Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

CSÜTÖRTÖK 1993. JÚL. 29. HAZAI TÜKÖR 5 KONFERENCIA „Értelmiség '93" Nyári Egyetem, a JA TE aulában. A rendezvény szekcióülésekkel folytatódik, a következők szerint: Civil művelődési formák szekció Folyóirat-kiadási szekció Képzőművészeti szekció Műemléki-épitészeti szekció IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Kálvária Galéria (dr. Boross J. u. 27.) Plein Air '93 Csongrád, a nemzetközi alkotótelep kiállítása. Móra Ferenc Múzeum Kőbezárt világ (kövületek) az 1. emeleten. Ókori művészet - kiállítás a Szépművészeti Múzeum válogatott gyűjteményébűi - a 11. emeleten. A Horváth Mihály utcai Képtárban: Testvéri diptychon. Temes megye és a Vajdaság képzőművészeinek munkáiból rendezett Szegedi Fesztivál Tárlát. Fekete-ház Baross Gábor, a vasminiszter Ortodox egyházművészet Ifjúsági Ház Werner Degreif képzőművészeti kiállítása A JATE Dugonics téri épületében (I„ II. emelet, aula) Magyar organikus építészet ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Móra Ferenc Múzeum Eucs-képgyűjtemény Patika-múzeum Csak egy földünk van (természettudományi kiállítás) Móra-emlékszoba „avarnak mondták magukat" (régészeti kiállítás) Csongrád megyei népművészet (néprajzi kiállítás) Mai magyar szobrásza/ Válogatás a múzeum képzőművészeti törzsanyagából A Szegedi Vár Szeged múltja, jelene, jö; vője (várostörténeti kiállítás) Fekete-ház Csongrád- és Csanád megyék társadalma 1867-1945 Buday György élete és művei Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása (Bécsi krt. It/A) Díszlettervek, grafikák, kerámiák (14-18 óra között) Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé, Vártó u. 4.) Szélmalom - berendezett malom (Szeged-Kiskundorozsma, Bölcs u.) Fotó: Gyenes Kálmán Próba előtt a Virágban Tegnap délután a Virág Cukrászda Zöld Szalonjában találkozhattak az érdeklődők a Parasztbecsület szabadtéri előadásának művészeivel. A Temesvári Román Opera Parasztbecsület produkciójának már három éve volt a premierje, azóta folyamatosan játsszák. Vendégszerepeltek már vele Németországban és Szerbiában. jövőre Hollandiába és Spanyolországba kaptak vele meghívást - tudtuk meg az opera rendezőnőjétől. Marina Emanditól. A beszélgetésen Dimitru Popescu díszlet- és jelmeztervező elmondta, hogy minden kelléket Temesvárott készítettek, kifejezetten a vándorprodukció számára. A temesvári társulatot megerősítették a világjáró argentin tenoristával, Dániel Munozzal, aki már visszatérő vendég Szegeden, és a helyi viszonyokat jól ismerő karmesterrel. Molnár Lászlóval. Bár az énekesek többségét az ígéretek ellenére nem tudta megismerni a közönség - mert már elkezdték a próbát - . mégis jól jártak a szerencsés érdeklődők, mert belépőket kaphattak a pénteki premierre. • Márta István gyakran dolgozik zenei idézetekkel; azt tartja, az elődök már mindent kitaláltak, a kortárs zene „csak" szintetizálhat. Mi minden fért bele a 40 perces balettzenébe? - Mivel a téma bibliai, a mának is szóló szimbolikus jelentésekkel, minden tapasztalatot igyekeztem fölhasználni, amit a középkori és gregorián formáktól a rock muzsikáig az európai zene fölvonultatott. Következésképpen a Szent Antal megkísértésének zenéje: eklektikus. De - számomra legalábbis - nem ez a különlegessége, hanem az, hogy olyan elektronikus zenéről van szó, amely a teljes szimfonikus hangzást képes imitálni. • Beszéljen kérem a munkamódszeréről. - Az élő zenei tapasztalatokat, a hangszeres stílus- és formajegyeket kellett transzponálni elektronikára. Valamennyi hangszert - a fafúvósoktól a hárfáig - magam játszottam föl a stúdióban, s hagytam magam egy önszuggeszciós folyamatnak alávetni, melyben a zenei anyag szinte önmagát kezdte formálni. Mint a filmforgatásnál: időbeli és térbeli ugrásokkal vettük föl az anyagot, amely aztán a keverésnél, montírozásnál alakult, született meg a végső formája. Szerző és szintetizátor Márta István új kísérletei A szabadtéri következő, pénteki bemutatója több szempontból is unikum: Mascagni Parasztbecsület című operáját a szokásoktól eltérően ezúttal táncszínházi előadással láthatjuk egy estén. Méghozzá - a szabadtéri történetében először - kifejezetten ide komponált modern művel, Márta István - Imre Zoltán: Szent Antal megkísértése című balettjével. A zeneszerzőt a keddi próbán kérdeztük. Egyetlen kottafejet sem jegyeztem le, nem volt partitura. • Mi vonzza az elektronikához? - A küzdelem. A szerző olyan szimbiózisba kényszerül a technikával, amely együttélésnek legfőbb jellemzője és érdekessége a kompromiszszumok határait tágító igyekezet. Meddig tudom alárendelni a technikát az érzelmeimnek? A hagyományos út, melyben megírom a partitúrát, s aztán jól, vagy rosszul előadják nem kényszerít ilyenfajta erőfeszítésre. Legközelebb szeretném kipróbálni az élő szimfonikus zenei és az. elektronikus hangzás keverését... • Akárcsak a színházi rendezést? - Már vagy 60-70 színházi kísérőzenét megírtam, s valóban nagy késztetést éreztem, hogy megpróbálkozzam i rendezéssel. Ez sikerül jövő áprilisban, az Arany János Színházban: a darabot Ács János .rendező írja és Melis László lesz a zeneszerző. A téma: Casanova... - És Kapolcs? Terjeszkedik-e a „Művészetek Völgye"? - Persze. Az idén már három faluban, összesen 29 helyszínen rendeztünk 150 produkciót. Ez volt az ötödik szezon. 1996-ra hét falu lesz a Művészetek Völgyében. S. E. Értelmiség '93 Nyári Egyetem A magyar film nem létezhet állami támogatás nélkül - véli Szabó István filmrendező - A magyar film pusztulásának vagyunk tanúi - jelentette ki előadásában az Értelmiség '93 Nyári Egyetem egyik tegnapi előadója, Szabó István filmrendező. A megoldást mint mondta - csakis egy filmtörvényben látja. Arról, hogy mit kellene tartalmaznia a szóbanforgó jogszabálynak, a szünetben kérdeztük. A filmtörvénynek meg kellene határoznia, hogy a magyar filmművészet milyen támogatásban részesül, milyen úton, és garanciákat arra, hogy a támogatás egyben fennmaradás is lesz. A magyar filmművészet állami támogatás nélkül nem létezik, ahogyan nem létezik a társadalom anyagi támogatása nélkül a svéd, a francia, a portjjgál vagy a dán film sem. Magyarországon hiányzik egy koncepció. Elfogadhatatlannak tartom, hogy készül 1520 film évente, és ezek egytől egyig kísérleti jellegűek. Csak a rendező pillanatnyi kedvét fejezik ki, és nem a közönségnek szólnak. Nagybetűs közönség persze nem létezik, de el lehet és kell dönteni, hogy kiknek készül az a bizonyos film. Ha pedig senkit nem érdekel, akkor az egy rossz film. Tessék Bergmanra figyelni, ő azt mondja, hogy a jó film érdeklődést kelt. Áki erre képtelen, az nem filmrendező. Ezért meg kell határozni, hogy a filmek hány százaléka lehet kísérleti film. • Gondolom, a forgalmazókon is múlik, hogy magyar filmek eljutnak-e a közönséghez. - A magyar filmforgalmazás katasztrofális állapotba jutott. Némely városban egyáltalán nem mutatnak be magyar filmet. Törvényileg kellene a forgalmazókat kötelezni arra. hogy mondjuk öt vagy tíz százalékban hazai filmeket terjesszenek. Azt is gondolom, hogy a mozijegyek árának bizonyos, mondjuk tíz százalékát a magyar filmiparba kellene visszafordítani; értékmegőrzésre, felújításra, oktatásra. • A társadalom támogatása csak akkor lehetséges, ha a filmek valóban érdeklik a közönséget. Az alkotók viszont a művészeti értékekre szoktak hivatkozni. - Shakespeare-t kell megnézni, és akkor látjuk, hogy a legköltőibb, legfilozofikusabb gondolatokat is el lehet úgy mondani, hogy a közönség érdeklődésével találkozzon. Ha ez nem sikerül, akkor mi, alkotók vagyunk a hibásak. Készíthet valaki magának is filmet, ha van rá saját pénze. Két hete hallgattam a Hősök terén Beethoven kilencedik szimfóniáját többtízezer emberrel, vagyis az értékekre oda lehet csalni az embereket. • Sokat beszélnek manapság a Gutenberg-korszak végéről, az írott szó haláláról. Veszélyesnek tartja a mozgókép, a televízió és a rádió ilyen mértékű térhódítását? - Én a filmművészetnek köteleztem el magam, mégis károsnak tartom ezt a folyamatot. A műélvezővel való alkotó találkozás elhalása baj. • A képpel manipulálni is jobban lehet. - Igen, mert a néző meg van győződve arról, hogy amit lefényképeztek, az megtörtént, az igaz. De ami megtörtént, az nem kell feltétlenül igaz legyen, csak valódi. A valódi sokszor távol áll a valóságtól. Az egész dokumentumfilmkészítés ebből áll; valaki lefényképez egy valóságot és azt igazságnak manipulálja. Erről szólnak a TV híradók - valaki, valakinek az érdekében a valóság egy bizonyos szeletét az igazságként tünteti fel, keretbe zárva. • Hogyan lehet védekezni ez ellen? - Meg kell tanítani az embereket kérdéseket feltenni. Azt a kérdést, hogy „miért". Miért csak az utca egyik oldalát mutatják, a másikat miért nem. Keczer Gabriella CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS 2 HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMAT, | ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 5 481-444, 7-19-ig | 320-239, 7-i5-ig Q 318-999 8-12, 14-17-ig SHMMHMM • A magyar kivitel az első hat hónapban 27 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, miközben a behozatal 6 százalékkal emelkedett. Abszolút értékben az export 3,8 milliárd USA dollárt, az import pedig 5,8 milliárd USA dollárt tett ki a/, első fél évben. Az export csökkenésének okai között említette a miniszter. hogy a kivitel 60 százaléka olyan országokba megy - például Németország, Ausztria, Olaszország -, amelyek valutái átlagosan mintegy 17 százalékkal leértékelődtek a dollárhoz képest. E látsz.ólagos csökkenéssel szemben valós, mintegy 500 millió dolláros 39 százalékos - exportkiesést hozott a tavalyi aszály a mezőgazdasági és élelmiszer• Kétmilliárd, dollárban Exportgondok Tovább folytatódtak az elmúlt nyolc hónap kedvezőtlen folyamatai a külgazdaságban - ezzel az értékeléssel kezdte Kádár Béla miniszter az első fél év külgazdasági eredményeit ismertető szerdai sajtótájékoztatóját. ipari termékeknél. Hasonló nagyságrendű .37 százalékos - a csökkenés a fogyasztási cikkek kivitelénél. Ezt Kádár Béla már a.nyugat-európai recesszió hatásának, alamint annak tulajdonította, hogy a magyar munkaerő egyre drágább a fő konkurrenciát jelentő cseh- és lengyelországihoz képeit. A miniszter általánosságban arról is beszélt, hogy az export csökkenésében szerepet játszanak az exportfinanszírozás problémái, az exportjövedelmezőség romlása, a fejlesztési források hiánya és a csődtörvény szigorának hatása. A Parlament ez utóbbit már kedvező irányba módosította. Az egyéb feltételek javítására pedig csomagterv készül, amely jelenleg tárcaközi egyeztetésen van és augusztusban kerül a kormány elé. Az import 6 százalékos növekedéséhez hozzájárult két rendkívüli repülőgép-vásárlási, illetve javítási ügylet is. Ezek hatását kiszűrve, a behozatal a tavalyi év hasonló időszakának értékét csak egy százalékkal haladja meg. Változások történtek azonban a behozatal szerkezetében. A kivitel és a behozatal egyenlegeként kialakult mintegy 2 milliárd dollár értékű passzívumnak a korrekciók elvégzése után a fizetési mérleget terhelő hiánya június végére elérte az 1,368 milliárd USA dollárt. • Új íilm A terror iskolája Főszereplők: Sean Astin, Wil Wheaton, Keith Coogan Zene: Róbert Folk Rendezte: Dániel Petrie Jr. Nincs túl nagy várakozással a kritikus olyan filmekkel szemben, amelyekről már a címből azt gondolja, hogy na, ez is a tipikus amerikai tucatfilmek egyike lesz. Ili se remélhettünk mást a címből kiindulva. Csakhogy kiderült, érdemes negatív előítéletekkel moziba menni, mert akkor kellemes csalódás érheti az embert, mint A terror iskolájánál is. A történet viszonylag hétköznapi: az olasz maffiózó papát elkapják és bebörtönzik Amerikában. Ízig-vérig terrorista fiacskája túszul ejt egy iskolányi gyermeket, akik között tehetős emberek fiai is akadnak, plusz egy amerikai maffiafőnök fia. Őt szabadon akarja engedni, a fiú ellenáll, lelövik. A papának elnyiszálják a torkát a börtönben. Csakhogy a túszszedő erről nem szerez tudomást, és tovább harcol. Az iskola „tanulói" között jónéhány túlkoros, fineszes kölyök is akad, akik megpróbálnak valamit tenni a terroristák ellen. Az FBI körbezárja az épületet. A vége nem kétséges, de azt érezhetjük a film egészén, hogy mégis kétséges, nem lehetünk biztosak a hepiendben, és ez a jó. Az izgalmas, bár helyenként brutális jelenetekkel tarkított film közel két órás. Podmaniczky Szilárd