Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

Félig teli KÁPÉ A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Az egyiknek sikerül... r járom részvénykibocsátást kísértem a megszokottnál L~L nagyobb figyelemmel a közelmúltban: a Pick, a Démász és a Zwack Unicum papírjait. Az első kettő kárpótlási jegyek ellenében is megvásárolható volt, s mindkét jegyzés előtt tartottak attól a kibocsátók, hogy az „ingyen jegy" rontja a cég hírnevét, negatívan befolyásolja a részvények később kialakuló árfolyamát. A Picknél ez a félelem nem igazolódott, a papírokat lejegyezték, és az árfolyamkarbantartás azóta is folyamatos. (A hét első napján 1330forinton állt ez a részvény a tőzsdén.) Közel sem volt ekkora diadalmenet a Démász Rt. részvénykibocsátási kísérlete, amelynél nagyon is világosan látszott, hogy az AVÜ, törvényben vállalt kötelezettségének eleget téve - a megvásárolható állami vagyon terhére próbál kínálatot teremteni, kárpótlási jegyek ellenében. A kínálat óriási volt, 3,7 milliárd forint, de hogy kit céloztak meg ezzel a csomaggal, az talán már soha nem fog kiderülni, hiszen az első körben a rendelkezésre álló összegnek mindössze egy húszezred részét jegyezték le. A 370 ezer darab részvényből még húsz sem kelt el, ami arra enged következtetni, hogy a vezetők sem tolongtak a papírokért. Ezen a '93-as évi 1,0, illetve a jövő évre érvényes 1,5 százalékos garantált kamat mellett nem is lehet nagyon csodálkozni. Az pedig, hogy milyen nyereségtartalommal dolgozik az áramszolgáltatás, milyen hozamot fizethet a későbbiekben a kistulajdonosoknak, legalább annyira politikai, mint gazdasági kérdés. A

Zwack Unicum nem cifrázta részvénykibocsátását kárpótlási jeggyel, a jegyzési árfolyamot is magabiztosan állapította meg 225 százalékban. Egyszerűen végrehajtott egy nagyságához mérten elfogadható léptékű tőkebevonást, miközben kedvező hitelkonstrukcióján keresztül a kisbefektetőket is támogatta. A papírok néhány nap alatt elfogytak, a jegyzést korábban lezárhatták, és nem biztos, hogy csak azért, mert az alkohol mindig jó üzlet. / Csődhelyzet Búcsúzik a vagyonjegy „A dolgozók tulajdonosi érdekeltsége." Nem elég szoros A vagyonjegyet, mint speciális értékpapírt 1988-ban vezették be. A vagyonjegy az akkori politikai viszon^kat tükröző saját „öszvér-konstrukció": tulajdonosa a tagsági jogokat nem gyakorolhatja, pénzbefektetése ugyanakkor hitelviszonyt sem testesít meg, mivel a vagyonjegy ellenében - előre meghatározott visszafizetési kötelezettség nélkül csupán a vállalkozás nyereségétől függő osztalékra tarthat igényt. A vagyonjegy a gyakorlati tapasztalatok szerint keresetkiegészítésként funkcionál. Bár az azt létrehozó rendelet szerint a vagyonjegy után fizetendő éves osztalékot az előző évben elért nyereséghez kell kötni, de ennek mértéke nem kötődik a vagyonjegy által megtestesített vagyonhányadhoz, így az ezután kifizethető osztaléknak csak az elért nyereség képezi felső határát. A vagyonjegyet vásárló, vagy ingyenesen megkapó személyek nem szólhatnak bele a kibocsátó működésébe, irányításába, a stratégiai döntések meghozatalába, a kibocsátó vezetőinek megválasztásába, a vagyonjegyek után járó osztalék mértékének megállapításába. Ebből adódóan nem alk'almas eredeti céljának elérésére: a dolgozók tulajdonosi érdekeltségének megteremtésére. Az utóbbi években lezajlott váltások során ma már kibocsátható olyan értékpapír, amely a tagsági és tulajdonosi jogok tényleges biztosításával lehetővé teszi az üzletvitelbe történő beleszólást. - A vagyonjegy kibocsátáshoz nem fűződik semmiféle garanciális többletszabályozás, amelynek célja a befektető védelme lenne. - A kibocsátó a vásárolt vagyonjegy kibocsátásával saját vagyonát korlátlanul emelheti még akkor is, ha ezt az emelést más jogszabályi rendelkezések tiltják. Ezért a kormány úgy határozott, hogy vagyonjegy 1993. május 15-ig bocsátható ki. A korábban kibocsátott vagyonjegyek megszüntetéséről pedig törvényjavaslatot kell kidolgozni. Ha az olvasó áttekinti napjaink gazdasági sajtóját, az az érzése támadhat, hogy a biznisz nem más, mint személytelen tények és számok rendezetlen halmaza. Márpedig az üzleti élet valójában tele van élő, lélegző emberekkel, akiknek valós céljaik vannak, akik kihívásokkal kerülnek szembe és sikereket érnek el - jelzi az új gazdasági hetilap, a KÁPÉ főszerkesztője, hogy mi is hívta életre ezt a színes, olvasmányos újságot. A KÁPÉ bevallott célja: emberarcot adni a gazdaságnak. Azaz közgazdaságilag megalapozott szaklap kíván lenni, ugyanakkor közérthetően és szórakoztató stílusban szeretné népszerűsíteni a biznisz világát. Nem csak a komoly üzletemberekhez szól, hanem a „kisemberek" számára is tanácsokat ad - például a tőzsdei értékpapírok forgatására. Valószínűleg sokaknak tetszik majd a lap spekulációs rovata: ki mibe fektesse pénzét, mi kecsegtet nyereséggel. Ami pedig szinte mindenkit érint, hogyan lehet legális módszerekkel kikerülni az adóbefizetés egy részét. A lap alapvetően bizakodó hangvételű, azaz a félig teli pohár elvét vallja a félig üressel szemben. Az eddig megjelent két szám rövid, olvasmányos cikkei, a szemléletes grafikonok és az impozáns külcsín sikerízűnek igéri a KÁPÉ-t. V. I. P. Az elmúlt egy év alatt a csődtörvény életbelépését követően, a csőd- és felszámolási eljárások tömeges beindulásával a cégek 14 százaléka került a folyamatba. A megindított eljárások 40 százaléka volt csőd, 30 százaléka felszámolás, és szintén 30 százalékuk végelszámolással végződött. Az elmúlt év tendenciáiról a múlt héten tartottak sajtótájékoztatót a Cégbíróságon. Ez idáig összesen 3220 cég ellen indult csődeljárás, 2359 ellen felszámolási eljárás, és 2238 folyamat végződött végelszámolással. A beadott kérelmek 88 százaléka eleve felszámolásra vontakozott, ezeknek 12 százaléka olyan eset, ahol megegyezés hiányában a csődeljárás fordult át felszámolási eljárásba. Jelenleg a beadott kérelmek több mint 30 százaléka a Fővárosi Bírósághoz érkezik. Az előrejelzések szerint az eljárások száma az év hátralévő részében sem fog csökkeni. Ez azzal jár, hogy a bíróságok nem tudják tartani a határidőket - olykor 2-3 hónapos késedelmet is szenvednek a határozatok. A sajtótájékoztatón bemutatták a csődtörvény módosításának tervezetét, amely májusban kerül a kormány elé. A módosítást az indokolja, hogy a jelenlegi törvény több, ma már nem indokolt automatizmust tartalmaz, emiatt bürokratikussá vált. A módosítási javaslatok között szerepel, hogy a 90 napos fizetési moratóriumot 45 napos előzetes eljárás előzi meg, amely során a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki. A javaslat megszüntetné a csődeljárásnál a hitelezők teljes körű megegyezési kötelezettségét, azaz a többségi megegyezés elegendő lesz. Felmerült az is, hogy a csődbejelentések kötelező kelléke lenne a későbbiekben az adószám mellékelése is. Megujult kepzes Még Kupa Mihály irányításával dolgozták ki, de már az új pénzügyminiszter, Szabó Iván aláírása szerepel a Magyar Közlöny április 9-i számában megjelent 10/1992 (IV.9.) PM rendeleten. A miniszteri leirat alapjaiban változtatja meg az iskolarendszeren kívüli pénzügyi és számviteli szakmai oktatás, képesítés és minősítés rendjét, újonnan szabályozza a pénzügyiszámviteli tevékenységek szakképesítési feltéteteleit, valamint az adószakértői működés engedélyezését. Régiónkat érzékenyen érintheti ez a rendelet, hiszen a térségben egyetlen iskolarendszeren belüli pénzügyi és számviteli felsőoktatási intézmény sincsen. Az új rendelet a szakképesítést nyújtó szakmai oktatás színvonala és egységesítése érdekében központi követelményrendszert állít, meghatározza az oktatóra, a vizsgára, a vizsgáztatási eljárásra vonatkozó követelményeket. A pénzügyi és számviteli tevékenységekkel összefüggő összes szakképesítésre, tehát a középfokú pénzügyi ügyintézői, a pénzügyi szakügyintézői, a képesített könyvelői, a számviteli szakügyintézői, valamint a felsőfokú pénzügyi tanácsadói, a mérlegképes könyvelői éy az okleveles könyvvizsgálói képesítésre vonatkozik a rendelet. A rendelet hatálybalépéséig beindult képzéseket és megkezdett vizsgákat azonban nem érinti, tehát mindenki aki eddig az időpontig az okleveles könyvvizsgálói, az adótanácsadói, a mérlegképes könyvelői, a felsőfokú költségvetési, a képesített könyvelői tanfolyamot elkezdte, vagy e képesítések megszerzése érdekében szakvizsgákra bejelentkezett, képesítését a régi rendszer szerint szerzi meg. E vizsgák letételének végső határideje : 1995 december 31. (az adótanácsadói vizsgáknak: 1994. december 31.). A képzésekről és az új rendelet okozta változásokról a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézetének jogutódjaként '89-ben létrehozott Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat szegedi kirendeltségén tudhatnak meg részleteket az érdeklődők (cím: 6722 Szeged, Tisza L. krt. 47.; „Olajos-ház", IV. e.; tel: 486-286, Verebéli Balázs, dr. Lajkó Lajosné). T. V. A Kisosz Országos Tanácsa február végén a Csongrád megyei szervezet titkárát bízta meg a főtitkári feladatok ellátásával. - Mit talált odafönt? kérdeztük Martonosi Istvántól. - A legfontosabb, hogy a különböző gazdasági érdekképviseletek hajlanak az együttműködésre. Négy-öt szervezet, így az iparosoké, a kereskedőké és az agrárosoké már most is összedolgozik. Szeretném, ha elő tudnám segíteni a még szorosabb együttműködést, ezért is vállaltam a főtitkárságot. A gazdasági szféra érdekei ugyanis szükségszerűen ütköznek a mindenkori hataloméval, érdemes tehát összefogni. Természetesen az sem mindegy, milyen az a hatalom. Hozzáértő kormányzattal és törvényhozókkal ugyanis jóval könnyebb tárgyalni még akkor is, ha mindenki a saját érdekeit védi. Olyan ez, mint az ulti. Ha az egyik partner nem jól játszik, ki lehet ugyan fosztani, de nem lesz túl élvezetes a parti. - Mi alapján mond ítéletet a jelenlegi hatalomról? - Azt tapasztalom, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a gazdasági törvényalkotásra. Született néhány jogszabály például a kárpótlási törvény - amely olyan rétegeket támogat, amelyek már nem sokat tudnak tenni a gazdasági fellendülésért, és nem azokat, akik előrevihetnék az országot. Ha pedig születtek is gazdasági törvények, azokkal sem lehet büszkélkedni. - Például? Martonosi István Kisosz-főtitkár: Jó partihoz jó partner kell Fotó: Schmidt Andrea Szegedről Budapestre. Nem hosszú távon - Vagy teljesen hozzánemértő, vagy rosszindulatú lehetett az, aki kitalálta, hogy a kezdő vállalkozókkal minimáladót kellene fizettetni. Tudvalevő ugyanis, hogy a legkisebb vállalkozás elindításához is beruházásra van szükség, vagyis az első évben biztosan nem lesz nyereség, adókötelesjövedelem. - Mi az, amiért a gazdasági érdekképviseleteknek a legsürgősebben fel kellene lépniük? - El kellene érni, hogy a vállalkozóktól való elvonás mértéke csökkenjen, vissza kellene szorítani a feketegazdaságot, fel kellene lépni a vállalkozók túlzott adminisztrációs kötelezettségével szemben. Változtatásra szorul az egyéni vállalkozói törvény, mert a szabályozatlanság a szakmai színvonal zuhanásához, a fogyasztói érdekvédelem ellehetetlenüléséhez vezet. - Amikor ezek a törvények születtek, az érdekképviseleteknek nem volt módjuk beleszólni a jogszabályalkotásba? - Véleményem szerint annak, hogy rossz törvényeket hoznak, két oka lehet. A szakminisztériumok a törvények kidolgozásánál eleve nem kérik ki a szakma véleményét; vagy figyelembe veszik ugyan a tervezetek elkészítésénél, de azután a parlamentben, az elfogadáskor „közbeszól" a politika. - Hogyan tudja ellátni a főtitkári teendőket Szegedről? - Hosszú távon sehogy. Elmenni viszont nem akarok, ezért csak addig vállaltam el a megbízatást, amíg pályázati úton nem találnak megfelelő ulódot. Keczer