Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. JÚN. 21. Alijev átvette a hatalmat Azeibajdzsánban Elcsibej elnöknek tartja magit Azerbajdzsán törvényesen választott elnöke, Abulfaz Elcsibej a felkelők támadásától tartva pénteken elhagyta Ba­kut. (A Szúrat Huszeinov ve­zette felkelők, akik június 4-én elfoglalták Gandzsét, Azerbaj­dzsán második legnagyobb vá­rosát, néhány napja 120 kilo­méterre megközelítették a fő­várost. A felkelők Elcsibej le­mondását követelték a kara­bahi konfliktus során az ör­mény erőkkel szemben elszen­vedett sorozatos vereségek mi­att.) Elcsibej távozását követő­en Gejdar Alijev, az azeri kommunista párt egykori veze­tője és a parlament jelenlegi el­nöke a televízióban bejelen­tette: átveszi a hatalmat a kau­kázusi köztársaságban. - Miután az elnöknek pilla­natnyilag nincs összeköttetése az állami testületekkel, én mint a törvényhozás elnöke az azeri alkotmány előírásainak megfe­lelően átveszem az. államfői te­endőket - mondta a 70 éves Alijev. A politikus egyben ki­jelentette, hogy Elcsibejt senki sem kényszerítette távozásra, s bírálta az államfőt megfutamo­dásáért. - Azt hiszem, ebben a nehéz pillanatban az elnöknek nem lett volna szabad elhagy­nia bennünket - hangsúlyozta. Elcsibej szóvivője közölte a Reuter tudósítójával, hogy az elnök nem mondott le, és a parlament bármely kísérlete, amely Gajdar Alijev államfővé kinevezésére irányul, alkot­mányellenes. - A Baku elleni támadás során veszélybe kerül­hetett volna az elnök élete ­hangsúlyozta a szóvivő. Elcsi­bej azután utazott Nahicseván­ba, hogy védelmi, belügyi és biztonsági miniszterei kijelen­tették: nem fogják megakadá­lyozni a felkelők bevonulását a fővárosba. Elcsibej korábban államcsínynek nevezte az or­szágban zajló zendülést, de amnesztiát ígért a lázadóknak. Törökország - Azerbajdzsán legszorosabb szövetségese ­kijelentette: Abulfaz Elcsibej törvényesen megválasztott államfő elmozdítása elfogad­hatatlan a civilizált világ szá­mára. Erdal Inönü ügyvezető kormányfő felszólította az azerbajdzsánokat, hogy törvé­nyes eszközökkel oldják meg a „sötét és viharos" helyzetet. Most akkor kié a hatalom? Balról Gajdar Alijev, jobbról Abulfaz Elcsibej. (MTI-Telefotó) mm YA H : • Clinton szaxizott Herbie Hancock (zongora), Wynton Marsalis (trombita) és Bili Clinton (szaxofon) játszott a hét végén a Fehér Házban a Connec­ticut állambeli newporti zenefesztivál évfordulójára rendezett kis dzsesszfesztiválon. - Valójában a dzsessz a klasszikus amerikai zene - mondta Clinton elnök a Fehér Ház kertjében összegyűlt 400 zenész és vendég előtt. • Gyermeket ölt egy aligátor Tragikusan végződött egy amerikai család csónakkirándulása Floridában: egy tízéves fiú egy aligátor martaléka lett. A floridai hatóságok vasárnapi közleménye szerint a kisfiú a Dickinson Nemzeti Park egyik folyójában gázolt, amikor egy aligátor meg­ragadta és a vtz alá húzta. Az apa erőteljesen ütötte az aligátor fejét az evezővel, (gy végül sikerült kiszabadítania fiát az állat szájából. A gyermek azonban halálos fejsérüléseket szenvedett. • Az ENSZ Szarajevót és öt másik boszniai települést nyilvánított védett övezetnek. Azokba a tervek szerint 7500 békefenntartót irányítanak majd, és a NATO légiereje is bekapcsolódhat - bár nem a polgári lakosság, a menekül­tek, csak az ENSZ-erők meg­védésébe. Butrosz Gali ENSZ-, főtitkár szerint az övezetek hatékony védelméhez mintegy 34 ezer, jól felfegyverzett kato­nára lenne szükség, de jelezte, hogy a minimális 7500-ra sincs még elég jelentkező, és hiá­nyoznak az anyagi források is. Tekintettel arra, hogy a genfi tárgyalásokon immár Bosznia hármas felosztását mérlegelik, az ENSZ-határozat megva­lósulása még inkább kérdéses. A BT egyébként jóváhagyta azt az amerikai ajánlatot, hogy 300 békefenntartót küldenek Macedóniába, a skandináv or­szágok korábban odatelepített 700 ENSZ-katonája mellé. A boszniai szerb erők szom­baton hozzájárultak, hogy Go­razde felé elindulhasson egy segélykonvoj. Az ENSZ mene­kültügyi főbiztosságának szál­lítmánya hétfőn ér a boszniai városba - ha nem jön közbe semmi. A boszniai muzulmánok ugyancsak szombaton kilá­tásba helyezték, hogy vegyi fegyvereket és anyagokat vet­nek bé, ha a szerbek vasárnap reggelig nem szüntetik be tá­madásaikat Gorazde térsége el­len. Mint a Reuter a muzul­mánok rádiójára hivatkozva je­lentette, a vegyi háborút a • Az ENSZ BT határozata hat boszniai védett övezetről A muzulmánok vegyi fegyvert vetnek be? Karadzic a háború folytatásával fenyegetőzik Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek este egyhangúlag elfogadta a határozatot a hat boszniai védett övezetről, bár senki nem tudja, hogy a gyorsan változó helyzetben mi és mikor valósul meg a tervekből. Sarajevó utcáin még a kisgyerekek is fegyverrel szaladgálnak (MTI-Telefotó) Tuzla térségében állomásozó 2. hadsereg parancsnoka he­lyezte kilátásba, s az ezzel kap­csolatos üzenetet eljuttatták a szerbeknek is. A rádió szerint a parancsnok közölte: egysé­gei annyi klórral és más ve­gyi anyaggal rendelkeznek, amennyivel csaknem egész Eu­rópát eláraszthatják. Bosznia-Hercegovina ENSZ-nagykövete is közölte, hogy ő maga is megkapta a szerbekhez eljuttatott doku­mentum egy másolatát. A diplomata a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett üzenetében leszögezte: Bosznia-Hercego­vina kormánya nem támogat ilyen akciót, s mindent elkövet a nyugalom helyreállítása ér­dekében. Radovan Karadzic boszniai szerb elnök megfenyegette a muzulmánokat, hogy ha nem nyugszanak bele a köztársaság hármas felosztásába, akkor a háború folytatódik. Márpedig ezt el fogják veszíteni - mond­ta. A genfi egyezmény még mindig jobb, mintha két részre osztották volna Boszniát, s a muzulmánok a szerbeknél Tuzla körzetében, a horvá­toknál pedig Zenicánál kaptak volna autonómiát - így Kara­dzic a Tanjugnak adott nyilat­kozatában. Karadzic a boszniai háború kirobbanásáért a horvá­tokra hárította a felelősséget. Úgy vélekedett, hogy a világ végre elismerte a szerbek jogát „az önrendelkezésre, az ál­lamra és az állam azon részére, amelyet megvédtek". Szerinte a területek nagysága kevésbé fontos; inkább az számit, hogy milyen gazdasági jelentősége van az egyes körzeteknek. A muzulmánoknak a legfejlet­tebb körzetek jutnak majd ­mondta. A boszniai szerbek a jugoszláv hadsereg fegyverze­tével foglalták el Bosznia több mint kétharmadát, miközben számarányuk körülbelül egy­harmadát teszi ki Bosznia né­pességének. Kucsma végleg távozik Mii dolgoznak a donyecki bányászok Kucsma, saját szavai sze­rint, felháborodottan vette tu­domásul, hogy Leonyid Krav­csuk elnök a hét közepén ren­deletileg saját kezébe vette a kormány irányítását - az összes fontos gazdasági tárcát és az erőszakszervezeteket, va­lamint a sajtót felügyelő mi­nisztériumokat. A miniszter­elnök szerint ezzel ő fölösle­gessé vált, még akkor is, ha formailag őt nevezte ki az ál­lamfő a gazdasági válságcso­port élére. Közölte egyúttal, hogy el­határozását június 22-én a tör­vényhozás előtt is megismétli. A dátumnak azért van jelentő­sége, mert Kravcsuk és Borisz Jelcin orosz elnök moszkvai megállapodása értelmében két nappal később érkezik Kijevbe Viktor Csernomirgyin moszk­vai kormányfő, hogy egyez­ményt írjon alá a gazdasági együttműködésről, mindenek­előtt az olaj- és gázszállítások felújításáról. Szombaton egyébként véget ért az ukrán bányászok 12 na­pos sztrájkja a Donyeck-me­dencében. A kormány és a bá­nyászok küldöttségének tár­Ujabb hatalmi válság jelei körvonalazódnak Ukrajnában: Leonyid Kucsma kormányfő szombaton Dnyepropet­rovszkban hivatalosan is megerősítette, hogy vég­leg távozik a politikai porondról, és nem kíván tovább korinánvfő lenni. gyalásain megállapodás jött létre a munka felvételéről - tá­jékoztatta a bányászokat a szénbányászati állami bizott­ság elnöke, Nyikolaj Szurga­jev. Az általa aláírt, a munkás­kollektíváknak címzett távirat a termelés azonnali folytatá­sára szólította fel a dolgozókat. A bányászok a mostani megállapodás ellenére figyel­meztettek: kedden újabb sztráj­kot kezdenek, ha Leonyid Kravcsuk elnök és a parlament nem ratifikálja a tárgyalásokon született megállapodásokat. A bányászok változatlan köve­telése az is, hogy még ebben az évben tartsanak választásokat Ukrajnában. • Sajtókörökben egyértelműen a csúcsot rendező dán kormány kudarcaként értékelik, hogy már az előtt meghívták Jelcint, hogy eldőlt volna a majdani orosz-EK kereskedelmi és együttműködési megállapodás sorsa, illetőleg nem volt képes kellő diplomáciai nyomást kifejteni az időben történő alá­írás érdekében. Márpedig Sir Leon Brittan külgazdasáig kap­csolatokért felelős FK bizott­sági alelnök két héttel ezelőtt hiába töltötte az egész hétvégét Moszkvában, nem sikerült közös nevezőre jutni. Ennek hiján pedig az orosz elnök is visszautasította a dán meghf­Az EK-csúcs előtt Koppenhágában a ma, hétfőn kezdődő európai közös­ségi csúcstalálkozó helyszínén az összegyűlt több száz újságíró körében vasárnap leginkább az keltett feltűnést, ami elmaradt, illetve amit terven felül jelentettek be még az. aznap esti órákra. Az elmaradt esemény Borisz Jelcin dániai látogatása - és főként: a Tizenkettekkel való hiva­talos találkozója - lett volna. vót, s vele az első EK-orosz csúcs lehetőségét is. (Azóta már tudni lehet: a megálla­podás útjában álló egyik fő akadály az volt, hogy Moszk­vában változatlanul hallani sem akartak az emberi és ki­sebbségi jogok tiszteieben tar­tására vonatkozó rész szer­ződésbe foglalásáról.) A terven felüli esemény a Tizenkettek külügyminisztereinek vasárnap esti rendkívüli találkozója volt - szintén már a leendő csúcs helyszínén. Ezen a boszniai helyzet megvitatása volt az egyedüli téma - annak isme­retében, hogy a Vance-Owen­terv immár a társszerző Lord Owen véleménye szerint is ha­lott, s hogy mind több nyugati fővárosban hajlanak a boszniai „hármas felosztás" elfogadá­sára. A hét végén zajlott a hely­zetet még tovább bonyolító krajinai népszavazás is. A kül­ügyminiszterekre vasárnap az a feladat várt, hogy mindezek is­meretében módosítsák az állam- és kormányfők asztalára hivatalosan csak hétfő este ke­rülő délszláv dossziét. • Majdnem fél évszázada an­nak, hogy az öreg kontinenst, Európát valami nagyon fontos dolog megkülönbözteti a világ bármely földrészétől. Az, ami htján aligha tudnánk elképzelni életünket, mindennapjainkat, s főleg jövőnket nem. És ez nem más, mint az 1945 óta létező béke. Európa kivételesnek tekint­hető, közel fél évszázados bé­kéje voltaképpen két tartóosz­lopon nyugodott. Részint a határok megváltoztathatat­lanságának elvén, részint pedig azon a praktikus helyzeten, hogy egyik hatalom sem lehe­tett képes meghatározó és egyedüli tényezővé kinőnie magát az öreg kontinensen. Szóval, béke van mifelénk. Immár majd egy fél százada. Nem kellett rettegnünk gyer­mekeink, asszonyunk, baráta­ink életéért. Csak a tévé jó­voltából lehettünk részesei bor­zalmaknak, kegyetlenke­déseknek. Amelyek mellesleg itt zajlanak szomszédunkban. És tán éppen ezért szörnyűb­bek számunkra bármely koráb­bi hasonlónál. És valóban, valami egészen borzalmas történik szomszé­Európa békéje dunkban. És nem csak a szén­né égetett családokra, megerő­szakolt asszonyok ezreire, föl­dönfutóvá vált százezrekre, le­gyilkolt csecsemőkre gondo­lok. Hanem arra, hogy fölboru­lóban van Európa fél évszáza­dos békéjének első számú zá­loga, a határok megváltoztat­hatatlanságának gyakorlata. Ha pedig sikerül vérontás árán, erőszak és fegyverek hatalma által létrehozni Nagy-Szerbiát, nem tudni, hol a végállomás. Mikor és melyik ország kerül sorra. Mert fél évszázad után először történne meg Euró­pában, hogy elnyeri jutalmát az erő, az erőszak. És hogy ez mivel járhat? Mit hozhat számunkra? Elgon­dolkodtatásul, mindenekelőtt azoknak, akik igazán nem fog­ják föl, mit is jelent számunkra a biztonság, mellékelek egy kis táblázatot, a HVG jóvoltából. Sz. I. Magyarország és a környező országok katonai potenciálja az 1990-es párizsi szerződés (CFE) végrehajtása után* Magyar- Auszt- Silóvá- Ikraj- koma- Szer- Hónát- Szlové­ország ria Ida na nia Ma ország nia Fegyveres erők aktív állománya (ezer fő) 100 52 46 450 230 129 105 15 Kiképzett tartalékos állomány (ezer fő) 192 200 160 1000 585 400 100 85 Közepes harckocsi (maximum, db.) 835 159 478 4080 1375 1000 200 120 Páncélozott szállító harcjármű (max.. db.) 1700 460 683 5050 2100 1097 200 20 Tüzérségi eszközök (max.. db.) 840 468 383 4040 1475 1637 150 n. a. Harci repülőgépek (max., db.) 180 54 115 1090 430 409 n. a. n. a. Harci helikopterek (max.. db.) 108 ­25 330 120 100 -­* A Magyarország, Románia. Szlovákia és Ukrajna által vállalt mennyiségekkel szá­molva n. a = nincs adat

Next

/
Oldalképek
Tartalom