Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

SZERDA, 1993. JÚL. 7. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Ahol a törzsgárdát még jegyzik .Tévedésből kerültem a Medikémiához" Pálmai Antal (46) az egy évvel ezelőtt részvénytársasággá alakult Medikémia elnök-igazgatója. Annak a cégnek az első embere, amelyhez gyártmányfejlesztési előadónak vették föl az egyetem befejezése után, 1973-ban. - Már többször elmeséltem, tévedésből kerültem ide mondja az elmaradhatatlan mosollyal Pálmai Antal. Okleveles vegyészként végeztem a JATE-n, és átmeneti állapotnak szántam a medikémiás állást. De túl jól sikerült minden, 1975-ben főmérnökké neveztek ki, 1978-ban pedig elnöknek választott meg a tagság. - Tavaly július l-je óta Ön a Medikémia Rt. elnök-vezérigazgatója. Úgy rémlik, nagyon nagy csöndben történt meg ez az átalakulás, a Délmagyar sem írt róla. Mi volt ennek az oka? - Nem is annyira gazdasági, inkább politikai okok indokolták az átalakulást. A Medikémiának semmi baja nem volt a szövetkezeti formával, egészen addig, amíg a parlament el nem fogadta az új szövetkezeti törvényt. A honatyák ugyanis minden szövetkezetet egy kalap alá vettek, s a téeszek ellen indftott támadások bennünket is kedvezőtlenül érintettek. Rájöttünk, hogy jobb a társasági, mint a szövetkezeti törvény alá tartozni. - Kik az rt. tulajdonosai? - Kizárólag természetes személyek, ráadásul magyarok: Pálmai Antal. Nincs visszaút (Fotó: Schmidt Andrea) a Medikémia jelenlegi, valamint nyugdíjba ment dolgozói, összesen 179-en. Külső tagok is vannak, ugyanis a kárpótlási törvény értelmében résztulajdont szerezhettek. Az alaptőke 657 millió forint. Az átalakulás különben igazán nagy változást nem hozott, ha egy cég jól dolgozik, akkor nem a szervezeti forma a döntő. A tavalyi eredményünk 38 millió forint volt, s 8 százalékos osztalékot fizettünk. - Ennyi év után össze tudnáe foglalni tömören, mi a Medikémia-sikerszéria titka ? - A cég filozófiája mindig is a hosszabb távon való gondolkodás volt. Ami nem volt egyszerű dolog, állandóan változó szabályozók, törvények közepette. De az emberek mégis érzeték, hogy nem érheti őket csalódás, ha maradnak. A rendszerváltás idején pedig azt mondtuk: kapun kívül mindenki ott politizál, ahol akar, idebent viszont dolgozni kell. Azóta is tartjuk magunkat ehhez. - Az elv tehát a hűség a céghez, akárcsak Japánban? - Valami hasonló. Nálunk még jegyzik a törzsgárdatagságot is. Nem szégyen, hiSZcíi jéiéhí valamit a tapasztalat, hogy ki hány éve műveli a szakmát. A fiatal pedig látja, hová lehet eljutni. A rendszerváltással megszűntek olyan országos kitüntetések, mint a Kiváló Újító. Ezért kénytelenek voltunk házon belül bevezetni, hiszen a Medikémia 1992-ben 33 újítással és 10 bevezetett szabadalommal dicsekedhetett. - Pálmai Antal életútja sikeres és, töretlen. Mi ennek a titka? - Talán az, hogy amikor engem elnökké választottak, én is kiválaszthattam a közvetlen munkatársaimat, s azok végigjárták a ranglétra minden egyes fokát. Kevés az olyan vezető, akit az utcáról vettünk föl. - Milyen út áll a cég előtt? - Az rt.-vé alakulással determinálódott a cég sorsa. Nincs visszaút, ettől kezdve a Medikémia már nem alakulhat újta szövetkezetté vagy kft.-vé. Részvénytársasági formában kell nyereségesen működtetni. Olyan, klasszikusan nyugati típusú rt.-vé kell válnia, amelyik versenyképes a világ minden pontján. A harcot különben muszáj fölvenni, most egyelőre a hazai piacon, a múlókkal, akik sokkal többet költhetnek rekámra, mint mi, és sokkai nagyobb előnyöket élveznek. - Hogy érzi magát Pálmai Antal? - Köszönöm, jól. Az utolsó két évben visszavonultam a politikától, egyéb társadalmi megbízatásaimtól, s azóta rengeteg időm felszabadault. Rájöttem, hogy egy dologban nem csalatkozik az ember, és az a gazdaság. Fekete Klára Gyorsfagyasztott A háziasszonyok az igazi megmondhatói, hogy konyhai munkáik közepette micsoda áldás, jótétemény a műszakitudományos haladásnak az a nagyszerűsége, amelv a gyorsfagyasztott termékeket rendelkezésére adja. Óriási eredmény és siker, a fiziológiás értékmérőket is tekintve. A gyorsfagyasztás technológiájának lényegét tekintve, úgy járunk el, hogy mélyhűtéssel átfagyasztjuk az anyagot, és mintegy -20 Celsius-fokú hőmérsékleten tároljuk. Ilyenkor az élelmiszer víztartalma apró kristályokban fagy ki, amelyek nem roncsolják szét a sejtfalakat. így felengedés után a sejten belüli anyag működését ott folytatja, ahol a gyorsfagyasztás előtt abbahagyta. (Óriási felismerés!) Az iparban és a háztartásokban az elmúlt 30 évben a legkülönbözőbb hűtőgépek terjedtek el. Az abszorpciós hűtőgépekben a hűtőközeg általában két folyadék elegye. Ma úgy ítéli meg a szakma, hogy a legkevésbé veszélyes a litiumbromid-víz, szemben a freonnal és más elegyekkel. Hazánkban éppen 50 éve, 1943 júniusában a Pozsony melletti Diószegen, a Georgia Mezőgazdasági Ipari Rt. gazdaságában, a konzervgyár és a szeszfeldolgozó üzem mellett létrehozták az első magyar gyorsfagyasztó üzemet. Ez volt az első ilyen létesítmény hazánkban (alig tíz évvel az új tartósító eljárás megszületése után). A termékeket FRIGELITE márkanévvel hozták forgalomba. A gyorsfagyasztó alagutat Hollerung Gábor, a Röck István gépgyár mérnöke tervezte. (Érdekes megjegyeznünk róla, hogy ő tervezte a Városligeti Műjégpálya hűtőberendezéseit !S.) Az ÜZéíii Vezeiője Török Gábor okleveles vegyészmérnök volt, aki később a Mirelite Mélyhűtőipari Vállalat, majd a KÉK1 (Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet) igazgatója. Mélyhűtóiparunk a második világháború után csak 1948ban szedte magát össze, amikor az új üzem Csepelen kezdte meg működését, de már ekkor jelentős gyümölcs- és zöldségfélékkel, félkész és készételekkel jelentkezett. Ezzel együtt 1960-ban közel 12 ezer tonna mélyhűtött árut állítottunk elő, és többet a zöldségfélékből, mint gyümölcsökből. A hazai mélyhűtőipar atyja Török Gábor (1902-1966) volt, aki vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd Kossuthdíjat kapott (1955). Számos helyen dolgozott, 1927-től a Krausz-Moskovits, később a Mezőkémia Rt.-nél. 1947-ben irányításával indult meg a magyar mirelit gyorsfagyasztó üzem működése, amelynek létrehozásához és gyártási technológiájának kidolgozásához alapvető kutatásokkal járult hozzá, amelyek lehetővé tették nagyüzemmé fejlesztését. Volt közellátási tanácsos, kísérleti intézeti igazgató. Részt vett az egyetemi mérnökképzésben, és tanított a felsőfokú élelmiszeripari technikumban. Munkásságáért számos magas kitüntetést kapott. Bátyai Jenő A húsz főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél a május havi bruttó átlagkereset 27 988 forint volt - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Ez az öszszeg 31,8 százalékkal több, mint a Huszonnyolc bruttó múlt év májusában volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete kisebb mértékben, csak 28,8 százalékka! növekedett, míg a szellemi dolgozóké 33,2 százalékkal. A KSH adatai szerint a keresetek áprilisban kezdődött nagymértékű emelkedése májusban tovább folytatódott, különösen a bányászatban és a vegyiparban volt kiugró mértékű a növekedés. Sáska A baj nem jár egyedül, kézen fogva vezeti a másik bajt. A kettő együtt már katasztrófa lenne, ha a biztosító hajlandó lenne elismerni. De a biztosítónak az a jó, ha nem kell fizetnie, ennélfogva ez a fogalmazás kiradírozódik nemzeti szóhasználatunkból. Az egyik baj a ki tudja hányadik éve tartó „hét szűk esztendő", i átok, a másik pedig az ugyancsak bibliai sáskajárás. Csapások tekintetében bibliai időket élünk. Tátva maradt a szám, bevallom férfiasan,; első híradásokat hallottam és láttam a sáskajárásról. Félelmetes, ahogy ezek lerágnak mindent, ami zöld. Ideírnám az idézetet a Toldiból, a tikkadt szöcskenyájakról a kopár szik sarján, de már a Toldi is félrevezető lehet. Más a szöcske, és más a sáska. Az egyik zsombói ismerősöm mondja, azokban a napokban, amikor az ottani sáskajárás tényét hivatalosan megállapították, az egyik helyi honatya állítólag egy hatalmas, zöld szöcskét mutatott föl sáska helyett Baj van tehát a sáska kilétének a meghatározásával is. Ha érdemeket akarnék szerezni, most büszkén hangoztatnám, kora gyermekkoromtól kezdve hadakoztam a marokkói sáskák ellen, amikor nyaranként a Halagosban horgásztam. Megkaphatnám akár a Nagy Sáskarendet is. Fogtam marékszámra, és rátűzögettem a gombostűből görbített horogra. A bökkenő csak az, hogy hallom a rádióban, nálunk 1952-től honos a marokkói, mi pedig 1949-ben elköltöztünk a Ilalagos alsó partjáról a Halagos forrásához, ahol még nincsen benne horgászható hal. Nagyobb bukfenceket is lehet azonban hallani ennéL Például azt, hogy 1937-ben volt nálunk az utolsó sáskajárás, noha tizenöt évvel későbbtői honos nálunk a marokkói változat. Káosz van tehát sáskaügyben. Úgy is mondhatnám, mint mindenben, amiből ügy akar lenni. Fontoskodott a tudományos háttér, amikor az első bevetést tervezték, és hírül is adták, mivel a sáska része természeti környezetünknek, nem akarják teljesen kiirtani. Örömmel töltött volna el ez a tudományos nagylelkűség, ha elhittem volna egyáltalán, hogy égi és földi módszerek összekapcsolásával is ki lehet irtani még az írmagját is. Másnap már mondogatták, hogy Zsombón, Forráskúton, Mórahalmon és Szentmihályon (ez lett a SzentmihálvteiekbőÍ!) is jelezték a veszedelmet. Arra nem gondoltam, hogy hirtelen divatba jött, csak arra, hogy nehéz lenne a totális kipusztítás ilyen körülmények között. Úgy tűnt, mindjárt az első napokban, a nagy támadás után, a tudományos alaposság csak a pusztítás és megóvás mikéntjére terjedt ki, arra nem, hogy mit esznek a marhák addig, amíg nem legelhetnek. A vegetáriánus jószágot a húsevésre azért se lehet rászoktatni, mert a kéznél lévő rengeteg sáskahutla egyébként is mérgező lenne. A baj nem jár egyedül, mondtam az elején, de van nagyobb baj is. Akkor lesz legveszedelmesebbé a sok éve ismerős aszály, és akkor jön ráadásnak a habzsoló sáskafajzat, amikor a legnagyobb szivárványt ígérték jövendőként a két-három hold földet visszakérd, a történelem által agyonsanyargatott szerencsétlen parasztnak. Jégverések, szikkasztó szárazság és sáskarajok rágják el előlünk a szivárványt Mert azt már megtanultuk, ami a parasztnak kudarc, abba az egész ország mindig beleremeg. Horváth Dezső Elemző tanulmány készült a közelmúltban az ismert szegedi adó, a Partiscum Rádió adásainak lakossági fogadtatásáról. Erről beszélgettünk a szerzőkkel, Hetesi Erzsébettel és Klonkai Lászlóval. - Milyen céllal készült ez a felmérés? - Egy reklámokat is sugárzó kereskedelmi rádiót igencsak foglalkoztat a kérdés, mennyire hallgatják és hogyan fogadják a műsorát. Alapvetően erre irányult a felmérés, de természetesen foglalkoztunk a reklámhatékonyság kérdéseivel is. - Mi az eredmény, elég sokan hallgatják-e a szegediek közül ezt az adást? - Egyértelműen igen a válasz, a Partiscum ismertsége magas, a megkérdezettek körében közel 70 százalékos, és az adást ismerők mintegy 85 százaléka hallgatja is rendszeresen vagy alkalmanként a műsort. Különösen hétvégeken, szombatonként szól sokak otthonában a Partiscum Rádió. - Mint ismeretes, a Partiscum a hét különböző napjain eltérő témakörű műsorokat sugároz. A lakosság érdeklődése mennyire differenciált? - Az egyes műsorfajták népszerűsége között nincs számottevő különbség. Ugyanakkor a műsorblokkok zömében a Partiscum Rádió adásai iránti érdeklődés az életkorral növekszik. Foglalkozások szerint általában a középoszA Represent megvizsgálta Partiscum és reklámhatékonyság tályhoz tartozó rétegek körében népszerűbb a műsor, különösen a vállalkozók között magas a rendszeresen hallgatók aránya. - Milyen véleményekkel találkoztak, mennyire elégedettek a hallgatók a különféle műsorokkal? - A válaszadók nagyobb része egyértelműen elégedett, a kifejezetten elégedetlenek aránya még a 10 százalékot sem éri el. Természetesen a zenei műsorok, és a legnagyobb hallgatottságú hétvégi szórakoztató jellegű program elégedettségi indexe a legmagasabb. Ugyanezt jelzi, hogy a rádióhallgatók többsége azt kívánja, a műsor struktúrája maradjon változatlan, illetve elég sokan még több zenét, szabadidő-műsort szeretnének hallani. - Egy kereskedelmi adó programjában fontos szerepet töltenek be a reklámok. Hogyan fogadja a közvélemény a reklámokat? - Az adást a reklámok éltetik, a hallgatók viszont nem a reklám kedvéért hallgatják. Elég sokan a reklámok egy része helyett is más műsort szeretnének hallgatni, nem gondolva arra, hogy egy kereskedelmi adó esetében ez képtelenség. A reklámnak végső soron az a funkciója, hogy motiválja, befolyásolja a vásárlókat döntéseikben. A kapott válaszok szerint a rádióreklám az átlagosnál erőteljesebben motiválta a nők, a középkorúak, a diplomások valamint a vállalkozók vásárlásait. Általában nagy arányban figyelemfelkeltőnek, érdekesnek és színvonalasnak találták a reklámokat.