Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

Fotó: Gyenes Kálmán Vastag habbal. Nincs értékesítési gond Csehországban megkezdődött a komló betakarítása. A közel 10,4 ezer hektáron termesztett kultúrnövény várhatóan 9,5 ezer tonna termést ad, jobbat, mint tavaly. Az 1TAR-TASZSZ beszámolója szerint a komló betakarításában a termelőszövetkezetek dolgozóin kívül tízezer önkéntes diák és egyetemista segédkezik. Annak ellenére, hogy tavaly csökkent a világ sörfogyasztása, a cseh komlótermesztőknek nincs gondjuk termékük értékesítésével. Hosszú távú megállapodások értelmében ugyanis az idei termés 70 százalékát külföldi vásárlóknak, elsősorban is amerikai és japán vevőknek adják el. Á komlóültetvények nagyságát tekintve Csehország a harmadik helyen áll a világon Németország és az Egyesült Államok után. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Szeged méh-egészségügyi főfelügyelőjével hozott össze jó sorsom a minap: A találkozásból látogatás lett, s Gyuri bácsi 38 éves szakmai tapasztalattal a háta mögött a sokat látott emberek nyugalmával mesélte el gondolatait a mézfront jelenlegi állásáról. Mert helyzet van, minden méhész kesereg - mondja. Ő nem panaszkodott, ám a 73 éves Poszt György látszólag nyugodt szavai mögött a méhekkel foglalkozók számára közelgő katasztrófa sejlik. - Kétfelől szorítja most a gond a méhészeket. A kisebbik baj, hogy az elmúlt két esztendőben a munkanélküliek közül nagyon sokan társunkká szegődtek, sajnos kellő tudás híján. Azt látták, hogy a vegyes méz kilójáért 160 forintot fizetnek, az akácért pedig 220-240 forintot. Velük együtt megszaporodtak a méhcsaládok is, azaz a magyar méztermelés mennyiségileg megnőtt. Ez az árakat természetesen lefelé viszi. - Egy pillanat! Ez utóbbi tendencia kifejezetten előnyös a vásárlóknak. - A Magyarországon termelt méz alig ötöde marad itthon, azaz az áresés elsősorban külföld felé irányul. Tehát a kereskedők alaposan letörték a felvásárlási árakat, az idén 73 és 98 forint között fizettek kilójáért. Az az érzésem, hogy szemtelenül sokat keresnek rajtunk, hasznuk eléri a 100 százalékot. De hadd mondjam a minket szorító nagyobb problémát! Tavaly megjelent Európa piacán a rendkívül olcsó kínai méz, amivel a magyar nem versenyképes árban. - Pedig évek óta másról sem tehetett olvasni, hogy a magyar méznek nem akad párja a világon. - Minőségben valóban kiváló, ezzel nem túlzunk. Kollégáim szerint a kínai kicsit kesernyésebb, világosabb. De igazából az okozza a magyar méhészek fő gondját, hogy Nyugat-Európa a kínait igényli. - Talán érthető ez, ha harmadával olcsóbban kínálják. - Kínálták! Tavaly. Mert az idei felvásárlási árak miatt a mi mézünk is versenyképes lehetne, ha a kereskedők megelégednének egy tisztességes haszonnal. - Gyuri bácsi mennyire érzi ezt meg ? - Még 1990-ben társultam vejem egyik barátjával ötven család méhre. Ő felvett 400 ezer forint újrakezédési kölcsönt, amiből 100 ezerért vett egy kiselejtezett buszt, 100 ezerért a kaptárakhoz szükséges faanyagot szerezte be, ugyanennyiért méheket vásárolt, a maradékból pedig fuvarképessé tette a buszt. Akkor egy szezon alatt 6 mázsa mézünk lett, kaptunk érte úgy 120 ezer forintot. A különböző időben virágzó akác miatt természetesen mi is vándoroltunk a családokkal, mint a többi méhész, ám az utazás a Mátrába haladta az ezret. Eszerint a Rába Magyar Vagon és Gépgyár Rt. jelenleg 8 ezernél valamivel több alkalmazottat foglalkoztat. Nagyobb arányú volt a kevéssé kvalifikált munkaerő távozása. A gazdasági beszámolóval foglalkozó igazgatósági vitában szakemberek felhívták a figyelmet arra. hogy az erőforrásokat a fejlesztésekre kell összpontosítani. A Rába Rt. jelenlegi működése eredményesnek tekinthető. A méhek tovább dolgoznak „Mintha elmentünk volna napszámba" Gyógyszertári privatizációk Állóháború Állóháborúvá terebélyesedtek az idei nyárra a patikák privatizációjával kapcsolatos érdekellentétek. Hiába ugyanis a június 9-én hatályba lépett törvénymódosítás, az önkormányzatok döntő többsége ragaszkodik a gyógyszertári központok, s ezek révén a patikák tulajdonjogához. Az Állami Vagyonügynökség ezért augusztus közepéig még egyetlen helyen sem tudta megkezdeni a patikák privatizációját tudta meg az MTI munkatársa Tímár Györgynétől, az ÁVÜ illetékesétől. Az Országgyűlés májusban határozott úgy: az ideiglenesen állami tulajdonban lévő vagyon körébe vonja a gyógyszertári központokat is. A honatyák ugyanakkor változatlanul hagyták a törvénynek azt a kitételét, amely szerint nem tartozik ebbe a körbe az a vagyon, amelyet a vagyonátadó bizottság az önkormányzatok tulajdonába adott. A települési önkormányzatok mivel a gyógyszertári központokkal ez korábban nem történt meg - most erre a pontra hivatkozva követelik a központok önkormányzati tulajdonba adását. Jelenleg már 11 önkormányzat pereskedik ezért a Belügyminisztériummal, gátolva az amúgy is jó ideje húzódó patikaprivatizációt. S mindemellett csupán egyetlen megye, Bács-Kiskun jelezte az ÁVÜ-nek, hogy hajlandó lemondani a gyógyszertári központ tulajdonjogáról. Ebben a helyzetben kell az Állami Vagyonügynökségnek döntenie arról: a törvény alapján, az önkormányzatok ellenállásával szemben is megkezdi-e a privatizációt. Mint Tímár Györgyné elmondta: az Igazgatótanács várhatóan augusztus végén-szeptember elején tárgyalja meg az ezzel kapcsolatos előterjesztést, és határoz a kérdésben. Biodízel repcéből Belgiumban repceolajból próbálnak a dízelhez hasonló üzemanyagot előállítani egy nemzetközi kísérlet részeként. A kísérletet a dél-belgiumi Dinant közelében végzik, 3 ezeróhektárnyi földterületen, amely enélkül parlagon heverne. Á tervező a benne résztvevő vállalatok mintegy 800 ezer dollárnyi kamatmentes állami kölcsönt kaptak. A kísérletre - amely egyébként az Európai Közösségben összesen több mint 100 ezer hektárnyi területen folyik - az EK közös mezőgazdasági politikájában is áldását adta. Ezzel ugyanis nemcsak a parlagon heverésre ítélt földek kihasználtságát növelték meg, hanem biztosították a lehetőséget arra is, hogy előrelépjenek a természetes üzemanyagok eddig meglehetősen csekélyke sikerrel járó előállításának terén. A kísérlet tudományos alapjait felsőfokú oktatási intézményekben dolgozták ki: külön egyetemen zajlik a repceolaj átalakításának folyamata, egy másik főiskolán pedig valós helyzetekben próbálják ki a már előállított üzemanyagot. Rába: 60 százalék export a mostani viszonyokra, hogy mindenki szabadulni akar a méhektől, ami a felvásárlási árakat tekintve érthető. Már a jövő évi értéket jelentő fiasítások is elmaradtak. - Mit szólnak ehhez a méhek? - Ők továbbra is dolgoznak. A virágnyíláshoz igazodóan továbbra is vándorolunk velük. Abbahagyni e mesterséget igazi méhész nem fogja, hisz szép egy méh élete. Három hétig a kaptárban a fiatalok nevelésével foglalkozik, őrséget áll és takarít. Utána újabb három hétig mézet, vizet és virágport hord, majd hat hét után elpusztul. Közben pedig egy-egy jó napon 30 ezer társával együtt képes öt-hat kilogramm akácmézet begyűjteni. Ha érzi a véget, akkor még átadja az utolsó rakományt és utolsó erejével ledobja magát a röpdeszkáról. Nem akar gondot okozni azzal a társainak, hogy tetemét a kaptárból még ki is kelljen cipelni. Lassan ebbe a helyzetbe kerülünk mi is. A sok kis „szúrás" tönkre teszi a méhészetet. - És mennyi szúrást kell elviselni egy méhésznek valóságosan ? - Mármint a méhektől? Vannak olyan munkák - ilyen például a pörgetés -, amikor naponta száz méhcsípés ér. Aki már hozzászokott ehhez, annak a szervezete az ellenanyagot is megtermeli, a szúrás helye meg sem dagad. Csak épp a fájdalom ugyanolyan. Hiába tudjuk azonban, hogy hordástalan időben kedvenceink fokozottan marnak, ha egyszer az aktuális feladatot késedelem nélkül el kell végezni. Mi még csak-csak kibírjuk, de a méhek például a lovakra rendkívül veszélyesek. Egy csípés után elkezdenek rángatózni, s erre tömegestől érkezik az utánpótlás. Egyszerűen leszútják az állatot. Láttam már lovat így elpusztulni. - Most pedig a magyar méhészet összeomlásának lesz szemtanúja? - Ha Nyugat-Európa elfogadja az olcsó kínai vagy spanyol és francia mézet, akkor könnyen kerülhetek ilyen helyzetbe. A magyar méznek csak akkor fog visszaállni a becsülete a piacon is, ha a mi mézünkért tisztességes árat fizetnek. - Gyuri bácsi reménykedik ilven változásban? _ 9 Vass István Péter Fotó: Révész Róbert Központ. A tulajdonjog minden megyében vitatott A Rába Rt. 101,2 százalékra teljesítette első féléves árbevételi tervét, s ez azt jelenti, hogy 8,7 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. 120 százalékra teljesítette nyereségtervét, így adózás előtti nyeresége 182 millió forint az év első hat hónapjában - állapítja meg az rt. igazgatósága által elfogadott gazdasági beszámoló. A dokumentum rámutat: a vállalat nettó árbevételének több mint 60 százaléka az exportértékesítésből származik. Ezen belül jóval jelentősebbek voltak a nyugati eladások, mint a keleti piaci értékesítések. A cég pénzügyi helyzetében tavaly megindult kedvező folyamatok az év eddig eltelt részében folytatódtak, s alapot adnak ahhoz, hogy megteremtődjenek a teljes pénzügyi stabilitás feltételei. A létszámcsökkenés ez évben megFotó: Gyenes Kálmán Mindössze hat hétig élnek. A lovat is leszúrják közel 40 ezer forintba került. Az anyagköltség, a rakodások és az egyéb kiadások miatt szinte nem is maradt pénzünk, s akkor még a saját munkánkat nem is számoltam. Ugyanez tavaly a következőképp nézett ki: az időközben teljesen átalakított busz már 72 méhcsaládot szállított, 18 mázsa mézet nyertünk, s ezért 250 ezer forintot kaptunk. A fejlesztéshez felhasználtunk két és fél mázsa műlépet (kilója 500 forint), fizetni kellett a felvett kölcsön részleteit - és három év alatt embertelenül dolgoztunk. Ennek ellenére a költségek levonása után annyink sem maradt, mintha elmentünk volna napszámba. Talán nem meglepő ezek után, ha csak tíz családot fogok megtartani, a többit eladom. Eladom, ha tudom, hisz vevőt keresve sem találni ma. Jellemző egyébként