Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. MÁJ. 4. S* íl m Hungary 2 9 Tibor I Palankai Fotó: Rcvész Róbert Szálak az emberek között • Hogyan talált Önre Ivica Mladjenovic, a triennálé szervezője? - Sz.inte mesébe illő körül­mények között: Szegeden jár­tában itt sétált az Oskola utcá­ban. és meglátta a házamat, amelyben magam is lakom. Kérdezősködni kezdett a ter­vező után, majd hazautazása után jelentkezett. Azt (rta: ha vendégül látnám, szívesen megismerkedne velem, és kíváncsi lenne más munkáimra is. Bevallom, furcsálltam a dolgot, de aztán mégis létrejött a kapcsolat. Megnézte a há­zaimat. és később meghívott a harmadik, 1991-ben rendezett Belgrádi Építészeti Trien­náléra. Az elsőn, 1985-ben még nem szerepelt magyar; '88-ban Makovecz Imre és Finta József alkotásait mu­tatták be, ezután következtem én. • Kicsoda valójában Mlad­jenovic, és miért fontos számára ez a kezdemé­nyezés? - Ő maga is építész, köny­veket is (rt, és egyszer csak fejébe vette, hogy itt, Közép­Európában, a keleti és nyugati kultúra és gondolkodásmód határán kapcsolatot teremt a világ építészei között. Először a legnagyobbakat kereste meg, és anyagot kért tőlük, még­hozzá ingyen. Ehhez tudni kell, hogy a vezető amerikai építészek, a szakma csillagai egyetlen rajzot kétezer dol­lárért adnak ki a kezükből. Mladjenovic' megnyerte a támogatásukat. Most már ott Palánkai Tibor szegedi építész kitüntető meg­hívást kapott a legutóbbi Belgrádi Építészeti Trien­náléra. A világ építő­művészeiét reprezentáló anyag fotóiból a Móra Ferenc Múzeum második emeleti kiállítótermében nemrég nyílt kiállítás május 16-áig tart nyitva. Palánkai Tiborral a há­rom évenként sorra kerülő esemény jelentőségéről be­szélgettünk. tart, hogy szerte a világon közel harminc rangos építész segíti az újabbak kiválasztását. A triennálén ugyanis mindenki csak egyszer kap lehetőséget, a cél az, hogy mindig mások mutatkozhassanak be. És még valami Ivica Mladjenovicról: származására nézve horvátnak mondja magát, a felesége viszont szerb, és Belgrádban laknak; családjának egy része viszont Zágrábban él, és mivel a két város között nincs semmiféle kapcsolat, az én közvetítésemmel üzennek egymásnak. Meggyőződésem szerint törvényszerű, hogy éppen egy közép-európai ember vállalja a kapcsolat­teremtés misszióját. Nézzük a magyarokat: génjeinkben, zsigereinkben keletiek va­gyunk, mégis elsajátitottuk a nyugati, vagy ha úgy tetszik, európai szellemiséget. Egy ilyen (nem túlzás) világakció nem is indulhatott volna más­honnan. • Melyek a kiválasztás szempontjai? - Az első természetesen a minőség; igyekeznek elkerülni az egzotikum csapdáját. Minden stílus és irányzat egy­formán helyet kap, a leg­szélesebb látókörben. A leg­fontosabb cél a megismer­kedés, s az ebből fakadó köl­csönhatás. A világot elárasztó angolszász „kulturhenger" áldozatai lehetünk, ha - egy furcsa kifejezéssel élve - „nem létezhetünk saját korunkban", azaz nem érvényesül a „kis kultúrák" nagyokat is meg­termékenyítő hatása, ami az említett „nagyoknak" éppoly fontos, mint például nekünk, mert ók is gazdagodnak belőle. Ezeket a szálakat szövi az épí­tészet területén Ivica Mlad­jenovic. A triennálé anyagát ugyanis az egész világon körbeviszi, s kisebb-nagyobb válogatásban mutatja be. • Az Ön munkájára milyen hatással volt a meghívás? - Számomra azért volt nagy jelentősége a részvételnek, mert erőt és ösztönzést adott. Lelki terhek és félelmek alól szabadított föl, amelyek mind az elszigeteltségből fakadtak. Mladjenovic legnagyobb ér­deme az, hogy folyamatosan bizonyítja: a magyar, és egyetlen más kisebb nemzet kultúrája sem alacsonyabb rendű másokénál! Nyilas Péter • ISZV és Progress Ötszázezer az alapítványnak A Magyar Vállalkozói Ka­ntara Csongrád megyei tagsága közül az Információ Szol­gáltató Vállalkozás (1SZV) fölajánlotta a Progress Alapft­ványnak (a szegedi kisvál­lalkozókat támogató programja keretében): lehetőséget biztosit nagy értékű adatbázisához való hozzáféréshez; e felajánlás ellenértéke mintegy 500 ezer forint. Megkérdeztük Tallósy Benjámint, a ISZV képviselő­jét, mit jelent gyakorlatilag e felajánlás? - A Progress Alapítvány számára ez azt jelenti, hogy a jelentkező, különféle infor­mációkat kereső vállalkozók egy meghatározott mennyi­ségű, úgynevezett kreditet kapnak, melyet az ISZV nyilvános BBS-én (elektroni­kus hírközlő tábla) költhetnek el. Azon túl. hogy az ISZV ez­által a kommunikációs eszkö­zeinek egy nyilvános piaci szerepeltetésére alkalmat talál, a vállalkozók megtanulhatják, s felhasználhatják még a kis­vállalkozók számára is elér­hető, a jelenlegi nyugati világ­ban elterjedt telekommuniká­ciós rendszereket. Konkrétan: az ország nagybani piacain ki­alakult árakat, mennyiségeket, a felhozatal alakulását már délután 4 órakor az igénylő leolvashatja a rendszerben. • Van-e valamilyen kü­lönleges szolgáltatásuk? - Az AVU országos priva­tizációs anyaga akár egészben, vagy részleteiben elérhető. Az információkat rendszereztük. A kínálat használata külön­leges beruházást nem igényel; szükséges kellékek: PC, te­lefonvonal és az úgynevezett modem (ami nem más, mint modulátor-demodulátor). • Konkrét példával igazol­ni tudja-e a rendszer hasz­nosságát? - Német beruházó faipari céget keres Magyarországon. A mi rendszerünkhöz fordulva tiszta képet kap a lehetősége­iről. • Ezek szerint a rendszer­ben benne rejlik a távtőzsde lehetősége is? - Legújabb eredményeink közé sorolhatjuk azt, hogy fo­lyamatos műholdas kapcso­laton keresztül börzeadatokat, programok tömkelegét fogad­juk, és az adatbázison keresztül a felhasználók felé terítjük. Ta­lán a régió exportőrei számára sem elvetendők azon statisz­tikai adatok, melyek havi idő­szerűségükkel rugalmas piac­követést és -felmérést tesznek lehetővé. Magyarán szólva: mindaz, ami elhagyta az orszá­got, vagy beérkezett a hivata­los vámszervek tudtával, lehív­ható. Például megfigyeltük, hogy paprikaexportunk, a ta­valyi nagy panaszáradat elle­nére, 1991-ról 1992-re 40 szá­zalékkal emelkedett. Érdekes­ség, hogy az „ősi paprikater­melő" ország, Ausztria egyik nagy paprikabeszállftónká lépett elő. Hogy mennyire köszönhető ez a kereskedői ügyeskedésnek, döntse el az olvasó... Az is megfigyelhető, hogy a magyar export mely része kerül reexportra más országból - vagyis, mennyire ügyesek vagy ügyetlenek külkereskedőink. Mindezen információhalmozhoz a 486-189-es telefonszámon kell felhívni az ISZV-t, a sípoló hangra egy modem válasz­hangot kell adni, és az ügyfél saját számftógépén bekapcso­lódhat az üzleti világ infor­mációrengetegébe. Pataki Sándor • Az igazgató titkárnőjét a pár perces várakozás alatt kikér­deztük, ő is a barna kenyeret szereti jobban. A múszakiigaz­gató-helyettes és virtigli mol­nár Kecskeméti Gábor is azt mondja, a kenyérlisztből sütött kenyeret szereti, a kalácsot pedig legföljebb húsvétkor, és a rozsos kenyér mellett teszi le a hűségesküt maga az igazgató is. Ennyire egy nyelvet ritkán beszél két összevitatkozó fél! • Akkor miért nem árul­nak barna lisztet? - Árulunk! Tessék elmenni a Szent István térre, és győ­ződjön meg róla. • A Gogol utcaiban állító­lag nincsen. - Megszűnőben van az a boltunk, szeretnénk visszamen­ni a Kiss Ernő utcába, biztosan azért. Egyébként úgy kell ne­künk most ez a vita, mint üve­ges tótnak a hanyattesés, hi­szen rozsot csak a mórahalmi malmunk őröl, az pedig május első felében új gazdára talált. • Lehet, hogy ahha is hagyja a rozs őrlését? - Elvileg lehet, de mi reménykedünk benne, hogy megtartja. Elmondom, mennyire lel­kendeztek annak idején a ho­mokon gazdálkodó termelő­szövetkezetek közgyűlésein, hogy búzát termelnek már, nem rozsot. Kénytelen voltam előre jövendölni, küszöbön az az idő, amikor állami támo­gatással kell ösztönözni az embereket a rozs termesz­tésére. Tévedtem, hiszen minden támogatás megszűnő­ben van, de tény: Mórahalom, Rúzsa, Zákányszék és Doma­szék határában összesen talán hatvan hektáron terem az idén. Minden igényt ki tudnak azon­ban (gy is elégíteni. A szovjet hadsereg kivonulása után műszakot kellett csökkente­niök a mórahalmi malomban. • Hogyan függ össze ez a kettő? - Nem úgy, hogy ők jöttek volna malmi munkásnak, hanem úgy, hogy jelentős mennyiséget az öthalmi lak­tanyába szállítottunk. Ők ugyanis ragaszkodtak a teljes kiőrlésű rozsliszthez. VHL­nek, Vörös Hadsereg-lisztnek mondtuk. Ezt hívjuk mi közönségesen barna lisztnek, a belőle sütött A barna kenyér Komoly hadfiak kard­dal való vagdalkozásához lett hirtelen hasonlatos dr. Bottka Sándor István nyugdíjas ügyvéd cs dr. Tráser Ferenc vállalati igazgató szóváltása a Dél­magyar hasábjain. A ma­lomipar embereit szíven ütötte a kifejezés, amely a gabonaipar urainak ne­vezte őket, Bottka urat viszont az ütötte szíven, jóval előbb, hogy azt ta­pasztalta, beszüntették a barna rozsliszt és a Gra­ham-liszt árusftását, így nem tudnak otthon sütni. A pengés szóváltás, sőt az utána következő még egy levél indított el bennünket, hogy mindezt saját tapasz­talatainkkal is kiegészít­sük. kenyeret pedig Petőfi is fekete kenyérnek írta, bár vers közben barnának is mondja. Talán mások is emlékeznek még rá, ahogy elkezdtünk külföldre járni, Keletről is, Nyugatról is jöttek a hirek, milyen fekete a kinti kenyér. Némi büszkeség is lapult mögötte, kihúzhattuk magunkat: de a mienk fehér! Mint a kalács, olyan. • A mostani barna-imádat Keletről vagy Nyugatról gyűrűzött be hozzánk? - Egészen biztos, hogy Nyugatról. Bár ott az a divat, hogy mindenfélét sütnek. So­kat fehérből és sokat barnából. Ahogy a kedves vevő akarja. • Miért lett drágább ná­lunk a barna? - Azért, mert a piac dönt az árakról. A szocializmus poli­tikai gazdaságtana még kimon­dta, az áru értéke a belefek­tetett munka értékével egyenlő, de ez saját lábán megbukott már. A kereslet-kínálat törvé­nye lépett a helyébe. Ezért panaszolja levélírónk, hogy csemege-áron lehet csak hozzájutni a barna kenyérhez. Ha egyáltalán lehet kapni. Az a hír, a szegedi sütőipar azért nem süt ilyet, mert nincsen rá kereslet. - Piacellenes lenne, ha rátukmálnánk a sütőiparra a kenyérlisztet. Irtózatos és drága reklámmal el lehetne érni, hogy több fogyjon az egészségesebb barnából, de egyelőre anyagi érdek minket se fűz hozzá, és nyilván a sü­tőipart se, meg a kereske­delmet se. Szerencsém volt, hogy beszélgettem a titkárnővel az elején, ő mondta, itt van a szomszéd utcában a Bajor pékség, ott mindig lehet kapni. Át is mentem azonnal. Pince­boltban kedvesebbet még nem láttam. • Azt hittem, az új bolt modern elveket vall. - Igyekszünk modernek lenni. • Csakhogy nálunk a mo­dern szó most habfehér ke­nyeret jelent. - Van az is. Bajor zsemlék, finom fehér kenyerek, tessék parancsolni! • Ilyen kínálat mellett megéri barnát is sütni? - Mindent a vevőért! Ter­mészetesen megéri. Összes eladnivalónknak több mint a fele barna, félbarna és korn­land kenyér. • Ezt az utóbbit tessék mondani még egyszer! - Nem hallotta még? Korn­land. Szója, búza, rozsdara és lenmag fölhasználásával ké­szül. Nagyon keresik és na­gyon szeretik. • Önnek nyilván tálalva a teljes készlet. Melyiket sze­reti? - A köményes rozsot. Au­gusztusban nyílt meg péksé­günk, látja, nem is a legfor­galmasabb helyen vagyunk, mégis fölkeresnek bennünket az egészen messze lakók is. Mint Colombo hadnagy, az utcáról lépek vissza: • Bocsánat! Miért bajor a pékség? - A gépeket onnan vettük. • És megérte? - Láthatja. Egymásnak adják a kilincset. Hárman egymás után fehér kenyeret vettek, négyen meg barnát. Horváth Dezső HMMMMMI Altalános iskolások rajzvorsonye A Tehetségkutató Rajzver­seny megyei fordulóját ren­dezték meg a Tanárképző Főis­kola 2. sz. Gyakorló Általános Iskolájában, 126 részvevővel. Az elődöntőből a versenybe került tanulók több kategóriá­ban próbálhatták ki tehet­ségüket. 1. - Csendélet kategó­riában (alsó tagozat, 5-6. o.): 1. Balázsfi Bálint Gedói Ált. Isk. (felkészítő tanára Popovics Lőrinc), 2. Tápler Kolos Gedói Ált. Isk. (Popovics Lőrinc), 3. Tímár Zoltán és Miseta Szilvia, mindketten Makó, Széchenyi Ált. Isk. (Miseta István), Ka­kuszi Krisztián Odessza II. Ált. Isk. (Szitásné Kőszegi Irén). 7-8. osztály: I. Varga Viktória Hódmezővásárhely Központi Alt. Isk. (Szenténé Kálvai Mária), 2. Bányai Judit Hmvhely József Á. Ált. Isk. (Mészáros Istvánné),r3. Tóth Ágota Ásotthalom Ált. Isk. (Borbás Zoltánné), Oltványi Klára Béke u. Ált. Isk. (dr. Kedves Miklósné). 2. ­Portrétanulmány (5-6. oszt.). I. Kántor Ágnes Béke u. Ált. Isk. (dr. Kedves Miklósné), 2. Tóth Enikő Makó, Kálvin téri Ált. Isk. (Jámborné Balog Tünde), 3. Fodor Krisztina Makó, Kálvin téri Ált. Isk. (Jámborné Balog Tünde) és Réti Barnabás Madách Ált. Isk. (Frank Emese). 7-8. osztály: 1. Kucsora Mária Szeged, Fő fasor Ált. Isk. (Suták Jánosné), 2. Zenke Petra Hmvhely Tarjáni Ált. Isk. (Zayzon Ágnes), 3. Tichy Béla Szeged, Dugonics Ált. Isk. (Stark Béláné). 3. ­Alakrajz: 1. Horváth Réka Szeged, Hunyadi J. Ált. Isk. (Korányi Mátyásné), 2. Nagy Péter Csongor téri Ált. Isk. (Soltész László), 3. Kiss Beáta JATE Ságvári Gyak. Ált. Isk. (Kelemen Márta) és Csanádi Katalin, Rókusváros II. sz. Ált. Isk. (Veres Mihály). 4. - Tes­tek tónusos rajza: /. Abov­Abdó Tamás Szentes Erzsébet téri Ált. Isk. (Dobó Józsefné), 2. Szabó Szilvia Mindszent, Dózsa telepi Ált. Isk. (Nagy Margit), 3. Szalai Károly Makó, Széchenyi Ált. Isk. (Miseta István). 5. - Műszaki rajz: - I. Pintér Aron JGYTF 2. sz. Gyak. Ált. Isk. (Maróti Antalné), 2. Fábián Nagy Szabolcs Szentes, Koszta J. Ált. Isk. (Kéveszkiné Pintér Katalin), 3. Stefanik László Fő fasori Ált. Isk. (Suták Jánosné) és Szolnoki Róbert Zsombó Ált. Isk. (Zsirosné Vass Judit). 6. - Plasztikai munkák: /. Maróti Tamás Zsombó Ált. Isk. (Zsirosné Vass Judit), 2. Kovács Krisztina Csongrád, Síp u. Ált. Isk. (Márton Károly), 3. Maráz Péter Gedói Ált. Isk. (Lázár Pálné) és Dombi Vera JGYTF 2. sz. Gyák. Ált. Isk. (Maróti Antalné). A verseny létrejöttét se­gítette: a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet, a Szeged Városi Közművelődési és Közoktatási Iroda, a MATÁV Rt. Szegedi Igazgatósága. A tehetséges gyerekeket külön­díjakkal jutalmazta: a Minor Kft., a Szögart Shop, a Szögart Stúdió és a Szépmíves Céh művészeti iskolájukba tandíj­mentesen veszik fel. Különdíjak: Szögart Shop: Kuczora Márta Szeged, Főfasori Ált. Isk., Szépmfves Céh: Tápler Kolos Szeged, Gedói Ált. Isk. Matáv: Pintér Áron Szeged, JGYTF II. sz. Gyak. Ált. Isk., Maróti Tamás Zsombó, Ált. Isk. A Szögart iskolájába egyéves felvételt nyert: Szép Katalin Mindszent, Ált. Isk. Féléves felvételt nyert: Kántor Ágnes Szeged, Béke u. Ált. Isk., Réti Barna­bás Szeged, Madách isk. A Szépmtves Céh tanfolyamán felvételt nyert: Horváth Réka Szeged, Hunyadi Ált. Isk. A Minor Kft. a Csendélet kate­gória minden helyezettjét jutal­mazta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom