Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-21 / 297. szám

KEDD, 1993. DEC. 21. HAZAI TÜKÖR 5 • Cyulay Endre püspök válaszol Karácsonyi segítség Többszörösen is jótékony célt szolgál a Délmagyaror­szág Kft. legutóbbi vállalko­zása. Dlusztus Imre, lapunk főszerkesztője Gyulay Endre megyés püspököt kereste meg egy karácsony előtti be­szélgetésre. Az interjú anya­ga most jelent meg cégünk kiadásában a Segítek neked hazatalálni című könyvecs­kében, amely már kapható az egyházmegye római katoli­kus plébániáin. Aki megveszi e kötetet, nemcsak a püspök úr gondolataival ismerkedhet meg, hanem jótékonykodik is. A bevétel felét ugyanis a vajdasági éhezők megsegí­tésére, másik felét pedig a szegedi alsóvárosi kolostor felújításának befejezésére ajánljuk fel. Kiadványunk megvásárol­ható az egyetem épülete előtti árusoknál is, a Dugonics té­ren. Tóth lános esete Maricával A rendeíő, Tóth János pon­tosan tudja, mire is való az operett. Tudja, mennyit kell megtartani a komoly énekesi teljesítményt igénylő dalla­mokból, zenékből, s mennyit kell száműzni a történet courths­mahleri fordulataiból. így szel­lemes, szórakoztató koktélt kínál az ezerarcú közönségnek, felhőtlen szórakozást nyújt az ínyenceknek, de azok sem csalódnak, akik a klasszikus formát kedvelik. Az előadás ékes bizonyítéka annak, hogy a legnyomorúságosabb időkben is lehet minőséget létrehozni, ha van elég kovász az élesz­tőshez. Tóth mintha a szabad­ságot csempészte volna be ebbe a szegény színházba. A raktárból előbányászott egyet­len díszletfal előtt a szereplők, három felvonáson át úgy örömködnek, mintha mind­nyájan egy jutalomjáték részt­vevői lennének. Mindenkinek megadatik a lehetőség, hogy saját poénokkal is elkápráz­tassa kollégáit. Mindezek elle­nére egyetlen túlkapást sem lehet felfedezni, a rendező pontosan érzi, meddig enged­heti szabadon a jókedvet. Já­ték ez a játékban, színház a színházban, vagy ha úgy tet­szik laza, szellemes tanmese, arról, hogyan kell, lehet szín­házat csinálni ma, ebben a sírva-vigadós, turáni-átkos kor­ban, ahol senki sem tudja pontosan: hol van az odabent és az idekint határa. Ez a darab nem egy grófnő és egy tönkrement báró Szerel­mi bonyodalmairól szól, in­kább arról, milyen lehetőségei Itt, a monarchia vidékén mindnyájan a Csár­dáskirálynő köpenyéből bújtunk ki. Akarjuk, vagy nem, a virtsaftos, selyemcukor-édes bécsi-magyar kultúra a miénk, s hogy ezzel az örökséggel milyen kitűnően lehet sáfárkodni, annak a szegedi Marica a bizonyítéka. Ha a jó öreg Káimán Imrének egy csöpp humorérzéke van, letekintve a lányok, angyalok közül, szívből örül e huszadik század végi adaptációnak. vannak egy művésznek meg­mutatni önmagát saját szerep­körében. A két primadonna, Vámossy Éva és Vajda Júlia élnek az alkalommal. Vérbeli nők mindketten. Vámossy ugyan adós marad egy-két ma­gas hanggal, viszont a figurát remekül hozza. Bájosan durcás Maricája üde, fiatalos. Jól illeszkedik a darab egészébe. Vajda Júlia nagyasszonyos szerepfelfogásában kevesebb az érzelem, ő viszont gyönyö­rű, hibátlan énekkel kápráztatta el a publikumot a bemutatón. Éppen ideje, hogy olyan bon­vivanja legyen a szegedi társu­latnak, mint amilyen M. Kontz Gábor. A tehetséges művész kellemes megjelenésével, kor­rekt intonációjával, romantikus^ szerepformálásával bizonyosan belopta magát a közönség szívébe. A darab szenzációja Bajtay Horváth Ágota. Ki hitte volna, hogy ekkora színésznő lakik benne! Lehet, hogy egy új pá­lya előtt áll az eddig operasze­repeiről ismert énekesnő? A betyárszelídítő jelenetben kiváló partnere Herczeg Zsolt, aki Latyitól lassan minden jót eltanul. A bemutatón egyik saját poénjával a kollégákat is megmosolyogtatta. Rácz Tibor labancűző, kardot hüvelyben csattogtató duhaj magyarja ta­lán a legjobban kitalált figurája az előadásnak. A művész Zsu­pán szerepében az összes tán­cos-komikusi erényt megcsil­logtatja. A szubrettek, Andódy Olga és Szilágyi Erzsébet af­féle tűzrőlpattant hugicák. Andódy, mint színésznő nyújt emlékezetes alakítást, Szilágyi pedig primadonnának is be­csületére váló hangon szólal­tatja meg a dalokat. Simmit járni mindketten remekül meg­tanultak, bár e táncbetétből mintha kimaradt volna a simmi lényege: a pikantéria. Adrejcsik István Dragomírja telitalálat. A kirándulás összes öröme benne van alakításában. Kővári Csabáról sem gondol­tam, hogy prózai szerepben ilyen kedvesen ügyefogyott tud lenni. Fodor Zsóka ez után a szerep után a Csárdáskirálynőt is nyugodtan eljátszhatja. Az arisztokratikusan közönséges Cecília nénit az idős prima­donnák magabiztosságával alakítja. Jólesően tapasztalhat­tuk, hogy Karikó Teréz hang­jával még mindig be tudja tölteni a hatalmas nézőteret. Cigányasszonya olyan drámai erejű, mintha az Álarcosbálból lépett volna elő. Tokaji Pálma is ígéretes tehetségnek mutat­kozik, jóllehet ez esetben kissé visszafogottra sikeredett ala­kítása. Müller Júlia riszálós, butuska szobalánya igazi epi­zódremeklés, Téglás Judit nya­fogósabb változata kevésbé szerencsés. Bobor György Ál­mos-Alfrédja szellemes vil­lámalakttás. A koreográfus, Pethő László nemcsak a tánckart, de a szí­nészeket, énekeseket is jól megtáncoltatja. Molnár László és Koczka Ferenc vezényle­tével a zenekar Kálmán mu­zsikáját igényesen szólaltatja meg. Vágvölgyi Ilona jelmezei feledtetni próbálják a színház cifra nyomorúságát és jól erősítik a rendező „gatyás­magyar" koncepcióját. Mindent összevetve, jó előadást láttunk, a Tóth János féle Maricát szegedi unokatest­vérnek elfogadhatja akár a Csókos asszony, vagy Fekete Péter is. Pacsika Emília KÍGYÓ UTCAI TRAFIK­ILLATSZER L'OREAL RECITÁL PERFORMANCE HAJFESTÉK PLUSZ 1 db angol parfüm dezodor üz­letünk ajándéka. MOST CSAK 698 Ft amíg a készlet tart! Dyimesiné dr. Etsedy Sarolta: lavttnnk a posta szolgáltatásain! M W • Mi tette szükségessé a változtatást? - A Magyar Posta előtt nagy feladat áll, meg kell felelnie az újonnan jelentkező követelmé­nyeknek. A részvénytársasággá alakulásra törvényi szabályo­zás kötelez bennünket: az egy­személyes részvénytársaság alapítója és tulajdonosa a Köz­lekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A változástól azt váijuk, hogy az üzletág-irá­nyítási rendszerben a koráb­binál sokkal jobban érvénye­sülnek a tulajdonosi érdekek. • Mely üzletágak önálló­sulnak? - A hírlapárusítás és -ter­jesztés, valamint a gépjármű­javítás válik ki a postából. Az árusítást a Nemzeti Hírlapter­jesztő Részvénytársaság, va­lamint a regionális hírlapkeres­kedelmi rt-k veszik át, ame­lyeknek száz százalékos tulaj­donosa a Magyar Posta. A Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. feladata az országos ter­jesztésű lapok eljuttatása a regionális részvénytársasá­gokhoz. Az egyes régiókban területenként működnek majd a teijesztésre szerveződött rt-k. • Mitől lesz jobb az új ter­jesztési rendszer, mint a ré­gi volt? A Magyar Posta életében hamarosan jelentős változá­sok következnek: január l-jétől részvénytársasággá ala­kul, s egyes üzletágai önállóan működnek tovább. Gyimesiné dr. Etsedy Saroltát, a Szegedi Postaigazga­tóság vezetőjét arra kértük, vázolja a közelgő megújulási folyamat lényegét. - Reményeink szerint attól, hogy az egyprofilú szervezet nagyobb figyelemösszponto­sítással, hatékonyabb munká­val, erős piackutató tevékeny­séggel emelni tudja a szolgál­tatás színvonalát. • Említette a gépjármű­javítást is... - A posta vezetői úgy látták helyesnek, hogy a gépjármű­javítás kft-k formájában, ugyancsak önállóan működjön tovább. Bizonyára ügyfeleink is észrevették, hogy gépjár­műparkunkat folyamatosan korszerűsítjük. Az új autók javítási igénye kevesebb, ezért külső megrendelőket kellett keresnünk. Ez is indokolja a javítási üzletág önállósodását. • Visszatérve a hírlapter­jesztéshez: hogyan érinti a postát a megyei napilapok saját terjesztőhálózatának megjelenése? - Igen érzékenyen... Tizen­kilenc megyéből tizenhárom­ban a kiadók nem kötöttek szerződést az igazgatóságok­kal. A megmaradt lapok ter­jesztését természetesen tovább­ra is megoldjuk, s a felszaba­duló munkaerőt másutt hasz­nosttjuk. Igyekszünk rugalma­san alkalmazkodni a piachoz. Úgy is mondhatnám, viszony­lag , jó időpontban" történt ez a változás, mert az igencsak föl­lendült üzleti levelezés, vala­mint a virágzó csomagküldő­szolgálatok küldeményeinek kézbesítése alaposan ellát minket feladatokkal. • A szegedi igazgatóság te­rületén hogyan oszlik meg a terjesztés? - A Petőfi Népe, és a Békés megyei Hírlap nem újította meg a szerződését. Ez mintegy 75 ezer kézbesített napilap elvesztését, és 80-100 millió forintos bevétel elmaradását jelenti. Örömünkre szolgált viszont az, hogy Csongrád megyében mindhárom jelentős példányszámú napilap bizal­mát élvezzük. De ez nem tesz elbizakodottá bennünket: tud­juk, hogy munkánkon akad még javítanivaló. A posta igyekszik mindent elkövetni annak érdekében, hogy kiadó és előfizető közös megelége­désére dolgozzék. • Hogyan kívánják ezt elérni? - Szegeden már egy éve működik egy telefonszám, amely a lapterjesztésről szóló panaszok fölvételére szolgál. A módszer bevált, gyorsan és eredményesen tudjuk orvosolni a bajokat. Tervezzük, hogy a nagyobb városokban is jelent­kezünk hasonló szolgáltatással. Persze nem feledkezünk meg a kisebb településekről sem: minden helységben föltérké­pezzük, mennyire elégedettek velünk, s milyen újfajta szol­gáltatásra lenne igényük. Mun­kánk javítása érdekében ho­zunk létre minőségellenőrző csoportot is, amely valamennyi postai szolgáltatást felügyeli. • Végül egy „személyes" kérdés: hogyan látja a pos­ta, és a Délmagyarország Kft. kapcsolatát? - Köszönettel tartozom a Délmagyarország, és a Csong­rád megyei Hírlap Délvilág kiadójának azért, hogy tovább­ra is számít ránk. A posta csak egy láncszem. - bár nagyon fontos láncszem! - a kiadó és az előfizető között. Igyekszünk jó munkákkal rászolgálni a bizalomra. Nyilas Pétéi Szegediek, tápéiak, algyőiek a díjazottak kőzött A hét végén eredményt hir­dettek az országos Művészeti és Szabadművelődési Alapít­vány idei őszi pályázatán. Az alapítvány igazgatójától, Kovács Sándortői kapott informá­cióink szerint 32 szegedi vagy Szeged környéki művelődési háztól, csoporttól illetve szak­körtől beérkezett pályázatot díjaztak. Közülük a Bartók Béla Művelődési Központ négy pályázata 203 ezer forintot, az algyői Ady Művelődési Ház három pályázata 160 ezret, Tápéra, a Heller Ödön Műve­lődési Ház pályázatára pedig 28 ezer jutott. A Juhász Gyula Művelődési Központ néptánc, népi díszítőművészeti, diák­színjátszó és táncművészeti csoportjai összesen 156 ezer forintot nyertek el. Az ala­pítvány támogatásra érdemes­nek ítélte többek között a szegedi Canticum Zenei Egye­sületet, a Szegedi Színkört, a Vaszy Viktor Kórust, a SZITI Kulturális és Mentálhigiénés Egyesületet (egy pályázatra 198 ezer forint), valamint a tápéi Hagyományőrző Népi Együttes Topogó Tánccso­portját. INGATLANHIRADO Eladó: Kevesebb az autóklubtag Az autósokat sújtó terhek mi­att 1991-től folyamatosan csök­ken a Magyar Autóklub (MAK) taglétszáma: az 1990. évi 654 ezerről az idén várhatóan 370 ejerre esik vissza - derül ki a MAK hároméves tevékenységét értékelő beszámolóból. A csökkenő taglétszám elle­nére a MAK sikeres gazdálko­dást folytatott: bevételei 1990-től folyamatosan növekedtek, idén várhatóan eléri a az 1,245 milli­árd forintot. Az elmúlt három év alatt 300 millió forintot fordí­tottak a fejlesztésre, amit saját erőből, hitel felvétele nélkül teremtették elő. Ez év végéig a segélyszolgálat 50 „sárga-angya­los" kocsiját cserélik ki korsze­rűbbre, miközben modernizálták a segélyszolgálati hírhálózatot. Szegeden, a Szamos utcában 2 szobás, 66 nm alapterületű, elkészült, új lakás, 35 000 Ft + áfa nm áron, még az ez évi szociálpolitikai és kölcsönfeltételekkel. (Régi lakását visszavásároljuk készpénzfizetéssel.) Újszegeden, a Fő fasoron induló társasházban 1 db 1 +3 fél szobás, 77 nm alapterületű lakás, 1994. III. n. évi befejezéssel, 30 000 Ft + áfa szerkezetkész áron, amely a telekárat is magában foglalja. Bérbe adó: Szegeden, a Tisza L. krt.-on a Centrum Áruház mellett lévő Irodaház II. emeletén igény szerinti nagyságú irodacsoport, illetve önálló irodák, 12 000 Ft/nm évi bérleti díjért, amely a fűtést és világítást is tartalmazza. Részletes információ: Szeged, Deák F. u. 22. Tel.: 322-982

Next

/
Oldalképek
Tartalom