Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

KEDD, 1993. NOV. 16. RIPORT 7 Táncra fel, Tanító bácsi! Tanító bácsinak hívják Algyőn. Még a nyolcvanéves nénikék is. Pedig Eke József még csak hatvan. Éppen ma ünnepli ezt a gömbölyű számokkal leírható születésnapot. Valaha a katedrán kezdte. Tőlünk távoli vidéken, matematika tanári oklevéllel zsebében nebulókat okított s most az algyői művelődési ház igazgatójaként megy nyugdíjba. Évtizedek óta járja a világot az algyői hagyományőrzőkkel, hogy, ha kell, muzsikál, ha kell, énekel. ha kell, táncot rop itthoni és külhoni színpadokon. Számtalan társadalmi szervezetben tevékenykedett, sokféle kitüntetést kapott. Mint hajdani kollégája, emlékszem, mennyit panaszkodott. talpalt, hogy az omladozó falú művelődési házát rendbehozzák. A sors fintora, hogy mire nyugdíjba vonul, akkora készült el a vadonatúj épület, melyben egy új igazgató kezdheti meg a munkát. De Józsi így, a régi, düledező házzal együtt is igazán hiteles személyiség. Ezzel a díszlettel valós az a „kultur-történelmi" kor, melynek szereplője. A mindenes, az egyszemélyben főnök és rabszolga. Az optimista, talpraesett, mindenütt jelenlevő életművész, akiről azért szomorkás mosolyra fakasztó chaplin-figurák is eszünkbe jutnak. Egy emberöltőt felölelő, átmeneti korszak drámájának pozitív hőse ő. A tanú. Nemrég egy művészeti táborvezetőknek rendezett kurzuson töltöttem vele pár napot. Tanúja voltam, ahogy huszonéves fiatalok megtapsolták, de a fővárosi banda zenészei is meggratulálták, mikor egyik táncházi estén ttz perces szólót táncolt. Isten áldotta természete van Józsinak, semmi sem hozza őt zavarba. Lehetnek óriási változások a rendszerben, ő nem sokat törődik vele. Igazán irigylésre méltó ember, az, aki elfelejtett felnőni, ezért nem is tud soha megöregedni. A tapasztalatlan gyerekek őszinteségével, az idősek furfangjával megáldott Eke Józsi nem hasonlít senkire, belőle csak egy van. S ha az igazgató nyugdíjba is vonul, a népművelő, a tanító bácsi nem hiszem. Táncra fel, Tanító bácsi, most kezdődik a második ifjúkor! Pacsika Emília CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS 9 HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT, § ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 5 481-444, 7-i 9-ig | 320-239, 7—15-ig Q 318-999 8-12, 14-17-ig • Nem értettem pontosan a nevét - mondtam a bemutatkozás után -, szabad kérnem még egyszer? - Brzdkgkovics Jovan - hadarta és biztos voltam benne, nem tetszik neki ez a kérdezősködés. így ráhagytam, de ő leegyszerűsítette a dolgot. - Szólíts egyszerűen Csülöknek, otthon Adán is így hívtak. • Oké. Menekült vagy? - Nem. Most szereltem le és rögtön átjöttem Magyarországra munkát keresni. Most éppen Siófokra megyek, mert ott van néhány barátom. • Konkrét címed is van? - Nem, nincs. Ott dolgoztam egy építkezésen. • Siófokon tízezrek mozognak, nem hiszem, hogy megtalálod őket. - De, biztos meg fogom találni azt a helyet. • Mondtad, hogy most szereltél le. Sorkatona voltál? Tényleg, hány éves vagy? - Kettőszázhuszonöt napig voltam a fronton. Huszonöt évesen másodszor hívtak be. • Jártál ott, ahol a kemény harcok folytak? - Részt vettem horvát és muzulmán támadásokban, a szerb oldalon. A legkeményebb helyeket is végigjártam. • Szerb vagy, vagy magyar származású? - Apám magyar, anyám szerb volt. Mindkettő meghalt. Csak a húgommal maradtunk ketten. Egyébként a behívásnál azt írták a papíromra, hogy nem tudom, milyen nemzetiségű vagyok. • A harcokban részt vesznek a magyarlakta területekről is? - Nyolcvan százalékuk onnan van. A szerbek csak ellenőriznek, meg akarják mutatni, mit tudnak. Egyszer jött huszonöt szerb harcos és köpködtek ránk, hogy már két hete nem boldogulunk az erdőben lévő muzulmánokkal. - Majd megmutatjuk mi nektek, hogyan kell ezt csinálni - mondták. Bevetették magukat az erdőbe. és soha nem tértek viszEgy tragédia anatómiája A részegek háborúja? Egy „szerencsés" áldozat. Ő „csak" megsebesült! A stoppos mellett sorra húztak el az autók az 53-ason. Nem is csoda, elég szakadt külsejű fiatalember integetett az út szélén. Magam is meglepődtem, amikor lassítottam és melléje érkeztem. Riadt tekintetű, negyven köriilire saccolható férfi kérdezte illedelmesen, elvinném-e egy darabon. Cigarettával kínáltam, majd oldottabhan beszélgettünk. • Embert is öltél? - Hát persze. Ha nem lövök, azok lőnek le engem. Ez ott törvény az életbenmaradáshoz. • Öldöklésben is részt vettél? - Abban nem. De láttam többször, amikor szuronnyal végeztek asszonyokkal, gyermekekkel... • Nem tudtad volna megakadályozni? - Mit képzelsz? Ha közbeszólok, engem is meggyilkolnak. Volt erre is példa. Egyik barátom meg akart védeni egy aszzonyt, és lelőtték, mint egy kutyát. • Miért ilyen őrültek ott az emberek? - Mindennek az ital az oka. • Mert a fronton van pia? - Kannaszámra hordják. Annyi konyakot, pálinkát, meg bort ihatsz, amennyi belédfér. Az elmaradhatatlan konyakoskanna ott van minden lőállásban. • Ezeket a szörnyűségeket akkor az ital hatása alatt követik el? - Bizony. És másnap, amikor kijózanodnak, őrjöngenek. Láttam olyan harcost, aki órákon át sírt másnap. Állandóan azt hajtogatta, mi lesz, ha kitudódik, hogy ő ártatlan embereket ölt meg, mert ezért, ha vége a háborúnak, bizonyára felakasztják... Szóval mondom én, a pia az oka a sok öldöklésnek. • Sok barátodat elvesztetted? - Naponta gyászoltam... MÉs a halottakat hová temettétek? - Jött egy buldózer, kikotorta az árkot, a halottakat beledobáltuk, és a gép rájuk túrta a földet. • Regisztrálták az elhunytakat? - Nem. ilyennel senki nem törődött. És azzal sem, hogy szerb, horvát, muzulmán, vagy éppen magyar kerül a gödörbe... • ...Városi vaskerekeken, vagyis villamoson érkeztem ki a Nagy állomásra. Velem együtt még öt személy zötyögött a máskor mindig telt szerelvényen. Tehát az utasok tudták, hogy nem érdemes 7 óra előtt kijutni a pályaudvarra. Öt óra előtt néhány perccel (a havazás miatt mintegy félórás késéssel) befutott a pesti postavonat. Utasokkal és újságokkal. Öt órakor nyitott a váróterem büféje, s akkorra a hírlapárus is terítette a kínálatot. Kókadozó, javarészt orosz és román ajkú utasok ültek a várótermi asztalok mellett, s Magyarországot a Makó környékiek képviselték. Már akik tegnap a Kecskemét-Cegléd-Budapest, Pécs vagy Miskolc vonalak valamelyik helységébe akartak utazni. Nézzük csak a menetrendet! A Szeged-Békéscsaba személy-, a Szeged-Budapest (MiskolcEget) gyors-, a Szeged-Pécs gyor;- és a Szeged-Budapest expresszvonat indulna 5 és 7 óra között. Később Darvas Tibor állomásfőnök igazolja mindezt, azzal a megjegyzéssel, hogy a Szeged-Pécs szerelvényt előre küldték Kiskunfélegyházára, s az utasokat az első budapesti vonattal viszik el, biztosítván az átszállást. Az állomásfőnöki irodában azt is megtudom, hogy a rendező-pályaudvarról tehervonat indítása nincs beprogramozva. Jelen van Németh György, a vontatási főnök is, aki rövid beszámolójában konkrét adatokkal szolgál: az általa felügyelt területen 129 mozdonyvezető dolgozik, s az állomány kétharmada, két szakvizsga és 9 évi gyakorlat után elérte a főmozdonyvezetői rangot. November 11-én öt szakszervezet megállapodást kötött az elégséges szolgáltatásról, amit sztrájk idején biz• Kétórás, figyelmeztető munkabeszüntetés • „Minden a mozdonyvezetőkön múlik" Előre bejelentett álldogálás Sztrájk és kávészünet. (Fotó:Nagy László) tosftaniuk kell. E megállapodás értelmében a sztrájk kezdetéig, tehát 5 óráig nyilatkozatot nem tevő munkavállaló a sztrájkban résztvevőnek számít, míg aki nyilatkozott, nem kíván részt venni a munkabeszüntetésben. Ez fontos az elszámolás miatt is. Az országban 6000 mozdonyvezető dolgozik, az ő szakszervezetük egyike azon öt érdekképviseletnek, mely ezen megállapodást aláírta. Az öt közül három reprezentatívnak számít; reprezentatív az a szakszervezet, melynek azonos munkaadói körbe tartozó munkavállalói egyazonszakmához tartoznak, s legalább kétharmaduk szakszervezeti tag. Ezen információk tudatában érthető Németh György kijelentése: „minden a mozdonyvezetőkön múlik ". A szegedi fűtőház mozdonyvezetőinek ügyvivője Wanger László és Erdélyi Zoltán. A 23 éve a szakmában dolgozó Erdélyi Zoltán megfogalmazása szerint: - A feszttett munkavégzés mellett a remélt elismerés egyre kitolódik. Kollégáim nevében állíthatom, hogy sokkal több pluszterhet kell vállalnunk (éjszakai műszak. ünnep nélküli ünnepnapok stb.) az átlagnál. Áldozathozatalra „képeztek" ki bennünket, ennek azonban megvan a határa. Minden kisgyerek mozdonyvezető, vagy tűzoltó szeretne lenni, nos, mi elértük „álmainkat". Tovább akarunk lépni. Szabó László, a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének Szeged területi ügyvivője, elnökségi tag, Bakó Sándor jogi képviselő társaságában az alábbiakat mondotta: - Szakszervezetünk szolidáris a mozdonyvezetőkkel, s bár a bértárgyalásokon kompromiszszumkészségről tettünk tanúbizonyságot, nem született megoldás. Az erőviszonyok ismeretében a sztrájktörvény rendelkezéseit betartottuk. ElérSzerinted elképzelhető, hogy a háború átterjed a Vajdaságra is? - Ez biztos nem fog megtörténni. Ugyanis a Vajdaság tartja el, úgy-ahogy, Kis-Jugoszláviát. A frontra termelnek élelmiszereket. • És ellátásban kint a fronton nincs hiány? - Nincs bizony. Van minden élelmiszer bőven. A szerbek harcolnak, meg ellenőrizgetnek, a Vajdaság meg dolgozik. Ha ott nem termelnének, éhen halnának a frontokon... • Mikor térsz újra haza? - Valamelyik nap éjszaka hazalátogatok, mert el akarom adni a házunkat. Nagyon nem szabad mutatkozni, mert már behívó sem kell, hanem összeszedik az embereket az utcáról... • Hogy érzed, megváltoztál mint ember a fronton? - Teljesen más lettem. Azt hiszem, húsz évet öregedtem is. Lélekben meg nem is tudom elmondani, mennyit változtam. Olyan borzalmakat éltem meg. kénytelen voltam végignézni asszonyok megerőszakolását, a mészárlást, meg mindent... De nem kell azt hinni, hogy ezeket a borzalmakat csakis a szerbek követik el. Az ital a másik oldalon is ott van, és a pusztításon ők sem gondolkodnak. Az igaz, hogy nem ők kezdték... • Sokan keresnek munkát hasonszőrűek Magyarországon? - Akit időlegesen leszerelnek, egyből indul ide, és inkább bujkál, ha nem is kap munkát, éhezik, de nem megy viszsza. És ez azt hiszem, érthető is. • Ismét megkezdődtek a tárgyalások. Lehet, hogy vége? - Majd évek múlva talán... ha addig tudunk felejteni. Posztobányi László tük, hogy a menetrendszerű 400 vonat ne legyen törölve. Jogi képviselőre azért van szükségünk. mivel tudomásunkra jutott, hogy a felsőbb szintű vezetés megpróbálta fenyegetni a dolgozókat, hogy maradjanak ki a sztrájkból. Jogi eljárást kezdeményeztünk az 1989/7-es törvény szerint. Szerdán újabb forduló lesz a bértárgyalásoknál. Hogy mit várok ezen újabb fordulótól? Bízunk abban, hogy november 29-én nem lesz hosszabb munkabeszüntetés, s hogy a kormány és az rt. elnöke elfogadja a négy szakszervezet közös kompromisszumos javaslatát. Darvas Tibor állomásfőnök a mozdonyvezetőkről: - Kemény vizsga- és állandó követelményrendszer közepette érhetik el és tarthatják meg az elért szintet. Nyilvánvaló, ők a vasút alapemberei. Ezúttal is nyugodtan és higgadtan viselkedtek. A tavalyi sztrájk szervezettebb és egységesebb volt. Én szabadságon vagyok, csak a történések miatt jöttem be a munkahelyemre. A gyülekező utazósereg „színfoltja" az az idős házaspár volt, akik öt óra után egy perccel helyet foglaltak a Miskolcra induló kocsiban. „Biztos, ami biztos, hátha jó hírt kapnak a vasutasok, s hamarabb indul a szerelvény." Nos, nem indult hamarabb, de 7 óra után néhány másodperccel a Napfény csattogó kerekei jelezték: vége a kétórás figyelmeztető munkabeszüntetésnek. Közben Németh György segítségével megkaptam a számítógépek kimutatását a szegedi fűtőházi dolgozók átlagbéreiről. Az úgynevezett „nem utazók" bruttó átlaga 21 ezer 400 forint (a készenléti díjjal egyetemben). A mozdonyvezetők, tehát az „utazók" pótlék nélkül havonta, átlagban bruttó 26 ezer 400 forintot; pótlékokkal (műszak, éjszakai, készenléti) átlagban bruttó 34 ezer 300 forintot keresnek. Az 1993-as esztendő első tfz hónapjának átlagáréi van szó. Minden külön híresztelés elkerülésére közöltük ezen adatokat. ...A Napfény expresszel 870 utas hagyta el' Szegedet. A hírek szerint Kiskunfélegyházán hószállingózás, Pesten havazás várta őket. A többi szerelvény is útrakész volt. Feloldották az „álldogálást". A vasút törvénye a mozgás... Pataki Sándor • A hétfői kétórás vasúti figyelmeztető sztrájk 46 millió forint veszteséget okozott a MÁV Rt.-nek - ismertette Csárádi János, a MÁV Rt. vezérigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. A szolgálatban lévő 10 792 vasutas 16,2 százaléka, 1750 fő vett részt a munkabeszüntetésben, melynek ideje alatt 438 személyszállító és 35 tehervonat nem közlekedett. A vezérigazgató hangsú• A MÁV vesztesége Ajánlatok, követelések lyozta: a jövő évi béremelésről tovább folytatják a tárgyalást a szakszervezetekkel. Nem tudnak azonban eltérni legutolsó ajánlatuktól. Erről már a Vasutasok Szakszervezete és Schamschula György közlekedési miniszter között megállapodás jött létre. Ennek értelmében a munkáltató továbbra is a bérek kétszeri emelését javasolja, január 1jétől 12,5 százalékkal, július l-jétől pedig további, legalább 11 százalékkal. Ennek hatására - a kollektív szerződésben a további kedvezményeket is figyelembe véve 25,4 százalékkal emelkedne a vasutasok bére, ami a vezérigazgató szerint minden dolgozó számára elfogadható ajánlat. A szakszervezetek követelését, a 27 -28 százalékos béremelést a MÁV állami segítséggel sem tudja teljesíteni. Amennyiben a további tárgyalásokon sem születik megállapodás, az érdekképviseletek november 29-től egy általános vasúti sztrájk meghirdetését is elképzelhetőnek tartották.