hasznot akarnak húzni az új technológiákból. Fogel ahhoz hasonlította a mostani folyamatot, ami a múlt század Európájában és Amerikájában történt, midőn agrártársadalmakból iparivá váltak. North, a St. Louis egyetem professzora és a Világbank tanácsadója úgy látja, hogy az Egyesült Államok jobb helyzetben van a szerkezeti átalakulás és a recesszió leküzdése tekintetében, mint más régiók, hiszen vállalataira azokénál fejlettebb ver­senyszellem jellemző. Á Svéd Királyi Akadémia éppen azért tüntette ki a két amerikait, mert az egy­szerű üzleti ciklusoknál szélesebb perspek­tívában vázolták fel a gazdasági változást, s rámutattak: hogyan, miért és mikor következik be az átalakulás. „Új gazdaságtörténetnek", mások által kliometrikus kutatásnak nevezett kutatásuk magában ötvözi a gazdaságelméletet, a kvantitatív módszert, a hipotézis bizon­yítását, a szimulált alternatívákat, valamint a hagyományos gazdaságtörténeti techni­kát, hogy megértsük a gazdasági növeke­dés és a hanyatlás természetét - érvelt a svéd akadémia. Fogel elmondta, hogy a nyugati gaz­daságok az elmúlt kétszáz évben évi át­lagban 1,7 százalékkal növekedtek, az OECD-országokban pedig a mögöttünk álló húsz év alatt évi 3 százalékkal. A re­cessziós megtorpanáskor érdemes okulni a történelmi tapasztalatokból, nevezetesen abból, hogy a politikai megrázkódtatás kockázatát csak akkor tudják elkerülni, ha a vállakozói szféra szekundál az államnak arra irányuló törekvésében, hogy enyhítsen az átalakulás gyötrelmein, különösen azokén, akik a gazdasági változás legna­gyobb kiszolgáltatottjai. Fogel szerint a mostani átalakulás egy új gazdasági rend felé mutat mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban. Ebből a szempontból különösen „izgalmasnak" találja a Kínában lejátszódó folyamatokat. Az ázsiai ország évi 8-10 százalékos nö­vekedését. Ha ez folytatódik, Kína három évtizeden belül nagyobb piaccá válik, mint amilyen jelenleg egész -Európa. S csak egy politikai katasztrófa sodorhatná veszélybe ezt az ígéretes tendenciát - mondotta Fogel. North Kelet-Közép-Európáról nyilatko­zott az AP-DJ-nek. Szerinte legalább ötven év szükséges ahhoz, hogy a volt szovjet köztársaságok és a térség más or­szágai elérjék a nyugati gazdasági szin­teket. „S akkor még szerencsésnek mond­hatják magukat" - fűzte hozzá. Cseh­országot kivételnek minősítette, és azt mondta róla. hogy 10-15 éven belül fel­zárkózhat a Nyugathoz. További pozitív példának tartja Kelet-Németországot is, tekintettel a nyugati országrész atyai gondoskodására. Azért borúlátó a volt szovjet tömb jövőjét illetően, mert - mint mondta - nem lát előrelépést működő struktúra, politikai és más értelemben egyaránt. „Nyugaton ötszáz-hatszáz évbe tellett, míg kiépítették ezt. Nem születhet meg egyik hétről, hónapról, évről a másikra" - vélekedett. North Kínával kapcsolatban sem oly derűlátó, mint Fogel. Szerinte alapvető gazdasági ellentmondások tapasztalhatók, és megoldásukat nem látni. A legfőbb ellentmondásnak a kínai gazdaság és az önkényes politikai vezetés közti viszonyt tartja - írta az AP-DJ. Kimaradt fotók '93 A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Sajnos, ezt az autót sem kaptuk meg tesztelni Adóskonszolidáció a mezőgazdaságban Még ebben az évben 22 állami tulajdonban lévő élelmi­szeripari és mezőgazdasági cég adóskonszolidációjának első szakasza keretében mintegy hatmilliárd forintnyi adósság átalakítása történik meg, ami jelentősen csökkenti a vállala­tok pénzügyi terheit. A prog­ram a jövő évben folytatódik, és várhatóan május végéig be is fejeződik. Erről Szabó János földművelésügyi miniszter tájékoztatta az MTI-t. Az FM az év elején történt vezető­váltások ellenére is rendkívül nagy munkát végzett 1993­ban. A tárca hathatós közremű­ködésével jött létre a vidék bankja működéséhez szüksé­ges feltételrendszer; az agrár­rendtartási törvény végrehaj­tásához nélkülözhetetlen esz­közrendszer: folytatódott a ma­gántulajdon kialakítása az ága­zatban. Ez utóbbi heroikus munkát igényelt a földhivata­loktól. A tárca az ágazat folya­matos működőképességének megtartása érdekében egy sor intézkedéssel igyekezett javí­tani a gazdálkodók pénzügyi helyzetét. Többlettámogatást folyósított az aszálykárok eny­hítéséhez, kezdeményezte a gázolaj áfa-visszatérftésének mértékét 33 százalékról 50-re történő felemelését, hozzájárult az öntözővíz támogatásához, megteremtette a sertéshús és a búza garantált árának és kvótájának bevezetéséhez szükséges feltételeket, vé­dőárat hirdetett meg a tejre, és küszöbön áll a kukorica ga­rantált árának meghirdetése is. Figyelmet fordítottak több helyi probléma megoldására, tervezi a falugazdász hálózata bevezetését, továbbá a kezdő vállalkozók forrásainak kiegé­szítésére 500 ezer forintos támogatást kíván nyújtani a kormányzat. Fogyasztásicikk-importkvóta • • Oreg autóra marad a stop Az ideivel azonos mértékű, 750 millió dollár lesz jövőre is a fogyasztásicikk-importkvóta ­jelentette be az Országos Kereskedelmi Szö­vetség tanácskozásán Kaufmanné Szirmai Ka­talin. a NGKM Engedélyezési Főosztályának vezetője. Hozzátette: ez az összeg valószínűleg elég lesz, annál is inkább, mert a kérelmek ugyan az idén is meghaladták a keretösszeget, ám a kvóta kihasználtsága átlagosan mindössze 60 százalék. Reálisnak tűnik a 750 millió dollár keretösszeg azért is, mert a Kopint-Datorg vizsgálata során nem talált olyan területet, ahol az import tönkretette volna a hazai termelőket. Jövőre az engedélyezési rendszer annyiban változik, hogy az év elején kiadják a behozatali engedélyeket az összmennyiség 75 százalékára, s ezek az engedélyek december 31-éig érvé­nyesek lesznek. A második ütemben, augusztus 31-én lehet importengedélyért folyamodni, s ekkor a maradék 25 százalékra vonatkoznak a pályázatok. Az engedélyköteles termékek köre az ideihez képest a tejtermékekkel és a száraz tésztákkal bővül, a cukor és a bor viszont már nem szerepel a jövő évi listán Az ipari termé­kekre várhatóan január végén a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekre február elején nyíl­nak meg a kvóták. Az engedélyek jövőre - né­hány kivétellel nemcsak egy. hanem több or­szágra lesznek érvényesek, ami könnyebbséget jelenthet importőröknek. Új személygépkocsikból a tervek szerint 51 ezerre, használtakból 45 ezerre, lakóautókból pedig 1500-ra adnak ki behozatali engedélyt. Hat évnél idősebb járműveket továbra sem lehet importálni. Költségvetés Az IMF - a magyar pénz­ügyminiszter szavai szerint ­ugyan biztosítva látja a 300 milliárd forintnál is maga­sabbra jósolt 1994-es költség­vetési hiány finanszírozható­ságát, a magyar pénzügyi szfé­ra azonban jövőre is komoly nyomásnak lesz kitéve - így vélekedik az egyik legnagyobb amerikai kereskedelmi bank­ház, a Morgan Guaranty Trust. Az AP-DJ gazdasági hírszol­gálat által ismerteit felmérés szerint az állami hitelfelvételek valósággal kiszorították a vállalkozói szféra számára szükséges kölcsönöket s „ez, valamint a kamatok újbóli emelkedése nem jósol nagy jövőt a beruházások által ösz­tönzött növekedés számára s mivel nincs kilátás jelentősebb exportnövekményre sem, a GDP bővülése nem fogja meghaladni az 1 százalékot 1994-ben". A pénzintézet szakértői szerint mindazonáltal nem várható az sem, hogy a kormányzat jövőre agresszív árfolyampolitikával próbálkoz­nék s ennek keretében a valós értékvesztés arányában deval­válná a forintot. A Morgan Guaranty várakozása szerint a magyar fizetőeszközt 1994-ben 17 százalékkal értékelhetik le a dollárt és a márkát fele-fele arányban tartalmazó valutako­sárral szemben. A fejlett ipari térség gazdaságpolitikai szer­vezete, az OECD legutóbbi előrejelzésében 1994-reés 1995-re egyaránt 20 százalékos kiskereskedelmi inflációt va­lószínűsített Magyarország számára. így dolgoztunk egész évben Gyakornokfelvételt hirdetett az Egy százalék ... tördelő kollégánkról viszont elneveztek egyet Rafai Gábor szakszervezeti elnök szaloncukrot árul Ez utolsó képaláírásnak külön története van, hiszen kollegánk üzleti kapcsolatainak köszönhetően kedvezményes árú sza­loncukor beszerzését vállalta. Az elosztás egy pillanatát örökí­tette meg fotóriporterünk. A képaláírásra egy héten át tartó pá­lyázatot hirdettünk meg, s hogy a másfél tucat beérkezett változat közül a fenti megoldás lett a befutó, az elsősorban annak kö­szönhető. hogy egyedül volt tényszerű. A többi humorizálni pró­bált, csúsztatott, hatásvadász és a valóságtól teljesen elrugaszko­dó kísérlet volt. K. A. Fotók: Gyenes Kálmán, Nagy László, Révész Róbert, Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom