Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. OKT. 28. BELÜGYEINK 3 Az előadás (és bombariadó) közönsége az utcán. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Mi jöhet még? Bombariadó a színházban (Folytatás az 1. oldalról.) kapta, hogy pánikmentesen ürítsék ki az egész színházat. Az ügyelő a hangosbemon­dón keresztül felszólította a né­zőket és a színház minden dol­gozóját, hogy azonnal hagyják el az épületet. Mindenki sej­tette, hogy a mostanság oly divatos bombariadó lehet a rendkívüli felhívás oka, ezért nem is tört ki különösebb pá­nik. Olyan néző is akadt, aki előbb a büfébe indult volna egy szlverősítőért. Sőt, a ruha­tárban sem indult különösebb hajsza a kabátokért. A színé­szek viszont jelmezben igye­keztek kijutni a szűk művész­bejárón. (Bodnár Gyuri, a színház fodrász-mindenese mesélte, hogy épp csak a pa­rókát tudta lekapni Csarnóy Zsuzsa fejéről, s már rohanniuk is kellett lefelé.) A hangszerei­ket a zenekari árokban hagyó muzsikusok és a beöltözött szereplők a szemközti Schil­ling Casinóban találtak mene­déket. A kiürített színházhoz nagy erőkkel gyorsan megérkeztek a rendőrök, lezárták a forgalom elől a környéket, s 8 óra 20 perckor megkezdték a színház átvizsgálását a pincétől a pad­lásig. Kormos Tibor színház­igazgató, és a próbát félbeha­gyó balettosok, Juronics Ta­más és Pataki András vezették végig a tűzszerészeket a kívül­állónak labirintusnak tűnő épü­leten. Mint várható volt, a több mint egy órán át tartó kutatás után sem találtak semmit. A riadó lefújása után Kor­mos Tibor elmondta, hogy na­gyon ostobának és ártónak tart­ja az efféle tréfát, s a színház egyetlen dolgot tehet ilyen esetben: kárpótolja a félbema­radt előadás miatt károsult né­zőket. (Hogy mikor és hogyan, arról később ad a színház tá­jékoztatást.) Hollósi Zsolt • Bírálnak az érdekképviseletek Vitában kormánnyal és önkormányzattal (Folytatás az 1. oldalról.) za, s a hivatalos közlönyben megjelentek szerint egy hónapos határidővel (november 8-áig) fe­lül fogja bírálni az úgynevezett albérleteztetéssel kapcsolatos jogviszonyokat... Ezt a fenti érdekképviseletek nehezménye­zik, hivatalos helyen, pontosab­ban a köztársasági megbízotti hi­vatalnál észrevételezik és mivel egyben jogsértőnek is találják a határozatot, később, ha nem lesz változás e téren, akkor bírósági úton próbálnak jogaiknak ér­vényt szerezni. A Délmagyar­ország kérdésére elmondták, hogy a legmegfelelőbb lenne mindenki, tehát az önkormányzat és a vállalkozók számára is, ha visszavonnák ezt a rendeletet. Az érdekképviseletek jelenlé­vő illetékesei kifejtették véle­ményüket a kormánykoalícióról, amely szerint a kormány előre­jelzései a gazdaságpolitikát ille­tően nem valósultak meg, szinte semmilyen téren. Az önkor­mányzatokról az a vélemény, hogy nem sikerült visszaszorí­taniuk a feketegazdaságot, a fe­ketekereskedelmet, az ellenzék­ről pedig az, hogy nem álltak ki annak érdekében, hogy ne szü­lessenek olyan jogszabályok, amelyek gátolják a gazdaság fejlődését. A sajtó képviselőivel való ta­lálkozáson az is elhangzott, hogy a gazdasági szakemberek „in­gyen és bérmentve" hajlandók részt venni az önkormányzatok szaktanácsadói testületeinek munkájában. Hozzátették azt is, hogy nem az önkormányzatok ellen, hanem velük akarnak együtt dolgozni, mert politikai elkötelezettség nélkül is lehet valaki lokálpatrióta. Kisimre Ferenc • Fontos a polgárok valóságos és meggyőződéses részvétele a társadalmi közügyekben, min­denekelőtt a választásokon. Ennek a tömeges részvételnek előmozdítása érdekében jött létre az Alapítvány a válasz­tásokért című intézmény, amely most a BM Választási és Informatikai Főosztályával közösen szervezett egy konzul­tációval egybekötött előadás­sorozatot a szegedi megye­házán. Alapítvány a választásokért Érdekessége az összejö­vetelnek, hogy az USA Női Szavazók Ligájának elismert tagjai képviseletében két ame­rikai hölgy is részvevője volt, és előadást is tartott ottani ta­pasztalatairól. A vasasok és az illúziók Rendkívüli kongresszusra készül a Vasas Szakszervezet. Az érdekvédelmi szövetség 15­16 ezer dél-alföldi tagjának képviseletében 40 vasas tegnap Szegeden regionális értekez­leten készült a december 3-4. között megtartandó kongresz­szusra. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye vasas dolgo­zóinak gondjait, a szakszer­vezet megoldási javaslatait összegezték. Hódi Zoltán, a Vasas Szak­szervezet alelnökének értéke­lése szerint jól szerepeltek a társadalombiztosítási és üzemi tanácsi választásokon. A regionális értekezleten elhangzott, hogy a vasasok le­számolnak a rendszerváltás­hoz, a piacgazdaság ideájához kapcsolódó illúziókkal. E szfé­rában az érdekvédelem legfon­tosabb gondja a foglalkoztatás, a munkahelyek védelme, a bérharc, a szociális ellátások szintjének megőrzése. /1 I televízióműsorok kritikája nem oly régen egyenérté­Li-i kű volt a szocialista államhatalom burkolt bírá­latával. Jóformán nem is csinált ebből titkot kritikus és nem fogadta másnak sértett hiúságú pártemberek sora, mint a demagógia fricskájának. Hiszen a kritikai él nem mélyedhetett a pártállami berendezkedés megkérdőjelezé­séig. Mégis, ki-ki tudta, hogy tévékritika a társadalomkri­tika pótléka. Mára alaposan fordult a helyzet: a párt­politika kritikája a televíziós műhelymunka bírálatára vo­natkozik. Erre alkalmazza a jelek szerint az MTV vezér­kara, bárminő bizonyságos eszközt vesz is igénybe hozzá. Nem más a kérdés, mint az: lehet-e pluralista demokrá­ciában a hatalmi felfogástól eltérő, gondolkodó és színei­ben más spektrumú hírműsort csinálni. A válasz úgy tűnik készen áll: nem lehet. Pedig nem kérték ki mindazon em­berek véleményét, akik netán szimpatikusnak találják az Egyenleget, s csinovnyiknak és szakmai léggömbnek tart­ják Murányit, akivel elmurányisltották volna a friss szem­léletű E betűs hírműsort. Látszólagos ma már a közönség szolgálata a TV részéről, mert a közelítések többoldalúsá­gáról igyekeznek megfeledkezni. Hiába, ha vezérszólammá „nemesedett", hogy a liberalizmus átka ül a hazán, nem várhat mást a polgár, mint az ilyen szellemiség boszor­kányüldözését. Végülis, ennek mi fizetjük az árát. Képletesen és való­ságosan is. A pártok szóvivői, sőt tagsága is elenyésző a Televízió előfizetők millióin belül. A sokarcúság, az eltérő igények valós teljesítésére képtelen az állampártivá lett televízió. Eszembe jut az ismerősöktől, barátoktól is hallott kérdés: ha az ember a saját tévékészülékén csakis a parabolaantenna műholdas adásait, köztük a Sky News és a ZDF hírműsorait akarja nézni, hangsúlyozottan a Magyar Televízió helyett, jogosan követelik-e tőle az előfizetés időről-időre emelkedő díját ? í11 vita lényegét, kiindulópontját - nevezetesen köztársa­-J-j sági elnökünk megszégyenítését - elfeledő kazettavita eszembe juttat egy régi televíziós emléket. A boldogtalan emlékű szovjetorosz Sztudija 9 politikai csinovnyikműsort láthattuk egy ízben, amikor közönségkérdést idéztek. „Mondják meg végre őszintén, ki a felelős a szovjet-kínai határvillongásokért ? " - szólt a kérdés, majd reá a válasz, rövid és jelentőségteljes hatásszünet után: „Megmondjuk őszintén, a kínaiak." Szenzációs ZANUSSI mosógép-és gáztűzhelyvásár ZF 411 C automata mosógép 39 900 Ft helyett 35 900 Ft ZC 500 G gáztűzhely 25 900 Ft helyett 23 900 Ft Bármilyen tlpusU ZANUSSI mosógép vásárlása esetén 4 kg OMO mosóport adunk ajándékba. ZANUSSI LEHEL, ITT NOKIA, SAMSUNG TERMÉKEKRE 10% ENGEDMÉNY, OKTÓBER 30-ig! Szeged, Tisza L. krt. 42. Tel.: (62)322-786 Vita a Parlamentben Napirend előtti vitát kiváltó téma a televízió hírműsoraival kapcsolatos keddi fejlemények értékelése volt. Csépé Béla aggodalmát fejezte ki a Sony cég vizsgálatának eredménye miatt és feltette a kérdést: „A sokak által hirdetett pártatlan­ságnak ugye nem szinonimája az erkölcstelenség?" Az SZDSZ képviselőcso­portjának támogatásával el­mondott napirend előtti hoz­zászólásában Petó Iván párt­elnök a rádióban és a tele­vízióban bekövetkezett válto­zások kapcsán annak tenden­ciáját fogalmazta meg, hogy a kormányéval ellentétes véle­ményeket mindinkább háttérbe szorítják. Egyes műsorok meg­szűnte, mások műsoridejének korlátozása mellett szóvá tette a rádió arányosságra kínosan ügyelő reggeli lapszemléjének úgymond „betiltását". Az Esti Egyenleg ügyét Pető Iván konstruáltnak nevezte, amit véleménye szerint az bizonyít, hogy a televízió vezetője nem a szerkesztőség egy tagját, és nem is egy elfogulatlan embert helyezett az Egyenleg élére. Murányi László kinevezése Petó szerint kiszámíthatóan azzal járt, hogy az Egyenleg munkatársai felállnak helyük­ről. A képviselő az új főszer­kesztőt olyan újságíróként jellemezte, akinek személye alkalmas annak megvalósítá­sára, hogy a televíziónak most már valamennyi hírműsora kormánypárti legyen. Végeze­tül Pető Iván annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a Folytatódik a tévés-rádiós botrány keddi intézkedés súlyosan sérti a sajtószabadságot, és így az alkotmányt, s ezért a kormányt és a Magyar Demokrata Fóru­mot terheli a felelősség. Az Antall József miniszterelnököt helyettesítő Boross Péter bel­ügyminiszter csodálkozva álla­pította meg, hogy egyetlen szó sem hangzott el a kedden nyil­vánosságra került tényekről, arról, hogy történt-e csalás a televízióban vagy nem. Véle­ménye szerint erről kellett vol­na szólniuk a napirend előtti felszólalásoknak. Boross Péter hangsúlyozta, hogy a rádió és a televízió munkájában nem lehet észrevenni kormánypárti vagy MDF-párti elfordulást, legfeljebb a korábbi állapothoz képest van módosulás, még­hozzá az egyensúly irányába. SZDSZ-egyenleg Az Esti Egyenleg kontra Nahlik ügyről öt parlamenti párt szegedi vezetője lapunk szerdai számában véleményt mondott. A hatodik párt, az SZDSZ álláspontját most kö­zöljük. dr. Kenyeres Lajos (SZDSZ): - A koalíció erőszakos és abszolút térnyerésére tett kísérletnek tartom a televízió aelnöke és a rádió alelnöke legutóbbi intézkedéseit. Az objektív tájékoztatásra, s ebből következően az ellenzéki pár­tok álláspontjának ismerteté­sére is hangsúlyt helyező műsorokat és orgánumokat mindkét médiumból ki akaiják szorítani. Erre utal a 168 óra főszerkesztőjének kitiltása a rádióból. Erre utal, hogy Nah­lik - szerintem - megalapo­zatlan bizonyítékok alapján az Esti Egyenleg szerkesztőségé­nek minden vezetőjét felfüg­gesztette, s éppen Murányit választotta a műsor „szellemi­ségének megváltoztatására". A választási kampány idején különösen fontos követelmény az objektív, elfogulatlan tájé­koztatás, ami most veszélybe került. Nahlik levele Nahlik Gábor, a Magyar Televízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke szerdán levélben tudatta az Egyenleg Főszerkesztőség munkatársai­val, hogy sem szükségesnek, sem pedig indokoltnak nem tartja Murányi László kine­vezésének visszavonását az Egyenleg Főszerkesztőség élé­ről az elrendelt fegyelmi viz­sgálatjogerős befejezéséig. A két gépelt oldalnyi levél szerint a kedden este elmaradt Egyenleg-hírműsor pótlásának költségei az Egyenleg munka­társait terhelik. Mint Nahlik Gábor aláhúzza: a közfinan­szírozásból működtetett köz­szolgálati intézmény felelős vezetőjeként nem tekinthet el a munkaköri kötelezettségek megsértésével okozott kár megtérítésétől, és a munka­megtagadásnak súlyos jogi következményei lehetnek. A levél végezetül azt is hangsúlyozza: az Egyenleg munkatársait terheli a felelős­ség, hogy összehangolt cselek­ményük folytán a főszerkesz­tőség megszűnt. Új belpolitikai főszerkesztő Várkonyi Balázst nevezte ki Murányi László helyére a Belpolitikai Főszerkesztőség vezetőjévé Nahlik Gábor, az MTV elnöki jogkörrel felruhá­zott alelnöke szerdán délután. Közölte: a kinevezést egyez­tette Feledy Péterrel az MTV hírigazgatójával, aki ellenvéle­ményét hangoztatta a döntéssel kapcsolatosan. Tiltakozások a rádióban Csúcs László, a Magyar Rá­dió alelnöke visszautasítja a rá­diós dolgozóknak a lapszemle betiltása ellen kiadott tiltakozá­sát, és azt a „szellemet, ami meghatározott munkakörben vagy területen eluralkodni látszik, hogy a munkahelyet összetévesztik a demokrácia küzdőterével" - nyilatkozta az alelnök szerda délután az MTI­nek. Hozzátette: „Megkövete­lem, hogy ne politikai küzdel­mekre használják fel a Rádió intézményét". Csúcs László sé­relmezte azt is, hogy a rádió­sok tiltakozását megkérdezése nélkül „etikátlan módon" is­mertették a magyar közszol­gálati rádióban. Csúcs László a rádiós dol­gozók október 26-án kelt tilta­kozására írásos választ küldött, melyben tájékoztatja az érin­tetteket arról, hogy a tájékozta­tási főszerkesztőség vezetőjé­nek és a Kossuth rádió adó­főszerkesztőjének figyelmét már korábban felhívta az „aránytalanságokra és egyolda­lúságokra". Válaszában megír­ta, hogy az október 25-i lap­szemlében megsértették az Eti­kai Kódexet és a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Csúcs szerint azzal is hibát követtek el, hogy a Magyar Televízió belső ügyeit közzétették. A Magyar Rádió Szerkesz­tőségi Tanácsa - a műsorkészí­tők testülete - is levelét jut­tatott el szerda délután az MTI­nek. Az október 27-én kelt levélben tiltakoznak a „reggeli sajtószemlék megszüntetése ellen, mert az intézkedés sérti a rádió közszolgálati funkcióját, valamint a szerkesztők önálló­ságát". Úgy vélik, a döntés a hallgatók érdekeivel is ellen­tétes, hiszen a leghallgatottabb műsoridőszakról van szó. KOMMENTÁR. Ez egy másik történet. 1990-ben az SZDSZ-Fidesz koalíció nyerte meg a parlamenti választásokat. A liberálisok elfoglalták az őket megillető kormányzati pozíciókat, többséget szereztek a parlamenti bizottságok vezető posztjain, s ahogy rendjén is van, átvették az irányítást az állami tömegkommunikáció csúcsain is. Persze csináltak azóta mást is, tették a dolgukat, például meg­alapozták a polgári demokráciát, privatizációt vezényeltek, kárpótoltak, miegymás. Bebizonyították, hogy a magyar lélek törzsöke a Széchenyi Istváni liberalizmus, s hogy a nemzeti érzelmű konzervativizmus mindig bajba sodorta az országot. Mi, választók és tévénézők, az ízlésünkre hagyatkoztunk és legyintettünk, ha legyinteni kellett, bólintottunk, ha annak jött el a sora. Nem nagyon szerettük a kormánypárti székházügyeket meg az új elit gőgjét, de azért úgy voltunk velük, hogy mi akartuk ezeket, legalábbis a többség. Aztán egyszer csak megvadultak és el kezdtek kaszabolni a tévében. Megtették azt, ami egy szabad országban tilos: szorongtak és gyűlölködtek a hatalom birtokában. Ekkor már jöttek a választások, közelgett a vég, a pártszépségversenyben ez idő tájt jobban álltak a nemzetrontó konzervatívok. Ekkor egymásra néztünk, s azt mondtuk: ezek, bizony, nevet­ségesek. De, mint mondjuk, ez egy másik történet. Hála a magyarok Istenének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom