Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

• Vita helyett felkészülni Mi lesz az iskolákban? • A gázvezeték-hálózat és a Belváros Előírásos a nyár Az Országgyűlés 1993. jú­lius 12-i ülésén elfogadta az évek óta várt oktatási törvényt. Ezt eddig szinte már mindenki tudja, de azt kevesebben, hogy az érdeklődő pedagógusok és hivatali dolgozók továbbra is csak a vitáról olvashatnak. Fel­készülni nincs miből, nem je­lent meg a közlönyökben, így folyik a találgatás, hogy az 1993. szeptember l-jén hatály­ba lépő törvényt hogyan fog­juk, fogják végrehajtani. A Közoktatási Iroda min­dent megtesz, hogy a már elfo­gadott törvény alapján felké­szüljön a szükséges változtatá­sokra, és a pedagógusokat kel­lőképpen tájékoztassa, ám el­képzelhető, hogy egyes iskola­típusoknál beindulási nehézsé­gekre kell majd számítani. • Több újságcikk jelent meg a gázvezeték-hálózat felújításá­val kapcsolatos munkálatokról, hangot adva a városlakók elé­gedetlenségének. A polgármes­teri hivatal műszaki irodájának vezetője, Nagypál Miklós ez­zel kapcsolatban a következő­ket mondta: - Amikor a gázvezeték-há­lózatfejlesztés megindult a Belvárosban, még nem alkal­mazták a korszerű és időtálló műanyag vezetékeket, az üze­meltetett vezetékrendszer leg­korosabb acélcsövei ezen a te­rületen találhatók. Az utóbbi években mind gyakoribbá váló korróziós meghibásodások je­lezték, hogy a vezetékek cseré­je biztonsági okokból nem ha­logatható tovább. Tudjuk, hogy bosszúságot okoz a közleke­dőknek a számos útbontás, ami a felújítással jár, és mindent el­követünk annak érdekében, hogy gyors ütemben haladjon a munka. A javításokat azért a nyári időszakban kell elvégez­ni, mert technológiai előírások határozzák meg, hogy a mű­anyagcsövekkel mekkora kör­nyezeti hőmérséklet felett lehet dolgozni. Továbbá, ha a gáz­szünettel járó munkákat fűtési idényben végeznénk, több száz lakás maradna fűtés nélkül. A szabadtéri játékok ideje alatt a mellékutcákban végezzük a felújítást, hogy az útbontások­kal ne zavarjuk a fesztivált. A Várkert-Tisza Lajos krt.-Szé­chenyi tér által határolt terüle­ten folyó munkákat még a fű­tési idény kezdetéig befejez­zük. Idén hátravan még a Tisza Lajos krt.-Anna kút-Radnóti csomópont közti szakasz, a Vörösmarty utca, valamint a Széchenyi tér északi oldala, a Vörösmarty és a Fekete sas ut­ca között. A Belváros további területein és a város néhány más utcájában az acél gázveze­tékek felújftását a jövő évben végezzük. RIPORT 9 , EGYHÁZMEGYEI KRIZISHELYZETMEGOLDÓ SZERETETOTTHON TÉLEKTÍ?. 18 • A földszintes magánház, ré­gi módi szerint: kapuval, há­rom ablakkal nézi a belvárosi képet a Teleki utcában. Vako­latúj „ruhája" sem hivalkodó; jelzi csak, a házat nemrég rendbetették. A szemközti jár­dán haladók észrevehetik a te­tőablakokról, hogy „magasítot­ták" is; valójában kétszintes. És van egy fekete betűs sze­rény tábla a falán, amin az áll: Egyházmegyei Krízishelyzet­megoldó Szeretetotthon. Az el­ső új egyházi intézmény Sze­geden, amely a napokban ki­tárta kapuit a nehéz helyzetbe kerültek, az elesettek, a segít­ségre szorulók előtt. Ha az öreg hölgy, aki ezt a házat az egyházra hagyta örök­ségül, beléphetne még a kapu­ján, bizonnyal nem ismerne rá. Jó másfél éves munkával „át­szabták": a katolikus egyház és a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat közös pályázataival el­nyert pénzeit, egyházi anyagi forrásokat, adományokat fel­használva, 18 ember lakására, gondozására alkalmas otthont alakítottak ki. A földszinten két nagyobb szobában kilenc ágy van, fürdőszoba, mellékhelyi­ség, társalgó, kicsi, praktiku­san kiépített tálaló-kony­ha-mosogató-blokk, két-szek­rény nagyságú gyógyszertároló és matracnyi nővérszoba. Az udvari részre épített belső lép­csőház célszerűen elosztott padlástérbe vezet, ahol a jó ter­vek, a precíz asztalosmunka eredményeként minden helyet hasznosító, ízléses faburkolatú három szoba van (kettő-, három- és négyágyasak), mellettük vizesblokk, szemben velük gardróbok, tárolók, s egy kicsike, beszélgetőnek be­rendezhető terület. Testi-lelki támasz Kalauzaimmal - Holla Fe­renc egyházmegyei gondnok­kal, dr. Laluskáné Ritz Judittal. otthon lakói. Kellenének szé­kek, asztalok, szekrények az emeleti részre is, oda még a té­vé sem került fel, nincs mire tenni. Igaz, egyelőre „mákos" lenne a képe, naponta remény­kedve várják a kábeltévéseket, hogy ígéretük szerint segítse­nek. - S persze legalább annyi­ra várják, hogy végre megkap­ják a telefont. Beteg, idős em­berek számára jószerével ugye a tévé az egyetlen szórakozás, biztonságukhoz pedig „életzsi­nór" a telefoné. - Életfontossá­gú számukra az is, hogy meg­felelően étkezhessenek: na­gyon szeretnék, ha sikerülne diétás kosztot kapniuk. Otthonteremtés Míg a kezdet, az. indulás napi gondjairól beszélgetünk, ki-kitéved tekintetünk az ab­lakon: az udvaron, a kertben építési törmelékeket, anyagma­radványokat nézünk. - Nagyon kellene, hogy vég­re rendbe tehessük az udvart, hogy lakóink kimehessenek le­vegőzni - mondja Balla Fe­renc. - Nem nagy a terület, mindössze 17x11 méternyi, de nincs már pénzünk arra, hogy elvitessük a törmeléket, és ide­ho/.assunk legalább tízcentis termőföldréteget. Pedig ezen a zárt, nyugalmas belső udvaron igazán sokmindent lehetne csi­nálni, ami változatosabbá ten­né a gondozottak életét. Míg kilépünk a kertbe, s hallgatom a terveket, azon tű­nődöm, vajon nincs-e a város­ban olyan cég, olyan vállalko­zó, aki segíteni tudna a „talaj­rendezésben... " Aztán távo­labbra nézek kalauzaimmal, és elképzelem szavaik nyomán, mint lehetne később a telken építkezve a szeretet, a gondos­kodás házát bővíteni, több em­ber számára otthonná tenni. Az egyháznak erre most, saj­nos, nincs anyagi forrása, pe­dig máris igen nagy az érdek­lődés az intézmény iránt. Egy­és kétágyas szobákban sokan kérnének itt helyet - ha bőví­tésre sor kerülhetne (például adományok nyomán); ilyene­ket kellene építeni, figyelembe véve az idős emberek egye­düllét-igényét. Amit a földszinti folyosón tolószékében elénk gördülő, pizsamanadrágos Hermán bá­csi némileg cáfol: - Kérem, én mióta bekerül­tem ide, a társaságba, a biz­tonságba, megváltoztam. Tud­ja, itt - mutat a bal borda tájé­kára - azelőtt egy nagy ólmo­zott kő volt. Az két nap után itt elkezdett könnyebbedni. aztán feloldódtam a nyomás alól. A gondoskodás, a szeretet cso­dákra képes, jobban vagyok, nagyon jó itt nekem. Míg beszélgetünk, a/t kívá­nom magamban, bárcsak mi­előbb így jobban lehetne, meg­szabadulhatna krízishelyze­téből, minél több Hermán bácsi és néni „hazatalálhatna". A ne­kik otthont teremteni igyekvő­ket szinte tisztelettel hallga­tom, amikor arról beszélnek, nem „szociális elfekvő" lesz ez a ház. A szeretet, a figyelmes­ség az „építőanyag", a „be­rendezés". Ezt mutatja, hogy ­többek között - olyanokat hal­lok: az otthonosság érdekében a bekerülő akár a megszokott ágyát is behozhatja, más apró, kedves tárgyainak is adnak helyet. Éppen ezért a gondozó­nők, vezetőstül, helybövítő akcióba kezdtek: eredményét az oldalpadlás általuk kitakarí­tott terén mutatják a gondnok­nak; sorolva, mi módon sze­retnék azt raktárként, ruhatár­ként hasznosítani. Asztalos kel­lene, aki áldozna munkát ajtók, szekrények készítésére - akár más által megvásárolt, adomá­nyozott anyagból. Szeretetszol­gálatból. Mert a Teleki utca 18. sz. ház annak az otthonává változott. Kívánom: maradjon is a szeretet hajléka. Szabó Magdolna • 18-an a 18.-ban A szeretet háza az otthon vezetőjével és Eszik Katalinnal, a helyettesével - a földszinti közös „nappali" egyik asztalához telepedve be­szélgetünk. Csendesen, hogy a már benn lakó hét idős ember ebéd utáni sziesztáját ne zavar­juk. Kérdésemre a vezető nő­vér elmondja: - Olyan idős emberek jöhet­nek hozzánk, akik nem igényel­nek állandó orvosi felügyeletet, de ápolásra, segítségre szorulnak. Egyházmegyei intézményként elsősorban az idős katolikusokat kívánjuk tá­mogatni krizishelyzetekben, de ez nem jelenti azt, hogy ne fo­gadnánk be más vállásúakat is. De csak a mi egyházmegyénk területéről. M Mennyi időre? - Eredeti elképzeléseink szerint három hónapra jöhet­nének be a kritikus helyzetbe kerülők ide, de egyéni elbírá­lás szerint ez hosszabbítható. Akinek hosszabb távon is szüksége van a mi gondosko­dásunkra, azt természetesen nem tesszük ki az utcára. M S mit jelent valójában az itteni gondoskodás? - Testi-lelki támaszt. Sándor atya a püspökségről minden­nap jön, szentmisét celebrál, részt vehet rajta, aki szükségét érzi. A napi lelki gondozás nagyban hozzájárul a békessé­ges légkörhöz, ahhoz, hogy ápoltjaink türelmesek és alkal­mazkodóak, nővéreink pedig Figyelmesek és megértőek. Az atya látogatása mellett naponta „esentény", hogy eljön egy máltais orvos, aki gondot visel lakóink egészségi állapotára. A máltaisoktól egyébként gyógyszereket is kaptunk, gyógyszerészcsoportjuk alakí­totta ki a kis házipatikánkat. Máltais segítséggel Beszélgetésünk itt kitérőt tesz kissé. Azon bizonytalan­kodtunk, vajon a korábban tb­járulékot fizetettek ellátásához mi módon járulhatna hozzá az egészségbiztosítás. Az otthon létrehozói bíznak abban, hogy a népegészségügy helyi vezetői segítőkészek lesznek, ha beko­pognak hozzájuk kérni. Annál inkább bizakodnak, mert eddig is sok segítséget, illetve ígére­tet kaptak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattól kilenc kü­lönleges, úgynevezett funkcio­nális betegágyat kapott az ott­Fotók: Révész Róbert hon, amiket a püspökség fel­újíttatott. A kilenc máltais „si­ma " betegággyal együtt ezekre ágyneműt is a máltaisoktól ka­ptak (a mosás a püspökségen történik). Egyéb alapvető be­rendezési tárgyaikat egyházi pénzből vették, adományként, illetve kölcsönbe kapták. Körülsétálva a házban, lá­tom, sok mindenre lenne még szükségük. A nővérszállóban egyelőre a padlóra tett matrac a fekhely; a gyógyszerfülkébe elférne és elkelne még egy szekrény. A földszinti társalgó­ban kölcsönasztaloknál, köl­csönszékeken beszélgethetnek hozzátartozóikkal (akik egyéb­ként bármikor bejöhetnek) az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom