Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06 / 31. szám

SZOMBAT, 1993. FEBR. 6. BELÜGYEINK 3 Fotó: Schmidt Andrea Szeretetszolgálat - Szegedért (Folytatás az 1. oldalról) magányos, mozgáskorlátozott embernek visznek rendszere­sen ebédet, gyógyszert, jó szót, szükség esetén orvosi gyors­segélyt. Közreműködnek ab­ban, hogy a Teleki utcában mielőbb megnyílhasson a püs­pökség hatásköréban az a krí­ziskezelő, ahová átmenetileg bevihetik a rászorulókat. Ott azokat a tájékozódó jellegű or­vosi vizsgálatokat, azt a sür­gősségi ellátást is folytat­nák,amivel eddig is segíteni igyekeztek, a II. sz. kórház tá­mogatásával. Amely intéz­ménnyel egyébként példaérté­kű az együttműködésük. Ta­valyelőtt az MMSZ mintegy 2,5 millió forint értékű támogatást nyújtott a kórháznak (gyógy­szert, műszert, ágyakat), s egy Ford mentőautót. Ezzel a men­tővel is viszik a kórház bete­geit konzíliumokra, az egye­tem diagnosztikus helyeire, esetenként a határon túliakat haza. S ezzel a kocsival szál­lítanak ingyenesen betegeket a máltaisak. A magasabb szintű ellátás érdekében tavaly az MMSZ a szegedi orvosegyetem bőrklinikájára hozott egy hat­millió forint értékű speciális kezelőágyat. A város terheit enyhítik az­zal, hogy a határokon túlról ide menekülőket is segítik, illetve részt vesznek innen se­gélyszállítmányok átjuttatásá­ban. Az önkormányzat részéről is tapasztalható „viszontsegít­ség": tavaly például kétszáz­ezer forintot adtak ahhoz, hogy a szegedi máltaisok öreg Bar­kaszuk mellé új szállító­járművet szerezhessenek. Ahogy azonban sokrétűbbé válik a szeretetszolgálatosok munkája, úgy lesz egyre sür­getőbb, hogy megfelelő „ telep­helyet" tudjanak kialakítni valahol a városban. Ahol az adományosztáson túl például létrehozhassanak olyan komp­lex segélyhelyet is, hol a leges­legelesettebbek elemi szükség­leteit (pl.fürdést, fertőtlenítést, felöltöztetést) elégítenék ki. S ahol megteremthetnék annak az alapjait, hogy Szegeden kia­lakulhasson az MMSZ egyik regionális központja, a segítés olyan centruma, amely a várost méginkább mentesíthetné a sú­lyosbodó szociális, egészség­ügyi terhek alól. - A minden­kin önzetlenül segítő - s összességében tízmilliókban mérhető támogatást nyújtó ­máltaisok igénye egy megfe­lelő szegedi épületre meggyő­ződésem szerint nem szerény­telen kérés. Hiszen a most öt­ven fős, de egyre növekvő cso­port ott dolgozni akar - máso­kért, a városért. Jótékonyság­ból, ellenszolgáltatás nélkül. Ingyen végzett munkájuk meg­érdemelne több figyelmet ­némileg több önkormányzati segítséget, nagyobb, jól menő cégek, vállalkozók támoga­tását. Szabó Magdolna • A Maty-ér - vagy mostani nevén: Gróf Széchenyi István evezőspálya - körüli terület na­gyobb kiterjedéseit is vizsgálva Szeged, Domaszék és Röszke érintett a tanulmánytervben foglaltak szerint. Ezért a pén­tek délelőtt a szegedi város­háza klubjában tartott beszél­getésre a felsorolt községek képviselőit is meghívták. A városi önkormányzati hivatal területfejlesztési irodájának munkatársain kívül ugyancsak jelen volt a megyei önkor­mányzat területfejlesztési iro­davezetője is, hiszen a regi­onális adminisztráció sokat tehet a terület érdekékben. Koczor György és tervezői gárdája rendhagyó feladatra vállalkozott: közel 5 ezer hek­tárnyi terület funkcionális és térszerkezeti fejlesztésére kel­lett javaslatot tenniük. Elkép­zeléseiket a hamarosan meg­épülő autópálya, a repülőtér, és az evezőspályát középpontba Maty-ér és vidéke rendezéséről Programjavaslat készült a Szegedet észak-nyugatról határoló terület fejlesztéséről. Kiss Lajos területi főépí­tész bevezetőjében „nagyszabású előkészületként" érté­kelte Koczor György és munkatársai terveit helyező, leendő tólánc köré összpontosították. Igyekeztek számításba venni a várható fejlődést, amelyet a terület és a város megközelítésének ugrásszerű javulása várhatóan eredményez majd. Az érintett vidék előrelépé­sében nagy valószínűséggel komoly gondokat okozhat viszont a kárpótlási folyamat fölélénkülése: jóvátételi szán­dékkal olyan területeket is kijelöltek, amelyek városi kéz­ben maradva jelentős szerepet játszhatnának a későbbiekben - ha viszont magántulajdonba kerülnek, csak nagy nehéz­ségek árán lehet a kívánt célok szerint fölhasználni ezeket a földterületeket. Koczor György a térszerke­zeti elemzés után arról is beszélt, hogy milyen funkciók­kal működhetne a terület. Az autópálya mindeképpen meg­épül, s ez - közlekedés erővo­nalainak megváltozása mellett - elsősorban a kereskedelmre lehet nagy hatással. A javaslatban rendkívüli súllyal esik latba a meglévő vízrendszer lehetőségeinek nagyvonalú kihasználása: a je­lenleg elszigetelt és nagyrészt elvadult vízfelületek összekap­csolásával összefüggő víz- és tórendszer jöhetne létre, amely köré sport- és szabadidős tevé­kenység kiszolgáló hálózata, valamint pihenő-üdülőkörzet szerveződhetne. A repülőtér új pályairányt kapott a tervekben - ezt a várhatóan fellendülő kereske­delmi forgalom teszi szüksé­gessé. A sport- és kereske­delmi repülést az elképzelések szerint elválasztanák; erre a reptéri vámhatárok miatt is szükség lenne. Itt természetesen csak vázla­tosan érinthettük a program­javaslat főbb sarokpontjait - a terület fejlesztésének tovább­gondolása folytatódik. Ny. P. I V Ikeresztelgették a birodalmi székvárosról a többi __/ várost is. Lemberg kapta a kelet Bécsé nevet. Trieszt volt az Adria Bécsé, Temesvár pedig kis Bécs. Azután na­gyot fordult a világ, és Salgótarján lett kis Moszkva! De még a nagy és kis moszkvai időszámítás szerint múló évek­ben is eleven volt Közép-Európa egységének emléke. Nem pusztult ki egészen a múltba vetett bizalom: ha egyszer már megtörtént, hogy egy tizenhárom nyelven beszélő, soknemzetiségű közösség végül is békében élt itt, miért ne következhetne ez be még egyszer? Ki volt ugyan feszítve a szögesdrót a nyugati határon, de azért majdnem mindenki emlékezett még a vén robotemberre, aki korán kelt, mint birodalmának parasztjai, és későn feküdt, mint a lumpok. Ő volt a legfőbb tisztviselő, hajnaltól éjszakáig végezte a papírmunkát. Az is kiderült lassan, hogy mennyivel jobb egy cs. és kir. számvevő, mint egy sztálinista bürokrata. Mára kiviláglott, hogy a birodalom, amelyet a Szabad Nép, majd testvérlapja, a Népszabadság kizárólag „a népek bör­töneként" emlegetett, jóval nagyobb szabadságot és sokkal jobb minőségű életet adott annál a későbbi birodalomnál, amelyik egyszerűen vagonba rakta, és a tajgába irányította a neki nem tetsző népeket... Hol így, hol úgy, de eközben élt a dunai népek testvérisé­gének gondolata. És a fól-fölemlegetett gazdasági egység, kulturális közösség, földrajzi összetartozás egy kicsit a Mo­narchia szellemi továbbélését is jelentette. Az aknazár, az­tán a szögesdrót csak konzerválta, s a gondolatok mélyébe süllyesztve átmentette az ismereteket. Most fog megszűnni valójában a Monarchia, amikor Ausztria fölépíti a maga - és a nyugati világ - új szögesdrót rendszerét. (Ahelyett, hogy a rendszerváltásunk pillanatai előtt, előrelátóan megvette volna tőlünk az egész kerítést, a hozzátartozó szakemberekkel, és szervizutakkal együtt, hisz mi is tudhattuk volna már akkor, hogy úgyis az ország ela­dásából fogunk élni...) A kettéválasztott világ most lesz igazán kettőbe vágva. Amikor nem innen nem mehetünk, hanem oda nem en­gednek, ők. Amikor az udvarias, a szegény rokon kopottsá­gát észre nem vevő földrajzi megjelölés, hogy Kelet-Közép­Európa, megint elfelejtődik, és mi ittrekedünk a drót in­nenfp oldalán, a latin-amerikanizálódó keleten. gyes és okos - meg persze gazdag - családok kertjei átnyúlnak majd oda. És lesznek „ott" továbbra is büszkeségeink: egy híres sebész, egy nagyszerű mérnök, egy gyönyörű kurva, egy pompás focista. De „mi" itt leszünk. Kompország ledokkol az Óperenciás tenger keleti partvidékén. ÍUÁUís Megnyílt a 24. filmszemle A 24. Magyar Filmszemle Maár Gyula Hoppá! című al­kotásával pénteken este ünne­pélyes külsőségek között nyílt meg a budapesti Átrium Moziban. Kézdi-Kovács Zsolt, a szemle igazgatója megnyitó­jában köszönetet mondott a filmek alkotóinak, a szerve­zőknek, a szponzoroknak és a sajtó munkatársainak. A feb­ruár 5-től 9-ig tartó fesztiválon a játékfilm-versenyben 27 alkotás vesz részt, közülük 15 ősbemutató. A dokumentum­film kategóriát 48 mű kép­viseli. A február 9-i ünnepé­lyes díjkiosztáson tizenegy dí­jat adnak ki, szintén az Átrium Moziban. Mutatók a munkanélküliségről A „listavezető" Pusztaszer, ahol a munkanélküliségi ráta az elmúlt esztendő végén 24,6 százalékra kúszott fel. A pusztaszeriek után a baksiak következnek a szomorú „rang­sorban" 22,9 százalékjukkal, megelőzve az öttömösieket (21,9 %). Számos kistele­pülésen 20 százalék körüli a mutatószám: Mindszenten 20,2; Magyarcsanádon 20; Ópusztaszeren 19,9; Királyhe­gyesen 19,7; Marosleién 19,6. Őket Kistelek városa követi 19,1 százalékkal,'majd újabb falvak következnek a sorban: Csanádalberti és Árpádhalom 18,1-el; Mártély és Ambróz­falva 17,9-el; Pusztamérges 17,3-el. Balástyán a munkából kiszorulók aránya 16,6 száza­lék; Felgyőn 16,5, Sándor­falván pedig 16,3. A városokat tekintve a már említett Kistelek (19,1) után Makó következik 15,8 százalé­kos munkanélküliségi rátával, előzve Csongrádot (13,8 %) és Hódmezővásárhelyt (13,7 %). Mórahalmon a ráta 12,7 százalékos, Szentesen 9, Sze­geden pedig 8,7 volt a tavalyi év végén. A kisebb települések önkor­mányzatainak többsége szerint a bejegyzettek, a „hivatalosan" munkanélkülieknél többen vannak a falvakban, akiknek nincs rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk. Akadnak viszont olyanok is, akiknek munkanélkülisége látszólagos, mert háztáji gazdálkodással, illetve feketemunkával jelentős bevételekre tesznek szert. - Az ellentmondásos helyzetben is vitathatatlan azonban, hogy az utóbbi hónapokban növekedett a falvakban a munkából kiszo­rulók száma - s mind többen állnak sorba a munkanélküli ellátás, illetve a szociális tá­mogatás forintjaiért. Amik he­lyett a várakozó többség mun­kahelyet, gazdálkodási lehető­séget, megélhetést biztosító, állandó jövedelmet szeretne. Szabó Magdolna • A Pick bérbe vette a Herzet Birtokbavétel ­# féléves türelmi idővel? Azt, hogy a magyar húsipar válságban van, számtalan vál­lalatának gyengélkedése és csődje jelzi. A szegedi Pick szerencsére nem ilyen cipőben jár. Túljutott a privatizáción, az rt. részvényeit a tőzsdén is jegyzik. A szalámigyártás, a Pick márkanév erőteljesen részese e „kiváltságos" hely­zetnek. A szomszédvár, a Herz korántsem állta így a megpró­báltatásokat. A Budapesti Húsipari Vál­lalat mivel képtelen a terme­lését finanszírozni, csődbe jutott. Ezzel kicsúszott a talaj a szalámit és kolbászt gyártó gyára, a Herz alól is. A Herz birtoklására meghirdetett pá­lyázatra a Pick is jelentkezett. Bár ez ügyben még nem szüle­tett döntés, mégis van új fej­lemény. Bihari Vilmostól, a Pick Rt. vezérigazgatójától megtudtuk, ma aláírták azt a megállapo­dást, mely szerint február 15­től a szegedi szalámigyár fél évre bérbe veszi a pestit. A gyár 4 ezer tonna körüli éves kapacitása egyharmada a sze­gedinek. Az rt. célja, hogy maximális kihasználtsággal üzemeltesse, s maradéktalanul megtartsa annak piacait. Nyil­vánvaló, nem az igazi cél a bérbevétel. E közbülső megol­dás mindenképp „birtokon be­lüliséget" feltételez. Talán a bírálóknak így könnyebb lesz meglelni a Herz-re kiírt pályá­zat nyertesét. A Pick-nek nem titkolt célja, hogy mindenképp szeretne piacot nyerni, s erre két márkanév fedezékében sokkal több az esélye. T. S*. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom