Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

KEDD, 1993. JÚL. 20. • Nemzeti kincsünk: Ópusztaszer Országos megyegyúlés Árpádokkal KÖZÉLET 7 1993. augusztus 18-án Ópusztaszeren rendezik meg az első országos megyegyűlést. A „szeri szellem" előtti tisztelgés jegyében: a megyei önkormányzatok együttműködésének kibővítése szándékával: a múltról, a máról, a jövőnek szóló üzenet tervezett megfogalmazására összegyűlök házigazdájával, Lehmann Istvánnal. a Csongrád megyei közgyűlés elnökével a találkozóról beszélgettünk. • Honnan az országos megyegyúlés ötlete? - Sajnos, nem tőlem. 1992. november 5-én avatta fel egy nagyon szép ünnepség keretében Göncz Árpád köztársasági elnök úr Csongrád megy „új-régi" címerét és zászlaját. Az ünnepségen részt vett Simon Imre kollégám és barátom, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke is. Az ő ötlete volt e találkozó, s mindjárt melegében sikerült erről szót váltani a köztársasági elnök úrral, akinek tetszett az ötlet és előzetesen ígéretet tett arra, hogy ha ideje megengedi, részt vesz a rendezvényen. Már csak ezért is érdemes megszervezni! (1990. augusztus 20-án. az ópusztaszeri ünnepségek szónoka Göncz Árpád köztársasági elnök. Szerk.) Azt követően valamennyi megye véleményt nyilvánított, egyetértett a javaslattal és megkezdődött a konkrét szervezőmunka. • Miért kell egy ilyen találkozó? - Nem „kell", de önkéntesen, egy nemes cél érdekében, a nemzet előtti tisztelgés szándékával az 1100-as évfordulóra való készülődés jegyében. Ópusztaszer szelleme előtti tisztelgésként feltétlenül érdemes megrendezni. Hasznos a Csongrád megyeieknek, hasznos Ópusztaszernek. de hasznos valamennyi képviselőnek, aki ellátogat a Nemzeti Emlékparkba, hisz itt egy olyan élményre tehet szert, mely egész életére maradandó lehet. Ehhez persze nagyon jó és tartalmas szervezés szükséges. • Mikor és milyen programmal lesz a megyék országos találkozója? - Véglegesnek tűnő döntés született, hogy 1993. augusztus 18-án a hagyományos Szent István-i ünnephez közeledve, ahhoz szellemiségében kötődve kerül megrendezésre. A program szükségszerűen időben szűk lesz - egy nap alatt kerül lebonyolításra -, mert egyes megyék nagy távolságra vannak Ópusztaszertől. Ilyen jellegű rendezvénynél rendkívül fontosak a külsőségek, a formaságok, s 'ezért a megyék felvonulásának már ez is tartalmat kell, hogy adjon. Nagy érdeklődéssel várjuk a köztársasági elnök úr beszédét. A megyék országos gyűlése egy nyilatkozatot hagy jóvá, amely mentes lesz az aktuálpolitikai megnyilvánulásoktól, de a hely szelleméhez igazodóan történelmi jelentőségű, tartalmú és súlyú kell hogy legyen. A múltról, a máról a jövőnek akarunk szólni. E nyilatkozatot az ország valamennyi közgyűlése előzetesen jóváhagyja és itt Ópusztaszeren, Árpád szobrának talapzatáról együtt is elfogadásra kerül reményeink szerint. A programba illeszkedik és rendkívüli élményt nyújthat a Feszty-körkép restaurálásának - amely addig igen látványos szakaszába ér - megtekintése és a megismerkedés az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal. Ezt követően közös ebédre, kötetlen eszmecserére kerül sor. Természetesen a program még gazdagodhat, bővülhet, bár az idő, sajnos, korlátot szab sok hasznos felmerülő ötlet megvalósítása elé. • Milyen szerét ejtik majd itt most az ország dolgának? - Az eddigiekből is következően, az országos megyegyűlés egy nyilatkozatot hagy jóvá és ez tartalmazza a „felvállalandó" ügyeket is. E nyilatkozat nincs még kész, nincs még jóváhagyva. Úgy gondolom, és az eddigi előkészület is ezt bizonyítja, hogy hangsúlyosan akarunk szólni a megyék múltjáról, jelentőségéről, jelenéről, jövőjéről. Természetesen mindez, beágyazva a magyar államigazgatás, önkormányzati rendszerbe, kapcsolódva a városok, a települések szándékaihoz. Bízom olyan elhatározásban is, hogy a megyék 1996-ban ismét összegyűlnek Ópusztaszeren és megvizsgálják most tett nyilatkozatuk megvalósulásának körülményeit, helyzetét. Abban is bízom, a megyék hitet tesznek amellett, hogy Ópusztaszeren legyen a nagy nemzeti évforduló, a honfoglalás 1100. évfordulójának központi megemlékezési helye. Nem vitatható ugyanis, hogy a honfoglalás emlékéhez leginkább Ópusztaszer kötődik. SZ. L. I.-SZ. M. • A rendszerváltozásnak nevezett átalakulás félidején túljutva hogyan jellemezné az eddig történteket? - Nem erre számítottunk. Se a választott tisztségviselők, se a választók. Amikor rendszerellenzékből kormányra kerültünk, akkor derült ki: a baj nagyobb, mint gondoltuk, s az átalakulás keservesebb lesz, mint hittük. Elmúlt az eufóriás időszak, amikor az emberek azt remélték, a rendszerváltozással azonnal a jólét is megérkezik. Sajnos bebizonyosodott: többeknél éppenséggel az ellenkezője igaz; akik pedig jobban vagy sokkal jobban élnek: hallgatnak. • Ön mint az országban elsőként megalakult helyi Ellenzéki Kerekasztal vezetője és szóvivője, a többféle politikai irányzatot tömörítő Körgát Klub alapítója vált Szeged közéleti szereplőjévé. Ma MDF-politikus. Milyen a kapcsolata a „körgátosokkal"? - A Körgát Klub megalakulásával a civil szerveződés fontosságára hívta föl a figyelmet. Minden alapító tag rendszerellenzékinek számított, akik aztán egészen különböző irányba indultak el. A Körgát Klub egy új politikusgeneráció nevelkedőhelyeként vált jelentős szerveződéssé, a szegedi társadalom polgárosodásában játszott szerepét elenyészőnek nevezhetjük. E szervezet ideje lejárt. A politikát a Városházán és a Parlamentben kell csinálni, a nyilvánosság előtt, többpárti környezetben. Ezért a civil szerveződéseknek inkább a helyi problémák fölvetéséhez, a helyi érdekek képviseletéhez kellene kötődniük. Egyébként, amikor az EKA vezetőjeként felléptem vagy a Körgát Klubban dolgoztam, már régen MDF-tag voltam... • Az MDF megalakulása idején Szegeden vezető szerepet vállaló személyiségek többsége a választások után fontos kormányzati vagy diplomáciai megbízatást kapott, elkerült a városból. Ez az „agyelszívás" mintha akkor megrendítette volna a Fórumot. A párt megyei szervezetének mai elnöke szerint milyen az MDF állapota? - Se nem erősödött, se nem gyöngült az MDF szegedi szervezete. Átalakult. A tagság is cserélődött az elmúlt 3-4 év során. Ez a folyamat nem zárult le, mert a magyar politikai paletta országos szinten nagyjából kialakult, de helyi szinten még jelentős személyi mozgásokra számíthatunk. Az MDF kicsit kopott azáltal. • Póda Jenő, a vállalkozóból lett politikus A „Szeged-lobby" nem működik? hogy a kormányzati felelősség, a számonkérhetőség, a megmérettetés sok mindent megmutat, de erősödött is, hiszen kormányzati gyakorlattal rendelkezik. • Az MDF listájáról került a Parlamentbe. Mennyiben változott meg az élete? - Az egyetem elvégzése után barátaimmal vállalkozásba kezdtünk, egy jólmenő magáncéget alapítottunk. Az életem '89-től változott meg alapvetően, akkor kezdtem komolyan politizálni. Mikor képviselővé lettem, cégemtől fizetés nélküli szabadságot kértem, mert nem hiszek abban, hogy e kétféle tevékenység, a volt kisszövetkezetünkben rám is háruló, pontosságot igénylő számítógépes pogramtervezés, rendszerszervezés és írás, az üzletszerzés és üzletkötés, illetve az egész embert kívánó képviselőség együtt, egyszerre végezhető feladat. De a kétlakiság következtében is változott az életem. • Úgy tűnik, annak ellenére, hogy listás, s nem egyéni választókerületi képviselő, fontosnak tarja, hogy hetente néhány napot Szegeden éljen. - A lakóhelyemhez ragaszkodom. Csak annyi időt töltök a fővárosban, amennyi feltétlenül szükséges. Racionális ember lévén úgy szervezem a munkámat, hogy Szegeden és Budapesten is elvégezzem a feladatomat. Szegedi képviselőnek tartom magamat, minden héten egy-két munkanapot is itthon töltök, a hétvégét mindig. • Milyen célkitűzésekkel vágott neki a képviselőségnek? Elképzeléseit mennyiben sikerült megvalósítania? - A szegedi képviselet terén a gazdasági váltás és a szociális biztonság megadásával az anyagi jólét megteremtésének célja vezetett. Társadalmi szinten pedig az, hogy a lehetőség szerinti igazságszolgáltatás mellett a lehető leghamarabb kidolgozzuk egy új társadalmi modell szabályait. Mindkét területen lassabban haladnak a dolgok, mint szeretném. Különösen elégedetlen vagyok a társadalmi átalakulás ütemével. Bántani az bánt legjobban, hogy az úgynevezett „Szegedlobby" nem működik megfelelően. Ehhez a polgármester udvariatlan gesztusa vezetett, ugyanis a három egyéni képviselő „kitiltása" a Városháza épületéből hűvössé tette az önkormányzat és a honatyák viszonyát. Ráadásul kevés olyan „ügy" született, amit képviselni lehetne, vagyis kevés - a Városháza környékén, de a magánszférában is a gazdaság élénkítését célzó kezdeményezés. Kudarcként éltem meg, hogy Szeged városa képviselői kezdeményezésemet is elutasította, így a Dél-alföldi Befektetési Rt. központja Békéscsabára került, vagyis jelentős tőkétől és gazdasági lehetőségektől esett el a mi régiónk. Vannak azért sikerélményeim is, például a viharkár mérséklése, a minél nagyobb kormánytámogatás biztosítása. • A Parlament Honvédelmi Bizottságának először titkára volt, jelenleg alelnöke. A szegedi illetőségű képviselő hogyan tudja érzékeltetni az itt élők szemléletmódját? - Ha hozzászólásomban elmondom, hogy a déli országhatártól 10, a keletitől 15 kilométerre élek, akkor azt tapasztalhatom, jobban figyelnek mondanivalómra, mint mondjuk egy győri vagy miskolci képviselő álláspontjára. De az is kétségtelen tény, hogy jóval több információval rendelkezem a szomszédos országokban történtekről, mint képviselőtársaim, hiszen rendszeres kapcsolatban állok vajdasági, illetve erdélyi magyarokkal. Bizottsági képviselői munkámat egyértelműen sikeresnek ítélem. • Kezdő politikusként nyitott, toleráns közéleti szereplőnek tarthattuk. Azóta többször kényszerült válaszút elé. Az MDF-en belül most hova tartozik? - Igyekszem máig is úgy politizálni és viselkedni, hogy kifelé mindig és mindenkivel a lehető legutolsó határig fenntartsam a beszélő viszonyt és a tárgyalási lehetőséget. Az MDF-en belül ennyi idő után kiderült, ki mit gondol, hova tartozik. Az ideológiai vitákból már régen kiszálltam. A párton belüli megosztottság sem ideológiai alapú volt. A sarokkövek: a törvényesség, az eredeti programhoz való viszony, a választópolgárok igényének és akaratának képviselete. A többséggel együtt, racionálisan és pragmatikusan egy modern, európai, közép - jobbközép párt megteremtésén dolgozom. • MDF-politikusoktól egyre többször lehet hallani, hogy további négy évre lenne szükségük ahhoz, hogy a párt eredeti programját megvalósíthassák... - Az MDF eredeti programját objektív okok miatt nem valósíthatta meg. Ilyen okok: a koalíciós kormányzás, a körülmények alapvető változása. Viszont be kell fejezni a magángazdaságra való átállást, a társadalom átalakulását ösztönző civil intézményi keret kialakítását. Visszafordíthatatlanná kell tenni a folyamatot Magyarországon, a középeurópai régióban, Európában. Mindezt el kell végeznünk ahhoz, hogy kimondhassuk: megtettük, amire vállalkoztunk, amivel a választók megbíztak. Ehhez valóban még négy évre van szükség. • Póda Jenő '94 után ismét vállalkozónak megy vagy politikus marad? - Fogalmam sincs. Még nincs itt az ideje ezt a döntést meghozni. Vallom, ha az ember szerencsés: 5-6 évente más területen próbálhatja ki magát. A kérdésben fölvetett két lehetőségen kívül más ötleteket is dédelgetek... A választói program végrehajtását minden alkotmányos eszközzel megkísérlem. Ebben a kérdésben a döntést egyébként is a választók mondják ki 1994 tavaszán. Újszászi Ilona Csőbonyodalmak, avagy - főórának alórája Viták forrása és sok rossznak okozója a közös. Ezen elterjedt nézet szerint, ha megszűnik a közösködés, minden sokkal áttekinthetőbb. Lehetséges, hogy van ebben igazság, de mégsem olyan tiszta ilyen esetben se minden. Példa rá egy Petőfi sugárúti épületben lakók esete. A történet ott kezdődött, amikor az egyik földszinti lakó, Bánszky Jánosné betelefonált a Csörög a Westei rovathoz: négy hónapja vízmérő főórát szereltetett a saját fogyasztása tisztázására, mégis kusza a helyzet.s az emeleti egyik lakó vízfogyasztását is ő fizeti. Tisztázni kellene a helyzetet. S, hogy miért pont az újságnak ? • Kihez forduljak uram mondja lakásán Bánszky Jánosné - ha a Vízműveknél azi mondják, a mérő után tíz centimétertől kezdve a lakóé minden, nem foglalkoznak vele, ki mit szereltet a vezetékre, s hogy kik fogyasztják a vizet. Fontos, hogy a mért mennyiséget az óra tulajdonosa kifizesse. • Nincs mindenkinek külön mérője a házban a saját fogyasztása tisztázására ? - Éppen erre törekedtünk volna. Á ház ugyanis egykori IKV bérház, s a négy lakás vízfogyasztását közös óra mérte. Az egyes családok létszáma alapján megegyezéssel elosztva fizettük az összfogyasztás költségét. Megvettük valamennyien a bérlakást és most az idén elhatároztuk, mindenki szereltet külön vízórát. így is történt, kivéve a fölöttem lakót, akinek a kérésére hozzájárultam, hogy az én főmérőm utáni szakaszon mellékvízmérőt tarthasson. Az engedélyezési iraton, amit a vízművekhez juttatott, rajta volt, hogy fizetési kötelezettséget ezen óra által mutatott fogyasztásért nem vállalok. Nincs is fezzel a fölöttem lakó szomszéddal semmi konfliktus. A főmérő órám állásából kivonják az övét, s én csak a maradékért fizetek, a sajátját pedig fizeti. Mi akkor a gond ? - Többszöri leolvasás után kiderült, mégsem stimmel valami. Röviden és egyszerűen arról van szó: az emeleti másik lakó, Prágai Jánosné illetve a lánya szereltetett ugyan főmérőt a vezetékszakaszára, csak miután a vízművektől segítséget kértem a helyzet tisztázására, kiderült: a lakása két fürdőszobája közül az egyik nem a saját mérője utáni hálózaton van, hanem a fölöttem lakótól elágazva az én mérőm utáni vezetékre csatlakozik. Almérő órát is szereltetett ebbe a fürdőszobába, de semmiféle hozzájárulást nem kért, hogy valójában az én vizemet fogyaszthassa. Bánszky Jánosné a vízművek tanácsát kérte. Németh Ferenc mérnök, az óraleolvasók munkáját felügyelő dolgozó járt kint a Petőfi sugárúti épületben. A helyzetet a következőképpen sommázza: - Sajnos ebben a házban két felszálló ág van a vízvezeték rendszerben és a két vezeték közösítését nem oldották meg. Prágai Jánosnéék lakásába két ágon megy be a víz. Vagy megegyeznek és ha ez a konkrét szemle alapján lehetséges, külön leolvasandó óraként kérik engedélyeztetni Prágaiék mellékmérőjét, vagy pedig abban a lakásban a másik csatlakozásra kötnek rá, megszüntetve egyúttal az emeleti szomszédos lakásból átvezető vízcsövet. Békével, vagy pereskedve, de a helyzet tisztázásra vár. A dolgot tovább bonyolítja, hogy amennyiben Prágaiék mellékmérője az emeleti szomszéd lakó mellékmérője után van és ez méri Prágaiék fogyasztását is, akkor önállóan számlázandó mérőnek a Vízművek nem tudja elfogadni. Azt ugyanis nem vállalják, hogy kétszeri mérőállás kivonással állítsanak ki számlákat a mellékmérő tulajdonosoknak, illetve Bánszkynénak. Kérdés mindezek tudatában, hogy Prágai Jánosné miért nem szólt időben a nála történt átalakításról Bánszkyéknak, s kérte hozzájárulásukat az óra elhelyezését megelőzően. - Csupán a fő vízmérő óra szerelésekor hívták fel a problémára a figyelmemet a szerelők - mondja Prágai JánosnéEgyébként pedig én időben szóltam Bánszkynénak is. Nem várhatja senki, hogy szétveressem a lakást és a másik fürdőszobából vezessem át a vizet. A probléma gyökere a bérlakás többszöri átalakítása, mivel ez valamikor két lakás volt, így következett be a mostani állapot. Különben pedig én a vízóra alapján az emeleti szomszédnak fizetem a díjat, megállapodtam vele erről. Igazából a Vízműveknek lennék hajlandó fizetni, de Bánszkyné nem hajlandó engedélyezni a mellékvízmérő kérelmei. A kérdésre, mely szerint a vízóra szerinti díjai miért éppen az emeleti szomszédnak fizeti, azt válaszolja, neki a lelkiismerete megnyugtatására szolgál, hogy fizet valakinek a vízfogyasztásért. Bár arról nincs tudomása, valójában kinek a vízmérőjén jelenik még meg a fogyasztás, a saját óráján kívül. A csőbonyodalmak összekuszálódva megoldást várnak, de mit kapkodjanak, ha nem tudnak szót érteni vfzóra ügyben. Prágainé még hozzáteszi, összesen egy köbmétert, azaz egy egész egy tized köbmétert fogyasztottak ebben a fürdőszobában március óta. Nézzem meg az alórát, ennyit mutat. Megnéztem. Ezek után egymással nem tudtunk szót érteni, mivel jómagam makacsul tizenegy köbméternek látom a számláló állását. Ilyetén módon elképzelem, miként egyezkednének időről időre a vízóra állás ügyében, mint leolvasásban laikusok. Okulásul mindazoknak, akik azt hiszik, a magánórák minden! megoldanak. Becsei Péter