Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-16 / 267. szám
6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. Nov. 16. • Az első kérdés nem is lehel teltál más, mint az, hogy mi késztette erre? - Tudom, hogy Szörényi Levente: Atilla - Isten kardja clnul rockoperával kapcsolatban az elmúlt időszakban Szegeden különféle pletykák kaptak szárnyra, s valótlanságok jelentek meg nyomtatásban. Fontosnak tartom, hogy Szegeden a közvéleményt pontosan tájékoztassuk, annál is inkább, mivel a mű szerzője, a produkciót létrehozó stáb és a jeles közreműködők sok szép élményt őriznek magukban az István, a király és más produkciók Dóm téri előadásával kapcsolatban. Nem lenne helyénvaló, ha a fölösleges szenvedélyek ezt az. évek során kialakult jó kapcsolatot károsan befolyásolnák. • Akkor próbáljuk tisztába tenni a dolgokat. Melyek az önök sérelmei? - Sajnálom, hogy Nikolényi István barátom pontatlanul tájékoztatta Szeged közvéleményét a rockopera létrejöttével kapcsolatban, s olyan jelzőket használt, olyan véleményt formált, amelyet talán nem pontosan gondolt végig, ezáltal tüskéket helyezett el azokban, akikkel a jövőben különféle produkciók kapcsán bizonyára még szerelne együttműködni. Azt gondolom, hogy nincs értelme most a mű keletkezésével kapcsolatos többéves történetet elemezni, s talán elég arra hivatkozni, hogy különféle feltételek nem teljesülése esetén egy szerzőnek természetes joga egy megállapodást egyoldalúan is felbontani, ami Szörényi Levente esetében meg is történt a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságával. Teljesen új alapokra helyezve, megváltozott művészi és szervezési konstellációban jött létAz István, a király a Dóm téren. (Fotó: Nagy László) Atilla - Isten kardja Szegeden? interjú Koltay Gábor rendezővel re végül is az Atilla - Isten kardja idei, margitszigeti bemutatója. Úgy gondolom, hogy most a műről és annak utóéletéről kellene beszélni, nem pedig jogi csűrés-csavarással, valamiféle sértett alapállásból a múlton merengeni. • A margitszigeti bemutatóról meglehetősen ellentmondásos kritikák jelentek meg. Ez is befolyásolhatta a szabadtéri játékok igazgatójának véleményét. Miként ítéli meg ön, mint a produkció rendezője az új müvet? - Az eredetileg tervezett négy előadásból a Margitszigeten augusztus 20. és szeptember 12. között 16 teltházas előadás lett, a Margitszigeti SzaSoha ilyen magasan kvalifikált postásom még nem volt: Varga Mátyás Kossuth-díjas kiváló művész, Szeged város díszpolgára, a magyar díszlettervezők doyenje hozta az üzenetet, miszerint Koltay Gábor szívesen oszlatna bizonyos ködöket a Délmagyarországban Atilla-ügyben. badtéri Színpad 55 éves történetének legnagyobb sikere született meg. Nemzeti elkötelezettségű, látványos és megítélésem szerint rendkívül értékes új Szörényi-mű, amelyet Nemeskürty István szövegkönyve alapján, Lezsák Sándor verseire-dalszövegeire Irt, s amelynek fantasztikusan lenyűgöző látványvilágát Varga Mátyás tervezte. Az Erkel Ferenc által megteremtett magyar nemzeti operavonulat, amelyet a kortárs magyar zeneszerzők az elmúlt évtizedekben nemhogy nem folytattak, de jóformán elutasítottak, Szörényi Levente István, a király és Atilla - Isten kardja című művével folytatódott, s egy másik műfajban kelt új életre. Megtisztelő a Magyar Állami Operaháztól, hogy - a műfaj történetében először mindkét alkotást meghívták az Opera repertoárjába, és a szándéknyilatkozat szerint az Atillának 1994 októberében, az Istvánnak 1995 tavaszán lesz a bemutatója az Erkel Színházban, illetve az Operaházban. A mű egyértelmű közönségfogadtatása mellett tehát a szakmai elismerés is bekövetkezett, sőt a kritikai visszhang is - túlnyomó többségében - visszaigazolta erőfeszítéseinket. • Ezek után nyilván hidegzuhanyként érte a stábot a hír, miszerint - bár még nem hirdették meg a Szeged Szabadtéri Játékok jövő évi programját - az Atilla kimarad a '94-es szezonból. Magyarázható ez az említett szerződési bonyodalmakkal, talán azzal is, hogy Pesten „túljátszották " a müvet, s az sem titok, hogy a produkció szokatlanul drága volt. - Mi a legjobb szándékkal és örömmel készülünk arra, hogy a produkciót akár 6-8-10 előadásban 1994 nyarán a Dóm tér kínálta lehetőségek között újrarendezve az érdeklődő közönségnek bemutassuk. Korábban Szörényi és Nikolényi levélváltásában is sző volt erről. Ugyanolyan lelkesedéssel készülünk erre, mint amikor az 1983-as királydombi István, a király előadást kellett a Dóm téren újraálmodni. Nem állja meg a helyét az a - feltéterezem, tudatosan terjesztett pletyka sem, miszerint a produkció olyan drága, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok költségvetése nem tudná azt elviselni. Ezúton jelentem ki, hogy egy forinttal sem kérünk többet a Játékok vezetőitől, mint az á maximum, amit eddig egy produkcióra fordítottak. Gondolom, ezt egy új nemzeti opera megérdemli. Amennyiben ezen felül a színpadraállftáshoz további anyagi áldozatra lenne szükség, annak előteremtését magunkra vállaljuk. Azt hiszem, hogy ilyen ajánlatot a Szegedi Szabadtéri Játékoknak még senki sem tett. S ha ez sem eléggé meggyőző, akkor a Dóm téri színház vezetői részéről nyilvánosság elé még nem tárt ojcokról lehet csak szó. S tesszük mindezt azért, mert hitünk szerint értékes, fontos és szép mű született, amelynek a nagy nemzeti zeneművek ügyét oly gyakran felvállaló Dóm téri színpad otthont kell, hogy adjon. Annál is inkább, mivel véleményem szerint a műnek össze kell találkoznia azzal a nem budapesti illetőségű nézőkkel, akik a Margitszigetre a mai viszonyok közepette nem juthattak el. S azért is, mert eddigi szegedi működésünk szerves továbbfolytatása lehet az a produkció, amelynek nem túlzott optimizmussal előre megjósolhatóan teltházas előadásai anyagilag sem jönnének rosszul a Szegedi Szabadtéri vezetésének. • Bizonyára önök felvették a kapcsolatot a szabadtéri irányítóival, és a város kulturális vezetőivel is. Miben reménykednek? - Bármily sértő megjegyzések is hangzottak el a Dóm téri színház vezetői részérói személyünket és produkciót illetően, mi igyekszünk ezeken az emberi indulatokon felülemelkedve fontosabb szempontokat előnyben részesíteni. Nevezetesen - amennyiben Szeged közvéleménye erre igényt tart - szeretettel és bizalommal mutatjuk be az érdeklődő és nyílt szívű közönségnek a művet, s az újbóli egymásra találás érdekében anyagi áldozatot is vállalunk. Lehet ennél többet mondani és tenni a mai világban? Most már valóban Szegeden a sor. T. L. Mindenki ismeri A bankkártyát, mely több, mint készpénz. Egyet jelent a biztonsággal, bisz pénze csak az On számára hozzáférhető; a kényelemmel, mert bármikor készpénzre van szüksége, vagy fizetnie kell, teljes bankszámlája rendelkezésére áll; I SC f bívlh/i Íuríu no fs ^ J9W (0TICS rcsgic BUDAPEST CIRRUS Forint alapú bankkártya, melynek segítségével Ön bármikor készpénzt vehet fel bankszámlájáról függetlenül attól, hogy merre jár az országban. Ehhez az EC/MC/Cirrus bankjegykiadó automaták a nap 24 órájában rendelkezésérc állnak. EUROCARDK-MRLÜDJ BUDAPEST BANKKÁRTYA EUKOUWD AZ EUROCARD BUDAPEST BANKKÁRTYA IGÉNYELHETŐ A BUDAPEST BANK BÁRMELYIK FIÓKJÁBAN. INFORMÁCIÓ: BUDAPEST BANK. BANKKÁRTYA FŐOSZTÁLY, TELEFON: 269-6286 a gyarapodással, ugyanis kártyaszámlán elhelyezett pénze eközben folyamatosan kamatozik és nem utolsósorban a tekintéllyel, melyet az előző előnyökkel együtt csak az Eurocard Budapest Bankkártyával tud felmutatni. Válasszon a Budapest Bank bankkártyái közül. BUDAPEST CLASSIC A Budapest Cirrus szolgáltatásán túl On az ország több, mint 4000 Eurocard/Mastercard emblémával jelölt kártyaelfogadó pontján (üzletekben, vendéglátóhelyeken, benzinkutaknál) fizethet vele, ezenkívül készpénzhez juthat a Budapest Bank fiókjaiban.