Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20 / 43. szám

SZOMBAT, 1993. FEBR. 20. • Vezércsere az Agora Rt. élén Nem a Renault miatt KÖRKÉP 5 Az Agora Rt., a volt Zöldért Vállalat élén a részvénytársaság 1992. novemberi közgyűlése nem hosszabbította meg dr. Vörös Pál korábbi vezérigazgató mandátumát. Az első számú vezető helyére januárban pályázat útján - Kónya Mihály volt gazdasági igazgatót nevezték ki. A vezércsere viszonylag csendben történt, csak az események után indult el szóbeszéd a városban bizonyos lízingelt Renault-król. Hogy csak a nyugati kocsik, avagy egészen más okok húzódnak meg a háttérben, arról Rácz Ferenc, az Agora Rt. elnöke tájékoztatta lapunkat. Rácz Ferenc különben a Szentesi Afész elnöke, s ebben azért nincs semmi szokatlan, mivel a korábbi szövetkezeti vállalat az 199l-es vagyonnevesítést és rt.-vé szerveződést követően az ország 273 áfészének a tulajdonába került. Vörös Pál megbízatása a novemberi közgyűlésen járt le, tehát csak annyi történt, hogy ezt nem hosszabbították meg kezte mondandóját az elnök. • Munkaszerződése meghatározott időre szólt? - A Zöldért-vagyon nevesítését követően, 1991-ben, a részvényesek a korábbi vezérigazgatót, Vörös Pált nevezték ki a következő közgyűlésig. Közben az agrárpiac itthon felborult, a korábban jól menő cégek - ilyen volt a Csongrád megyei - is likviditási gondokkal kezdtek küzdeni. Látszott, hogy az Agora Rt. veszteséges lesz. Az rt. felügyelő bizottságához ezzel párhuzamosan különböző bejelentések érkeztek, amelyek ellenőrzésére aztán átvilágították a céget. A szakértők jelentése alapján a tulajdonosok azt állapították meg többek között, hogy Vörös Pál nem abba az irányba viszi a céget, ami nekik tetszene. • Mik voltak a konkrét kifogások? - Az első helyen állt az, hogy a volt vezérigazgató a tulajdonosok döntése nélkül az 1,3 milliárd forint értékű vagyonnak több mint a felét kft.kbe vitte ki. Ráadásul a vezetők egy részével közösen megalapította a Meaőker Kft.-t, amelynek ugyanaz volt a profilja, mint az Agoráé: zöldség vásárlása, eladása, szárítása. Holott az űj Munka törvénykönyve előírja, hogy vezető azonos tevékenységre nem alakíthat kft.-t. Az emlegett Renault-kkal kapcsolatban pedig annyit: az igazgatók lízingelték őket, de ez jogilag nem kifogásolható. • Vörös Pál e hasábokon, velem beszélgetve többször kifejtette: a „zöldértek" feladata ma már nem a zöldség-gyümölcs nagykereskedelem, hanem inkább az ipari tevékenység. És ebben lehet, hogy a történelem igazat ad neki. - A tulajdonosok az érdemeit elismerték, de más elképzelésük van a vagyonról. Nagy valószínűséggel a kft.-k majd újra beolvadnak az rt.-be. A közgyűlés különben teljesen új igazgatóságot, felügyelő bizottságot választott. A cél: életben tartani az Agorát, lényegesebb vagyonvesztés nélkül. A Vörös-féle Mezőker Kft.-bői pedig a többi vezetőnek ki kell lépnie. Erre 90 napot kaptak. A nyilatkozatot követően megkerestem Vörös Pált is, aki a következőket fűzte hozzá az elhangzottakhoz: - Nem érzem úgy, hogy a kft.-k alapítása a tulajdonosok tudta nélkül történt volna. Beleegyezésükkel, igazgatósági határozattal hajtottuk végre az átalakítást, úgy, hogy - az ügyvezető igazgatók 100-100 ezer forintját leszámítva csaknem 100 százalékban az Agora maradt a tulajdonos, tehát senki sehová nem „vitte ki" a vagyont. Ha ezt a lépést nem tettük volna meg, már rég csődben lenne az rt. • Mi a véleménye arról a vádról, hogy az Agoráéval egyező tevékenységre kft.-t alapított? - A Mezőker Kft. már létezett, amikor az Agora Rt.-t 1991-ben megalapították. A társaság mögött egy állami gazdaságtól bérelt hagymaszárító állt. Hogy mennyire nem volt összeférhetetlen a tevékenysége a részvénytársaságéval, azt a felügyelőbizottság jelentése igazolja. Idézem: „A vizsgálati anyag feltárta a Mezőker K(j. és az Agora Rt. üzleti kapcsolatait, megállapítva, hogy visszaélésre utaló tény nincs, ellenkezőleg szolgálta az rt. érdekeit." Fekete Klára • A szövetkezeti átalakulások tisztaságát megkérdőjelező hangulat kialakítását szolgálta az a „számháború", amelyben elhangzott: a szövetkezetek egyharmada tesz csak határidőre eleget az átalakulást szabályozó törvény előírásainak. A valóság azonban 88 százalékot mutat. Mindez csak arra volt jó, hogy az FM hivatalok hatáskörét növelhessék. • A helyi FM hivatal munkatársainak szakmai múltját ismerve, jómagam biztos vagyok a tárgyilagosságukban. Az önérzeten kívül van más, ami az ellenkezésüket kiváltotta? - A többség valóban szakember, de feltételezhető, hogy sokuk szemléletét a külső tulajdonosokhoz való érzelmi kötődés befolyásolja. Nem tartom szerencsésnek, hogy ezek az emberek kényszerüljenek a törvény végrehajtásának minősítésére, amikor a vitás kérdésekben nincs, aki vállalná a hivatalos értelmezést. A decemberi és januári cégbírósági és bírósági tapasztalatok, a lezárt ügyek kimenetele alapján nem számítok arra, hogy tömegesen marasztalják el a szövetkezeteket. Az egész csak arra jó, hogy prolongálja a bizonytalanságot. Ebben a lebegtetett állapotban lehetetlen komoly gazdasági döntéseket hozni, vállalkozásokat kezdeni. • Gondolom a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló, nemrégiben hatálybalépett törvényt sem hagyja szó nélkül. - Megnőtt a földrendező bizottságok hatásköre. Közben rájöttek, hogy a részaránytulajdonosokat is érintő kérdéseket nem lehet ilymódon szalonké• Kamarai ülés Vásárhelyen A növényvédők is védelemre szorulnak Tegnap délután a DATE Hódmezővásárhelyi Főiskolai Kara adott otthont a Csongrád Megyei Növényvédő Mérnöki Kamara taggyűlésének. Az esemény apropóján kértünk tájékoztatást ezen érdekvédelmi szervezet céljairól a kamara elnökétől, Kis Ernőtől - aki egyben a GKI termelési igazgatóságának vezetője -, valamint Bozsér Róbert kamarai titkártól. A szakemberek elmondták, hogy 1991-ben, a rendszervál- rendeződnek-e? Számháborúból sosem elég Mezőgazdaságunk átváltozása nem a gazdaság öntörvényeit követi. A rendszerváltás politikai döntései által indukált új törvények, mint törvényszerűségek jelennek meg. A sokszor egymásnak ellentmondó, sorozatosan elszakadó, újrakötött vezérfonal láttán sokakban felmerül, ezek csak törvény-szerűségek. Minderről a szövetkezetek országos érdekvédelmi szervezetének megbízott főtitkárát, Horváth Gábort kérdeztem. Prolongált bizonytalanságok... pesen szabályozni. Az erre a célra kitalált földkiadó bizottságról szóló részbe aztán becsempészték azokat a politikai túlsúlyos cikkelyeket, melyeknek egyértelmű az indíttatása: ha magától nem indult el a föld, meg kell lökni. A két bizottság együttesen látszólag elvégezheti a földhasználathoz illeszkedő polgári földrendezés feladatát. E logika több ponton sántít. A földalap kijelölések negyedrésze még vitatott. Aki még ezután szerzi meg a kárpótlási földjét nem tudja most összevonni a más alapon meglévő területével. Ugyanez vonatkozik azokra a szövetkezeti tagokra, akik majd később osztozhatnak a kárpótlásból kimaradt földeken. Diszkriminatív az a kitétel, hogy a 60 napon belül nem jelentkező részaránytulajdonosnak a maradékból jelölik ki a részét. • Szabad ennyire farral állni egy törvénynek? - Félreértett. Meg akarjuk értetni az emberekkel, akkor tolnak ki magukkal, ha passzív szemlélőként hagyják hogy főként a politikában - mozgékony kisebbség döntsön helyettük. • Az egyik parlamenti képviselő, Zsíros Géza kijelentése szerint még e hónapban meghozzák a törvényt: a kívülálló üzletrész tulajdonosok is kivihetik vagyonukat a szövetkezetből, ugyanúgy, mint az új szövetkezetek tagjai. Ez is egy újabb lökés? - Az általa képviselt személyes és pártvélemény lényege a szövetkezetekről, amelyekre 670 ezer tag szavazott, egyértelműen az, hogy el kell törölni őket. Ez a megközelítés mutatja, egyes képviselőknek túl nagy a személyi érdekeltsége abban, ami a 20 százalékra tehető külső tulajdonosokra is jellemző: a lényeg, hogy most kapjanak valamit. Az már senkit se érdekel, hogy ennek milyen hányada fog ismét visszakerülni a gazdálkodás vérkeringésébe. Tartok tőle, hogy az osztozásra biztatásnak lesz foganatja. T. Sz. I. mmmmmm tással a nagyüzemek, pontosabban a földterületek feldarabolásával a növényvédő mérnökök úgy érezték, ők lesznek azok, akik munkájára majd az átalakulást követő időszakban - esetleg nem tartanak igényt. így önszerveződéssel, ötvenegy taggal létrehozták saját érdekvédelmi képviseletüket. Sőt, azóta megszerveződött az országos kamara, amelyik a humán- és az állatorvosi kamarával is együttműködik a közös célok érdekében. Ezzel lényegében együtt vállalják bizonyos társadalmi érdekek képviseletét, hiszen a környezet- és egészségvédelem megkívánja, hogy az egyébként veszélyes kemikáliákat szakszerűen használják fel. Megyénkben 140-150 olyan szakmérnök van, aki ennek gyakorlati megvalósításán dolgozhatna. N. R. I. MHMMMMMHHM • Előbb dr. Szeri István, a Tisza Volán igazgatója beszélt azokról a szerkezeti változásokról, amelyek az elmúlt évben végbementek a vállalatnál. Január 1-je óta - a privatizációs törvénynek megfelelően - a Tisza Volán egyszemélyes kft-ként működik. A cég tulajdonosa 51 százalékban az illetékes szakminisztérium. A fennmaradó tulajdonosi hányad várható sorsáról az igazgató azt mondta, hogy a munkavállói részvények kibocsátása mellett számítanak még külső érdeklődőkre is; így hozzávetőlegesen további 25 százalék kerülhet privát kézbe. Mező István, a személyszállítási üzletág igazgatója az idei menetrend-módosításokról tájékoztatta a jelenlévőket. Az új szabályozás szerint minden változtatást a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal kell jóváhagyatni, egyeztetve természetesen a vonalon érintett települések vezetőivel is. Változófélben vannak az utazási igények, s a Volán igyekszik ezekhez igazodni. így reggel és kora délután több, az esti órákban viszont kevesebb járatra van szükség. • Volán-tervek '93 Új helyközi járatok Csongrád megye polgármesteri hivatalainak közlekedésért felelős képviselői tájékozódhattak tegnap délelőtt a szegedi Forrás Szállóban a Tisza Volán idei terveiről. Eszerint új távolsági és helyközi járatok indulása várható, és az ígéretek a fegyelem és pontosság fokozottabb betartatásáról is szóltak. Idén összesen 193 változás lesz a megyei menetrendben ez tekintélyes szám. Romániába hétfőtől szombatig naponta közlekednek a buszok; a jugoszláv helyzet viszont egyelőre bizonytalanná teszi a délre irányuló forgalmat. Szentes és Baja között új távolsági járatot állítanak be, s ugyancsak újdonság március 1jétől a Szegedről Miskolcra, illetve Győrbe induló járat, amely még aznap vissza is érkezik. Újra beindul a Szeged-Budapest vonal is, de a korábbi „Holdfénytől" eltérő menetrenddel: kora délután indul el visszafelé. A helyközi forgalomban február 1-je óta már közlekedik a Szentes és Hódmezővásárhely közti gyorsjárat, és vizsgálják a Szeged-Makó vonal gyorsításának lehetőségeit is (várhatóan szeptemberi indulással). Sűrítik a békéscsabai, kecskeméti és kiskunfélegyházi járatokat; de tervek szerint a bajai vonalon is gyakrabban járnának a buszok. A tarifákról szólva Szeri István elmondta, hogy január 1jétől 6 százalék általános forgalmi adó terheli a közlekedést is. Egyéb okok is szóltak a jegyáremelés mellett, ezért a helyközi vonalakon 20-21, a helyi járatokon pedig 20 százalékkal emelkedett a viteldíj. Ez országosan mérsékelt aránynak számít, tekintve például Pécs 27 forintos jegyárát. Kedvezmények továbbra is lesznek, így a helyközi forgalomban a településhatárig ezután is elfogadják a helyi bérleteket, és megmarad a KM-l-es néven ismert, 16 utazásra jogosító, 20 százalékos kedvezményt nyújtó menetjegy is. A Tisza Volán vezetői valamennyi önkormányzatot megkeresték a menetrendváltozások elkészítése előtt. Az utazóközönség megfelelő tájékoztatása igen fontos: ezért a megyében terjesztett napilapokban továbbra is közzéteszik a változásokat, s ezen felül könnyen kezelhető, akár zsebben is hordozható menetrend kiadását is tervezik. Ny. P. • Tavaly: hétszázezer török u Ember- és szeszcsempészek Hamis útlevelek divatja Az elmúlt évben az Igazgatóság által ellenőrzött határszakaszon 2149 határsértést jegyeztek, s a határsértők közül 1958-at el is fogtak. A legtöbben az utiokmányok hamisítása miatt kerülnek a határszervek hálójába, de a zöldhatáron is próbálkoznak. Bár ez utóbbi nem annyira gyakori, mint például az Orosházi Határőr Igazgatóság területén, de itt is előfordul. Közöttük a legtöbb a török, a bolgár és az albán, s természetesen az említett háborús helyzet függvényeként a jugoszláv. Ez utóbbiak közül a határsértők száma 3 és félszeresére növekedett. Ez a helyzet vetítődik ki a menekültekkel kapcsolatban is. Tavaly 6397 felnőtt és 785 gyermek menekült Magyarországra, vagy az országon keresztül Nyugatra. Idén 148 felnőtt és 37 gyermek tette ugyanezt. Egyébként tavaly valóságos törökinvázió volt a határátkelőhelyeken. Talán nem is tűnt volna fel az a 700 ezer török utas, ha nem két hónapra, júliusra és augusztusra, esett volna a látogatásuk. Hihetetlen tumultust idéztek elő ebben az időben, de a határszervek a nehéz körülmények (vízumot is sokan itt váltottak) közepette is eleget tettek feladataiknak. Kátai ezredes úr szólt arról a januári mórahalmi fegyveres határsértésről is, amely nagy port vert fel a közvéleményben. A jugoszláv határszervekkel, valamint az EK szegedi megfigyelőivel történt vizsgálatok, majd a két ország vegyesbizottságának tanácskozása után egyértelművé vált, hogy nem szándékos határsértésről volt szó és a jugoszláv fél a külügyminisztérium útján már elnézést kért a történtekért. Hasonlótól nem kell tartaniuk sem a mórahalmiaknak, sem másoknak, de egy esetleKútui József ezredes, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság igazgatója egész sor mozzanatról is beszámolt. A szűkös anyagiak mellett történő átszervezésről, a hivatásos állomány felállításának elsősorban káder-természetű nehézségeiről, a nemzetközi bűnözés megfékezésben vállalt szerepükről, a migrációs folyamatokkal és kiváltképpen a volt jugoszláv térségben kialakult helyzet okozta nagyobb készenléti szükségről is. ges ilyen határsértés esetén a határőrség felkészült arra, hogy védelmet nyújtson az ott élő lakosságnak. A Délmagyarország és a Délvilág kérdésére, hogy a közelmúlban tartott budapesti nemzetközi migrációs értekezlet ajánlásai az illegális népvándorlás megakadályozását szorgalmazzák, ebből következően a határőrség mennyire szervezte meg a mélységi védelmet az embercsempészek és határsértők ellen, az igazgató elmondta, hogy együttműködnek a rendőrséggel, a polgármesteri hivatalokkal, ez kialakulóban van a polgárőrséggel is. Idén egyébként két embercsempészt - egy holland és egy német állampolgárt fogtak el, akik török és bosnyák polgárokat akartak Nyugatra menekíteni. A határövezet ellenőrzésében és megvédésében sokat jelent a tavaly novemberben felállított védelmi akciószázad is, amely gyorsaságával és ütőképességével eleget tud tenni a legbonyolultabb feladatoknak is. Kisimre Ferenc