Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 19 3.MÁ ic. 12 • Román kormány Bizalmatlan ellenzék Az ellenzék bizalmatlansági indftványt nyújtott be a kormány ellen a román parlament csütörtöki ülésén, arra hivatkozva, hogy a kormány nem bocsátotta szavazásra a múlt pénteken, három hónappal hivatalba lépése után előterjesztett gazdasági reformstratégiáját. Corneliu Coposu, a legnagyobb ellenzéki formáció, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a lépést azzal indokolta, hogy a parlament novemberben nem ezt a gazdasági stratégiát szavazta meg. A bizalmatlansági vitára és szavazásra a jövó héten kerül sor. A kormányt matematikailag nem fenyegeti veszély; csak akkor szavazhatnák le, ha a kabinetet támogató szélsőséges nacionalista pártok a titkos szavazás során nem maradnának hűek nyilvánosan tett lojalitási nyilatkozataikhoz, illetve a kormányzó Nemzeti Megmentési Demokratikus Front konzervatív szárnyának egyes képviselői a kormány ellen voksolnának. Az ellenzék a képviselőház és a szenátus keddi ülésén mélyreható bírálatnak vetette alá a Misu Negritoiu reformügyi államminiszter vezetésével kidolgozott hosszú távú stratégiát. A demokratikus ellenzék pártjainak és a Nemzeti Megmentési Frontnak a szónokai kifejtették: olyan, különböző elemeket - köztük a reform irányába mutató pozitív szándékokat is - tartalmazó elméleti munkának tekintik a dolgozatot, amely egyfelől ellentmondásos, másfelől nem tartalmazza a célok elérését szolgáló eszközöket. • Nem hozott megoldást az oroszországi hatalmi válság ügyében a népképviselő kongresszus második napja sem, miután hosszas és éles vita után a küldöttek péntekre halasztották a döntést. Ezzel az eredetileg kétnaposra tervezett tanácskozás meghosszabbította működését. A délelőtti ülés első felszólalójaként Borisz Jelcin nem titkolta: az elző nap csalódást okozott számára, hiszen a küldöttek elvetették javaslatait. Jelezte ugyanakkor, hogy kész elfogadni bármely formában a megegyezést, lett légyen szó alkotmánymódosításról, a hatalom megosztásáról szóló törvényről vagy kongresszusi határozatról. Közvetve értésre adta azt is, hogy immár kész lemondani egyik legfőbb követeléséről, a népszavazás áprilisi megtartásáról is. Ennek ellenére Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnök beszédében elutasította az elnök indítványait, s bebizonyította: biztosan kezében tartja a szuperparlament irányítását és ezzel az államfő fölébe kereke• Haszbulatov az „irányító "? m Hosszabbításra kényszerültek a né; képv selők Taktikázó elnökök Mosz :vál ián A hatalmi válság két főszereplője: Borisz Jelcin és Ruszlán Haszbulatov. (MTI - Telefotó) dett. Haszbulatov befolyásának és hatalmának látványos demonstrálása után némi meglepetést keltett azzal, hogy a szerkesztő bizottság ülésén az elnök javaslatainak elfogadását szorgalmazta. Egyelőre nem világos, hogy ez mennyiben tekinthető taktikai jellegű lépésnek, illetve a kulisszák mögötti alkudozás eredményének. Nem sokkal ezután a képviselők elfogadták alapnak az átdolgozott - az elnöki elképzeléseke: zati t hossz, péntek 672-1 döntés tavaly kotmá rium f véglej zatlan lis U-i Me; előbbi a hata! kin, az ke. Sz; egyik élő Or talmi \ lyos p tasztró lom nc szágot képteh tartalma ezetet, vita utá í születi! arányba: ;yben leh •cemberbi módosít ldását is. tésével re elhalas itűzött né] ékélésre. 1 tárására i ágakat lkotmányl ti szerint gnehezet ország, a ág melle: bléma is szélére jt képes ki\ válságból a megegy ó - hátán melyről várhatóa döntés. . elfogado ővé teszi i hozott a ri moraté ; - péntel meghatárc iná az ápr •zavazást. j kiút m '.ólította fi alerij Zo: róság élni történein időszak: lelyet a h; számos si sújt, a k: >tt. A hat zetni az o mint ahog zésre is. • Arra a kérdésre, hogy esetleg a fontos ügynökök személyét övező teljes titoktartás miatt nem közölték vele sem a Walesára vonatkozó információt, Jaruzelski kifejtette: ehhez túl nagy volt a tét, hiszen az állam jövőjéről volt szó. Heves harc folyt. Ha a vezetés ilyen értesüléssel rendelkezett volna, felhasználta volna azt. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államokban, majd az ottani emigráns lapok nyomán a lengyel újságokban a „Bolek-akta" nyilvánosságra hozatala komolytalan, valamilyen játszma egyik eleme, amelynek célja Lengyelország destabilizálása. Ismét jelentkezett viszont Stanislaw Tyminski, a sokszoros állampolgárságú, rejtélyesgyáros, aki két évvel ezelőtt Walesa egyetlen vetélytársa volt az elnökválasztáson, s már akkor leleplezéssel fenyegette a politikust. A lengyel rádiónak adott nyilatkozatában Ty• Bolek volt, vagy nem volt Bolek? Walesa vitája a Szolidaritással Wojcicch Jaruzelski tábornok, volt lengyel elnök határozottan cáfolta hogy Lech Walesa államfő valaha is a politikai rendőrség titkosügynöke lett volna. Mint mondotta, ha Walesa iett volna a Bolek fedőnevű ügynök, akkor neki annak idején tudnia kellett volna róla. Jaruzelski minderről a lengyel televízió szerda esti híradójának adott nyilatkozatában beszélt. minski határozottan kijelentette: a Bolek fedőnevű ügynök azonos az államfővel. Mint mondta, kétszáz dollárért Kanadában egy írásszakértővel ellenőriztette a birtokában lévő dokumentumokat, s az megerősítette gyanúját. Tyminski nem tagadta, hogy jó kapcsolatai vannak a dokumentumokat közlő chicagói lengyel emigráns lappal, de nem volt hajlandó nyilatkozni, ő juttatta-e el az újságnak az ügynöki jelentések fénymásolatát. Lech Walesa a késő esti órákban reagált mindkét nyilatkozatra. Úgy vélte, hogy Jaruzelski szavai azt bizonyítják: az állítólagos dokumentumok hamisítványok, amelyeket lehet, hogy egy harmadik fél készített, aki „beavatkozott belső ügyeinkbe". Tyminskire nem sok szót vesztegetett. Úgy vélte, az még mindig nem tudta megemészteni választási vereségét. A Szolidaritás zászlajának múzeumban a helye - jelentette ki Lech Walesa lengyel köztársasági elnök szerdán Gdanskban, a Szolidaritás országos bizottságának ülésén, amelyre a szervezet egykori legendás vezetőjét először hívták meg államfővé választása óta. Az államfő a résztvevők tiltakozása ellenére kitartott véleménye mellett, mert mint mondta, e zászlót ma belharcokban lengetik, pedig az valóban az egymással szolidáris, és a kommunizmus ellen harcoló emberek mozgalmának volt a jelképe. - Vége a harcnak, itt az ideje a munkának - hangsúlyozta. • Megsértik az alapvető emberi szabadságjogokat Meddig áll Kuba élén Fidel Castro? • Dicséri Clintont, és találkozna is vele, ha meghívná m Még sokáig kell harcolnia az első vonalban Meddig lesz még Kuba első számú vezetője Fidel Castro, illetve mit gondol erről ő maga? Erről faggatta a minap az amerikai ABC tévétársaság riporternője udvariasan, de állhatatosan az állam- és kormányfőt, akivel a kubai parlamenti választások után készített több mint két órás interjút. A kérdésre Castro egy elejtett, félig tréfás megjegyzése adott alkalmat: a szavazás napján egy újságíró kérdésére úgy nyilatkozott, hogy reméli, öt év múlva (a most megválasztott parlament mandátumának lejártakor) már nem kell ismét betöltenie az államfői tisztséget. A 65. évében járó, ám változatlanul energikus, szónoki képességeinek teljében lévő politikust a riporternő érdeklődése most sem ejtette zavarba. Kijelentette, hogy a forradalom után felnőtt nemzedékben megtalálhatók azok a tehetséges vezető egyéniségek, akik adott esetben a helyére léphetnek. Azt fejtegette, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - a döntéseket nem csupán egy személyben hozza, hanem, „érvényesül a kollektív vezetés elve, s az utóbbi években A kubai emberijog-sértéseket elitélő határozat mellett szavaztak az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának genfi ülésén. Az amerikai kezdeményezésre, számos európai ország támogatásával és társszerzőségével megfogalmazott határozati javaslat mellett a bizottság 53 tagállama közül 27 szavazott, tízen ellene voksoltak s 15-en tartózkodtak. A határozat az alapvető emberi szabadságjogok megsértésében marasztalja el a Castro-kormányzatot, bírálja a gondolati-, vallás- és szólásszabadság korlátozását és a gyülekezési, illetve egyesülési jog hiányát. Ricardo Álarcon kubai külügyminiszter a határozatra reagálva manipulációval, az Egyesült Államok érdekeinek kiszolgálásával és az emberi jogok kettős mérce szerinti megközelítésével vádolta azokat az államokat, amelyek képviselői a határozat mellett voksoltak, s visszautasított minden ezzel kapcsolatos együttműködést. egyébként is decentralizálták az irányítási hatásköröket". A kérdés kapcsán Castro igen ritka személyes megnyilatkozásai egyikének is tanúi lehettek a nézők. Megtudhatták, hogy noha tornagyakorlatokkal, szobabiciklijével, úszással és szigorú diétával tartja fenn energiáját, ma már fárasztónak érzi a napi 18, néha 20 órai munkát, pedig „a feladatok ennek a kétszeresét kívánnák". S ha lenne rá módja, emlékiratai írásának és olvasásnak szentelné idejét. - Erre azonban még jó ideig nem lesz alkalom - tette hozzá gyorsan hiszen a néppel szembeni kötelezettségem azt kívánja, hogy addig szolgáljam, amíg az energiáim engedik. Az első vonalban harcoló katona vagyok ezekben a nehéz időkben, gyávaság és hűtlenség lenne megtagadni a képességeimet a néptől ezekben a pillanatokban - hangoztatta a „forradalom főparancsnoka" azt is rögtön egyértelművé téve ezzel, hogy a visszavonulás gondolata nagyon is csak elméleti lehetőségként került szóba... Castro ugyanakkor figyelemreméltó szavakkal nyilatkozott az amerikai tévétársaságnak új washingtoni kollégájáról. - Clinton a béke és az erkölcs embere, s eddig igen jó politikusi képességekről tett bizonyságot - mondta. Egy további kérdésre, hogy elfogadná-e Clinton esetleges meghívását az Egyesült Államokba, utópisztikusnak minősítette e lehetőséget, hozzátéve: ha mégis megtörténne, az elemi tisztesség szabályai szerint elfogadná. Sőt, folytatta, Clinton személyével kapcsolatban semmi kifogása sincs, „sem a nép, sem a kommunista párt vezetése nem ellenezné, ha az elnök látogatna el Kubába". A két ország közötti hídépítést ideológiai értelemben kizárta, a normális államközi, kulturális és egyéb kapcsolatok létesítését viszont nagyon is lehetségesnek mondotta. A kubai vezető magabiztosan szólt arról, hogy országa legyőzi majd a „különleges időszak" - a súlyos gazdasági válság - gondjait, és a lakosság helyzetét javítva „megőrzi a függetlenségét, a forradalmat és a szocializmust". Ha Castro mindezt el akarja érni, még ki tudja, hány évig kell harcolnia az első vonalban - jegyezték meg keserű humorral a kubai tv-ben is vetített interjút figyelő havannaiak. Pénzbírságot képviselőknél A belga parlament alsóházának elnöke most mindenesetre úgy döntött, hogy megregulázza a notóriusán hiányzó honatyákat és honanyákat. Méghozzá a legérzékenyebb pontjukon fogva meg őket: a pénztárcájuknál. Charles-Ferdinand Nothomb házelnök nem kevesebbet javasolt, mint hogy csak az képviselő kapja meg fizetésének teljes összegét, aki a plenáris szavazások legalább 80 százalékán részt vett. Aki ennél kevesebbszer volt csak jelen, annak pénzéből 10 százaléknyit levonnának, akinek jelenléte az esetek 70 vagy pláne 50 százalékát sem éri el, annál a büntető elvonás már akár 30, illetve 60 százalékos is lehet. Nothomb nem a levegőbe beszélt: megnyerte hozzá a parlamenti pártok frakcióvezetőinek többségét, és a törvényhozás már létre is hozott egy ad hoc bizottságot intézkedéscsomag előkészítésére. Az ötletnek persze vannak ellenzői is. Hozzátéve, hogy például a vallon szocialista párt sokatmondóan nem annak netán túlzott szigorát, éppen ellenkezőleg: szerintük még mindig túl elnéző mivoltát kifogásolja. Szerintük ugyanis az intézkedés nem terjed ki a bizottsági ülésekre, jóllehet az igazán érdemi törvényalkotó munka ezeken a fórumokon zajlik. Márpedig - érvelnek a szocialisták - ha egyszer elkezdenek szankcionálni, akkor azt csinálják következetesen, máskülönben még úgy gondolkodhatnék egyes képviselők, 1 LŐF (ÓS 9 Oroszország hajlandó kártérítést fizetni a dél-koreai légitársaság (KAL) utasszállító gépének 1983ban történt lelövése miatt, amennyiben a polgári repülésügyi szervezet megállapítja Moszkva felelősségét. A dél-koreai hírügynökség csütörtöki jelentése szerint ilyen értelemben nyilatkoztak Moszkvában orosz illetékesek az amerikai, a japán és a dél-koreai kormány képviselői előtt. A repülésügyi szervezet decemberben kezdett vizsgálatot a tragédia ügyében, s kutatásának eredményeit várhatóan áprilisf í csak : magyar vál: ópolgár rritálja. ha arlame: i ülések üre ásítozó éksorok elől ajlanak V jelcnség polgári • mokráciál íindegyi •ben jól ism , csakúp , mint a töbl eire map s képvisel: övedeln k miatt mái múgy is lorgolódó asztok i nétlődő elég i'tlcnked e. hogy 1 lezett tudták, sár, hi; To\ szigor: fogás nem t gyako. atya \ parlar szavaz újból 1 erre is viselő ságán: szubje míg a; kell, r gadha: Bár, meg a gálód Brüss/ lószín konkn változ: terv lé hamar, i szanció náris mi .kor már ózhatnak bi - szin got szörp :rvvel szí semmi ellen, a: igcsevet iti folyoí rohan be. ozik. A \ hogy v; iában val megftélé v vállaik, ogy sza\ közveti ény. is lesz e d hoc bi. rinak - i len min: •k tartjál z.ázaléko iák is, dt •ge mind n valósáj ,al is köti kájukat h '.abad a v; árhonnan n nagyol mazó - k nben, hoj az ellen kor a hoi a napot •n, és cs: najd sieti lasz pers. amely ké] tájékozol a felettét ás lenne zni viszoi íül megr; itának - r ittság víz edményi öbben v. hogy ha netán mi Nothom i bizonny á válik. ig ize • •• ban I közzé. int cmiékeza ,, egy sz zjet vadászgi 1983 szí itemberébei ikétát tt ki a KAL eing-7<i típusú utassi itó repii gépére. Enne övetke ében a gép S: alin köz ében lezuhan mind a >9 utasa életét /.tette. Or ország lind ez ideig al utas) tta el a kárté, i igényi :t, hogy a nen íközi j: szerint nem i teli felt sség. A szovj katona ezetők annak jen azt lltották, hogy ép kérni dés céljávai püit bel. szovjet légtérbe.