Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06 / 31. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. FEBR. 6. A nagy átverés Alija Izetbegovicnak tu­lajdonképpen igaza van. Amennyiben az Egyesült Államok új kormánya is rábólint a Vance-Owen béketervre - melynek ér­telmében a volt jugoszláv tagköztársaságot tiz kan­tonra osztanák -, a nagy­hatalmak szentesítenék a Boszniát ért szerb és hor­vát agressziót. Félő, az annckció ennek következményeként fgy ismét bevonulna Európa politikai eszköztárába. Hátborzongató belegon­dolni is, milyen folyamato­kat indfthat meg ez a még elkerülhető malőr. A tervvel ezen túl az a legfőbb probléma, hogy csupán igér, de nem te­remt békét: a kialakult erőviszonyok rögzítésére szorftkozik. A szerb és a horvát re­zsim - a dolgok jelenlegi állása szerint - elérte cél­ját. A balkáni (bel)hábo­rúra hivatkozva, mind Tudjman, mind Milosevic megőrizte pozícióit. Lesö­pörték ellenzéküket, újra­nyerték a választásokat, ellenőrzik a sajtót, (párti­állami módszerekkel irá­nyítják a (hadigazda­ságot. Mindketten békéről prédikálnak, s újabbnál újabb háborús terveket szőnek. Szorításukban Izetbego­vic bosnyák elnök is hasonlóan kezd viselkedni - nem tehet mást. Róla sem tudni már, mit félt jobban, a rábízott orszá­got, vagy hatalmát. Hár­mójuk közül azonban pil­lanatnyilag ő húzhatja a legrövidebbet, helyzete ­akár a bosnyák független­ségé - egyre kilátástala­nabb. A válságért ők hárman egyaránt felelősek, bár Milosevic „élharcos" sze­repe elvitathatatlan. Mikor igazságérzetünk a bűnöst keresi, Belgrád­ban csak a bűnösebbet ta­lálhatjuk meg. Az ártat­lanok pedig, ha még élnek, a hazánkbeli, horvátor­szági és szerbiai mene­külttáborokban találhatók meg. Ha Horvátország végül majd levakarja testéről a keléseket - a Krajináknak nevezett kis szerb bábál­lamokat -, hajlandó lesz-e hasonló jogokat biztosítani a még ott élő szerbeknek, mint amilyeneket a bosz­niai horvát köztársaság­ban saját népének köve­tel? Minden jel egy valóban létező - sokat emlegetett ­Milosevic-Tudjman pak­tumra utal: amit a szer­beknek, azt a horvátoknak is szabad! Amennyiben a Kraji­nák majd ismét horvát kézre kerülnek, talán ki­derül, miről is volt szó az egyezségben. Belgrád és Zágráb (fifti-fifti) eléri célját: megkapja „a maga részét" Boszniából. Az elnökök addig is egyre csak mossák kezeiket. Ar­rafelé, úgy tűnik, a csap­ból is vér folyik. A százszor elárultak pedig továbbra is hazájuk - üszkös romjaik - védel­mében indulnak a frontra. Varga Iván • Nincs új a nap alatt Eduárd Sevardnadze lemondással fenyegetőzik A grúz parlament kétnapos zárt tanácskozásán a radikális irányzat képviselőinek ellen­kezése dacára elfogadták azt a javaslatot, hogy folytatni kell a tárgyalásokat Oroszországgal. Sevardnadze államfőnek - a javaslat kidolgozójának - si­került meggyőznie a parla­mentet, mondván: a tárgya­lások Oroszországgal annyira életbevágóak Grúzia számára, hogy azokat az abház válság rendezésével egyidejűleg kell folytatni. (A radikális képvise­lők eredetileg azt javasolták, hogy az abház autonóm köztár­saságban kialakult konfliktus végleges rendezéséig lassítsák a tárgyalási folymatot.) A határozatot az ülésszakról tudósító ITAR-TASZSZ Se­vardnadze politikai győzelme­ként értékeli. A grúz államfő egyébként a döntés kikény­szerítése érdekében kilátásba helyezte: ha javaslatát nem fo­gadják el, lemond tisztségéről. Láncos kutya, vagy Tito elvtárs? Sorozatunk végére jutottunk. Ma már a Jelcin­dosszié és a Hiányzó lapok kötet kapható a boltok­ban. Senki sem szorul az efféle útikalauzokra. Még egy adósságomat törieszteném. Beszélni kellene arról a különleges szerepről, amelyet Titoék töltöttek be az 1956-os magyarországi események­ben. • Franciaországban Robbantják a jelöltet • Egyre több az ellentét Jugoszlávia körül m „Külpolitikai vákuum" Washingtonban Nem lesz katonai beavatkozás? • Sztálin nemzetközi politi­kája nálunk a Tito-kérdésben okozott legtöbb konfliktust. Déli szomszédainkkal egyéb­ként sem volt felhőtlen a vi­szonyunk. Magyar területeket kaptak Trianon után, ezeket féltették, vissza is csatoltuk mindenféle baráti egyezmény ellenére, amint lehetett. Vé­rengzettünk náluk, ők tíz­szeresen adták vissza. Ettől függetlenül, a háború után egy darabig különös erőfeszítése­ket tettek a magyar kommunis­ták a Tito-barátság, sőt Tito­kultusz terén. Ennek visszacsa­pása lett, hogy a kötelezően bekövetkező koncepciós pe­reknek nálunk jugoszláv vo­natkozásai lettek. Rajk és ban­dája nem egyszerűen tört Rá­kosi elvtárs és a szocialista rend megdöntésére, hanem ezt Tito ügynökeiként csinálták. Az egész szocialista tábor­ban mi folytattuk a legádázabb, legízléstelenebb Tito-ellenes propagandát. A láncos kutya annyira hozzáragadt a Tito­fogalomhoz, hogy még a ha­lálos betegen, amputált lábbal fekvő Titoról is olyan viccet faragtak nálunk, miszerint még mindig megverné versenyfu­tásban Brezsnyevet, mert a hazug embert könnyebb utolér­ni, mint a sánta kutyát. Amikor Hruscsovék nyitot­tabb politikát folytatva meg­próbálták a jugoszláv kom­munistákkal is rendezni ügyei­ket, természetesen ebben a kérdésben óriási akadálynak számított Rákosi. Őt kellett eltávolítani, hogy elháruljon minden zavaró tényező az egyesítés utján. Persze hamar kiderült, hogy a külön töltött évek alatt Titoék kénytelenek voltak szorosabbra fűzni szá­laikat a Nyugattal. Számukra létkérdés volt, hogy őket sem­miképpen se lehessen azo­nosítani a világot fenyegető bolsevik veszéllyel. Az ellenük hozott határozatok jó ajánló­levélnek számítottak. A Nyugat később Ceausescut is azért volt hajlandó egy darabig libe­rálisként kezelni, mert a román diktátor gyakran hívta ki tetteivel Moszkva haragját. Világos, hogy Rákosi eltá­volítása Titoék számára pozitív eseménynek számított. Az sem volt ellenükre, hogy Nagy Imréék önállóságra töreksze­nek. Ha a magyaroknak valami sikerül, a jugoszlávok nem egyedül lesznek a renitensek, a szigorú tanító bácsi figyelme is megoszlik majd közöttük. Mindezt figyelembe kell vennünk, amikor azt kell meg­magyaráznunk, hogyan lehet az. hogy november 2-án Brio­niban Titoék áldásukat adják • Londoni értesülések szerint a brit kormány néhány napon belül hazarendeli az Adriáról az Ark Royal repülőgéphor­dozó vezette hadihajó-csopor­tosítást, amelyet eredetileg a Boszniában segélyeket kísérő brit ENSZ-csapatok védelmére szántak. Kormánykörök su­gallmazása szerint az intéz­kedés egyértelmű jelzés Clin­ton amerikai elnök számára, hogy a brit kormány végleg el­döntötte: nincs értelme külföldi katonai beavatkozásnak Ju­goszláviában. A brit ENSZ-csapatokat inkább kisebb erőfeszítéssel, egy Velence körzetében állo­másoztatott Jaguar vadászbom­bázó századdal akarják bizto­sítani. A The Daily Telegraph cí­mű brit lap diplomáciai tudó­sítója pénteken arról írt, hogy a brit kormány növekvő rosszal­lással figyeli, milyen „külpo­litikai vákuum" uralkodott el Washingtonban. Major brit kormányfő február 24-én lá­togatja meg, elsőként az euró­pai vezetők közül Clinton elnököt, de Hurd brit külügy­miniszter már e hét végén, egy müncheni összejövetelen, igyekszik majd nyomást gya­korolni ezúttal Les Aspin ame­rikai védelmi miniszterre. az intervencióra. Sőt, odáig mennek el az egyetértésben, hogy azt vallják, az idő már megérett erre, ha a szovjetek késlekedtek volna, ők maguk avatkoztak volna be, a magyar határon már elkezdték a csa­patösszevonásokat. Ugyanakkor november 4-én befogadták a Nagy Imre-kor­mány hozzájuk menekült tag­jait. Véletlenről szó sem lehet. Titoékat nem érte váratlanul az invázió. Úgy tűnik, Moszkva sem lepődött meg az esemé­nyek ilyetén alakulásán. Csu­pán abban térnek el a véle­mények, mi a további teendő? A jugoszláv kormány azt szeretné, ha a dolog békésen rendeződne, mégpedig úgy, hogy ebben a békés rendezés­ben az ő közvetítő szerepük egyértelmű legyen a világ előtt. Tehát Nagy Imrééket vagy engedjék haza lakásaikba és biztosítsák szabadságukat, vagy pedig engedjék ki Ju­goszláviába. Hogy ez az utóbbi 8L • : ' * \ . • ... ÍRÉ Londonban rámutatnak, hogy a boszniai Ovven-Vance béketervet - a helyi felekről nem szólva - mindenki támo­gatja, ritka egyetértés alakult ki részint az EK-ban, részint az EK és Oroszország, sőt, Kína egyúttal azt is jelenti, Nagy Imréék megkapják a szabad emigráció lehetőségét is, azt még nem lehet tudni. Minden­esetre a szovjet-jugoszláv vi­szony további alakulása ezt a távlati lehetőséget valószí­nűsíti. A szovjetek azonban egyál­talán nem hajlanak egy ilyen megoldásra. Az természetes, Nagy Imréék nem maradhat­nak Magyarországon. Ha sza­badok, akkor politizálnak, ha letartóztatják őket, akkor megvan Kádárék eléggé hete­rogén ellenzékének a közös programja. Ez még inkább így van, ha a Szovjetunióba viszik őket. Megbízható harmadik félre van szükségük. A len­gyelek nem ilyenek. A néme­tek a múltjukkal szóba sem jöhetnek, a románok több szempontból is megfelelőek. Mégiscsak Románia a második legnagyobb magyar állam. . Most még csak arra van szükség, hogy valahogy kicsal­ják a fogolynak szánt madár­kákat a jugoszláv követségről. Sokféle eszközzel próbál­koznak. Lőnek a követség előtt, a követségre. Tiltakoznak a magyar ügybe való beavat­kozás ellen. Mindezzel nem mennek sokra, Belgrád már sokat feccelt ebbe az üzletbe, szüksége van a lebonyolításért járó presztízsre, ugyanakkor ha a szovjetek tőrbe csalják őket, fölvetődhet annak a gyanúja, hogy összejátszanak velük. (Lolytatjuk.) Rigó Bóla MTI-Telefotó között is, úgyhogy az amerikai akadékoskodás több mint zavaró. A The Times pénteki értesü­lései szerint az amerikai kor­mány most már tulajdonképp lemondott a jugoszláviai kato­• A szélsőjobboldali, ultrana­cionalista Szerb Radikális Párt a jövő héten bizalmatlansági indítványt nyújt be a jugoszláv szövetségi parlamentben Dob­rica Cosic jugoszláv elnök el­len - közölte a Politika című belgrádi napilap pénteken. Az AFP idézte Vojislav Se­selj vajdának, a párt vezetőjé­nek a lapban megjelent nyilat­kozatát, amely szerint a párt harminchárom képviselője már aláírta az indítványt. - Az el­nöknek elegendő ideje lesz arra, hogy méltósággal vissza­vonuljon - jelentette ki Vo­Merényletet követtek el is­meretlen tettesek pénteken dél­után Franciaországban a jobb­oldal egyesült listájának egyik képviselőjelöltje ellen. A nyu­gat-pireneusi tartomány egyik városában, Elme-ben felrob­bantották autóját. A jelölt, Jean Madrenas, Bages város polgármestere súlyosan megsérült, kocsijába szorult, s nai beavatkozás különféle ter­veiről és a mohamedán bos­nyákok fölfegyverzéséről, de változatlanul a béketerv újra­tárgyalását szorgalmazza a szerb területi nyereség csök­kentése érdekében, mert külön­ben a kongresszus nem adja jóváhagyását. Az amerikai ellenállás olyan makacs, hogy az a béketerv összeomlásával fenyeget. A hetvenoldalas, sű­rűn gépelt Owen-Vance-terv nem tökéletes, de egyedül ez áll rendelkezésre, és a brit kormány, együtt az európai szövetségesekkel, úgy véli, hogy aligha lehet átdolgozni, ha nem akarják, hogy szétessen - írta a The Times. Hozzátette azonban, hogy a Jugoszlávia­tárgyalások közös piaci társ­elnöke, Lord Owen egyhetes washingtoni lobbyzása a terv érdekében visszafelé sült el: az amerikai vezetésnek címzett bírálatai feldühítették a kor­mányzatot. Cosicnak mennie kell? jislav Seselj. A Slobodan Milo­sevic szerb elnökhöz közel álló párt decemberben bizalmat­lansági indítványt teijesztett be Milán Panic jugoszláv minisz­terelnök ellen, amit a szövet­ségi parlament meg is szava­zott. egy órával a robbanás után még mindig nem tudták kimenteni annak romjai közül. A robbanás következtében több más személy is megsérült. A polgármester egy válasz­tási gyűlésre érkezett a város­ba. Előzőleg a Tömörülés a Köztársaságért párt vezetőjét, Jacques Chiracot kísérte végig délelőtt a választókerületben. •••••••••••••••••••••••• • Jelcin várja a kanadai kormányfőt Moszkvai tárgyalások MTI-Telefotó • A kanadai kormányfő közelgő moszkvai hivatalos látogatá­sáról tárgyalt pénteken Borisz Jelcin orosz elnök a kanadai külügyminiszterrel. Emellett szó esett a délszláv válságról is, külön kiemelve, hogy Moszkva és Ottawa közeli álláspontot képvisel a Vance-Owen tervet illetően, és mindkét fél a politikai rendezés híve. Barbara McDougall két napja tartózkodik hivatalos látogatáson Moszkvában; előző nap orosz kollégájával, Andrej Kozirevvel találkozott. Az orosz elnöki sajtószolgálat a megbeszélés kapcsán közölte azt is, hogy felvetődött a Hetek következő, tokiói | tanácskozásán történő esetleges orosz részvétel ügye is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom