Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

SZOMBAT, 1993. OKT. 2. • Januártól részvénytársaság m Mi az NHT? Változó posta BELÜGYEINK 3 „A posta átalakulása a ter­vek szerint halad" - mondta a vezérigazgató. Eszerint a posta január l-jétől részvénytársaság formájában működik tovább. Egy fontos változás azonban máris történt: okóber első nap­jától a Nemzeti Hírlapkézbe­sítő Kft. vette kezébe az utcai hírlapárusítás szervezését. Az egyelőre száz százalékosan pos­tai tulajdonú szervezet - a vá­rakozások szerint - a korábbi­nál jobb kapcsolatot tart a ki­adók és az elárusítóhelyek kö­zött, s a szállítási rendet az „áruspontokhoz" igazítja. Doros Béla az NHT előnyeit abban látja, hogy az ország ré­Tegnap délelőtt a Szegedi Postaigazgatóságon tartott sajtótájékoztatót Doros Béla, a Magyar Posta vezérigaz­gatója, aki a posta átalakulási folyamatairól, terveiről beszélt Előadását az tette különösen időszerűvé, hogy éppen október l-jétől kezdte meg működését a Nemzeti Hírlapkézbesítő Kft. giókra osztott területeiről akár napi információk szerezhetők a valós piaci igényekről. Az NHT mintegy ötszáz hazai ki­adóval kötött szerződést termé­keik terjesztésére - de szerve­zetét igénybe venni nem köte­lező... A vezérigazgató kitért a kiadók azon törekvéseire is, amelyeknek célja elszakadni a postai terjesztőhálózattól. En­nek élő példáját - ugyancsak októbertől - Borsod-Abaúj Zemplén, Szabolcs-Szatmár­Bereg és Hajdú-Bihar megyé­ben láthatjuk, ahol (bármily meglepő: éppen a posta hatha­tós segítségével) helyi terjesz­tőhálózat igyekszik megbir­kózni csöppet sem könnyű fel­adatával. Doros Béla szerint a kísérlet eredményesebb lehet­ne, ha például az említett me­gyékben létezne egy „másik megyei napilap", amelyet vi­szont a posta terjesztene. így lehetne igazán versenyhelyze­tet teremteni. Az NHT jövője az „élet" követelményeitől függ, miként az is csak később derülhet ki, a kiadók milyen mértékben tud­nak bekapcsolódni a terjesztés folyamatába. A vezérigazgató egy régi „intézmény" újraélesztéséről is beszélt. Ötven éve még műkö­dött a postaügynöki rendszer, amely a postai szolgáltatásból nem, vagy alig részesülő tele­pülések igényeit elégítette ki. Az újrakezdés óvatos: tizenhét­tizennyolc településen jelennek meg azok a magánvállalkozók, akik jogot kapnak szinte vala­mennyi postai szolgáltatás vég­zésére. Ny. P. Fotó: Schmidt Andrea • Számitógéppel keverik Finn festék Szegednek Nincs többé hígítótól szé­delgő festőmester, sem feledé­kenységből kétszínűre pingált konyha. A finn Tikkurila fes­tékgyár termékeinek kizáróla­gos forgalmazásával megbízott Szilágyi utcai festékboltban ugyanis egy számítógéppel v­ezérelt masina keveri a kívánt árnyalatot. A minigyárban je­lenleg 2024 szín közül választ­hatnak a piktorok. A tegnap ünnepélyesen megnyitott Tik­kurila-üzlet egyébként a tizen­hatodik az országban. Falfesté­kek mellett lakkokat, fém-, aj­tó-, ablak- és bútorfestékeket, sőt, folyékony tapétát is talál­nak a mesterek és a „csináld magad"-ra vállalkozó polgá­rok. Az importőr Auguste Rey­mond és a boltot működtető Florissant káefték egyébként száz liter festéket ajánlottak fel Szeged városnak a gyermekkli­nika felújításához. • Eörsi és Rézsa a korrupciéról A tiszta közélet garanciái A Szabad Demokra­ták Szövetsége szegedi irodájában sajtótájékoz­tatót tartott tegnap Ró­zsa Edit és Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő. Ismertették a párt Tisz­ta közéletet eímű prog­ramját, amelyet az or­szágos tanács a napok­ban fogadott el, és amelynek célja a botrá­nyos méreteket öltő kor­rupció visszaszorítása. Eörsi elmodta, hogy a rend­szerváltáskor mindenki biza­kodott, tisztább lesz a közélet, mint az egypártrendszer utolsó éveiben volt. Ezzel szemben a helyzet nem javult, hanem romlott. Hajmeresztő vissza­élések történnek. Ez nem jó és rossz emberek kérdése, olyan korlátokra, garanciákra van szükség, amelyek lehetetlenné teszik a korrupció kialakulását. A szabad demokraták által lét­rehozott munkacsoport azt ja­vasolja, hogy a jövő évi válasz­tások után ismét az országgyű­lés felügyelete alá rendeljék az Állami Vagyonügynökséget. Biztosítani kell, hogy a privati­zációs ügyleteket bírósági úton megtámadhassák. A köz va­gyonáról való döntések legye­nek nyilvánosak. Már a válasz­tások előtt aktuális olyan jog­szabálytervezet megalkotása, amely az összeférhetetlenséget, a lobbyzást értelmezi, felhatal­mazást ad a hatóságnak a kor­rupció elleni harchoz.A hon­atya hangsúlyozta, hogy pártja senki mögé nem áll, akire a gyanú árnyéka vetődik. A képviselők szóltak az or­szággyűlés utolsó negyedévi jogalkotási programjáról is. Szerintük a kormány a saját te­hetetlenségét próbálja a parla­mentre áthárítani. Októbertől az év végéig a 28 ülésen 59 döntést akar kicsikami. Mintha a statisztika minősíteni a mun­kát. Sokkal inkább értékmuta­tó, hogy a három évvel ezelőtt­re beígért földtörvény még nem került á képviselők elé. Rózsa Edit beszámolt arról, hogy az SZDSZ milyen módo­sító javaslatokkal állt elő az idén a nyugdíjasok helyzetén javítandó. A szegedi képvise­lőnő legújabb beadványa azt szorgalmazza, hogy a lakás­fenntartási támogatást és a munkanélküliek jövedelempót­lását mentesítsék az adó alól. V. F. S. Van immár a kormánynak tájékoztatási irodája A Miniszterelnöki Hivatal közönségkapcsolati irodája to­vábbfejlesztéseként létrejött a Kormány Tájékoztatási Irodája - adta a tájékoztatást pénteken Katona Tamás miniszterelnök­ségi államtitkár. - A Tájékoztatási Iroda a kormány azon kötelességének tesz eleget, hogy rendszeresen beszámoljon munkájáról, s megvalósítsa a társadalom és a kormányzat közötti párbeszé­det - hangsúlyozta Katona Ta­más. Az államtitkár többször aláhúzta, hogy nem propagan­dát kívánnak folytatni, banem tájékoztatást adni a tényekről. Az iroda fő feladatának te­kinti a külföldi közvélemény tájékoztatását is. Ebben tá­maszkodni kíván már működő szervezetekre, így a minisztéri­umokra. akadémiai intézetekre is. Katona Tamás egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy je­lenleg a pótköltségvetésből 190 millió forint áll rendelke­zésre, és ez behatárolja a lehe­tőségeket. Az említett összeg­ből csak a működési költsége­ket finanszírozzák, a munka­társak bérét a Miniszterelnök­ségi Hivatal gazdálkodja ki. Katona Tamás egy kérdésre válaszolva határozottan kije­lentette: a kormány nem vá­lasztási irodát tart fenn. [leírni is elszomorító: 2003-ra taksálja a magyar társa­i—J dalom többsége, hogy érezhetően javulni fog a hazai életszínvonal. Legalábbis ilyen sötét képet mutat a Sonda Ipsos mostani felmérése. Tíz év... Magam lassan közelebb leszek akkora már az ötvenhez, a fiam éppen akkor ül a középiskolai padba, a panel, amiben lakunk talán szét is foszlik már, mint a vattacukor. Hát, nem éppen optimista nemzet vagyunk. Úgy hagy­juk magunk mögött ezt az évezredet, hogy visszük ma­gunkkal a reménytelenséget, s kibéleljük vele a következő évszázadot is. A századvég a dekadencia kora, tanultuk annak idején az iskolába Ady verseit ízlelgetve. Most pedig nem tudjuk aprópénzre váltani a tudományunkat, csak a csüggedéssel birkózunk. Végletesen kettészakadt a világ. A társadalami-gazdasá­gi változások nyomán egy vékony réteg a magasba emelke­dett, míg közben milliók csúsznak egyre lejjebb és lejjebb. Valóban, az alul kuksolóknak miért is lenne rószaszínűbb a tíz év múlva rájuk váró holnap, mint a mai kor. Lassan­lassan beérik a gondolat, s tán kimondani sem szentségtö­rés már, a nagy demokratizálódásban egy valamiről alapo­san megfeledkeztünk: s ez a pénz, az anyagi jólét. Mit ér a szabadság szegényen? Egyáltalán, lehet-e sza­bad egy szegény nemzet, amelynek polgárait a nincs­telenség és a napi filléres gondok vezetik minden csele­kedetében. A demokráciához pénz is kell - mintha erre éb­rednénk rá lassan, amikor a statisztikusok kérdéseire vá­laszolgatunk. Márpedig a másik oldalára fordult világunk­tól az életük jobbrafordulását várták annak idején az em­berek. Nehéz megemészteni, hogy munkanélküliségen, emelkedő árakon és létbizonytalanságon keresztül vezet az út az európai jóléthez. [r eményvesztett nemzet lettünk. S talán türelmetlenek is LLJ egy kicsit. Miközben szétesett körülöttünk a világ, mi mégiscsak talpon maradtunk valahogy. Tíz év múlva, ha avatott közvéleménykutatók felteszik ugyanezt a kérdést, vajon mit válaszolunk majd? Magun­kat ismerve talán válaszra sem méltatjuk őket: akkor már minek? (ÜT!r^-CH Telefonos hirdetésfelvétel: © Délmaqyarorszáq 481 ,444, 7-19-»sl 3ZC L-139, 7-15-is] • A Tiszatáj főszerkesztője szerint az értelmiség miért vállalt ily jelentős szerepet a rendszerváltozásból? Re­ményeikből valóság lett? - Történelmi változások ta­núi voltunk 1990-ben. Ezért gondoltuk, minadaz, amit ad­dig képviseltünk az irodalmi-, szellemi életben, megvalósít­ható. Egy épeszűen rendezett, humánus társadalom megte­remtését oly történelmi kihí­vásnak tekintettem, melyhez cselekvően is illik odaállni. Ez volt legfőbb motivációm, én ezért vállaltam a számomra még ma is kissé idegen szere­pet. Ám számosan. így én is, csalódtunk. A história fölkínál­ta lehetőséget a magyar politi­kai intézményrendszer nem tudta megragadni. Egészen másképpen képzeltem el az „Európához való igazodást". Azt hittem, hogy az okos nép gyülekezetében meghányva­vetve száz bajunk, azaz körül­tekintő elemezés után fogunk új utakat kijelölni, nem pedig olyan kapkodással és esetle­gességgel, ami az elmúlt három és fél esztendőt jellemezte. • Az előző rendszerben be­tiltott lap szerkesztője miért éppen a Magyar Szocialista Párt színeiben lépett az új politikai porondra ? - Valóban nem voltam „ke­gyeltje" az előző rendszernek, de neveltetésem, származá­som, olvasmányélményeim alapján baloldali embernek tar­tom magam. Helyemet így a Parlament egyetlen baloldali pártjában, az MSZP-ben talál­hattam meg. Meggyőződésem, a nemzetnek szüksége van egy olyan Parlamentre, melynek egyensúlyát három megha­tározó erő biztosítja, azaz a konzervatív-keresztény, a ma­gyar szocialista-demokrata, a liberális „gyülekezet". • Képviselőként Ön mit akart elérni? w Annus József: a szerkesztő-politikus Reméltem: szellemi szabadság lesz )) - Szerettem volna, ha az át­menetetet kevésbé érzi meg a magyar oktatás és kultúra. A múlt engem épp e területeken nyomorított meg. Ezért arra számítottam, hogy itt szellemi szabadság lesz. amihez megfe­lelő gazdasági hátteret biztosí­tanak. Egy olyan rendszer lét­rejöttében reménykedtem, ahol a józan ellenzéki vélemény is meghallgattatik. Megfontol­tabb, konszenzuson alapuló törvényalkotást vártam. De ha­mar rájöttem, a demokrácia ­legalábbbis születése pillanatá­ban - nem így működik. • Érez-e különbséget a listás és az egyéni választó­kerületi honatya lehetősé­gei, munkája között? - A választópolgárok e szempontból nem tesznek kü­lönbséget képviselő és képvi­selő között, örömmel tapasztal­Fotó: Schmidt Andrea tam, hogy megtisztelnek bizal­mukkal. Földijeim, a makóiak, például a tornádó okozta károk után, a tápaiak a komp-vita megoldásában kérték segítsé­gemet. Ugyanakkor az egyéni választókerületből a Parla­mentbe jutott képviselő számá­ra előny, hogy például szakér­tői véleményére támaszkodhat, saját irodát tarthat fenn. • Talán a lapszerkesztő­ként is érvényre jutó érték­szemlélete miatt Ont a népi­nek nevezett csoporthoz so­rolják. Mi a véleménye a politikai skatulyázásról? Saját magát hol helyezi el az MSZP-n belül? - Az állandóan érdekesség után kutató sajtó állítja, hogy e piciny, 33 fős frakció külön­böző csoportokra hasad. Két­ségkívül: indíttatásban, felfo­gásban közöttünk is léteznek különbségek. Egyik képviselő­társam az ipar problémáinak megoldását tartja sürgetőnek, nekem, aki a magyar vidéket járom, attól vérzik a szívem, hogy a mezőgazdaság haldok­lását látom. Ennél lényegesebb különbség nincs közöttünk. Az ideologikusnak álcázott, „né­pi", meg „nem-népi" ellentét valójában nem létezik. Egyéb­ként is: a pártok egymásnak nem ellenségei, hanem nemes ellen­felei. • Milyen lesz a szocialisták helyzete a következő Parla­mentben? Ön vállalja-e to­vábbra is a szerkesztő-poli­tikus (vagy politikus-szer­kesztő?) cseppet sem köny­nyü szerepkörét? - Szerintem a szocialista párt nem számíthat „totális győzelemnek" nevezhető elő­retörésre, viszont a '90-esnél jobb eredményt érünk el a vá­lasztásokon. így olyan erőt kép­viselünk majd, mely megkerül­hetetlen lesz a törvényhozói munkában, ami a jelenleginél jelentősebb ellenzéki szerepet, de koalícióképességet is jelent­het. A szerkesztői munka hiva­tás. Gyakorlását nem lehet, . nem is szeretném szüneteltetni. Állásom a mindennapi élethez való kötődést is jelenti. De ­szerkesztői munkám mellett ­még egy parlamenti ciklusban vállalom a politikusi szerep­kört. Azt remélem ugyanis, hogy egy más fölállású Parla­mentben többet tehetek céljaim valóra váltásáért! Djszászi Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom