Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. OKT. 28. • Mély illegalitásban is dolgoztak a Itl/ill-asok Mindenkit átvilágítanak (Budapesti tudósítónktól.) A III/IH-as (pufajkás) tör­vényjavaslat újabb fordulójáról tartott sajtótájékoztatót tegnap Horváth Balázs MDF-es kép­viselő a képviselőcsoport ne­vében a fehér házban. A lassan három éve húzódó törvény­javaslatról Horváth képviselő elmondta, nagyon reméli, hogy még ez a parlament meghozza ezt a törvényt. Ebben az eset­ben az egykori ÁVH-sokra, a katonapolitikai osztály tagjaira, a pufajkásokra és a volt 1II/III­as szigorúan titkos tisztekre, hálózati személyekre, vagyis egyszerű besúgókra és a III/1II­as ügyosztály volt tagjaira fog vonatkozni. Mindenkit át akar­nak világítani, aki a parla­mentben miniszteriális pozí­cióban ül, állami többségi tulajdonú bankelnöki székben, államilag tartott lapnál vezető beosztásban dolgozik. A kép­viselő szerint ezek az emberek ma is tudnak egymásról, meg­vannak hozzá a kapcsolataik és annyira szervezettek is egymás között, hogy mozgósítani tud­ják a társdadalmat, a javas­latból ne legyen törvény. Ér­dekes és új információt is hallottunk tegnap a Duna-parti képviselőházban, Horváth Ba­lázs bejelentette, hogy a pártál­lam idején dolgozott egy na­gyon mély illegalitásban mű­ködő Ill/lll-as csoport is, akikről semmiféle dokumen­tációt nem vezettek sohasem. Reméli Horváth Balázs, hogy a majd elfogadott törvény ezek közül is feldob néhányat. A há­romtagú átvilágító bizottságot az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke fogja kinevezni, Horváth Ba­lázs szerint önként jelentkező bírák közül. Ám utólag a két kinevező állami főhivatalnokot is át fogják világítani. Ha az Alkotmánybíróság és a Leg­felsőbb Bíróság elnökei nem vállalják a kinevezést, más technikát fognak kidolgozni. Megkérdeztük, a törvény lehetővé teszi-e majd. hogy valaki bemehessen a megfelelő hivatalba és megnézhesse a róla készült dossziét: vélt ba­rátai közül kik jelentették fel, mikor és miért? Hiszen Sze­geden is van lapnélküli szer­kesztő, akit a pártállam ide­jén huzamosan értek ilyen ér­deksérelmek. Horváth Balázs megnyugtatott mindenkit, aki följelentő volt, hogy a törvény ezt az utat blokkolni fogja. Ő ezzel egyetért. Ha elfogadják a pufajkás törvényt, akkor sem fognak szankcionálni senkit, aki a hatókörébe tartozik és köny­nyűnek találtatik. Egy par­lamenti képviselőtől például elvárják majd, hogy ha rá­biz.onyosodott a rossz múlt, magától lemond. Ha eszünkbe jut Csurka István, az is eszünk­be jut, hogy ez nem így van. Egyszerűbb lesz a helyzet egy állami többségi tulajdonú bank esetében, ahol meneszthetik az elnököt. Természetesen végki­elégítés nélkül. A törvény kihirdetése után hat évig lesz hatályban. Vagyis ha valaki most nincs még olyan pozícióban, hogy vo­natkozzon rá, de hat év és egy nap múlva kerül a megfelelő helyre, akkor megúszta. • A hazai szerencsejáték szabályaiban fenállása óta igen kevés változás történt. Először a totóban a vasárnapi mérkő­zések mellé a szombatiakat is felvették, majd a lottó pénteki húzásnapját csütörtökre, a kö­zelmúltban pedig újból péntek­re tették. Most azonban egy „drasztikus" reform érte a nép­szerű játékot. A november elsején életbe lépő újdonsá­gokról beszélgettem Tarnay Tamással, a Szerencsejáték Rt. 3-as Számú Szegedi Területi Igazgatóságának vezetőjével. • A lottó nyereményalap­jának 100 millióval történt megemelése az újra való át­térés gesztusaként fogható fel? - A kettő között nincs összefüggés. A nyereményalap felemelése a nagyobb játék­kedvet célozza, míg a gépi át­vételű és feldolgozású szelvé­nyekre való átállás pedig a totó és a lottó biztonságának növe­lését, valamint a játéklehető­ségek bővítését szolgálja. • Az áremelés milyen ha­tással volt a piacra? - Szeptemberben országos átlagban csökkent az eladott szelvények száma, de az igaz­gatóságunk területén ez mini­málisnak mondható, ami arra enged következtetni, hogy nálunk több az állandó „játé­kos". Októberben már lassú emelkedést tapasztaltunk. Pél­dául a totónál az elmúlt héten 30 ezerrel több szelvény érke­zett. mint az azt megelőzőben. • A november elsejei válto­zások mennyiben érintik a • Szombaton húzzák a „sima" és a hatoslottót m Lottót még pénteken is lehet vésérolni A szegedi körzetben még a hagyományos marad 1 81 I II I i I I I I I i I I I I SOTS MólOM BBOTB »> —j "TpfÉ &ÜÍP iűűüs iWRf ültess MM 3W I I I I I I I I I I I 1 I -x ttCFt iecR JOO MFT- c iffTtrrs -OI'V <Y*L — Egyelőre csak ismerkedjünk a „gépi" lottóval szegedi igazgatóság terü­letét? - Mindössze annyiban, hogy megváltozik a „sima" lottó és a hatoslottó húzásának napja. Mindkettőt hetente és szombaton délután, az előbbit 17.35 órakor a tv-közvetítéssel, míg az utóbbit általában vidéki helyszíneken 16.30-kor, sor­solják. A nyerőszámokról pe­dig a televizióból értesülhe­tünk. Az első szombati hatos­lottó sorsolás a területünkön. Tótkomlóson lesz a jövő hét végén. Moldova is FÁK-tag A moldovai parlament el­nöksége ratifikálta az ország­nak a Független Államok Kö­zösségéhez való csatlakozásá­ról szóló megállapodást - adta hírül szerdán egy hivatalos közlemény. Az erről szóló do­kumentumot még 1991 de­cemberében írta alá Mircea Snegur moldovai elnök. A moldovai törvényhozás az egykori szovjet tagköztársa­ságok közül utolsóként rati­fikálta a csatlakozásról szóló megállapodást; a balti államok kívül maradtak az immár 12 tagú közösségen. A parlament 14 tagú elnöksége egyhangúlag megszavazta a ratifikálást, a képviselők többsége is igennel szavazott. Moldova hivatalos belépése a FÁK-ba lehetővé teszi, hogy a köztársaság aláírja azt a kollektív biztonsági szerződést is, amely harmadik fél táma­dása esetére kötelezi a tagál­lamokat. • Közben Juliska néni fi­atalosan, temérdek arannyal kezén és nyakában, kipenderült a kocsmából. • Kezét is csókolom kedves - közelítettem félénken hozzá. - Segítene nekem? - Aztán miben, mondja csak - nézett rám szúrósan. • Hetvenhétben felakasz­tottak egy fiút itt Mágo­cson. Azt beszélik, maga tudja, kik voltak. - Kit akasztottak fel? • A Páli Sanyit. A ka­csatelepnél, a cigánysoron. - Ja, már emlékszem, per­sze. A kurva anyjukat, azt mondták a rendőrök, hogy a mágocsi cigányok voltak. De itt nem voltak olyanok a romák. A rendőrök akasztották fel. • Na, akkor ebben se­gítsen... szépen sorjában mindent. - Na, erre még tanúkat is hozok, hogy igazam van. • Kendben, de először azt mondja el, hogyan is tör­tént. - Korán reggel jöttünk a sógornőmmel a putrisorról, és a gyerek előreszaladt. Egyszer csak kiabálta ám, hogy anyu. ott lóg egy bábu a fán. Kö­zelebb mentünk, hát látom, nem bábu az. hanem egy em­ber. A Páli Sanyi. Ismertem nagyon jól, rendes fiú volt velünk is. • Már bocsásson meg, önök találták meg a holt­testet? - Hát persze. • November 13-ig a Délmagyarorszégban feSM aűMI Posztobényi László riportsorozata (13.) 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagymágocson. A vizsgálat annak idején ön­gyilkosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riport­sorozatunk. • És ki értesítette a rend­őröket? - Pár perc múlva arra jött egy férfi... na, már nem is jut eszembe a neve, szóval az ment el kerékpárral. • Na, akkor mit is látott a helyszínen? - A fiú ott lógott a fán, na­gyon magasan. Milyen? Mint itt a cserép széle a házon, ott volt a lába. Cipő nem volt raj­ta, hanem szét volt dobálva, és nem volt benne cipőfűző. Ott volt egy tuskó is, azon voltak a papírjai, a földön meg a pénze szétdobálva. • A pénze? Mennyi lehe­tett? - Pár száz forint. Na látja, ezért is nem a romák voltak, mert a roma nem hagyná ott a lóvét. De az anyjuk istenit, azért akasztották fel a putri­soron azok a rohadékok, hogy azt higgyék, a romák voltak. • Milyen volt az inge? - Az inge? Olyan barnás folt volt a szíve tájékán. Meg véres volt. Igen, véres volt. • Észrevett a holttesten valami furcsát? - A bal kezével fogta a nyakán lévő villanyvezetéket. Fekete vezeték volt. ilyen ni ­mutatott a földön lévő fekete zsinegre. - Mintha csak meg akarna szabadulni attól az átkozott zsinórtól. Én rögtön mondtam a sógornőmnek, hogy ezt a fiút felakasztották... • Elhagyták a helyszínt? - Nem. Ott maradtunk. Aztán jöttek mások is, és ha­marosan megérkeztek a rend­őrnyomozók. Jött egy Rókus nevezetű kutyás rendőr, ha­talmas farkaskutyával. Elég sokan voltunk már akkor. • Nem is tudtam, hogy kutyával is nyomoztak. • Szavaiból az derül ki, hogy a gépi feldolgozásra való áttérés második szaka­szában szerepel ez a régió. - November eljesén a fővá­rosban, Pest- és Fejér megyé­ben lévő totó-lottó kirendelt­ségeken indul be a gépi feldol­gozás. Ez mintegy három és félmillió embert érint. Igazga­tóságunk csak '94 elején kapja meg ezt a lehetőséget. Ez azzal az előnnyel jár. hogy a beveze­téskor jelentkező hibákat ak­korra kiküszöbölik. • Tehát, várnunk kell né­hány hónapot, amíg itt is lesznek újfajta szelvények. Gondolom, azért kíváncsiak az emberek arra, hogy mi­ben tér el a gépi sorsjegy a hagyományostól? Ha jól tu­dom, nagyon hasonlít az elv az AustriaLottoéhoz. - Először is, a korábbi ér­tékpapír jellege a gépi szelvé­nyek esetében megszűnik, mivel térítésmentesen, szel­vényűrlap formájában kerülnek a játékosokhoz. A kitöltött to­tószelvények és lottósorsje­gyek három példányára a rész­vételi díj, valamint a nyilván­tartási szám kerül. Igazolás­ként visszaadják a szelvény „B" példányát, amelyet meg kell őrizni, mivel csak ezzel lehet a nyereményt felvenni. • Az elején említette a játéklehetőség bővülését. Mit jelent ez? - Azt, hogy a hagyományos és hatoslottó Joker-játékkal, a totó pedig Góltotóval, illetve mindkettő kombinációs játék­kal bővül. • A lottóhúzás új napja miatt megváltozott a szelvé­nyek leadási határideje? - Szegeden pénteken az árusítóhelyek nyitvatartásáig fogadják el a lottószelvénye­ket. Nekünk csak egyetlen kikötésünk van, hogy hozzánk pénteken éjfélig jusson el. Szegeden totót szombaton reg­gel is lehet vásárolni. A későn ébredők még a Szilléri sugárúti 147-esben 11 óráig bedobhat­ják a szelvényeiket... Süli József - Dehogynem, ott voltak. Szóval ez a Rókus, rendes ember, mert azt mondta, ahogy végigjárta a helyszínt, hogy nem cigányok akasztották fel. • A kutyáról beszéljen már nénikém. A kutya mit csinált? - Csak nyüszített, meg járta körbe a rendőröket. • Kik voltak ott zsaruk? - Hát a civil nyomozók, a Papp Albert, meg a Balogh rendőr. • Az utóbbiak egyenru­hában? - Igen, azok egyenruhában voltak. És a Papp állandóan körbejárt és azt hajtogatta, hogy a romák mit csináltak. • Hogyhogy mit csináltak? - Hát felakasztották. Én meg mondtam neki. ti voltatok azok, az anyátok úristenit. • Szóval a kutya ott topogott egy helyben? - Persze, hát ott voltak a gyilkosok... A nyomozók meg ráparancsoltak Rókus rendőrre, hogy vezesse a kutyát a putrisor felé, hátha szagot kap. El is vonszolták úgy húsz­harminc méterre, de az úgy jött vissza, mint a nyíl. • Meddig tartott ez a tortúra? - Majd' egy órát. Addig ezt többször is elismételték, de sehogy sem sikerült a kutyát becsapni. • A mágocsiak mit be­széltek, kik a gyilkosok? - A rendőrök kedveském. Itt ezt mindenki tudja. (Folytatjuk.) Fügét Európának! Románia egv héttel az­után, hogy teljes jogú tag­ként felvették az Európa Tanács tagjai közé, máris fügét mutat a vén földrész demokratikusabb felének. Mielőtt sor került arra a tárgyalássorozatra, amely­nek keretében - Párizsban, Strasbourgban, Bécsban ­eldőlt a fölvétel sorsa, a kormánytámogató szélső­ségesek, a Román Nemzeti Egységpárt és a Rontania Mare párt fő szószólói próbáltak meg minél va­dabbakat mondani, hátha ezáltal megakadályozzák a román csatlakozást. Mint­ha szántszándékkal arra akarták volna figyelmez­tetni a tanács raportőreit, hogy nincs itt az ideje Románia felvételének. De a nemzetközi szervezetek is valahogy furcsán mű­ködnek. A raportőrök, a tanács főtitkárnője, Lalumiére asszony - tavaly még azt mondották bizonyos ro­mán társadalmi jelensé­gekre: azok annyira de­mokráciaellenesek, hogy megakadályozzák Romá­nia tagságának elfogad­tatását. Azóta mi sem vál­tozott, s ugyanazok a sze­mélyek most hajlandóak szemet hunyni e tények . fölött. Mert hát az ET is gombnyomásra működik, s a gombot nem mindig Nyugat-Európában nyo­mogatják, hanem inkább az Egyesült Államokban és Oroszországban. Úgy lát­szik, ma már érdeke lett az USA-nak és Nyugat-Euró­pának, hogy térségünk felzárkózzon Európához. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy jó úton halad az Egyesült Álla­moktól óhajtott legna­gyobb kereskedelmi ked­vezmény ügye, melyet im­már csak Koreától, Kubá­tól és Romániától tagadott meg a mai egyetlen valódi nagyhatalom. Pedig azok a körülmények sem változ­tak semmit, melyek eddig jégbe hűtve tartották Ro­mániával szemben az ame­rikai jóindulatot. Most, hogy mar teljes jogú tag lett az ország, a Román Egységpárt duz­zogva elhallgatott, s amúgy sincs sok ideje a magya­rokra, mert rettenetesen el van foglalva a Caritas ön­segélyző hálózat óriási machinációival. De annál tevékenyebb lett nemze­tiségi ügyekben a Szoci­alista Demokrácia Pártja és Ion Iliescu államelnök. A kormánypárt legutóbbi sajtónyilatkozataiban sorra ízekre szedi azokat a feltételeket, melyek telje­sítését megkövetelték Ro­mániától, cserében felvé­teléért. Az aláírt szerződés függelékének legtöbb pont­ja a kisebbségi jogokra, azok tiszteletben tartásá­nak igényére vonatkozik. A kormánypárt legutób­bi sajtóértekezletén a szó­vivő azt a feltételt ele­mezte, miszerint az Euró­pa Tanács arra szólítja fel Romániát: szolgáltassa vissza az egyházaknak az 1948-as államosításkor azoktól eltulajdonított föl­deket, iskolákat, más épü­leteket. És itt nem keve­sebb, mint 13 000 volt egy­házi iskoláról van szó, me­lyek visszaszármaztatása révén azonnal megterem­tődne a magyar önálló is­kolahálózat. A kormány­párt korifeusai kínjukban azt a gyermeteg mesét ta­lálták ki, hogy az egyházi vagyon tulajdonképpen Trianon előtt a magyar állam tulajdonát képezte, amit aztán az átadott a román államnak. Tehát az egyházak csak haszonél­vezői voltak ezeknek a ja­vaknak. Szerencsérc a le­véltárakban léteznek a te­lekkönyvek és a tulajdon­jogi bizonylatok, melyek alapján meg lehet cáfolni a képtelen állítást. De hogy ez mennyi időbe fog kerül­ni, azt csak a fennvaló tudná esetleg megmon­dani... Máthé Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom