Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

4 KRÓNIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚL. 29. MIRŐL ÉRT A DM? Ilyen egy fesztiválváros? KafTa Eva, tanárnő: - Nem ludom, hogy a műsor miatt, vagy másért, de közönyösek az emberek. Anyagi helyzetük sem engedi meg, hogy ellátogassanak a szabadtérire, akik elmennek, azok is jobbára ingyenjeggyel, a főpróbákat nézik meg. Sajnos, sokan már azért sem mennek, mert nem tudnak megfelelően felöltözködni az előadásra, vagy egy üdftőt meginni a szünetben. Ha a város hangulatát nézem, meg kell mondjam, nem ilyen egy fesztiválváros. De hát nincs pénz ebben az országban semmire. szabadtérire sem jut, úgy látszik. Tudom, sokat számit, mihez viszonyítom a fesztiválváros fogalmát... Mégis azt hiszem, messze vagyunk még azoktól a nyugati országoktól, amelyek polgárai megengedhetnek maguknak egy nívós szabadtéri fesztivált. Kéri Tamás, munkanélküli: - Nem érzem azt, hogy Szegeden fesztiválhangulat lenne. Hírverés, plakát alig van, az újságban lehetett csak olvasni a szabadtériről. ÉvekA HÉT KÉRDÉSE Fotó: Somogyi Károly né Minden évben, a szabadtéri játékok kezdetétől közel másfél hónapig, fesztiválváros Szeged. Idén úgy tűnik, csak papíron az, mert az ilyenkor nyáron mindig megpezsdülő, az ország számtalan városából, de külföldről is szép számmal érkező, túristáktól nyüzsgő Szeged hangulata nem a régi. Évekkel ezelőtt a város díszbe öltözött, az utcákon turisták sétáltak, a városlakó maga is érezte, s nem csak a Dóm tér lezárásából tudta, szabadtéri van Szegeden. kel ezelőtt még külföldön is volt visszhangja egy-egy szegedi nyárnak, most viszont?.. A szabadtéri már nem az igazi. Miért? Szerintem elsősorban a pénztelenség az oka. Rendezésre, reklámra nincs pénz, nem csoda, hogy ilyen az idei hangulat. Ahhoz, hogy fesztivál legyen Szegeden, az egyéb programokra is fokozott figyelmet kellett volna fordítaniuk a rendezőknek, de a városi vezetésnek is, akik egy kicsit kicsinosíthatták volna a várost. Az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalára, reklámozásukra is nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni. Petrik Györgyné, technikus: - Szeretjük a szabadtérit, minden évben elmegyünk valamelyik előadásra. Idén talán csendesebb a város, mint régebben, amikor lényegesen több ember volt az ucákon, a belvárosban, a Virág környékén. Nem tudom, idén miért csendesebb a város. Talán a pénztelenség az oka, drágábbak a jegyek, s nem csak nekünk, hanem a külföldieknek is, akik most nem nagyon jönnek. Szeretem Szeged csendes, nyugodt hangulatát, megmondom őszintén, nekem nem is nagyon hiányzik a nagy nyüzsgés. Akik kedvelik a nagy forgatagot, lehet, hogy csalódniuk kell, mert a város nem sokat tükröz abból, hogy itt fesztivált tartanak. P. T. P. Szieszta Ha péntek déli 12 óra, akkor a TV2-n Szieszta. A július 30-i műsor néhány ajánlata: portré Gail Gilmorról, a Szegedi Szabadtéri Játékok amerikai énekesvendégéről; miről üzennek a csillagok - látogatóban a szegedi csillagvizsgálóban; ég és föld között - a békéscsabai repülőtér ejtőernyősei; ismét aratófesztivált rendeztek Kecelen; hölgyeknek ajánlható a Sálvariációk című összeállítás; újra jelentkezik a Tipegő, a kisgyermekes szülők magazinja. Lesz receptajánlat, kutyamagazin, óránként telefonos játék, és a zenei szerkesztő rockzenekarról is gondoskodott. Műsorvezető Gellérfy László, Kovács Zsolt, Réthi Attila és Kiss Mónika. Máltaisok a Marson A ma kezdődő HELP 04 05 07 szakvásáron a Mars téren a karitatív tevékenységet végző, a biztonságunkat szolgáló szervezetek között bemutatkozik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A főbejárattól jobbra található máltais bázison ingyenesen, térítés nélkül végez•MMMMNM VLÍW. Jl Jelentős esemény színhelye lesz Opusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve naponta bemutatjuk Magyarország 19 megyéjét. Bács-Kiskun, a homokország Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű, a Duna-Tisza köze kétharmadát elfoglaló megyéje. Évszázadok óta, embert próbáló körülmények között, alkotó békességben élnek itt egymás mellett a magyarok a kunokkal, meg a németekkel, délszlávokkal, szlovákokkal. Ez a térség végig fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Ebben a megyében található Alpár mezeje, ahol a magyar törzsek a honfoglalás szempontjából döntő győzelmet arattak. Itt telepedett le, és alapított érsekséget Kalocsán az István király koronáját hozó Asztrik püspök. Dúlta e vidéket tatár és török, az elmúlt ezer évben évszázadokat tett ki az idegen elnyomás, de ez a táj adta a nemzetnek Katona Józsefet, Petőfi Sándort és Kodály Zoltánt is. A földrajzi adottságok sem kényeztették el az itt élőket. A két folyó partvidékén a rendszeres árvizek fenyegették az emberi életet és az értékeket, a Homokhátságon viszont a gyakori aszállyal kellett küzdeni. Az utóbbi évtizedek szénhidrogén-feltárásait leszámítva ásványi kincseket sem rejt a megye földjének mélye, így az ipar kenyere is szegényes volt mindig. Ezek az országosnál mostohább körülmények nem kedveztek sem a nagybirtok, sem a nagyipar kialakulásának. E táj elemekkel vívott harc-ban és a történelem viharaiban edződött lakóit azonban nem rettentették a nehézségek. A török uralom alatt kialakult nagy határú mezővárosok befogadták az elpusztított falvak lakóit, és közösen többnyire sikerrel védekeztek a török, a német és a magyar urak túlkapásaival szemben. Az itt élő kiskunok is féltékenyen és sikerrel vigyázták szerzett jogaikat, a Duna menti ősi magyar, valamint a XVIII. században betelepült nemzetiségi falvak szorgos népe is emelt fővel dacolt a nehézségekkel. A múlt század végén - részben éppen a más szempontból mostoha természeti adottságokra alapozva - olyan virágzó kertkultúrát hozott létre a kialakuló kis- és köz.épbirtokos gazdaréteg, ami még a nagy gazdasági világválsággal is dacolni tudott. A modern ipar kialakulása is a mezőgazdasághoz kötődött. A századfordulótól kezdődően nagy teljesítményű malmok, világszínvonalú konzervgyárak alakultak, és bár kisebb mértékben, de más iparágak is megjelentek. A II. világháború után, amikor a nagyhatalmak a keleti blokkba osztották be hazánkat, ismét nagy érték lett a túlélés képessége. A megyében a „szocialista" évtizedek sem tudták teljesen megölni a gazdaszellemet. A 40 ezer tanyából több, mint 30 ezer megmaradt, a szakszövetkezeti gazdák és más kistermelők a mezőgazdasági termelés közel 40 százalékát produkálták. Az ipari ágazatok fejlődése is számottevő volt ezekben az évtizedekben és az erőltetett „keleti" piacorientáció ellenére a gyárak és üzemek jelentős része képes lesz az új kihívásoknak megfelelni. Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje, a 8362 négyzetkilométer Magyarország területének 9 százaléka. A megyéből mintegy 23 százalékot a 11 város foglal el, a 105 község területe összesen 6478 négyzetkilométer. A legnagyobb területen fekszik a városok közül a megyeszékhely, Kecskemét megyei jogú város (299 négyzetkilométer), a legkisebben Kalocsa, katolikus érseki székhely (53 négyzetkilométer). A községek közül a szélsőségeket Lajosmizse és Szabadszállás (egyaránt 165 négyzetkilométer), illetve Dunaegyháza és Újtelek (10-10 négyzetkilométer) képezik. Bács-Kiskun megye lakónépessége 1990. január l-jén kőnek szívvizsgálatokat EKGval, mérnek légzésfunkciót, adnak egészségügyi tanácsokat. Bárkit jó szívvel, segítő szándékkal fogadnak, aki hozzájuk fordul - mindössze a vizsgálatokra várók szíves türelmét kérik cserébe a munkájukért. zel 544,8 ezer fő volt, 24 ezerrel (4,2 százalékkal) kevesebb, mint a tíz évvel korábbi népszámláláskor. Magyarország lakóinak 5,3 százaléka él itt, s ezzel Bács-Kiskun az ötödik legnépesebb megye az országban. A térségre az alacsony népsűrűség a jellemző (csak Somogyban laknak ritkábban), az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 65 fő, míg az országos vidéki átlag 90 fő. A megyében 23 település tekinthető népességösszetétele alapján nemzetiségi községnek. Az itt élő lakosság száma 1990 elején 56 ezer 876 fő volt, a megye népességének több, mint 10 százaléka. A nemzetiségiek közül a legnagyobb számban a magukat németnek vallók élnek a megyében, számuk 1990-ben 1,9 ezer volt, ami közel 11 százaléka az országosnak. Még ennél is nagyobb arányt képvisel az országosból (több, mint 14 százalékot) az a 3,1 ezer ember, akik a németet tartják anyanyelvüknek. A megyén belül és bizonyos termékeket tekintve országosan is nagy a megyei élelmiszeripar jelentősége. Az ország bortermelésének például több mint egyharmadát ebben a megyében vásárolják fel, és a vágósertések közel 12 százalékát is itt állítják elő. Bács-Kiskun megye ipari üzemeiben készül az ország gyümölcskonzerv termelésének egyötöde és főzelékkonzerv termelésének közel 12 százaléka. Innen származik a vágott baromfi mintegy 15 százaléka. A Duna-Tisza köze, s benne Bács-Kiskun megye hagyományosan mezőgazdasági térség. Míg a megye területe az országosnak éppen 9 százalékát teszi ki, addig a mezőgazdasági területből 9,5 százalékkal részesedik. DÉLMAGYARORSZAG 75 éve A bab, borsó, lencse és takarmányborsó zár alá vétele A Magyar Tudósító jelenti: A közélelmezési miniszter rendeletet bocsátott ki, amely az 1918 évi étkezési és takarmány célra szolgáló babot, borsót és lencsét és takarmányborsót zár alá veszi és ezeket a rendelet kiadásától kezdve csak a miniszteri rendelkezések értelmében és feltételek mellett szabad forgalomba hozni. Egyúttal a magyarországi egyéb termést is zár alá helyezte. A termésből a termelő csak a rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. Mindenki tartozik a termést a Haditermény bizományosának megvétel céljából felajánlani. (1918. júl. 29.) DELMAGYARORSZAC 50 éve Magyarországon minden huszadik ember köztisztviselő (A Délmagyarország munkatársától) A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint 1930ban a köztisztviselők és a szabadfoglalkozásúak száma 195.812 volt s ebben a csoportban minden száz keresőre 122 eltartott esett. A legújabban kiadott hivatalos kimutatás szerint az 1930-tól eltelt tizenhárom esztendő alatt az arányszámok rendkívül megnövekedtek. Ez alatt az idő alatt a közszolgálati alkalmazottak és az értelmiségi foglalkozású magántisztviselők száma 18 százalékkal emelkedett, ugyanekkor pedig a kereskedők száma mindössze hét százalékos emelkedést mutat. Ezeknek a változásoknak nyilvánvaló okai a belpolitikai körülmények, a gazdasági helyzet alakulása és a négy izben bekövetkezett országgyarapodások voltak. A most közölt statisztikai kimutatásból megállapítható, hogy Magyarországon átlagosan minden huszadik ember közszolgálatban áll, vagy önálló értelmiségi pályán működik. A 190.000 főnyi kereskedő-társadalomban 138.000 tulajdonképpen értelmiségi jellegű, a többi a segédszemélyzethez tartozik. Közigazgatási szolgálatot 35.504 tisztviselő lát el. Kiszámították azt is, hogy ez azt jelenti, hogy minden 383 lakoshoz szükséges egy olyan értelmiségi dolgozó, akinek az a feladata, hogy ennek a csoportnak a közigazgatási teendőit ellássa. (1943. júl. 29.) Vfi-MAmmomo 25 éve ,Mesterséges" gyerekek Westerland, északnémet városkában nemzetközi orvosszemináriumon bejelentették, hogy a világon mintegy 200 (XX) olyan gyermek él. aki mesterséges megtermékenyítésből született. E „mesterséges" gyerekek közül 170 (XX) az Egyesült Államokban található. Franciaországban mintegy 3000 ilyen gyerek van, Angliában és Nyugat-Németországban pedig 1000-1000. Az orvosok hangoztatják. hogy a mesterséges megtermékenyítés gyakran megmenti a gyermektelen házasságokat. Nyugat-Németországban mindamellett az új büntetőtörvénykönyv tervezete büntetendő cselekménynek kívánja minősíteni az emberek mesterséges megtermékenyítését. H. P. (1968. júl. 29.) ^MK \ /V_ AAAAAA A A A A_ A A A A A A A I EMMANUELLE TOURS anue'te Szeaed. Oroszlán u. 1. Tel.-fax: 471-066. > Isztria - Porec apartmanok: 4600 Ft/főtől il Nizza 12 nap: 24 600 Ft/főtől .V Párizs - Loire 8 nap programokkal: 21 950 Ft/főtől i Tunézia: 32 900 Ft/főtől i Mallorca: 32 900 Ft-tól -V OLCSÓ REPÜLŐJEGYEK MA A SZOCIÁLDEMOKRATA NÉPPÁRT szegedi alapszervezete 14—18 óráig fogadja a szimpatizánsokat és a jelentkezőket; 15-17-ig Halasi Szilveszter ingyenes jogi-, Lázár Sándor adó- és pénzügyi tanácsadást tart az Eszperantó utca 1-3. szám alatt. A NYUGDÍJASOK PÁRTJA ingyenes jogsegélyszolgálatot tart 15-16 óra között a Kossuth Lajos sugárút 53.szám alatt. Tartja: dr. Sz. Kovács István ügyvéd. RÓZSA EDIT országgyűlési képviselő várja az érdeklődőket fogadóórájára az SZDSZ Földváry utca 3. szám KÖZÉLETI NAPLÓ alatti irodájában (Honvéd térnél), 16-tól 17 óráig. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14-es választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Rákóczi utca 11. szám alatt. HOLNAP A KERESZTENYDEMOKRATA NÉPPÁRT székházában (Victor Hugó utca 5.) ingyenes jogi tanácsadást tartanak, 16 órától. AZ MDF székházban (Római körűt 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos jogi tanácsadást tart. DM PROGRAMAJÁNLAT MA KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS az ifjúsági házban: 10 órától dfszpárnákat készítenek az érdeklödő-gyerekek. NOSZTALGIA BULI 20 órától a JATE-klubban. Házigazda: Poór Zsolt. A JAZZ KOCSMÁBAN (Kálmány L. utca 14.) este 8 órától a Cool Birds játszik VAROSNÉZÉS PANORÁMA autóbuszon, idegenvezetővel. A busz a Klauzál térről indul 10-18 óra között, óránként. HOLNAP A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész utca) 18-tól 22 óráig látogatható. KISMAMA KLUB működik a Juhász Gyula Művelődési Központban 18-19 óráig. Vezeti: dr. Trényiné dr. Rákóczi Zsuzsa. A MOST ALAKULT AURA természetgyógyász klub összejövetelt tart 18.30 órakor az Indóház, tér 2. szám alatt (nagyállomás, MÁV-szálló). Klubvezető: Boros Imre természetgyógyász. TWIST AND SHOUT rock and roll buli 20 órától a JATEklubban. Házigazda: Száraz Ferenc és K. Szabó Bptond. A DALLAS BARBAN (Tisza Lajos körút 77.) este 10 órától Szaniszló János szórakoztatja a vendégeket. A MORAHALMI NAUTILUS KLUBBAN 22 órától éjszakai diszkó lesz.