Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

Mt 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN f DELMAQYARORSZAQ PÉNTEK, 1993. MÁRC. 12., 83/60. ARA: 15 FT • Független Demokratikus Magyarországért Kitüntetésátadó ii nnnepseg a meg Fotó: Nagy László • - Nagyhatalmi és nem nemzeti érdek vitte a magyar katonákat Ukrajnába és Oroszországba. Azt a háborút, amely 1944-ben keletről elérte határait, a magyar nép nem kívánta - dr. Birkás János orvosvezérőrnagy e szavak után adta át tegnap a megyeházán a honvédelmi miniszter adományozta „Független Demokratikus Magyarországért" emlékérmet annak a 66 „a nácizmus elleni harcban érdemeket szerzett személynek" - és további 16 hozzátartozónak posztumusz -, akik a nehéz időkben, 1944-45-ben a haza és a nemzeti becsület megmentésén munkálkodtak, s részt vállaltak a demokratikus nemzeti haderő megszervezésében, és teremtettek ötvenezres, nyolc hadosztálynyi erőt, amellyel nyugat felé a világ egyik legerősebb hadserege ellen fordultak. Közük volt a májusi győzelemhez. Tragikus, mondta Birkás vezérőrnagy, hogy röviddel ezután ez a fegyveres erő áldozatul esett a magyar kommunizmusnak. Az ünnepségen részt vett dr. Farkas László köztársasági megbízott, dr. Szőke Péter városi rendőrkapitány, Póda Jenő országgyűlési képviselő és Arday Lajos, a Történelmi Igazságtétel Bizottság regionális választmányának elnöke is. • A bíróságon folytatódik mint ez köztudott - a szegedi tömegközlekedési sztrájk (de már a tömegek lanyhuló érdeklődése mellett) egyre inkább akadémikusnak tetsző vitája. (A munkástanács fellebbezett, ezt a bíróság átutalta a másik érdekelt félnek úgynevezett észrevételezésre, éppen már• Milyen és miért ilyen volt a sztrájk? Tömegközlekedésről első fokon cius 15-i határidővel.) Jogerős - másodfokú - ítélet még nincs, s ha lesz is, az igazi tét már hiányzik. Tudniillik a sztrájk időtartamára a vállalat egyelőre hiába nem fizet bért, a munkástanács más, szolidaritási alapból ezt pótolni tudja. Inkább a tanulságok a fontosak. A törvény szerint gazdasági és szociális célok elérésére a munkavállalók sztrájkot kezdeményezhetnek. A sztrájk akkor sztrájk, ha ezen a körön belül marad. Ha nem, akkor az már valami egészen más. Kétség nem férhet hozzá, a szegedi munkabeszüntetést sztrájkként lehet definiálni. (Folytatás a 3. oldalon.) Szegedi március A szegedi önkormányzat tisztségviselői a város valamennyi polgára nevében helyezik el koszorúikat Szeged 1848-as emlékhelyein. A város önkormányzata a pártoktól független szervezésű koszorúzásokra és a központi megemlékezésre szeretettel vár minden szegedi polgárt; s fölkéri a város lakóit, hogy nemzeti történelmünk jeles napjának tiszteletére lobogózzák fel házaikat. A Dóm téren a Petőfi-szobornál dr. Ványai Éva alpolgármester, az Aradi vértanúk terén Tűhegyi József alpolgármester koszorúz délelőtt fél tízkor. A városháza előtt, a Széchenyi téren már 9 órától térzene, a Klauzál téren 10 órától történelmi indulók, toborzók, formációs táncok szórakoztatják az ünneplőket. Dr. Lippai Pál polgármester 10 óra 15 perckor mondja el ünnepi beszédét arról az erkélyről, amelyről egykoron Kossuth Lajos szólította meg a szegedi nemzetet. Magyarország kormányzójának szobrát fél 11-kor koszorúzzák meg. Az ünnepet színművészek, művészegyüttesek, kórusok, gipináziumi énekkarok fellépése színesíti. • Koszorúzások a csatolt településrészeken: az algyői országzászló emlékműnél 9 órakor, a kiskundorozsmai országzászlónál fél 10-kor, a szőregi 48-as emlékműnél 9 órakor. A tápéi részönkormányzat nem koszorúz. • A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezete 1993. március 15-én, nemzeti ünnepünkön a Piarista Gimnázium, a Karolina Leánygimnázium, a Cserkész Szövetség, a KÉSZ, az Erdélyi Szövetség, a Vajdasági Magyarok Szövetsége részvételével ünnepséget rendez az Eszperantó u. 1. sz. alatt. Az ünnepség 17 órakor kezdődik. Kisteleken a Petőfi Sándor Általános Iskolában délelőtt 10 órakor Szabó Iván pénzügyminiszter mond ünnepi beszédet. Az ünnep előtti rendezvények A szegedi újonc honvédek március 13-án, szombaton délelőtt teszik le az ünnepélyes katonai esküt a Szabadkai úti Török Ignác laktanyában. A szegedi Demokratikus Charta Klub március 15-e alkalmából közös megemlékezést és sétát szervez. Időpont: 14e, vasárnap este fél 6. Helyszínek: Dugonics tér - Kossuthszobor - Múzeum - Aradi vértanúk tere. Kovács helyett Kovács Lapzárta után csöngött a telefon, Göteborgból Cs. Gát László hívott: „A magyar férfi kézilabda-válogatott háza táján az Izland elleni találkozó után bombaként robbant a hír, miszerint Kovács László szövetségi kapitány lemond. Azt a pletykát azonban Vass Károly csapatvezető cáfolta, hogy a szövetséget a balul sikerült mérkőzés vezérelte volna erre a lépésre. Hiszen a vezetés már korábban is tárgyalt a Németországban edzősködő egykori világválogatottal, Kovács Péterrel. No azért - mint hallottam - a világbajnokságon a magyar együttes még Kovács László felelőssége alatt szerepel, azonban áprilistól Kovács Péter vezényli majd legjobbaink felkészülésélt az EB-re." • Moliére a Nagyszínházban Don Jüan, a pillanat hercege • Ma este 7 órától Moliérepreimier a Nagyszínházban. Egy velejéig cinikus, hitetlen, aljas és számító figura uralja a színpadot, nevezetesen Don Jüan nemes úr, akit Balikó Tamás alakít. Zárdából szökteti meg a feleségét, akit aztán úgy hagy el, mint éjszaka a napvilágot. Elvira szerepét Balogh Csilla játssza. Hiába a szolga, Sganarelle minden intése. Pedig most Czintos Józsefnek Fotó: Nagy László nem is kell végigdadognia a darabot, mint a Csetepatéban. Don Jüan sem istent, sem ördögöt nem ismer. Pillanatherceg, akit végül egy kőszobor hív meg végzetes lakomára. Lehet-e büntetlenül a percnek élni? A színpadra Arvai György díszletrendező rakatta a köveket. Jelmeztervező: Molnár Zsuzsa. A darabot rendezte: Arkosi Árpád. • Nemzeti ünnepünk alkalmából rendezett felolvasó ülést a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, valamint a Vám és Pénzügyőri Iskola Alapfokú Szaktanfolyam kihelyezett tagozata. Ennek keretében adta át a megyecímert Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke az intézet munkatársainak. A felolvasó ülésen két előadás hangzott el: „A megye története Csongrád megye címerének tükrében" címmel Blazovich László levéltár-igazgató referált, majd Faragó Ambrus ezredes beszélt a Csongrád megyei „vendégeskedésről". A megye régi-új jelképeit 1992 november 5-én ünnepélyes külsőségek között avatta fel Göncz Árpád köztársasági elnök. Csongrád megye címere - a szakemberek megfogalmazása szerint - egy hasítással és egy vágással négyeit csücskös talpú pajzs, amely négy pajzsmezőben és a középen levő boglárcímerben a megye területének történelmi címereit tartalmazza. A pajzsmezőkben, jobbról felülről indulva, az óramutató járásával ellenkező irányban, Csanád vármegye, a Bor-Kalán nemzetség, a CsaCímer a Pedagógiai Intézetnek nád nemzetség. Torontál vár- dr. Szekfü László tanszékve- Műemléki Hivatal Délmamegye, középen pedig Csöng- zető főiskolai tanár útmutatása gyarországi Építésvezetősége rád vármegye címere látszik. A alapján készült. A dombor- gipszmúhelye készítette el. címer dr. Blazovich László és műves változatot az Országos T. W.