Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

m Széchenyi-díjasaink • Vasvári Pái öröksége Papiron-diadal a Magyar Kupában A Papíron SC Szeged férfi röplabdásai vasárnap délután Budapesten, a Fáy utcában a Kaposvári Somogy SC csapatával játszották a Magyar Kupa döntőjét. A szegediek 62 perc alatt diadalmaskodtak riválisukkal szemben, 3:0 (4, 13, 15) arányban legyőzték a „somogyországiakat". A kupadöntőről szóló tudósításunk A Dél Sportja mellékletünkben olvasható. 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN f DELMAQYARORSZAQ • Március idusa Szegeden A nemzeti egység ünnepén A tavalyinál sokkal többen eljöttek. A Dóm téren Petőfi Sándor szobrát Ványai Éva alpolgármester, az Aradi vértanúk terén a Szőregi csata emlékművét Tühegyi József alpolgármester és a helyőrség tisztjei koszorúzták meg. A Széchenyi téren már reggel 9 órától térzene szólt, toborzókat, indulókat hallhattunk, művészegyüttesek, kórusok, táncosok mutatkoztak be. Mint egykor Kossuth Lajos a Klauzál tér erkélyéről, dr. Lippai Pál polgármester is e helyről szólította meg Szeged város nagyközönségét. Emlékeztetett legutóbbi sorsfordító márciusunkra, 1989-re, s a korábbiakra, amikor a politikai rendőrség éber tekintete kísérte az itt gyülekező kokárdás fiatalságot. Lippai polgármester a nemzeti egység ünnepének nevezte március 15-ét. Kijelentette, nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a liberalizmus, a baloldaliság és a keresztény nemzeti konzervativizmus között. Hangsúlyozta azonban azt az észrevételét, hogy a szélsőségek felbukkanását nem kíséri a magyar nép szimpátiája. Kossuth kormányzó szobrát dr. Farkas László köztársasági megbízott, az alpolgármesterek kíséretében dr. Lippai Pál polgármester és a helyőrség tisztjei koszorúzták meg. (Folytatás a 3. oldalon) Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 145. évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezések sora a Kossuth Lajos téren kezdődött el hétfőn délelőtt 10 órakor. Az Országház előtti téren katonai tiszteletadás mellett a Himnusz hangjaira felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját. Ezután Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke a megemlékezés koszorúját helyezte el Kossuth Lajos szobránál. A nemzeti ünnepen a hat parlamenti párt közös felhívására összegyűlt többezres tömeg a koszorúzást követően a Múzeumkertbe vonult. Országrengető viharok ritkán támadtak fel a nemzetek történetében. Akkor keltek fel, amikor olyan erők sűrűsödtek össze az idő méhében, hogy nem volt már más megoldás. Akkor támadtak fel, amikor a korszerű elveket, eszméket hirdető erőket a régi rend nem akarta előre engedni - kezdte beszédét Für Lajos honvédelmi miniszter a budapesti Múzeumkertben rendezett .özponti ünnepségen, hétfő délelőtt. A szónok emlékeztetett: a 145 évvel ezelőtti eseményeket a pozsonyi országgyűlés honatyáinak bölcsessége, a pesti Pilvax Kávéházban gyülekező - a nemzet akaratát megtestesítő - ifjak lelkesedése és a forradalom Európából érkező lángja együttesen indította el. Ma emlékezünk és tisztelgünk a bátrak és a hősök előtt. Kivételesen nagy nemzedék emléke előtt hajtunk fejet, azok előtt, akik tudták, mikor érkezett el a történelmi pillanat, mikor cselekedjenek. Tudták azt is, miképp cselekedjenek folytatta beszédét Für Lajos. Hozzátette: erőt kell merítenünk 48-as elődeink cselekedeteiből és meg kell találnunk azokat a pontokat, amelyek összekötik korunkat és a 145 évvel ezelőtti dicső napokat. A történelem kimagasló eseményei nem múlnak el nyomtalanul, belépülnek a következő korokba, így 1848 nézetei és nézetkülönbségei, politikai irányzatai mai közgondolkozásunkban, reflexeinkben és a nemzet egész sorsában fellelhetőek - vélekedett a miniszter. 1848 olyan magas mércét állított elénk, hogy szüntelenül önvizsgálatot kell tartanunk: megtettünk e mindent a nemzet felemelkedéséért, a gazdaság és a társadalom átalakításáért, a jogegyenlőségért és a magyarság megmaradásáért. Nekünk a politika eszközeivel sikerült visszaszereznünk szuverenitásunkat, de a szabadságot megtartani óriási felelősség. Tartós függetlenségünkért a nemzet valamennyi polgárának tennie kell, a hon védelme mindannyiunk szent (Folytatás a 3. oldalon.) Á^A: 15 FT .m/ Történelmi főhajtás Jelcin: döntsön az alkotmánybíróság Borisz Jelcin az alkotmánybíróságot akarja felkérni a kongresszussal fennálló hatalmi vitájának eldöntésére. Ezt Szergej Filatov, az elnöki apparátus főnöke jelentette ki szombaton az Interfax hírügynökségnek. Az orosz hírügynökség értesülését közlő Reuter szerint Jelcin meg akarja támadni a népképviselők szombati, a hatalmi ágakról tartandó népszavazást hatályon kívül helyező döntését. Az elnök táborában ugyanis azzal érvelnek, hogy nem lehet megvonni a néptől a döntés korábban felkínált jogát. A kongresszus szombaton megvonta Jelcintől a lehetőséget, hogy népszavazást írjon ki a hatalmi ágak közötti vita eldöntésére, noha tavaly decemberben a képviselők a törvényhozói és a végrehajtói hatalom közötti egyensúly fenntartását célzó kompromisszum jegyében már beleegyeztek a referendumba. Jelcin várhatóan április 25én a szombati elutasítás ellenére a néphez fordul a két hatalmi ág jogköreinek tisztázása érdekében. Ez a népszavazás azonban a kongresszusi vétó miatt nem bír törvényerővel. m Mai mellékletünk A doni katasztrófa szegedi áldozatai Közel 700 név olvasható lapunk mellékletében, azoknak az áldozatoknak nevei, akik a doni katasztrófa nyomán Oroszországban estek vagy tűntek el. Szeged városa a Csongrád Megyei Levéltár munkatársait bízta meg, hogy kutassák föl a második világháború szegedi áldozatait. A több mint egy éve folyó munka eredményeként elkészült a doni katasztrófa szegedi áldozatainak listája. E mellékletnek néhány száz példányát ma délután a Délmagyarország Kft. vezetői átnyújtják a POFOSZ, a TIB, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége képviselőinek. SS Átadták a Szegedért Alapítvány díjait Ahol éppen huszonnégy órával ezelőtt Don Jüan követett el mindenféle rosszakat, most egy szelíd pénzember állt, és szerényen, profi módon üdvözölte a Nagyszínház közönségét, s mindenekelőtt természetesen a díjazottakat, Simon Miklós orvosprofesszort. Mentes József színészt, Nikolényi Gábor tanárt, valamint a fődíjas Varga Mátyás díszlettervezőt. Bokros Lajosnak hívták a dúsbajuszú pénzembert, és a mélyzengésű Dunabank képviseletében tette a dolgát. Valamivel több, mint két millió forintot osztottak el. (írásunk az 5. oldalon) Varga Mátyás átveszi a fődíjat Bokros Lajostól. (Fotó: Nagy László)