Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. Nov. 16. • Az első kérdés nem is le­hel teltál más, mint az, hogy mi késztette erre? - Tudom, hogy Szörényi Levente: Atilla - Isten kardja clnul rockoperával kapcsolat­ban az elmúlt időszakban Sze­geden különféle pletykák kap­tak szárnyra, s valótlanságok jelentek meg nyomtatásban. Fontosnak tartom, hogy Szege­den a közvéleményt pontosan tájékoztassuk, annál is inkább, mivel a mű szerzője, a produk­ciót létrehozó stáb és a jeles közreműködők sok szép él­ményt őriznek magukban az István, a király és más produk­ciók Dóm téri előadásával kap­csolatban. Nem lenne helyén­való, ha a fölösleges szenvedé­lyek ezt az. évek során kialakult jó kapcsolatot károsan befolyá­solnák. • Akkor próbáljuk tisztába tenni a dolgokat. Melyek az önök sérelmei? - Sajnálom, hogy Nikolényi István barátom pontatlanul tájékoztatta Szeged közvéle­ményét a rockopera létrejötté­vel kapcsolatban, s olyan jelző­ket használt, olyan véleményt formált, amelyet talán nem pontosan gondolt végig, ezáltal tüskéket helyezett el azokban, akikkel a jövőben különféle produkciók kapcsán bizonyára még szerelne együttműködni. Azt gondolom, hogy nincs értelme most a mű keletkezé­sével kapcsolatos többéves tör­ténetet elemezni, s talán elég arra hivatkozni, hogy különféle feltételek nem teljesülése ese­tén egy szerzőnek természetes joga egy megállapodást egyol­dalúan is felbontani, ami Szö­rényi Levente esetében meg is történt a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságával. Tel­jesen új alapokra helyezve, megváltozott művészi és szer­vezési konstellációban jött lét­Az István, a király a Dóm téren. (Fotó: Nagy László) Atilla - Isten kardja Szegeden? interjú Koltay Gábor rendezővel re végül is az Atilla - Isten kardja idei, margitszigeti be­mutatója. Úgy gondolom, hogy most a műről és annak utóél­etéről kellene beszélni, nem pedig jogi csűrés-csavarással, valamiféle sértett alapállásból a múlton merengeni. • A margitszigeti bemuta­tóról meglehetősen ellent­mondásos kritikák jelentek meg. Ez is befolyásolhatta a szabadtéri játékok igazgató­jának véleményét. Miként ítéli meg ön, mint a pro­dukció rendezője az új mü­vet? - Az eredetileg tervezett négy előadásból a Margitszige­ten augusztus 20. és szeptem­ber 12. között 16 teltházas elő­adás lett, a Margitszigeti Sza­Soha ilyen magasan kvalifikált postásom még nem volt: Varga Mátyás Kossuth-díjas kiváló művész, Szeged város díszpolgára, a magyar díszlettervezők doyenje hoz­ta az üzenetet, miszerint Koltay Gábor szívesen oszlatna bizonyos ködöket a Délmagyarországban Atilla-ügyben. badtéri Színpad 55 éves törté­netének legnagyobb sikere szü­letett meg. Nemzeti elkötele­zettségű, látványos és megíté­lésem szerint rendkívül értékes új Szörényi-mű, amelyet Ne­meskürty István szövegkönyve alapján, Lezsák Sándor versei­re-dalszövegeire Irt, s amely­nek fantasztikusan lenyűgöző látványvilágát Varga Mátyás tervezte. Az Erkel Ferenc által megteremtett magyar nemzeti operavonulat, amelyet a kor­társ magyar zeneszerzők az el­múlt évtizedekben nemhogy nem folytattak, de jóformán el­utasítottak, Szörényi Levente István, a király és Atilla - Isten kardja című művével folytató­dott, s egy másik műfajban kelt új életre. Megtisztelő a Magyar Állami Operaháztól, hogy - a műfaj történetében először ­mindkét alkotást meghívták az Opera repertoárjába, és a szán­déknyilatkozat szerint az Atil­lának 1994 októberében, az Ist­vánnak 1995 tavaszán lesz a bemutatója az Erkel Színház­ban, illetve az Operaházban. A mű egyértelmű közönségfo­gadtatása mellett tehát a szak­mai elismerés is bekövetkezett, sőt a kritikai visszhang is - túl­nyomó többségében - vissza­igazolta erőfeszítéseinket. • Ezek után nyilván hideg­zuhanyként érte a stábot a hír, miszerint - bár még nem hirdették meg a Sze­ged Szabadtéri Játékok jövő évi programját - az Atilla kimarad a '94-es szezonból. Magyarázható ez az említett szerződési bonyodalmakkal, talán azzal is, hogy Pesten „túljátszották " a müvet, s az sem titok, hogy a pro­dukció szokatlanul drága volt. - Mi a legjobb szándékkal és örömmel készülünk arra, hogy a produkciót akár 6-8-10 előadásban 1994 nyarán a Dóm tér kínálta lehetőségek között újrarendezve az érdek­lődő közönségnek bemutassuk. Korábban Szörényi és Nikolé­nyi levélváltásában is sző volt erről. Ugyanolyan lelkesedés­sel készülünk erre, mint ami­kor az 1983-as királydombi István, a király előadást kellett a Dóm téren újraálmodni. Nem állja meg a helyét az a - felté­terezem, tudatosan terjesztett ­pletyka sem, miszerint a pro­dukció olyan drága, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok költségvetése nem tudná azt el­viselni. Ezúton jelentem ki, hogy egy forinttal sem kérünk többet a Játékok vezetőitől, mint az á maximum, amit ed­dig egy produkcióra fordítot­tak. Gondolom, ezt egy új nemzeti opera megérdemli. Amennyiben ezen felül a szín­padraállftáshoz további anyagi áldozatra lenne szükség, annak előteremtését magunkra vállal­juk. Azt hiszem, hogy ilyen ajánlatot a Szegedi Szabadtéri Játékoknak még senki sem tett. S ha ez sem eléggé meggyőző, akkor a Dóm téri színház veze­tői részéről nyilvánosság elé még nem tárt ojcokról lehet csak szó. S tesszük mindezt azért, mert hitünk szerint érté­kes, fontos és szép mű szüle­tett, amelynek a nagy nemzeti zeneművek ügyét oly gyakran felvállaló Dóm téri színpad ott­hont kell, hogy adjon. Annál is inkább, mivel véleményem szerint a műnek össze kell ta­lálkoznia azzal a nem budapes­ti illetőségű nézőkkel, akik a Margitszigetre a mai viszo­nyok közepette nem juthattak el. S azért is, mert eddigi sze­gedi működésünk szerves to­vábbfolytatása lehet az a pro­dukció, amelynek nem túlzott optimizmussal előre megjósol­hatóan teltházas előadásai anya­gilag sem jönnének rosszul a Szegedi Szabadtéri vezetésé­nek. • Bizonyára önök felvették a kapcsolatot a szabadtéri irányítóival, és a város kul­turális vezetőivel is. Miben reménykednek? - Bármily sértő megjegyzé­sek is hangzottak el a Dóm téri színház vezetői részérói sze­mélyünket és produkciót illető­en, mi igyekszünk ezeken az emberi indulatokon felülemel­kedve fontosabb szempontokat előnyben részesíteni. Neveze­tesen - amennyiben Szeged közvéleménye erre igényt tart - szeretettel és bizalommal mutatjuk be az érdeklődő és nyílt szívű közönségnek a mű­vet, s az újbóli egymásra talá­lás érdekében anyagi áldozatot is vállalunk. Lehet ennél többet mondani és tenni a mai világ­ban? Most már valóban Szege­den a sor. T. L. Mindenki ismeri A bankkártyát, mely több, mint készpénz. Egyet jelent a biztonsággal, bisz pénze csak az On számára hozzáférhető; a kényelemmel, mert bármikor készpénzre van szüksége, vagy fizetnie kell, teljes bankszámlája rendelkezésére áll; I SC f bívlh/i Íuríu no fs ^ J9W (0TICS rcsgic BUDAPEST CIRRUS Forint alapú bankkártya, melynek segítségével Ön bármikor készpénzt vehet fel bankszámlájáról függetlenül attól, hogy merre jár az országban. Ehhez az EC/MC/Cirrus bankjegykiadó automaták a nap 24 órájában rendelkezésérc állnak. EUROCARDK-MRLÜDJ BUDAPEST BANKKÁRTYA EUKOUWD AZ EUROCARD BUDAPEST BANKKÁRTYA IGÉNYELHETŐ A BUDAPEST BANK BÁRMELYIK FIÓKJÁBAN. INFORMÁCIÓ: BUDAPEST BANK. BANKKÁRTYA FŐOSZTÁLY, TELEFON: 269-6286 a gyarapodással, ugyanis kártyaszámlán elhelyezett pénze eközben folyamatosan kamatozik és nem utolsósorban a tekintéllyel, melyet az előző előnyökkel együtt csak az Eurocard Budapest Bankkártyával tud felmutatni. Válasszon a Budapest Bank bankkártyái közül. BUDAPEST CLASSIC A Budapest Cirrus szolgáltatásán túl On az ország több, mint 4000 Eurocard/Mastercard emblémával jelölt kártyaelfogadó pontján (üzletekben, vendéglátóhelyeken, benzinkutaknál) fizethet vele, ezenkívül készpénzhez juthat a Budapest Bank fiókjaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom