Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

KULTURA 5 KEDD, 1993. MÁJ. 4. Eg; ember, egy színház és a költészet Vicky Messica tegnap este lépett fel Szegeden, a JATE-klubban • Restaurálják az Aba Novák-freskót Kegyetlenség, cementhabarccsal • Keresztelő a szakközépiskolában A vendéglátó Krúdy • Már csaknem tíz éve annak, hogy Messica és csapata létre­hozott Párizs szívében egy má­gikus szentélyt. Egy színházat, a költészet nyitott templomát, mely nem hasonlítható egyik más társához sem. Tegnap egyedül volt a szín­padon, a néhai költő-író Blaise Cendrars verseit tolmácsolta, akiről Apollinaire így véleke­dett: „Miután elolvastam New York-i Húsvétjait, rájöttem, innentől kezdve lehetetlen úgy írni, mint azelőtt". Vicky Mes­sica „Blaise comme Cendrars" előadása szigorú, érzéki és őszinte volt. A Marc Legrand által okosan és pontosan ki­választott szövegek, a vers és a próza úgy láncolódtak egybe, mint ahogy az élet folyása. kérlelhetetlenül, ok-okozatian. Messica beavatta saját kábu­latába a nézőt. Az írás szavai vibrálva bugyogtak föl, hogy mindenki számára kitárják a mű teljes megértésének kapuit. Jean-Philippe Azéma rende­zése, a szegényességükben szépséges igazian „cendrars-i" díszletek, a finom és egyszerű fényjátékok és zenei aláfesté­sek mind-mind hozzájárultak az előadás színvonalának nö­veléséhez. Vicky Messica egy­szer azt mondta: „Csinálni akarok egy Cendrars-t. Isme­rem írásainak ízét, bámulom képzelőerejét és tehetségét." Valóban, neki a JATE-klub­ban ez tegnap sikerült. • A Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola a múlt héten pénteken ünnepé­lyesen felvette Krúdy Gyula nevét. A névválasztás először kissé meglepőnek tűnik. Miért és hogyan választották ezt a nevet? - kérdeztük Fekete Zoltánt, az iskola igazgatóját. - Két éve fogalmazódott meg bennünk, hogy jó lenne valakihez kötődni, s ezzel az iskolában hagyományt indít­hatnánk útjára. Iskolánk nevére pályázatot írtunk ki. Két név merült föl a választás előtt: Kass János és Krúdy Gyula ne­ve. A diákbizottság, a szülői választmány és a tantestület szavazatai alapján választottuk a Krúdy nevet. Ez a név nem elcsépelt, keveset használják, és némi köze is van a ven­déglátó szakmához. • „Krúdy Gyula irodalmi pályázat"-ot is hirdettek. Milyen eredménnyel járt? - Tizennény tanuló adott be pályamunkát. A legjobb dolgo­Visszafogott lélegzettel fi­gyeli mindenki, ahogyan Szent­királyi Miklós és Lente István restaurátorok daruskocsi plató­járól szemrevételezik az alig lepedőnyi helyen kiszabadított freskót, bár a súrú fejingatás senkit sem lep meg: nehéz munka lesz. A feltárást végző Forrai Kornélia 1986 óta kutatja az Aba Novák-múvet, azóta gyűjti az eredeti freskóról szóló fotókat, dokumentumokat is. Előzetes szakvéleményéből már kiderült, hogy 320-350 négyzetméteres felület helyre­állításához idő és türelem kell, s ezt most csak megerősítheti­Minden részletre kiterjedő felújítási munkára lesz szük­ség. Cementes habarccsal és éppen ez adja a nehézséget, mert a cement keményebb anyag, mint az alatta lévő mész-homokos vakolat. • Mennyi idő alatt lehet elkészülni vele? - Ez nyolc-tíz ember két-, éves munkája a restaurálás. Csak a restaurálás, az épület helyrehozataláról nem beszé­lek, mert az építészi probléma. Most kezdődött a kutatás arra vonatkozólag, hogy a freskót milyen módszerrel lehet kisza­badítani, és milyen állapotban van a habarcs alatt. A szakértők vésője nyomán hull a rég felhordott szürke va­kolat. A megkezdett helyen zatokból a Bukta című suli­újságunkban közöltünk rész­leteket. • Említette, hogy hagyo­mány indulhat útjára. Mi­lyen terveik vannak? - Az év végén emléktúrát szervezünk elsősorban Krúdy szülőhelye környékén, azokkal a tanulókkal, akik valamilyen téren kiemelkedő munkát végeztek. Ezt megismétel­hetjük bizonyos időszakon­ként. Gondoltunk arra is, hogy Krúdy születésének napjára ismét pályázatot írunk ki. Már kaptunk leveleket más, Krúdy nevét viselő iskoláktól, és úgy gondoljuk, hogy a névfelvétel alkalmat ad arra is, hogy is­kolai kapcsolatainkat kibővítsük. • Az iskolában van erre igény? elég könnyen, néhány millimé­ternyi a felhordott habarcs. Másutt egy-két centiméteres is lehet, nem egyenletes. Lente IStván, amikor alászáll a daru­val, tovább ingatja a fejét. - Nagyon nehéz feladat. • Miért? - Kegyetlen dolgot csináltak 49-ben a freskóval. Cementes fröccsöléssel fedték el, és ha leválasztunk egy darabkát, ak­kor a hátoldalán ott a festék. A festék erősebben tapad ehhez az erős cementhez, mint a falhoz. • Amit levettek, elég vé­kony réteg, másutt sokkal vastagabban áll a vakolat... - Nagyon reméljük, hogy sok helyen ennél jobb lesz. De a színeken is múlik. A fekete és a sötét színek általában gyenge kötésű festékek, így valószínűleg jobban sérültek, a világosabb színek pedig ke­vésbé. Reméljük, azért több marad mint ami a kiszabadított KRÚDY GYULA 1878-1933 _____ - Igen. Nálunk hagyomá­nyai vannak a nyelvi vetélke­dőknek. Jónéhány Kazinczy­részen látszik: ez a rész már a levakolás előtt is sérült volt. • Hogy az eredeti freskót egé­szében helyre lehet-e állítani, abban Szentkirályi Miklós is csak reménykedik. - Nagy munkával és szor­galommal, két-három év alatt többé kevésbé igen. Centimé­terről centiméterre kell halad­ni, rettentő lassú munka. • Milyen módszerrel lehet majd dolgozni? - Ügy tűnik mechanikusan, de erre vonatkozólag most fo­lyik a kutatás. Szerintem is a cementes vakolat a fő baj, ami sokkal erősebb, mint maga a festék. • A hasonló munkák mit mutatnak? - Tulajdonképpen a székes­fehérvári Aba Novák-freskó hasonló állapotban van. Két éve folyik a restaurálása, most tartanak félúton. Ott csak me­szelve volt, egy részét viszont díjas tanuló került már ki az iskolánkból. Az irodalom terén kevesebb sikert mondhatunk magunkénak, de a Krúdy-pá­lyázatunk eredményei azt mutatják, hogy van rá igény. Az iskolaújságunk eddig megjelent számaiból is látható, hogy jónéhány jótollú diák jár hozzánk. • A szakmán belül a diá­kok hogyan kamatoztat­hatják nyelvi, irodalmi ismereteiket? - Azt hiszem, erre nagyon jó példa volt az a receptfordító verseny, amit tavasszal rendez­tünk meg. De számos szakmai versenyt építhetünk a nyelv és az irodalom köré, aminek az eredményeit később hasznát vehetik a tanulók. P. Sz. elpusztították. Ha itt Szegeden is korábban lemeszelték volna, vagy valamilyen gyengébb kötőanyagot tettek volna rá, akkor nem lenne ekkora baj. Túl jó munkát végzett az illető. A kuratórium már előzőleg felújítási tanulmányt készítte­tett, mely szerint előbb az épület helyreállítása kezdődik el, a homlokzati vakolás, a fal­szegélyek elkészítése, s csak eztán a freskó restaurációja, hi-' szen az utólagos épületmunkák veszélyeztetnék a már resta­urált freskó állapotát. Mindkét munka sok pénzbe kerül, ami­ben viszont a kuratórium szú­ken van. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó, a kuratórium elnöke: - Hétmillió forintra van szükségünk ebben az évben, hogy elkezdődhessenek a ter­vezési és az épületfelújítási munkálatok. Ez utóbbi az ala­pítványon kívüli költség. A pénzügyi fedezetet a szegedi önkormányzat hozzájárulása, Aba Nóvák Vilmos lányának felajánlása és további adomá­nyok fedezik, természetesen minisztériumi támogatásra is számítunk, hiszen pályázat megy a művelődési és a hon­védelmi minisztériumba is. Reménykedem, hogy elég lesz a pénz, de elégedett csak akkor leszek, ha kész lesz minden. Úgy érzem, ha most nem kezd­jük el a freskót kiszabadítani, már késő lesz. • Egyéni támogatók számára az Aba Nóvák Alapítvány bankszámla száma: OTP 37251-8. Panek József Aba Novák-dokumentumok kerestetnek Aba Novak Vilmos festő és grafikus születésének 100. évfor­dulója alkalmából 1994. március 15-én centenáriumi kiállítást rendez a Móra Ferenc Múzeum. A kiállítás anyagához és az ebből az alkalomból megjelenő katalógushoz várják azokat a magángyűjteményben is fellelhető alkotásokat, dokumentumokat, fotókat, amelyek a művész munkásságával kapcsolatosak. Cím: 6720. Szeged, Széchenyi tér 10-11., Aba Nóvák Alapítvány. • Belgiumi megmérettetés előtt Musica Parlante, avagy a barokk korhű beszéde Az együttzenélést hat évvel ezelőtt kezdték el, de csak második éve, hogy nevet választottak maguknak. Azóta lépnek fel gyakrabban, legutóbb április 18-án, a felső­városi templomban adtak koncertet. - Iskolai zenekar ­mondja a Musica Parlanteről a karmester, Meszlényi László - amely a tanulmányi munka részeként, csupa főiskolai hallgatókból alakult. Előadásaik mindenesetre felnőtt munkáról tanúskodnak. Erem Szent-Györgyi Albert születési centenáriumára • Mit jelent az együttes neve, a Musica Parlante? - Szó szerint: beszélve ze­nélést. Néhány éve kezembe került egy könyv, A beszéd­szerű zene, ez volt a címe. Ak­kor világosodott meg előttem, hogy a barokk zenének nem csak a historikus kutatások által felmutatott külsődleges jegyeit lehet követni, de ez a zene beszédszerűvé is tehető. Mert a beszéd soha nem egyenletes, kiemelt hangsú­lyok, összevont szavak, hatás­szünetek vannak benne, s e sajátosságok, a retorika törvé­nyei, a zenében is megjelen­nek, persze annak egyedi anyagához igazítva. Amióta erre rájöttünk, mindannyian tudjuk, én is, a növendékek is, hogy miért volt kezdetben jó­szándékú, bár némileg erőlte­tett a játékunk. • Elsősorban tehát barokk zenét játszanak. - Igen, de a játékunkat én inkább stílustanulmánynak nevezném. Mindannyian tud­juk, hogy a romantikus korszak hatalmas önbizalmával a ba­rokk zenének egy átformált előadói stílusát hagyományoz­ta ránk. A romantika egyik eszköze a patetikus előadás­mód: hogy a mú állandóan szavaljon, hogy mindig egy magasabb szférában mozogjon, s ilyen felfogásban az ember azt gondolná, hogy Bach is, Handel is rettentő fennkölt le­hetett, pedig ez nem igaz. A romantika kissé hamis barokk­képet hagyományozott ránk, s mi, a zenekari munka révén ezt szeretnénk korhűvé tenni. • Gondolom, az előadási módot illetően vannak né­zetkülönbségek karmester és növendékei között. En­ged-e beleszólást saját el­képzeléseibe? - No, itt nagy demokrácia van! Néha azon gondolkodom, nem engedem-e túlságosan el a gyeplőt. Dehát, egyáltalán nem biztos, hogy mindig nekem van igazam. Az ötletekről, a véle­ményekről „népszavazás" dönt, amiben nekem persze legalábbis két szavazatom van. Mindent kipróbálunk, és a nekünk legjobban tetszőt való­sítjuk meg. Ezen nem lehet csodálkozni: minél „nagyobb" a zene, annál több lehetséges olvasata van. • Legutóbbi koncertjükön úgy éreztem, a templomi helyszín is hozzáadott va­lamit a barokk hangzás­hoz... - Igen, szívesen játszunk templomban, egyszerűen azért, mert e művek közül nagyon sokat oda szántak. Számos barokk műbe már megírásuk­kor belekalkulálták, hogy a visszhang visszadobja majd a hangokat. A templomi belső olyan aurát ad, amelyben a kóbor hangok visszatérésével egy gazdagabb hangzáskép alakul ki. • Ez a koncert főpróbája volt egy külföldi fellépés­nek. - Valóban, csütörtökön - a Szegedért Alapítvány és a Centrum Áruház támogatásá­val - Belgiumba utazunk, ahol minden évben megrendeznek egy énekkari, vagy zenekari if­júsági fesztivált. Célunk ter­mészetesen az, hogy kiváló mi­nősítést szerezzünk, megis­mételve a Weiner Leó Kama­razenekar s a Canticum Kama­rakórus korábbi sikerét. Csikós Zita A szép érmek gyűjtői újabb alkotással gazdagodhatnak. A szegedi egyetemek és a múze­um az idén ősszel tartják köz­ponti rendezvényeiket, erre az alkalomra készíttette a Magyar Eremgyújtők Egyesülete Csong­rád megyei csoportja a Nobel­díjas magyar biokémikus leg­újabb emlékérmét, születésé­nek közelgő századik évfordu­lójára. Az érmet a Szegedről elke­rült soproni éremmúvés/. Ken ner Kálmán készítette, s Szabó Géza helyi ötvösmester miihe­lyéből került ki. Bronz és ezüst változatban készült, 42,5 mm átmérővel. Az ezüst változat bruttósúlya 36 g, finomsága 835 ezrelékes, úgynevezett tükörfényes (Polierplatte) kivitelben. Az ezüstveret ára 2100. a bronz változaté 200 forint. A készítendő darabszám - a várható igénytől függően ­150 darab, a bronzváltozat esetében pedig kb. 300 darab. Az érem megtekinthető s igényelhető az éreipgyújtők szerda délutáni "és v asárnap délelőtti összejövetelein a szegedi szakszervezeti könj v­tárban (Kálvária sugárút 14 ).

Next

/
Oldalképek
Tartalom