Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 6. KULTÚRA7 Egyre sürgősebb H t M. ' | H • < A ' • < N » A A Tegnap délelőtt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Kálmán Attila politikai államtitkár és Dobos Krisztina közoktatási helyettes államtitkár sajtótájékoztatón ismertette a médiák képviselőivei a közoktatási törvény tervezetét, amelyet a tárca a közeli napokban a parlament elé terjeszt. Kálmán Attila bevezetőjében kiemelte, hogy Magyarországon még nem készült soha olyan törvénytervezet, amit ilyen széles körű társadalmi, szakmai és érdekképviseleti egyeztetés előzött volna meg. Mint ismeretes, a tárca által készített korábbi törvényjavaslat változatokban a pedagógusok, a pártok és a szélesebb társadalmi közvélemény is szép számmal talált szakmai és politikai vitákra lehetőséget adó pontokat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a hosszú ideig elhúzódó vita ellenére sem állíthatja, hogy a felek között teljes konszenzus született, erre azonban a sokféle érdek ütközése miatt nem is volt remény. Az 53 önkormányzati, szakmai, szülői, diák és szakszervezeti érdekképviselettől írásban érkezett észrevételekről az illetékes parlamenti bizottságokat a törvény vitája során tájékoztatni fogja a tárca. A kormány szeretné, ha a tervezetet a parlament sürgősséggel tárgyalná, és még a tavaszi ülésszak végéig elfogadná, hogy idén szeptembertől megkezdődhessen a törvény fokozatos hatályba léptetése. (A törvénytervezet teljes szövege megjelenik majd a Köznevelés május 21-i számának mellékleteként.) A törvény garantálni fogja a lelkiismereti és vallásszabadságot a közoktatásban, kimondja, hogy tiszteletben kell tartani a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekük nevelése szabadon választott vallási, filozófiai meggyőződésüknek megfelelően történjék, ugyanakkor az állami iskola egyetlen vallás vagy ideológia iránt sem lehet elkötelezett. Dobos Krisztina szerint alaptalanok az egyházi iskolákkal kapcsolatos félelmek, Magyarországon az óvodától az egyetemig az intézményeknek mintegy 1,41,5%-a van egyházi tulajdonban (Hollandiában például ez az arány 35-40%). A törvény alapelvei között szerepel az etnikai és nemzeti kisebbségeknek anyanyelvük elsajátításához, kultúrájuk ápolásához való joga, az iskolák alapításának kötelezettsége és szabadsága, a szabad iskolaválasztás jogi garanciája, a gyermek tehetségének, képességének, egészségi állapotának, szociális helyzetének megfelelő oktatáshoz való joga. A törvény célul tűzi ki a szakmunkásképzésben továbbtanulni szándékozók közismereti oktatásának kiterjesztését az általános iskola 9-10. osztályának bevezetésével. A tárca ezzel látja biztosítottnak a mobilitást az egyes iskolatípusok között a 16. életévig. Dobos Krisztina kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez a 10 osztályos szisztéma már az ország 162 iskolájában sikerrel működik. A 10 osztályos rendszer bevezetése azért is előnyös lehet, mert az öt napos tanítási hét bevezetése után összetorlódott tananyagot jobb elosztásban, „széthúzva" lehel majd tanítani, több idő marad a képességekkészségek fejlesztésére. Ennek a rendszernek legnagyobb pozitívuma az átjárhatóság biztosítása mellett mégis talán az lesz, hogy az iskolarendszerben tartja majd azt a 260 ezer (!) tizenévest (1989es adat), aki a 8. osztály befejezése után nem jár iskolába. (A törvény a jegyzőt teszi felelőssé, hogy a gyerekek 16 éves korukig iskolába járjanak.) A törvénytervezetben a finanszírozás alapelve az, hogy az alkotmányban rögzített, mindenki által igénybe vehető oktatási szolgáltatást egységesen ingyenesen kell biztosítani. A törvényt elfogadása után fokozatosan léptetik majd hatályba, például a követelményrendszerre vonatkozó rendelkezéseit a Nemzeti alaptanterv kiadását követő harmadik évtől, míg a létszám normatívákat, a térítési díjra, tandíjra vonatkozó rendelkezéseket az 1994/95. tanévtől keli alkalmazni. Hollósi • Várják a vállalkozókedvűeket! Maratoni rockyverseny Idén új helyszínen rendezik meg Szegeden a 48 órás Maratoni Rock 'n' Roll Táricversenyt, a már hagyományosnak számító rendezvénynek most a Tisza Gyöngye diszkó ad otthont. A helytől egyébként nem idegen az effajta muzsika és a verseny, hiszen a szegedi rockysok egyik fellegvára az Partfürdő feletti épület, s nemrég rendeztek már hasonló jellegű viadalt - igaz, az nem tartott két napig. Május 7, péntek este 7től azonban 48 órán át rophatja a 30 vállalkozó kedvű pár. A szabályok nem változtak, óránként 10 percet, és négyóránként 20 percet piheghetnek a versenyzők. Lesz orvosi ügyelet, pihenőszoba, zsűri, és lesznek természetesen fellépő sztárok is, a műfajnak megfelelően: a Dolly Roll és Komár László. Aki végigtáncolja a két éjszakát, s nappalt, az már győztesnek számit, és egy balatoni hétvége lesz a jutalma. Emellett a közönség is szavaz, a nagyérdemű által legjobbnak tartott pár egyhetes párizsi utazáson pihenheti ki a remek buli fáradalmait. A héten még várják a vállalkozó kedvű táncoslábúak jelentkezését, nevezni minden nap 11-től 02ig a Tisza Gyöngye Billiárd Szalonjában lehet személyesen,-vagy telefonon (430-755). Színház Ma és holnap délután 5 órakor, május 10-én délelőtt 10kor, 12-én pedig délután 3-kor mutatja be a MÁV Diákotthonban (Boldogasszony sgt. 24-26.) a Ság vári Endre Gyakorló Általános Iskola „Vidor" színpada Romhányi József: Csipkerózsika című zenés mesejátékát. Jegyek a helyszínen válthatók. • Patrícia Flynnel, a Miaszszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rendfőnöknőjével látogatásának végeztével a Karolina igazgatói irodájában ültünk le beszélgetni, a magyar tartományi főnök, Josephina nővér, s a szegedi igazgató nővér, Vargacz M. Krisztina társaságában. • Miért jött el Magyarországra, Szegedre és Makóra? - Mint a rend generális főnökének a feladataim közé tartozik, hogy a négyévenként esedékes tartományi választásokon elnököljek. Az itteni választás után a magyar tartomány főnöknője meghívott, látogassam meg a három újonnan megnyílt házunkat, iskoláinkat. Ez nagyon is érdekelt engem, hiszen tudom, hogy a magyar rendtartomány évtizedekig csak két középiskolát működtethetett. A három új ház megnyitása Jánoshalmán, Makón és Szegeden bővítette az apostoli munkaterületet, és befolyásolja nővéreink életét. Látogatásomnak az is a célja, hogy biztosítsam a nővéreket a kongregáció nemzetközi támogatásáról, mivel a mi rendünknek a világ több, mint harminc országában vannak házai. Minden alkalommal, ha valamilyen hivatalos okból látogatást teszek a nővérek körében, maga a megjelenés már egyfajta támogatás, a mellettük állás kifejeződése, erkölcsi segítség. Úgy gondolom, megéri, hogy a nővéreket megismeijem ezen az új munkaterületen, s azokat is, akikkel együtt dolgoznak, akiket nevelnek.Mivel látogatom a kongregáció házait a különböző országokban, ha innen elmegyek elmondom majd máshol, hogy mit tapasztaltam, hogyan indították el a nővérek az iskolákat, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, mik az örömeik. • Patrícia Flynn randfőnöknő a Karolinában • Fejlesztik a szegedi iskolát Hit, együttműködés, segítés Fotó: Schmidt Andrea Ezzel is gazdagíthatok másokat. • Ön milyen tapasztalatokat szerzett? - Mély benyomást tett rám Makón, hogy a gyermekek milyen sokoldalúan mutatták be tudásukat, s milyen egységes a szellem. Szegeden nagy hatást gyakorolt rám a tanárok elkötelezettsége. Mindkét helyen éreztem, hogy a tanárok, a nővérek hosszú-hosszú órákat töltenek el az iskolában, és lelkesen, szívesen teszik. Jánoshalmán nagyon megmaradt bennem, hogy egy egészen új apostoli munkaterületen, a hitoktatásban milyen jól tevékenykednek a nővéreink. Mindenütt megtapasztaltam, a nővérek együttműködnek a helyi vezetéssel, közösen próbálják formálni a jövőt. Néha nehezebb problémákkal is meg kell birkózniuk, de megfontoltan, óvatosan teszik, a továbbfejlődés érdekében. • Patrícia Flynn mit tehet azért, hogy ezek az iskolák megerősödjenek, a rend hagyományai megelevenedjenek nálunk? - Az én beosztásom elsősorban azt szolgálja, mozdítsam elő a különböző országokban dolgozó nővérek együttműködését. Ennek az együttes munkálkodásnak igen fontos tényezője az,hogy információinkat közöljük egymással, kicseréljük tapasztalatainkat. Jelenti persze a személyzet megosztását is, a közeljövőben például két nővér jön Magyarországra segíteni az amerikai rendtartományból. A más kontinenseken élő nővérek nagyon érdeklődnek a volt keleteurópai országok iránt, hogyan alakul, változik itt az élet a szabadsággal. Nagy a készség rá, hogy a változást segítsük, minél jobban bevonjuk az ittenieket a keresztény világ vérkeringésébe. Személyzettel, anyagiakkal, adományokkal vagy más módon próbálunk segíteni, ahogy tudunk. Fontos tényezőnek tartom, hogy a kongregációnk 160 éve tanító rend, s ha mindannyiunk tapasztalatát összeadjuk többezer éves nevelési gyakorlat jön össze, amit megoszthatunk. Hisszük, hogy ezzel sokat tudunk tenni a világért, az emberiségért. Hisszük azt is, hogy a mi munkánkkal megváltozik a világ, különösen a nők élete. Azoknak szeretnénk segíteni, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Szabó Magdolna „Ecset vagyok az emberek kezében" Beszélgetés Borbély Isolt festőművésszel Tegnap délután Kligl Sándor szobrászművész szavaival nyilt meg az ifjúsági házban Borbély Zsolt festőművész Ablakok című kiállítása. Borbély Zsolt 1960-ban született és 1982-től Rómában él. • Hogyan és miért indultál útnak '82-ben? - Szerettem volna kicsit megismerni a világot, de nem kaptam útlevelet, ezért szökni kellett. Olaszország felé volt a „legkönnyebb". Persze a világ megismerését nem turistaként gondoltam, valamivel lazábban. A volt feleségemnek Rómában vannak rokonai, náluk kötöttünk ki. Ott belekóstoltunk a textiltervezésbe, megtetszett, aztán egyre kevésbé akartunk elmenni Európából, a kapuk is bezárultak. Eredetileg úgy volt, hogy Kanadába megyünk, mert az olaszok nem nagyon akartak befogadni, de egy kis segítséggel mégis sikerült. Az időm legnagyobb részét textiltervezéssel töltöttem. • Nem volt ez szűk terep ahhoz képest, hogy a világot akartad megismerni? - Nem, mert Róma gyönyörű és hatalmas. Én még inkább szégyellem is, hogy tíz év alatt nem tudtam Rómát megismerni. • Közben nem is jártál itthon? - '90-ben jöttem vissza először. • Mennyiben látod másnak Magyarországot most, mint amikor kimentél? - Eleinte azt hittem, hogy sokkal másabb. Az első benyomásaim hónapokig is eltartottak, főként azért, mert eléggé otthon ülő vagyok, nem ért sok információ: tévét nem nézek, rádiót nem hallgatok. Most úgy látom, az igazi változás még hátra van. • A festészeted és a textiltervezés között milyen átjárás van? - Kamasz koromban kitaláltam, hogy festő vagyok. Nem volt nehéz belecsöppenni ebbe a kötöttebb műfajba, a textiltervezésbe, ami a festészet alkalmazott ága. Abból a szempontból jót is tett, hogy egy kicsit kordában tartott, főleg az első években, amikor szinte dühödt szárnycsapásokkal dolgoztam, nem volt nagy művészi igényem és persze technikám se. Arra azért vigyáztam, hogy ezeket a szárnyakat ne nagyon csonkítsák meg - talán most is csapkodok, de nem olyan esztelenül. Megszereztem azt a képességet, hogy tudjak tetszetősen is dolgozni, nem csak odavágni, ahogy a pillanatnyi érzelmeim diktálják, mert az nem mindig felel meg az általam támasztott követelményeknek sem. • Nekem úgy tűnik, hogy egy kissé zárkózott ember vagy. - A felszínes kapcsolatokban zárkózott vagyok. Nem szeretem, amikor az mondják, hogy dióhéjban foglaljam össze, hogy milyen benyomások értek. Számomra nincs dióhéj. • Honnan jött a szegedi kiállítás ötlete? ' - Nem vagypk asztalfióknak dolgozó ember, mert nem magamnak, nem magamról csinálom a képeket, én csak egy ecset vagyok az emberek kezében. Azt hiszem, borFotó: Nagy László zasztóan realista vagyok, csak azt festem, amit a környezetem lefestet velem, amit látok. Nem találok ki semmi újat, mint ahogy senki nem talál ki semmi újat. Talán azt nevezhetjük alkotásnak, ha az ember elsajátítja azt a képességet, hogy meg tudja fogalmazni azt, ami egyébként is van, és ezt kontrasztokkal alá tudja húzni. Nekem csak az a dolgom, hogy a kontrasztot hangosítsam, halkítsam, kiemeljem, takarjam, domborítsam, homorítsam. Ennyi az egész. Podmaniczky Szilárd • Ma Isim es a szeged szimfonikusok A romantikus hegedüles világszinvonala Hogy a hallgatót meggyőzzék: érdemes volt elővenni Edouard Lalo kissé elavult Ys királya nyitányát, már ahhoz összefogott, érzékletes előadásmód kell. A helyenként egyszínű, hangszerelésében nem túlságosan érdekes darab ma már legfeljebb kellemes, „szelídített" romantikus hangzásával és ügyesen befont dallamutánérzéseivel kelthet némi hatást, s azt is csak az előadónak köszönheti. A Szegedi Szimfonikus Zenekar a darab akadémikus hangzásából felszabadította a lírai töltöttséget, s ez elegendő volt Lalo Spanyol szimfóniájának hangulati bevezetéséhez. Mert ekkor Acél Ervin jó ráérzéseiből, a zenekar összehangoltságából és Ruha István virtuóz hegedűjátékából pazar előadást kapott a közönség. A hegedűverseny legkisebb részleteiben is ott hullámzott az a „lelki rubato", amellyel Ruha István mindig ad még valamit a zenedarabok ethoszához. Ahol a mű ritmikája egyenletes is, mint a természetes járás, Ruha hegedűjátékának ott is van egy bizonyos szenvedélyes parlando jellege; a hegedű beszél, kérlel, zokog, s nem csak a műben teremtett indulatot jeleníti meg, de a ritmika, a tempó és a hangok fölé még von egy szférát, azt, ami oly drámaivá teszi az előadást. Mindemellett Ruha Istvánról nem lehet elmondani, hogy játéka ne lenne elegendő mértékben „tükre" a darabnak. Előadásmódja mindent megmutat belőle, ami lényegi és szerves. Nem a tükör különleges, hanem a közeg, a lég, amin át bele lehet pillantani, ami úgy hullámzik és remeg, akár egy nagy tűz fölött a levegő. Ilyenkor a hallgató már azt várja, a hegedűs mikor válik valami mitológiai lénnyé, aki nem bírta tovább a Parnasszus akadémiai hangulatát, s szenvedélyének hangot adni hegedűt fogott. Ezt a beszélő, rívó hegedűhangot a világon senki nem tudja így megszólaltatni. Ez a romantikus hegedülés világszínvonala. S ehhez jött még, mintegy bravúros igazolásul Ruha István hegedűjátékának virtuóz formálókészsége, a Tzigane előadásának szikrázó muzikalitása. Itt ki kell emelni Acél Ervin karmesteri munkájából azt a módot, ahogyan zenekarával a brillírozó hegedűszólót Ravelre oly jellemző elegáns könnyedséggel vette körül, s a cigányos variációk mellé megtalálta azt az - éppen csak sejthető - ellágyulást, ami áttetsző malíciával övezi a hegedű csillogását. Zárásként a Szegedi Szimfonikus Zenekar (ezen az estén idénye legjobb játékát nyújtotta) még egy szépen emelkedő és gazdagodó Bolero-\al is szolgált a közönségnek. Az előadást töretlen ívű crescendo, a fúvós hangszerek jól eltalált tempójú szólói (a fagott és a fuvola játéka külön kiemelendő) és nagy ritmusbeli pontosság jellemezte. A darab a két pénzérme első koppanásaitól a nagy zárósorig egyenletesen szélesedett és terjedt, ötletes hangszerelési artikulációi tisztán szóltak, az előadás egyetlen pontján sem uralkodott el rajtuk az egyre ismétlődő téma, s az egyforma ritmus. A szimfonikus zenekar ezúttal többet nyújtott, mint az eljátszhatósági szint. Bemutatója a csütörtöki koncerten, a Zeneakadémia nagytermében is sikerre számíthat. Panek Sándor