Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

SZERDA, 1993. MÁJ. 5. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. A családias üzlet asszonya Fotó: Schmidt Andrea Butty Mihályné: A vásárlót nem szabad elengedni Szakmai rangját, vevőköri megbecsültséget az jelzi, hogy neve elé mondják az elismerés betűjét, Szeged-szerte úgy emlegetik: „A Mesi". Azaz Butty Mihályné, az M Trade Dugonics téri üzletének résztulajdonos vállalkozója. Akit talán úgy lehetne legkifejezőbben bemutatni: a családias üzlet asszonya. Ofszet a Városligetben A hazai nyomdaipari technika jelentős éve 1993, ugyanis 100 éve, 1893-ban alakították ki a Város­ligetben az ofszetnyomtatás első jelentős műhelyét. Apa és fia: KIösz György és Pál érdeme ez a grafikai múintézet. Klösz György Németországban született, 1844-ben. Patikusnak tanult, de a jobb megélhetés reményében Darmstadtból vándorútra kelt, és Pesten kötött ki. A 23 éves ifjú új szakmát választott, és 1867-ben fényképészeti múintézetet nyitott a mai Kossuth Lajos u. 1. szám alatt. Intézetében fotolitográfiai és fotomechanikai munkákat végzett. A múlt századi épülő Budapestnek talán ő volt a legjobb fotóriportere. Ekhós szekerén berendezett múteremkocsijával járta a főváros utcáit, tereit, az épülő palotákat és a lebontásra ítélt városnegyedeket. Ezek az üveglapokra rögzített fotók ma is örökértékú kor- és helytörténeti do­kumentumok. Az alapitó fia, Pál már Budapesten született, 1874­ben. A bécsi grafikai főiskolán szerzett diplomát, és hazatérése után apja litográfiái intézetében dolgozott. Klösz György műtermében cinkográfiai kliséket is gyártottak, s ezzel megoldották a kliségyártás prob­lémáit, hazai szellemi tőke felhasználásával. Ebben a nyomdában a századforduló körül már kőnyomdai gyorssajtó alkalmazásával műszaki rajzokat és egyszerűbb térképeket is készítettek. Klösz György nem vált világhírű fényképésszé, de kiváló felvételeivel nemzetközi elismerést is kapott. A nemzetközi trieszti kiállításon (1882) aranyérmet nyert, de a millenniumi kiállításon is díjazták munkásságát. A nagy alapító 1913-ban hunyt el Budapesten. Klösz Pál az atyai örökséget az ország legjelentősebb grafikai intézetévé, majd a legnagyobb színes ofszetnyomdájává fejlesztette. Olyan műszaki szinten készültek itt a nyomtatványok, amelyeknél napjaink­ban sem lépett sokkal túl a nyomdaipar. Ofszetnyomógépet 1921-ben állítottak fel a műinté­zctben, amit évek során egyre több ofszetgép követett. A legjelentősebb fejlődés 1933-ban következett be, amikor az egyre fejlődő üzembe bevezették a kolor­ofszet nyomtatási eljárást. Klösz Pál számos szakmai egyesületben is viselt tisztséget. Vezette a fővárosi litográfiái osztályt, és a Budapesti Sokszorosítók Ipartestületében is vezetőként tevékenykedett. Áldásos munkásságáért megkapta a kormányfőtanácsosi címet. Ofszetnyomdája az államosításig, 1948-ig Klösz György és Fia Rt. néven működött. Klösz György fényképnegatív lemezgyűjteményét 1959-ben találták meg, és hosszú vajúdás után, 1972­ben állították ki ezeket a Kiscelli Múzeumban, de az akkori vezetés különösebben nem értékelte a csodare­mekeket. A Corvina Kiadó 1979-ben nagy sikerrel adta ki Bu­dapest Anno... címmel Klösz György fénykép­felvételeinek gyűjteményét. Természetesen az Ofszet Nyomdában állították elő. (Érdemes lehetne egyszer azt is kideríteni, hogy a 17. századi bártfai Kiöszök kap­csolatban állhattak-e az itt említettekkel.) A századforduló Szegedjének nyomdászata már szintén jelentős, és talán legkiemelkedőbb a Grünn-, a Burger- és a két Bába-nyomda hagyományaira épült Engel Lajosé, amely 24 éven keresztül (Dugonics tér 12.) működött, és legalább 15-féle lapot állított elő, köztük a legjelentősebb: a Szegedi Napló (és vasárnapi melléklete, a Hüvelyk Matyi cimű élclap.) De dicsérem én a többieket is, mind a hatvanhatot, kezdettől az államosításokig (meg a mostanikat is, mert a szellem napvilágát viszik mindenüvé.) Illesse tehát őket Pablo Neruda ódarészlete: „... az álom fenséges Á-ját, / a búza és a bástya B-it, / ... s az M-et, az / R-t..., / az el nem múlót, / amelyben almaíze érzik, a te nevednek." Bátyai Jenő Gazdasági folyamatok 1989-1992 - KSH Átalakulásunk tükörképe Tükörkép. Az egyensúly mindennél fontosabb - Hogyan vált azzá, miként indult? - Édesanyám kereskedő volt, s bár engem a tanári pálya vonzott, az ő elgondolása szerint a textilnagykerhez kerültem tanulni, majd onnan az Éva konfekcióboltba. A kiskereskedelmet megtanulni, a vevóközelséget megszokni Szűcs Attiláné segített ott. Közben tanultam, a Kórösyben érettségiztem. A nagy lehető­ség 1980-ban adódott, amikor Telkes György meghívott az induló Szeged Áruházba osztályvezetőnek, 100-150 milliós forgalom felelősének, negyven nő főnökének. Me­nedzserszemléletet, vezetői ismereteket kellett szereznem, tanfolyamokra jártam. És szakmai továbbképzésekre a Divatintézetbe, ahol szeren­csémre Vámos Magda volt a tanítómesterem. Szakmasze­retetet, fáradhatatlanságot, naprakészséget az édesanyám mellett ő táplált belém. A munkaköröm pedig országos ismeretségi kör kialakulását biztosította, a nagyker vál­lalatoknál megkülönböztetett figyelmet, tisztes nyereséget. - Mi késztette önállóso­dásra? - Amikor a privatizáció kezdődött, fölmerült, hogy a férjemmel - aki a Győrfi-féle különleges méterárú boltban tanulta, gyakorolta a szakmát, majd egy ismerős házaspárral kft.-ben dolgozott - meg kellene próbálnunk, mire vagyunk képesek együtt. Önállóan, ami a kereskedő­pályánk csúcsát jelentheti. A Komplett pedig éppen ekkor ajánlotta fel nekem a ruházati szint igazgatói állását, ahol megvalósíthattam volna régi nagy álmomat, a különbözó osztályok összedolgozását. Nehéz volt a választás, kis lelki válságba kerültem. A férjem melletti elkötelezettség, s az, hogy a saját üzletemben még inkább vevóközelbe kerülhetek, mint eddig, s végül is ez a kereskedői alapelvem eldöntötte a váltást. - Honnan ez a vevő­centrikusság? - Az emberközeliség alap­vető igényét édesanyám ala­kította ki, aki mindig azt mondta, fiam, a vevő legyen a középpont, neked az a dolgod, hogy megtudd, mit szeretne. Volt főnököm, Szél Miska bácsi ráerősített erre, meg­tanított rá, hogy a vásárlót nem szabad elengedni. És arra, hogy a mi munkánknak egy­fajta fokmérője az, ha a vevő nem jön vissza cserélni. Büszke vagyok rá, hogy hoz­zánk nemigen hoznak vissza árut. - Annyira széles a válasz­ték? Gazdag árukészletre volt induló tőkéjük? - A mi korosztályunknak inkább „csak" szakértelme van, mint tőkéje a vállalko­záshoz. Mi is egzisztencia­hitelt vettünk fel, a házunkon, Bár nem túl nagy mértékben, de az előző havihoz képest nőtt a bíró­ságokhoz érkezett csőd- és felszámo­lási ügyek száma márciusban - derül ki az Igazságügyi Minisztérium leg­utóbbi összesíté­séből. Februárban 117 csőd- és 670 felszámolási kérel­met adtak be a bíró­ságokhoz. A márc­iusban beadott A Központi Statisztikai Hivatal „Gazdasági folyama­tok 1989-1992" című most közzétett kiadványa a foglal­koztatás, a munkanélküliség, a gazdasági növekedés és a beruházások alakulásáról ad áttekintést. Bemutatja emellett a nemzetközi gazdasági ten­denciák alakulását, s miután döntően statisztikai méréseken alapul, vagy megerősíti, vagy korrigálja a korábban megje­lent prognózisokat. A statisztika fontosabb megállapításai közé tartozik, hogy Nyugat-Európában a munkanélküliek személyi összetétele gyorsan változik. Az adatokból megállapítható, hogy az átképzés jó eszköz a munkanélküliség kezelésére. Ezt a módszert azonban Ma­gyarországon kevéssé lehet alkalmazni, mert a recesszió igen mély, és a gazdaság egészére kiterjed. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nálunk a foglalkoztatási szint az elmúlt évtizedekben igen magas volt, és nem volt elsőrendű cél a hatékonyság javítása. A külgazdasági egyensúly alakulását elemezve a statisz­tikai jelentés megállapítja: 1982-1990 között a gazdasági növekedés visszafogása kedve­zően hatott a külgazdasági egyensúlyra. Ez a tendencia 1991-ben megtört, és a terme­autónkon jelzálog van. De úgy gondoltuk, ha harmincéves kereskedői múlt után azokat el kell majd árverezni, akkor úgy kell nekünk. Megpróbáljuk magunkból a lehető legtöbbet kihozni; tetőtől talpig öltöz­tetünk, a középosztályt vettük célba, egyedi darabokkal, aján­lunk fazont, anyagot, varrónőt, különleges szolgáltatásaiqk vannak, és naprakészség. - Ez nyilván nagyon stra­pás, időigényes. S ön csa­ládanya is. - Áhhoz, hogy egy nő a szakmájában, a családban sokat tudjon adni, egy másik nőnek kell mögötte állnia. Nekem a férjem édesanyja segít, vállalva a háztartási munkát, csupaszív nagy- és dédnagymamaságot. Persze én is mindig azon igyekeztem, hogy Emese lányunk, aki most végzős a tanárképzőn, és Péter fiunk, aki idén érettségizik és egyetemre készül, meleg családi légkörben éljen. Min­dennap megbeszéljük a dol­gainkat, és minden ünnepet megtartunk. Úgy vélem, tud­nunk kell megállni, ünnepet csinálni, az ad erőt a hétköz­napokhoz. Nem lehet csak a szakmának élni, szüntelen hajtani, kellenek a barátok, kell a kikapcsolódás. - Miként lazít? - Mindenekelőtt a szerető, igazi családi légkörben. Kedvelt kikapcsolódásom az olvasás, a nevelőapám által belémplántált zeneigényem van, színházi élményekkel igyekszem feltöltődni. Nagy szerelmem az utazás, minél több helyen szeretnék meg­fordulni, benézni az ablako­kon, mögé látni a hivatalos turista-látványosságoknak, a valóságot, az embereket akarom megismerni minél jobban. Talán azért is, mert a kereskedőszakmának is ez az alapja, és ez az üzlet sikerének is a „titka" - szerintem. Szabó Magdolna e­a lés jelentős visszaesése mellett a külkereskedelmi egyenleg romlott. Ebben a legfontosabb szerepet a KGST összeomlása miatti piacvesztés, a keleti kereskedelem konvertibilis elszámolásúvá válása és a belső átalakulási folyamatok játszották. 1992-ben a külke­reskedelmi egyenleg válto­zatlanul passzív, mértéke azonban szerényebb, mint az előző évben volt. A beru­házások volumene 1980 óta csökken, ami szükséges felté­tele volt az ország fizető­képessége megőrzésének. Az utóbbi években a piac szű­külése é$ a privatizációs folyamat okozta átmeneti bizonytalanság is visszafogta a beruházásokat. Mindez árnyé­kot vet a gazdaság jövőbeni élénkülésének lehetőségére. A jövő kalandja Ember a középpontban Az elmúlt hónapokban az dolgozni. A vállalat újjászer­egyik országos napilapban vezési igazgatóság az utolsó több alkalommal megjelentek két évben tucatnyinál Jöbb Andrew Terner magyarországi megbízást teljesített. Élei­gazdasági aktualitásokat tag- miszeripari cég is több akad laló cikkei. A Price Water- közöttük. A Paprika Rt.-re is house cég válság menedzse- illenek a Ki mutat kiutat? című léssel foglalkozó részlegének szakcikke megállapításai, vezetőjeként nemrégiben mun- A vállalalat közel két éves kája Szegedre hozta. A Paprika vegetálását nemcsak az álta­Rt. rendbetételének feladatával lános gazdasági nehézségek, megbízott csoport már meg- pénzügyi problémák okozták, kezdte munkáját. Az ered- hanem főképp egy olyan sze­ményről korai lenne még mély hiánya, aki meglelte szólni, ezért a tágabb össze- volna a válságból kivezető függésekre terelődött a szó. A utat. E vezetőnek nem keve­privatizációt és a válság- sebb követelménynek kellett menedzselést szolgáló meg- volna megfelelnie, mint hogy bízások szaporodását jelzi, bízzék saját magában, s az hogy a Magyarországon '88- alkalmazottai, partnerei és ban újraindított vállalkozás hitelezői is hiteles személynek immár kétszáz embert foglal- tartsák. A cég átvilágítását koztat. követően e hiányosságot A több mint 110 országban próbálták meg először pótolni. 150 éve működő nemzetközi Az első számú vezető döntési cég közel 80 ezer alkalma- jogkörét tisztázták, s tuda­zottja által felhalmozott in- tosftották benne, hogy bi­formáció birtokában, ha kész zalommal szemlélik az intéz­recept nem is várható, azért kedéseit. Ezt követően egy sejteni lehet, megalapozott és csapatmunkára alkalmas ve­általános törvényszerűségeken zetői struktúra kialakítása alapuló elemzésekre és ta- következik, olyan emberekből, nácsokra számíthatunk. A akik a kihívásokra nem úgy régmúltból magyar tapasztalat reagálnak, hogy „igen.de", is akad, hisz 1943-ig működött hanem így: „miért ne." A a Price Waterhouse budapesti továbbiakban a pontos célmeg­irodája. Az újabb korszak ötö-— határozás, a teendők üteme­dik évében már sikerült az zése, s a szükséges eszközök álláshelyek háromnegyedét előteremtése kerülhet sorra, „benszülött" magyar, felsőfokú Szerencsére esetünkben a végzettségű, s szakirányú cégnek és termékének elismert továbbképzésen résztvett szak- neve van, s eddigi tevékeny­emberekkel betölteni. A min- ségét nem kell feladni, csak a denütt hazaiakat alkalmazni kor követelményeihez iga­módszer nemzetközi színtéren zttani. is bevált forma. Az előkelő idegen a kí­Terner úr egy 8 milliárd vülálló szemével jobban dolláros éves forgalmú ame- megragadhatja a folyamatok rikai cég talpraállftásának lényegét, mint aki benne él, s hatéves munkáját követően épp emiatt nem látja a fától az vállalkozott a magyarországi erdőt. Az eredményekkel kihívásra. Ma is vallja, hogy a bizonyító tanácsadó cégeknek jövő egy kaland, s nem kell jódarabig akad még tőle félni. Nem nehezen és szemrevételezni valójuk, sokat, hanem okosan kell T. Sz. I. Márciusi mérleg csődkérelmek szá­ma 125, a felszá­molási eljárásoké 834 volt. A fel­számolási eljárások száma valamivel meghaladta egy át­lagos tavalyi hónap szintjét is. A meg­előző havihoz ha­sonlóan márciusban is több volt a be­fejezett csődeljá­rások száma ae újonnan beadó takénál, a befej zetlen felszámi lások száma azo ban ismét gyarap dott: 506 félsz molási ügy végé tettek pontot. A 11 befejezett csődé járásnak csaknem fele - 97 - fe számolással végz dött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom