Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚN. 10. • Dr. Lippai Pál, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere levelet intézett az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Egészségügyi Finaszírozási Főosztályhoz. A levél tartalma: „A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásához intézményeinknek jelentős többlet előirányzatra lenne szükségük. A hiány - nagyságrendjére való tekintettel - az intézmények nem tudják kigazdálkodni a legtakarékosabb működtetés és gazdálkodás ellenére sem. Az egészségügyi dolgozók bére igen alacsony, különösen Csongrád megyében, így Szegeden is. A dolgozók átlagbére állománycsoportonként a következő: I. állománycsoport (orvos) 21.849 Ft II. állománycsoport (egyéb egyetemi végzettségű) 22.292 Ft III. állománycsoport (egésségügyi szakdolgozó) 12.483 Ft IV. állománycsoport (gazd. műszak) 18.107 Ft V. állománycsoport (fizikai) 12.236 Ft Az igen alacsony bérek miatt különösen nagy a dolgozók elvándorlása más ágazatba, elsősorban az egészségügyi szakdolgozói állománycsoportból, mely jelentősen megnehezíti a folyamatos ápolási munka biztosítását. Az 1992. évi XXXIII. tv.-ben előírt juttatásokra - 13. havi munkabér, jubileumi jutalom, vezetői pótlék - szükséges előirányzatra, valamint a dolgozók bérének mielőbbi rendezésére sürgető szükség van a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében. A hivatkozott törvény előírásainak teljesítéséhez szükséges többlet igényt a mellékelt táblázatban részleteztük. A kétkulcsos ÁFA, az infláció, a működési költségekkel való gazdálkodást és az intézmények működőképességének megőrzését jelentősen megnehezíti. A hiány mielőbbi pótlása nélkül működésképtelenné válnak intézményeink. Ennek megelőzése érdekében az alábbi pótelőirányzat igényt nyújtjuk be: Működési hiányok részletezése: Házi Gyermekorvosi Szolgálat 3.500 eFt Gyermekkórház 2.000 eFt Kórház 15.576 eFt Szakorvosi Ellátás 4.730 eFt Háziorvosi Szolgálat 16.096 eFt Összesen: 41.802 eFt A VÁROS 5 Kérem Tisztelt Főosztályveztő Urat a szükséges intézkedések mielőbbi megtételére. Dr. Lippai Pál Szeged Megyei Jogú Város egészségügyi intézményei az 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásához hiányzó előirányzat: Többletigény van, pénz nincs Megjegyezni kívánjuk, hogy a 41.802 eFt-os hiány több mint 40%-a az élelmezési kiadásoknál jelentkezik, mivel az élelmezés továbbra is a 3/1190. (I. 29.) SZEM-MM-PM sz. együttes rendelet alapján történik, az 1990-es norma szerint. Azóta rendezés nem történt, így hiányt növelő tényezőként jelentkezik. Az 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásához szükséges bér+tb. járulék, valamint a működési hiány kiegyenlítésére szükséges összeg: Bér+tb járulék 284.582 eFt Működési hiány 41.802 eFt Mindösszesen: 326.284 eFt Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi Bizottsága 1993. 04. 28-án megtartott ülésén határozatba foglalta a fentiekben megjelölt hiány megigénylését pótelőirányzatként a finanszírozótól Szeged egészségügyi intézményei számára. Intézményeink az év elején már benyújtották Önökhöz pótelőirányzat kérelmüket, melyre ezideig válasz nem érkezett. Gyermekkórház: Házi Gyemrekorvosi Szolgálat Ifjúsági Szakorvosi Ellátás Kórház Szakorvosi Ellátás Háziorvosi Szolgálat Összesen: • A tb válasza: 36.135 eFt 38.651 eFt 26.870 eFt 69.993 eFt 69.400 eFt 43.533 eFt 284.582 eFt „Tisztelt Polgármester Úr! A közalkalmazotti törvény végrehajtásához pénzügyi fedezete valamint működési többletigény tárgyában írt levelére az alábbiakat válaszolhatjuk: Ismertek előttünk, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló tövény hatályba lépésének költségnövelő hatása van. Az Egészségbiztosítási Alap 1993. évi költségvetéséről szóló LXXXIV. törvény a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás intézményeinek és szolgáltatásuknak előirányzat levezetésében erre a célra külön keretet nem hagyott jóvá. A közeljövőben végrehajtásra kerülő központi bérintézkedés jelenthet lehetőséget gondjaik enyhítésére. Az 1993. évben benyújtott többlettámogatási igényeket továbbítottuk a Népjóléti Minisztérium felé szakmai állásfoglalásra. Az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság döntése után közvetlenül értesítjük az érdekelteket. Működéssel kapcsolatos újabb többletigényt 1993. augusztus 31-ig lehet benyújtani az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének az 52/1993. (IV. 2.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. Temesvári Zoltán főosztályvezető Lakossági fórum a Dugonics A Sóhordó utca 20./ a. házszámú telken 30 állásos gépjármű parkoló létesítését tervezik. A parkolóhely a közvetlenül szomszédos Sóhordó utca 20./b. számú többlakásos lakóépülettől 4.50 méterre, a Juhász Gyula utcai óvoda épületétől 18 méterre, az óvoda udvarától légvonalban mérve mintegy 30 méterre helyezkedne el. A veszteglőhely rendeltetésszerű használata elkerülhetetlenül kedvezőtlen környezeti hatásokkal (zaj, légszennyezés) jár. Az ügyben érdekeltek véleményének, javaslatainak és észrevételeinek megismerése céljából lakossági vitafórumot rendeznek ma délután 5 órakor a Dugonics Általános Iskola Osztrovszky utca l./b. szám alatti helyiségben. Az összejövetelen minden érdeklődött szívesen látnak. A fórumot dr. Ványai Éva alpolgármester, a 18-as számú választókerület képviselője vezeti. Koszorúzás a Stefánián Egynapos látogatásra érkezik ma városunkba Michal Cerny, a Cseh Köztársaság ideiglenes budapesti ügyvivője, valamint Ludovit Balla konzul, tájékoztatási titkár. A vendégeket a nap folyamán fogadja dr. Ványai Éva alpolgármester is. Délután 3 órakor a Stefánián lévő Lidice emlékműnél rövid koszorúzási szertartást tartanak, amelyen vendégeken és az önkormányzat képviselőin kívül részt vesz az MSZP és Munkáspárt is. • (Folytatás az /. oldalról.) A szociális ellátásról szóló törvény az önkormányzat alapfeladatává teszi, hogy napközben gondoskodjék a gyermekekről. Ha egy családban legalább hárman vannak, ezt garantáltan meg is teszi. Vagy, ha a szülő nem tudja előteremteni a mindennapi kenyeret. Több mint elgondolkodtató, hogy a munkanélküliek gyermekeit az állam nem vállalja át napközbenre (csak ha a dolgozókéi mellett van még szabad hely), pontosabban: nem kötelezi erre az önkormányzatot. Mert a munkanélküli, mivel otthon tartózkodik, maga is tud vigyázni csemetéjére! Az oktatási tör,vény azt rögzíti, kit lehet felvenni az óvodába. Egyszerű: az augusztus vagy december 31-ig 3. életévüket betöltött gyermekeket. Kötelező fogadni viszont az ötéves korosztályt, hiszen iskola előtt a gyereknek mindenképpen el kell töltenie legalább egy esztendőt az alsóbb intézményben. Az önkormányzatnak az az érdeke, hogy a két és fél éves gyermek inkább óvodába, mint bölcsődébe menjen (innen a fenti megengedés), mert az óvodások után már kapja az ügynevezett fejkvótát, ez az állami hozzájárulás a költségek egyharmadát fedezi. És innen a pánik, hogy valakik be akaiják zárni a bölcsődéket. Tény azonban, hogy akadnak kevésbé kihasznált bölcsődék, olyan helyeken, ahol egy bokorban több is van belőlük (Tarján, Északi városrész). Tény, hogy hiánycikk az óvodai férőhely. Logikusnak tűnik a változtatás szándéka. És kifizetődőnek. Pletykálnak ebben a városban példának okáért arról, hogy olyan gyermekek is előfordulnak - nem is olyan kis számban - egyes bölcsődék-. ben, akiknek jogán tartózkodik az anyuka szocialista vívmányunkon, a gyesen. (Kell egy kis szabad mozgás mindenkinek.) Éppen ezért a bölcsődékben adatlapot fognak kitölteni, egyik rovat éppen az anyukák munkaviszonyára kérdez rá. Ez a felmérés valós adatokat hozhat a férőhelyek kihasználtságáról. Egy másik vívmányunk a paneltelep. Az elmúlt évektől egészen a mai napig államunk gondosan vigyázott arra, hogy i Nem szobatiszta generáció? i Ha nincs munkád, foglalkozz a gyerekeddel! , én is mehetek oviba? Bentről kifelé száll a sóhaj, kintről befelé az óhaj. (Fotó: Schmidt Andrea) az embereknek semmiképpen ne legyen annyi pénzük, hogy két gyerek vállalása nélkül tudjanak lakást venni. (A cókmók megszületése előtt tárgyiasult.) A hatalmas, tízemeletes építmények inkább ufók tájékozódási pontjai lehetnek, legkevésbé talán lakás céljára alkalmasak. Tetézi az idekényszerült családok gondjait, hogy hiányos az infrastruktúra. Kevés az óvoda is. Rókuson és Makkosházon nem enyhít, ha Gyálaréten van szabad kapacitás. A csoportfejlesztés jelentene megoldást, az óvodák üres helyiségeit, megszüntetett szolgálati lakásokat lehet feltölteni (Hunyadi tér, Újszeged I., Kis-Tisza utca). Éppen Makkosházán viszont már a tornaszobában is működik egy csoport. Dorozsmán elkészült az új bölcsőde, a Kamilla utcait óvodává lehet alakítani. A korábban alig érzékelhető hiány (többé-kevésbé eltakarta a városrészek közötti kiegyenlítő gyerekmozgás) akkor vált kellemetlenné, amikor találkozott az 1990-es rendszerváltás mérsékelt mámorának hároméves következményeivel. Méreteiben kicsiny, amolyan igazi magyar beltengeri demográfiai hullámot regisztrálnak a szakemberek. A rendszerváltás gazdasági bizonytalankodása vezetett a vállalati óvodák megszűnéséhez (textilgyár), veszélyben van a rendőrségi és a ruhagyári, a MÁV alapítványi óvodával kísérletezik. Kevés az egyházi és a magánóvoda. Ötvenhét van az önkormányzatnak. A Rókus l-es óvoda az idén már 90 gyermeket volt kénytelen elutasítani. Az Óváros, Petőfitelep, Tápé, Szőreg, Gyálarét általában tudta 'fogadni a jelentkezőket, Algyő és Dorozsma már szűkében van a helynek. És a lakótelepek is. A „leadtam a gyereket" régvolt reggeli műsorán már csak nosztalgiázni lehet. Jelen időben kérdő mondatot kell használni. Ú. I. Ha a szüle munka, akkor a gyerkőc ovi nélkül marad? - Egy munkanélküli gyerekét nem vehetik fel az óvodába. Ezzel utasított el minket, a jegyző utasítására hivatkozva, a vezető óvónő. Most aztán végképp lehetetlenség lesz elhelyezkednem! Mondja meg, ki alkalmaz egy olyan embert, aki a gyerekét is magával vonszolja, mikor munkát keres? - kérdezte tőlem, T. J„ egy apuka a telefonvonal túlsó végén a csacsogó kicsit csitítva. • Létezik ilyen, diszkriminatív utasítás? - kérdeztem a legilletékesebbtől, dr. Tóth László jegyzőtől. - Az intézmény vezetőjétől függ, kiket vesz föl az óvodába. Ezt a jogot nem korlátoztam semmiféle utasítással. A felvételnél figyelembe veendő szempontokat a szociális törvény rögzíti. • Mit mond a jogszabály? - fordultam dr. Puskás Albertné irodavezetőhöz. - Elsősorban azokat a gyerekeket kell felvenni a lakó vagy munkahelyhez közel eső óvodába, akiknek apja és anyja egyaránt dolgozik, akik családjában 3 vagy több gyermeket nevelnek, vagy akiket a szülő betegsége miatt nem tud otthon ellátni. A szülőt napközben elfoglaltnak kell tekinteni, ha jelenleg munkanélküli ugyan, de valamilyen átképző tanfolyamra jár. Az iskola előtti évben minden gyermeknek óvodába kell járnia. Ha ezek után marad üres férőhely, akkor azok a gyerekek lehetnek a választott intézményben ovisok, akiknek legalább egyik szülője dolgozik. Ha még mindig marad üres férőhely, akkor azok, akiknek egyik szülője sem dolgozik. • Ha az óvoda vezetőjének döntését nehezményezi egy szülő, mit tehet? - A határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szülő fellebbezést nyújthat be, amit a jegyzőnek címez, de amit a választott óvoda vezetőjénél kell leadnia, aki azt a korábban fölvett adatlappal együtt köteles polgármesteri hivatali irodánkba továbbítani. Az üres óvodai férőhelyeket a fellebbezések sorrendjében töltjük be. Tehát a szülőnek tanácsos minél előbb élni e fellebbezési jogával. Egyébként pedig az óvodai felvétel folyamatos, tehát szeptember után is igényelheti a szülő gyermekének óvodai elhelyezését. • Az óvodás korú szegedi gyermekek mindegyikéből lehet ovis? - Tavaly 90 elutasító határozat született, amit összesen 56-an kifogásoltak. A fellebezést benyújtók mindegyikének gyermeke ovis lett. Most többen vannak az óvodába jelentkezők, mint ahány férőhellyel rendelkezünk. Ezért kezdeményezi irodánk, hogy a közgyűlés júliusi ülésén támogassa további 150 férőhely, azaz 7 óvodai csoport létrehozását. Ujszaszi