Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

2 Ili i SPORTJA 1993. február 1. Pick. Az 51. percben 23-20-nál pedig már azt lehetett gondolni, hogy itt a vége. Azonban, hogy kapjon még egy izgalom-ampullát a szur­^ m •• mm JOVO sportja Az elmúlt hetek tapasz­tala azt mutatja, egyre töb­ben szeretnek kézilabda­mérkőzésre járni. Ennyi néző, mint például tegnap este, még sohasem volt az újszegedi Sportcsarnok­ban, ahol közel három­ezren zsúfolódtak össze. Tény: nagy volt a tét. Tény: jó meccsekre volt kilátás (mellesleg ez is megvalósult mindkét eset­ben). De az is tény, hogy kicsi a szegedi Sportcsar­nok! A kézilabda pedig hódít a világon, mert iz­galmas, mert pergő, mert félpercenként esnek a gólok. S szerencsére a sportág Szegeden is soka­kat leigáz, lenyűgöz. De, vajon felhőtlenül örül ennek mindenki? Tisztelt illetékesek! Most nem lett baleset, de legközelebb bekövetkezhet a tragédia! Ezért szólok időben: a jövő sportága nagyobb teret igényel Szegeden. Mind léte­sítményben, mind megbe­csülésben! koló, elkezdtek könnyelműen ejtegetni a hazaiak. Nem is lett volna semmi gond, ha ezek a labdák a hálóban ragadnak meg, de vagy a kapufán táncolt a vakszos bőr, vagy Tye­fi szegedi női csapatot felállva ünnepelték Ahogy Kővári Árpád mondta: kezdték Utasiék, azonban Huba visszatérése megadta Kálmán­nénak a jelt, aki a „bal ficakba" bombázott. Sajnos, a védekezésben nagyot játszó Kálmánné pihenőjét is két perccel meghosszabftották a kitűnően bíráskodó játékvezetők. De nem sokáig volt létszám­fölényben a Debrecen, mert Tar­jáni, majd kis idő múlva ismét Hu­ba kapott kényszerpihenőt. Miköz­ben a sfpmesterek igyekeztek csirájában elfolytam a durvaságot, Szamozvanova bravúrt-bravúrra halmozott: Katkó büntetőjénél is lehúzta a rolót... A másik oldalon ugyanakkor futószalagon estek a gólok: Gyimesiné, Virincsik, Utasi találata egy nem várt nagy különb­ségű győzelmet sejtetett. A „sztár­csapat" - amelyik az elmúlt baj­nokságban is megkülönböztetett figyelmet kapott a szövetségtől ­vergődését ugyanakkor szánalmas volt nézni. Egyszerűen kapkodtak. Bedarált kát pont Pick Szeged-Békéscsaba 26-24 (14-12) (Folytatás az 1. oldalról.) (Folytatás az I. oldalról) csak durva szabálytalanságaival tűnt ki, amit a játékvezetők nem nagyon tűrtek el, így másodszorra is kispados lett, de őt követte Dömémé, Gyimesiné, Bocsiné is. A szegediek azonban gyorsan megnyugodtak, s rájöttek, hogy inkább a játékkal kell törődni. Virincsik vezérletével egyre ellálhatatlanabhul vezették támadá­saikat, aminek meg is lett az eredménye, mert a 25. percben már 9-4-re vezetett az ESK. De még ezt is tudták fokozni, mert amit ezután láttunk azt a sportág legbecsesebb mozdulatai között tartanak számon: Gyimesiné Med­gyessyné hóna alól vágta a bőrt a hálóba, majd Gajdácsi szinte úszva a levegőben pöccintette be a labdát a debreceni kapuba. Szamoz­vanova pedig hátul intézte, hogy minél rosszabbul használják ki a lehetőségeiket a vendégek: a 26. percben Szántónak a második hétméteresét is kivédte! A mintegy 10 percig tartó debreceni gól­iszonyt Tarjáni törte meg, de ez is csak gyógytr volt a már hét gólos előnyre szert tett hazaiakkal szemben. A második játékrészt három másodperces emberhátrányban hibáztak, s az elképzelésükből az egymást felülmúló szegediek jóvoltából alig valami valósult meg. Ennek ellenére nem mon­danánk igazat, ha egy-egy villa­násuk nem lett volna a ven­dégeknek. A 40. percben már a pesszimistább szurkolók vész­harangot kezdtek kongatni, mert a debrecen egymás után két gólt lőtt az iramot kissé visszafogó hazaiak kapujába. Azonban Utasi és Virincsik ritmust váltott, s meg­nyugtatta a lelátót is, mert a 42. percben már 17-9-es hazai veze­tést mutatott az eredményjelző. Kálmánné közben kapott két akkorát, hogy egy könnyűsúlyú birkózó is megelégelte volna, rövid ápolás után azonban vállalta a játékot. Farkas József edző meg is sajnálta játékosát, mert Asztalost küldte be a helyére. Talán már egyhangúnak tűnik, hogy a cívis­város csapata a negyedik hétmé­teresét sem tudta belőni. így aztán senki sem csodálkozott azon, hogy a 46. percben tíz gól volt a különbség, sőt Huba első gólja még tovább javította-21-10-azt. A vasutasnál közben megtört a jég, mert Bocsiné az ötödik 7 m-est be­lőtte. A hazaiak teljesen kiengedve már olyan elemek kipróbálására is vállalkoztak, amit csak a biztos vezetésnél szoktak a csapatok. Kár, hogy Virincsik és Utasi kínaija nem jött be. Nem lenne az élcsapa­tok között a Debrecen, ha ezeket a hibákat nem használták volna ki, s ezzel némileg tompították az amúgy is megalázónak mondható vereség élét. Amit ezen az összecsapáson produkált a, győzelmével nyolc közé jutott Szegedi ESK, az több volt mint dicséretes. Valamennyi pályára lépő játékos fel tudott nőni a feladathoz, s ez mindenképpen biztató lehet a jövőre nézve. Farkas József: - Nemcsak a játékosokat, hanem a közönséget is csak dicsérni tudom. Komáromi Ákos: - A két kapus közötti különbség döntötte el a találkozót. SÜLI JÓZSEF Szegedi ESK-Debreceni VSC 24-16 (11-5). Újszegedi Sportcsarnok, 2600 néző. Vezette: dr. Soltész, Soós. Szeged: SZAMOZVANOVA - UTASI 5, KÁLMÁNNÉ 3, VIRINCSIK 9 (3), GAJDÁCSI I, GYIMESINÉ 3, HUBA 1. Csere: Jagicza 1(1), ASZTALOS 1. Edző: Farkas József. Debrecen: Marincsakova - Szántó 1, DÖRNERNÉ 4, Tarjáni 3, Medgyessyné 1. Bocsiné 4 (1), Pálffy 1. Csere: Pusztainé (kapus), Rádinné 2, Lajterné, Sipos, Katkó. Edző: Komáromi Ákos. Fotó: Gyenes^Kálmán Mezeit fojtogatják, de úgy néz ki 6 sem marad adós tyákban elakadt. Szerencsére a lehetőségtől nem kapott vér­szemet az ellenfél, Mohácsiék is rendre hibáztak. És ezután jött a nagy poén, amikor Avar ejtése végleg eldöntötte a mérkőzés sorsát, aminek a Pick Szeged örülhetett.... Kővári Árpád, a Pick Szeged edzője: - Küzdelmes mérkőzésen bedaráltuk azt a két pontot, ami nagyon lényeges volt számunkra. Szabó Károly, a Békés­csaba edzője: - Igazi dél­magyarországi rangadó volt. Idegenben eddig nem tudtunk igazán mit kezdeni az ellenféllel, most közel álltunk a győtelemhez, de a végén a kelleténél többet hibáztunk. Pick Szeged-Békéscsaba 26-24 (14-12) Újszegedi Sportcsanok, 3000 néző. Vezette: Buvári, Pusztai. Pick Szeged: Fekete R. - Oszlánczy 1, Sándor 4/2, Borsodi 6/4, Mezei 2, BARTÓK 7, Avar 4. Csere: Dobos J. (kapus), Csavar 1, Dobos L., SZABÓ L. 1. Edző: Kővári Árpád. Békéscsaba: TYETYÁK - Arató 1, Fekete L. 4, Szabó R„ Dvuracsenszki 3, MOHÁCSI 7/1, Mocsai 2. Csere: Döge, Moldován 4/3, Bogárdi 3. Edző: Szabó Károly. Hétméteresek: 9/6, ill. 6/4. Kiállítások: 10, ill. 14 perc. CS. GÁT LÁSZLÓ Virincsik egymaga kilenc gólt szerzett fi szokottnál szürkébben, de annál nagyobb lelkesedéssel Merlegen a „megyeegy" Milyen lesz a kikelet Kisteleken? Nagyon hosszú ideje nem zárt olyan szerény mérleggel idényt a Kisteleki TE labdarúgó-csapata, mint 1992. nyarán. Edzőcsere után Orosházi László irányításával az utolsó hét fordulóban hét pontot szerezve sikerült megkapaszkodnia az egykor szebb napokat látott nagy múltú együttesnek. A hajrá izgalmaiba beleőszült vezetők az élmény hatására határozottan kijelentették: mindenképpen előre kell lépnie a társaságnak eredményességben, valamint a fizikai képességek területén. Nos, a fenti tervek megvaló­sításához, az önként távozott Orosházi mester helyébe lépő 31 éves dr. Bitó Tibor edző szemé­lyében keresve sem igen találhat­tak alkalmasabb szakvezetőt. A pályafutását fél éve befejező sport­ember gyorsan szót értett egykori játékostársaival. (Dr. Bitó Tibor: „ Tudtam, hogy a legveszélyesebb időszakban ve­szem át a csapatot, hiszen a siker­telen idény megviselte a fiúkat. Ráadásul legeredménytsebb csa­tárunk. Muhel Antal Csengelén folytatta pályafutását, mlg Révész Roland a Móravárosi Kinizsihez igazolt. Augusztusban Sipka József szakosztályvezetővel ismertettük elvárásainkat, és a nyugodt bent­maradásban jelöltük meg álmaink netovábbját.") Amikor az őszi idény utolsó találkozóját követően Szilágyi játékvezető hármas sípszava hiva­talosan is bevégeztetettnek nyilvá­nította az évet, a kistelekiek hat győzelmet, két döntetlent és 14 pontot könyvelhettek el a klub képzeletbeli nagykönyvének adok rovatába. A KiTE az utolsó he­lyezett Fábiánsebestyénnél 10, mlg az utolsó előtti Üllésnél 7 ponttal többel gyűjtve, a 10. a táblázaton, mondhatni páholyban ülve várja a pontvadászat tavaszi folytatását. Nem kell különösebb jóstehetség annak közreadásához: a tavalyinál nyugodtabb kikelet elé néznek az együttes hívei. Köszönhetően annak, hogy dr. Bitó Tibor úgy­szólván néhány hét alatt úrrá lett a nehézségeken, s befejező csatárok hiányában futballistái képessé­geinek legmegfelelőbb játékmo­dort választotta. (Dr. B. T.: „Mivel nincsenek gólgyárosaink, ezért kénytelenek voltunk mozgósítani az egész csapatot a támadójáték hatékony­ságának érdekében. Nálunk szinte valamennyi mezőnyjátékosnak részt kellett vennie a támadások­ban, és természetesen a védekezés­ben is. így történhetett meg, hogy a legeredményesebb játékosunk, Koncz Ferenc mindössze négy gólt lőtt, a további 15-ön pedig fél tucatnál is többen osztoztak.") A jó szellemű közösségben az idősebbek, a kapuvédő Gál Tibor. továbbá Vlgh Zoltán, Vtgh Tibor és Tóth István jutottak főszerephez, de a fiatalok - Czifra István, Koncz Ferenc, Horváth Tamás, Böröcz Sándor, Horváth Attila, Sejben Győző, Buknicz István és Horváth Zsolt is kiérdemelték edzőjük dicséretét. Formálódik, alakul az új Kis­teleki TE, amely minden kétséget kizáróan az oszály legrapszodi­kusabb gárdája. A hullámvölgy legmélyebb pontját az utolsó helyezett Fábiánsebestyén otthoná­ban elszenvedett 1-0-ás vereség jelenti, míg a csúcsot a Csongrád és a Móravárosi Kinizsi pályáján elért győzelem. (Dr. B. T.: „Az idén nem lesz­nek kiesési gondjaink, éppen ezért nyugodtan építhetem a jövő csapatát. Virágh Gábor február­ban leszerel és visszatér közénk. A támadó középpályáson kívül a 17 éves csatár, Dancsók Csaba hadra fogását is tervezem. Abban re­ménykedünk, hogy velük gólér­zékenyebb lesz majd a játékunk. Január 26-án megkezdtük a felkészülést. Tíz edzést követően február 10-én a Kiskunfélegyházi Szövetkezet ellen vívjuk első előkészületi mérkőzésünket, ame­lyet a bajnokság rajtjáig még hét követ. A mai szűkös világban nem panaszkodhatunk, hiszen a megye egyik legjobb talajú pályája a mi­énk, azonkívül, hála a helyi önkor­mányzatnak, nincsenek filléres gondjaink. A törődést eredmények­kel igyekszünk meghálálni.") Az elmúlt bajnoki idény kijó­zanító szereplése után a nyáron meghatározó játékosok távoztak a klubtól. S amikor mindenki az összeroppanásra számított, össze­szedte magát a társaság, s az el­múlt fél évben bebizonyította: edzésmunkában, gondolkodásban, szívósságban, lelkesedésben és mérkózésteljesltményben sem­mivel sem gyengébb, mint a mezőny többsége. Vajon melyik arcukat mutatják Vtghék szurkolóik felé a tavaszon? THÉKES ISTVÁN (Folytatás az 1. oldalról.) lamáltak, mígnem Juhász já­tékvezető megelégelte replikáikat, Kolárt a labda földhözvágásáért, Matuskát focistát utánzó lábmoz­dulatáért figyelmeztette sárga lappal. A szegediek, ha döcögósen is, de gyűjtögették pontjaikat (5:2, 7:3, 10:4). A csehek nem riadtak meg tetemes hátrányuktól, és elsősorban jó nyitásfogadásaiknak köszönhe­tően sikerült megközelíteniük a vendéglátókat (10:7, 11:8). Csíko­séknak azonban nemcsak a szivük, a kezük is helyén volt,, sikerült „be­darálniuk" a játszmát. A negyedik játékrész nem va­lami biztatóan kezdődött, a ven­dégek - mindent egy lapra téve fel - megpróbálták kicsikarni az ötödik játszmát (1:3, 3:5, 5:7). A szurkolók nem nézték jó szemmel a történéseket, hangot is adtak elégedetlenségüknek imigyen: „Ébresztő Papiron!" Lett is foga­natja a figyelmeztetésnek, no meg az edzői intelemnek, mert hatá­rozottabbá váltak a vendéglátók, minden labdán rajta voltak, olykor kapust megszégyenítő vetődések­kel igyekeztek hárítani. Csíkos hatalmas leütésekkel, Voronkov bámulatos ejtéssel próbálta meg­törni a Dukla ellenállását (12:8, 12:12). Hallatlanul izgalmas percek jellemezték a végjátékot, mérkőzéslabdánál előbb Csíkos nyitása sikeredett hosszúra, majd Lapsin szerváját hárították forgás erejéig a csehek. A harmadik mérkőzéslabda után végül Hul­mann tett pontot a 85 percig tartó, feszült hangulatú találkozó végére. Ismét érdemes volt megnézni a Papiron gárdáját, amely újfent megfelelt az elvárásoknak. Igaz, ezúttal a szokottnál szürkébben röplabdázva, ám nagy-nagy leke­sedéssel és akarással játszva nyert­e a mérkőzést, de ez aligha von le valamit is sikere értékéből. Nyári Sándor: - A csodás első, mondhatni villámszetr után túlzottan könnyedén vette a játékot a társaság. A folytatásban, teljesen feleslegesen, belementünk az adok-kapok csatába, ami után azonban mi kerekedtünk felül. Végtelenül örülök a sikernek, mert ha most nem is sziporkázó, de lelkes játékunkkal egy igen jó csapatot győztünk le. Vlastimir Lenert: - Játéko­saimmal, a vereség ellenére, elé­gedett vagyok. A játékvezetők dön­téseivel nem mindig értettem egyet, mert nem úgy ítéltek, ahogyan kellett volna... A mérkőzés jegyzökönyve: Papiron SC Szeged-Dukla Liberec 3:1, (4, -7, 8, 12). Férfi­mérkőzés. Újszegedi Sportcsarnok, 1200 néző. Vezette: ifj. Juhász. Rádi. Papiron SC: LAPSIN, Vámos, Hulmann. Polgár, VORONKOV, CSÍKOS. Csere: PETHEŐ, Mel­kvi. Szűcs. Edző: Nyári Sándor, Nusser Elemér. Dukla Liberec: Necas, Rez­nicek, PESE, KOLÁR, Kohontnek, Matoska. Csere: Tamas. Burian. Edző: Vlastimir Lenert. GYÜRKIERNŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom