Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. OKT. 2. • Európai leszerelés felein módosít Oroszország alapvető változtatásokat akar a ha­gyományos fegyverzet eu­rópai csökkentéséről 1990 őszén aláírt szerződésben. Javasolja a szerződés ötö­dik cikkelyének a felbon­tását s az egész szerződés átdolgozását. (A cikkely­ben az észak-kaukázusi és a leningrádi katonai kör­zetben telepített nehéz­fegyverek esnek szigorú korlátozás alá.) Ezt tar­talmazza Borisz Jelcin orosz elnöknek Kohl né­met kancellárhoz és az aláíró államok más kor­mányfőihez intézett levele, amelyről a bonni General­Anzeiger számolt be pén­teki számában. A német kormánykö­rökhöz közel álló bonni lap szerint Jelcin sürgetése nyugtalanságot váltott ki az európai fővárosokban. A levél az 1990 ősze óta beállt politikai változá­sokkal - például a kau­kázusi helyzet elmérgese­désével - indokolja az ötö­dik cikkely felbontását. A nevezett cikkely - írta a Genaral-Anzeiger - arra kötelezi Oroszországot, hogy az Urálon innen tele­pített 6400 harckocsiból, 11 480 páncélozott harci járműből és 6415 nehéz tüzérségi fegyerből a le­ningrádi és az észak-kau­kázusi katonai körzetben csak 700 harckocsit, 580 páncélozott harci jármű­vet és 1280 nehéz tüzérségi fegyvert tarthat meg. Jelcin levelében azt hangsúlyozza, hogy a két peremkörzet a szerződés révén érintett orosz terü­letnek több mint a felét te­szi ki. Ez ellentmond az egyenlőség elvének, rá­adásul Oroszországnak a Kaukázus vidékén az inga­tag helyzet miatt ütőképe­sebb haderőre van szük­sége. Az orosz elnök követelé­sét időközben a Bécsi Ál­landó Konzultatív Bizott­ságban is ismertették, az előterjesztés heves vitát váltott ki. Csak Belorusz­szia, Ukrajna és Örmény­ország támogatta a moszk­vai kezdeményezést, a kül­döttségek többsége elutasí­tóan reagált. Különösen Törökországot és Grúziát érinti érzékenyen a ja­vaslat. Miközben Ukrajna azért száll síkra, hogy bi­zonyos katonai körzetek­ben korlátozott mértékben emeljék a nehézfegyverek számát, az orosz kezdemé­nyezést úgy értékelik, hogy az az egyik központi elem - s így az egész szer­ződés - ellen irányul. Né­met megítélés szerint, amennyiben helyt adná­nak az orosz sürgetésnek, az egész szerződéscsoma­got újra kellene tárgyalni és ratifikáltatni. Mindeh­hez szükség lenne az ösz­szes aláíró állam - való­színűtlennek tűnő - hozzá­járulására - írta a Gene­ral-Anzeiger. A Nyugat ugyanakkor, legalábbis úgy tűnik, haj­landó arra, hogy párbeszé­det folytasson Moszkvával és Ukrajnával egyes, meg­alapozott korrektúraigé­nyekről, a szerződés elő­írásainak keretein belül. Jelcin azonban - közölte a bonni lap - az egész szer­ződés átdolgozását is java­solta, ami szerinte az EBEE összes résztvevő­jének leszerelési kötele­zettségeit harmonizáló bé­csi biztonsági fórumon történhetne meg. „Bécsben attól tarta­nak, hogy ezek a törek­vések nem csak a harmo­nizálási célt és az új, átfo­gó biztonsági struktúrával kapcsolatos terveket ve­szélyeztethetné, hanem magát az EBEE-t mint en­nek a keretét is" - állapí­totta meg a General-An­zeiger. A bonni újság szerint az orosz kezdeményezés nem teljesen váratlan, szóban már előkészítették, s a leg­utóbbi oroszországi fejle­ményekkel hozták össze­függésbe. „Mégis meglepő, hogy Jelcin éppen most kockáztat meg vitát a Nyugattal, mivel a moszk­vai hatalmi harcban rá van szorulva a Nyugat tá­mogatására. • Pénteken reggel a hírügy­nökségek gyorshírben repítet­ték világgá a hírt: Jelcin elnök és az orosz parlament képvi­selői között előzetes megálla­podás jött létre a moszkvai „Fehér Ház" körüli blokád fokozatos megszüntetéséről. Ezt követően azonban a parla­ment épületében lévő képvi­selők visszakoztak, mondván: a telefonok visszakapcsolásá­ért, illetve az áram- és vízszol­gáltatás helyreállítása fejében nem hajlandók kiszolgáltatni fegyvereiket. így pénteken délutánra ismét patthelyzet alakult ki a parlament körül. Ezzel kapcsolatban Borisz Jelcin az államközösségi tévé­nek adott nyilatkozatában le­szögezte, hogy a további tár­gyalások feltétele a fegyverek leadása. Jelcin hangsúlyozta, hogy egy véletlen lövés is pro­vokációként értékelhető, ami vérontáshoz vezethet, ezt vi­szont meg kell akadályozni. Az államfő megismételte, hogy nem alkalmaznak erőszakot, mivel el akaiják kerülni a vér­ontást. Jelcin bizakodóan nyi­latkozott a konfliktus megoldá­Kútba esett megállapodás A parlament épületéhez vezető sára vonatkozóan. Mint mond­ta, reménye szerint békés véget ér a konfliktus. Az elnök kö­zölte, hogy a bent lévők közül senkinek sem esik bántódása, ha elhagyja a Fehér Házat. Pénteken egyébként foly­tatódott az orosz ortodox egy­ház központjában, a moszkvai Danyilov-kolostorban az egy­ház közvetítésével zajló kiút­utcákat továbbra is rendőrkordon zárja el. (MTI - Telefotó) keresés, de egyelőre nem szü­letett megállapodás. Az elnök környezete a pén­tek hajnali megállapodás kútba esése miatt Ruszlán Haszbula­tovra, a feloszlatott parlament elnökére és Alekszandr Ruckoj alelnökre hárította a felelőssé­get. Vjacseszlav Kosztyikov, Jelcin elnök sajtótitkára szerint jelentősen csökkent egy komp­romisszumos megoldás lehető­sége. Vlagyimir Sumejko mi­niszterelnök-helyettes szerint Haszbulatov és Ruckoj már nem urai a helyzetnek, amelyet mindinkább a bent lévő fegy­veresek ellenőriznek. Sumejko szerint a képviselők a parla­ment védőinek túszaivá váltak. Gyilkosságok Szerbiában Sorozatosan kegyetlen gyil­kosságok történnek Szerbiá­ban, számos erőszakcselek­ményt fényes nappal követnek el, több leszámolás a különbö­ző fegyveres szervezetek kö­zött zajlik. Pénteken Új-Belg­rád egyik legnagyobb bevásár­lóközpontjánál, a Merkatornál egy férfi rakétavetővel ölt meg egy 46 éves személyt, egy má­sikat megsebesített. Prizrenben, Szandzsák kör­zetében péntekre virradóra egy egész családot megöltek, az áldozatok nevük után ítélve Babonás motorosok Lapjelentések szerint hosszú sorokban kígyóznak a babonás motorosok Hai Phong észak­vietnami kikötővárosban és magasabb árat is hajlandók fizetni, csakhogy „szerencsés számú" rendszámtáblához jus­sanak. Sokan azt hiszik, hogy szerencsés az a rendszámtábla, amelyen a számok összege muzulmánok. A tettesek köz­vetlen közelből fejbe lőtték őket. A közép-szerbiai Zajecarban egy gimnazista meghalt, hatan megsebesültek, amikor pokol­gép robbant egy kosárlabda­pályán. A szerbiai iskolákban mind gyakoribb az erőszak­cselekmény, sok fiatal meg­szerzi szülei lőfegyverét. Nem­rég egy 1 7 éves gimnazista lány csak azért repített golyót a fejébe, mert megbukott a pót­vizsgán. kilencet vagy nyolcat tesz ki. A városi hatóságok pedig ép­pen azzal a céllal rendelték el a rendszámtáblák hivatalos áru­ítását, hogy felszámolják az úgynevezett szerencsés rend­számtáblákkal folyó kereske­delmet, vagy elejét vegyék a hivatalos személyek megvesz­tegetésének. A valóságban azonban az a helyzet, hogy a motoros által választott (tehát szerencsés) rendszámtábla ára legalább tízszerese annak, amit a találomra eladott tábláért fizetnek ki. INDIAI KATASZTRÓFA. A tegnapi adatok szerint 21 ez­ren vesztették életüket a csütörtök hajnali indiai földren­gésben. A PTI indiai hírügynökség jelentésében kiemeli, hogy a természeti katasztrófa áldozatainak végleges száma megha­ladhatja a 30 ezret is. Képünkön: a romok között kétségbe­esetten kutatnak a túlélők után. (MTI - Telefotó) • Egymilliárd dolláros támo­gatást ajánlottak fel a Gáza­övezetben és Ciszjordániában létrejövő palesztin autonómia céljaira azok az országok, ame­lyek képviselői pénteken Wa­shingtonban egynapos konfe­renciát tartottak. Ezt az össze­get két év alatt folyósítják, ebből 600 millió dollárt már az Egymilliárdos segély első évben rendelkezésre bo­csátanak az Izrael által meg­szállt területek gazdasági és szociális viszonyainak javítá­• Tegnap hazaérkezett Stras­bourgból Bratinka József or­szággyűlési képviselő, a ma­gyar küldöttség vezetője, az MDF Szeged városi elnöké. A rádióból ő is hallotta a hírt, első reagálása ennek szól. - Amint hivatalos dokumen­tum jut a kezembe, még az ET miniszteri tanácsa összeülése előtt faxot küldök a magyar Külügyminisztériumnak, vala­mint az ET-közgyűlés elnöké­nek, és Catherine Lalumiere főtitkár asszonynak ez ügyben. A román kormánypárti vezetők és képviselők állásfoglalása a felvétellel kapcsolatban a szlo­vák effektusra emlékeztet. • Lesz újabb „Bratinka­ügy"? - Felvállalom. Ezek az ál­lásfoglalások viszont kompro­mittálják Nastase román par­lamenti elnök (volt külügymi­niszter) azon nyilatkozatait, amelyekben fölvállalta az ET ajánlásait. • A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség prog­ramjába iktatott követe­lések lényegében az ET­ajánlásokat is tartalmaz­zák... - A közgyűlés kilenc módo­sító indítványról szavazott, és háromhoz csatlakozó módosító indítványt kezdeményezett. A Ki cimborált az ördöggel? A legnagyobb példányszámú román na­pilap, az Evenimentul Zilei főszerkesztője, Ion Cristoiu vezércikkben bírálja azokat a román politikusokat, akik az Európa Ta­nácsi felvételt javasoló közgyűlési állásfog­lalások után abbéli véleményüknek adtak hangot, hogy a testület által elfogadott ajánlások nem kötelezik Romániát. „A ro­mán politikusok az ördöggel cimboráltak" című írásában arra utal az újságíró, hogy a szenátusban Ion Soicanu, a kormánypárt alelnöke kijelentette: a határozati javaslat­ban elfogadott módosítások pusztán elmé­leti ajánlások, és hasonló véleményt han­goztattak a kormányt támogató két szélső­séges formáció, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt, valamint a Funar­féle Román Nemzeti Egységpárt politikusai is. Cristoiu szerint a „dimbovitai ravaszko­dások" (a Dimbovita Bukarest folyója) a Ceausescu-rendszer kettős politikájának örökségét jelentik, s nem a nyugatiak szá­mára katasztrofálisak, hanem Románia számára. Még akkor is, ha a nyugatiak nem váltják valóra fenyegetéseiket, hogy a kötelezettségek be nem tartása esetén szankciókat hoznak. Ők sem szeretik ugyanis bevallani, hogy palira vették őket... kilencből hat magyar javaslat volt, 30-40 aláírással megerő­sítve; az összes politikai cso­portot képviselték az aláírók. • Tudjuk, hogy Romániát nagyobb ellenállás nélkül fölvették az ET-be. - Egyhangú volt a szavazás, egyedül az egyházi vagyon visszaadását szorgalmazó pont esetében volt erős baloldali ellenvélemény. Mint ismeretes, Erdélyben ez iskolaügy is. • Frunda György RMDSZ­szenátor szereplését miként ítéli meg? - Strasbourgban, az ET-bi­zottsági üléseken kiválóan sze­repelt. Lényegében az RMDSZ álláspontját képviselte: nem tudják, s nem akaiják megaka­dályozni Románia felvételét; céljuk minél több konkrét, a kisebbségek helyzetét érintő biztosíték megszövegezése. A politikai, emberjogi és keresz­ténydemokrata bizottságoknál is sikeresen szerepelt. Okosan, szűkszavúan nyilatkozott, s az egyik ülésen nagy tapsot ka­pott. Hiteles képviselőnek bi­zonyult. • Milyen visszhangja volt Lalumiere asszony romá­niai látogatásának? Tud­juk, rajta kívül még két francia képviselő járt Ro­mániában, azzal a céllal, hogy a francia döntéshez időszerű információkat és benyomásokat szerezzen. - Az elzászi fővárosban so­kan meglepődtek azon, hogy a Romániában járt képviselők és maga a főtitkár asszony azzal az állítással tért vissza Romá­niából és Erdélyből, hogy az ottani ellenzéki pártok egyike sem helyezkedett szembe Ro­mánia felvételével. Ez érthető - éppen ez szolgálta azt, hogy a felvétel konkrét ajánlásokkal párosult, s mindazokat fölvál­lalta a román delegáció. • Találkozott-e a román képviselőkkel, s mi volt a reakciójuk a magyarok sza­vazására? - Amikor a szavazás befeje­ződött, azon gondolkoztam, hogy a magyar, vagy a román újságírók gyűrűjét válasszam. Mindenki azt firtatta, miért tar­tózkodott a magyar delegáció? Az újságíróknak s a románok vezetőinek is úgy érveltem, hogy tartózkodásunk jelentése: Magyarország képviselői nem akarják megakadályozni Ro­mánia felvételét, ugyanakkor nincsenek meggyőződve, hogy Románia megfelel az ET krité­riumainak; a vita során is érző­dött, hogy politikai döntés fog születni, amely tartalmazza a megelőlegezett bizalom gesz­tusát. • A bukaresti rádió diadal­ittasan jelentette a felvétel hírét. - Amennyiben a miniszteri tanács jóváhagyja a döntést, október 8-9-én Románia kép­viseletében Iliescu elnök jelen lehet a kilátásba helyezett Eu­rópa-csúcstalálkozón. Szere­pelhet az államfők előtt. • Lalumiere asszony, tud­tunkkal, ismeri a Romániá­ban politikai okokból be­börtönzöttek helyzetét. - Valóban, úgy fogalmazott, nemcsak a magyarok gon­dolják, hogy az emberi jogok nem teljesülnek százszázalé­kosan Romániában. Véle­ménye szerint azonban a felvé­tel jobban segíti a demokrácia fejlődését a szomszédságunk­ban, ha ET-tagként partnere­inkké válnak. • Visszatérve a szlovák effektusra... - A szlovák névtörvény iga­zolja a magyar delegáció felvé­telükkor kialakított állás­pontját: egy európai szervezet akkor felel meg a céloknak, ha először is betartják a fel­vételkor megszabott feltétele­ket. Most, Románia esetében is fordítva történt - soha ilyen hosszú határozati javaslatot nem szövegezett meg az Eu­rópa Tanács. ® Ennyi külföldi képvise­let, távollét közben, a helyi, szegedi ügyeket illetően hogyan tudja ellátni mun­káját? - Távollétem alatt egy 8-10 fős önkéntes csapat segít a munkámban, akik helyettem is eljárnak. • Hogyan találhatják meg az ön által képviselt polgá­rok ezt a csapatot? - A 324—456-os telefonszá­mon. Pataki Sándoi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom