Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

1993. február 1. Ili; SPORTJA 3 A nyílt ausztrál teniszbajnokságon Courwr is megvédte címét Szeles Mónika után az ame­rikai Jim Courier is megvédte bajnoki ctmét a 4,8 millió dol­lár összdíjazású nyílt ausztrál teniszbajnokságon. A 22 éves teniszező a férfi egyes döntő­jében négy szettben bizonyult jobbnak a svéd Stefan Edberg­nél, aki ellen az elmúlt évben is diadalmaskodott. Courier az első két játszmában gyorsan, 6:2, 6:1 arányban nyert. Ezután Edberg következett és 6:2-re hozta a harmadik szettet. A negyedik játszmában 5:5-ös állásnál a svéd teniszező több­ször is lehetőséghez jutott, azonban minden alkalommal hibázott, így a világranglista­vezető Courier nyerte az elsőségért járó 410 000 dollá­ros pénzdíjat. A női párosok döntőjében az első helyen kiemelt Fernan­dez, Zvereva duó magabizto­san győzte le a Shriver, Smylie kettőst. Eredmények: férfi egyes, döntő: Jim Courier (amerikai, 1.) - Stefan Edberg (svéd, 2.) 6:2, 6:1, 2:6, 7:5. Női páros, döntő: Fernandez, Zvereva (amerikai, fehérorosz, 1.) ­Shriver, Smyl (amerikai, auszt­rál, 10.) 6:4,6:3 A teniszvilág idei első Grand Slam-tornája, az auszt­rál nyílt nemzetközi bajnokság a tavalyi erőviszonyokat tük­rözte. A férfiaknál és a nőknél is a világranglista első két he­lyezettje játszotta a döntőt és az éllovasok mindkét esetben igazolták elsőségük jogosságát. Mondhatni: minden maradt a régiben... A férfiaknál az ismétlő fi­nalisták közül az amerikai Jim Courier ezúttal is legyőzte svéd riválisát, Stefan Edberget. A két óra 32 percig tartó négy­játszmás küzdelem után így nyilatkozott Courier: - Még soha életemben nem játszottam ilyen izgalmas mér­kőzést. Az első két játszmát simán nyerte az amerikai teniszező, amikor azonban Edberg feltá­madt. Megnyerte a harmadik szettet, és a negyedikben is nyerésre állt, de egymás után két kettős hibát vétett. Courier azonnal kihasználta a kínálko­zó lehetőséget és véget vetett a küzdelemnek. Edberg, aki 1985-ben és 1987-ben lett első Melbourne-ben, (gy összegezte a történteket: - Egyszerűen brutális volt. Ezzel valószínűleg a körül­ményekre utalt, a döntőt ugyanis 37 fokos hőségben teniszezték végig, és a pálya borítása rendkívüli módon felforrósodott a tűző napsütés­ben. Courier a 410 000 dolláros pénzdíj mellett még további 250 000 dollárral is gazdago­dott, ezt az összeget a Grand Slam-bizottság ajánlotta fel a győztesnek. Az idei ausztrál bajnoksá­gon új nézőcsúcs született, a két hétig tartó versenyt 332 ezer 074 néző tekintette meg a helyszínen. Jégkorong OB II. Ment, mint a karikacsapás Szegedi Manager's JSC—Szombathely 21—2 Mit lehet ahhoz a mérkőzés­hez hozzáfűzni, ami 11—1 -es első harmaddal kezdődik? Egyértelmű fölény, csak a gólkülönbség volt a szegediek ellenfele, iskolajáték, nem volt egy súlycsoportban a két együttes. Szóval az egész meccs alatt kedvükre játszadoztak a hazaiak, ami mellett azért néhány olyan pillanat is akadt, amit még érdemes papírra vetni... Olvasom a szombati szá­munkban, hogy a szegedi NB l-es női röplabdacsapat ellen nem állt Ki a Közgáz, mondván semmi értelme, hiszen úgyis lezakóznak, minek költsék „feleselegesen" drága pén­züket, amiből úgy sincsenek elhalmozva. Olvasóink közül lehet, hogy többen igazat adtak az ellenfélnek, mindenesetre én mélységesen felháborod­tam, s amikor végig követtem a pestiek gondolatmenetét arra a konklúzióra jutottam, hogy szombaton a szegedi OB Il-es jégkorongosok is ellenfél nél­kül maradnak, hiszen a szom­bathelyi hokisok - látva az első meccset - csak öltözékükben hasonlítanak a sportág igazi képviselőire. Azonban mégis felkeltek kora reggel, s elin­dultak a „világ végéről" csak azért, hogy játszhassanak. Vál­lalták, hogy néhány év alatt a jobb minőségű korongozáshoz szokott szegedi közönség kine­veti őket botladozásukért, ügyetlenkedésükért, s vállalták a csúfos, „megalázó" vereséget is. Mindezzel tisztában voltak a szombathelyiek, de mégis küzdöttek, hajtottak, s a maguk módján jégkorongoztak. De mi értelme volt mindennek? ­kérdezhetik azok, akik igazat adtak a közgázosoknak. A válaszom csak ennyi: úgy gondolom, a szombathelyik szeretik azt, amit csinálnak. És talán bíznak abban, hogy tíz év múlva fordított lesz az ered­mény... A közönség, szinte már kez­dett unatkozni az első harmad végén, hiszen a szegediek jó­formán akkor ütöttek gólt, amikor akartak. A mínusz öt fokos hidegben egy helyben ácsorogó Bóna is nagyokat prüszkölt a kapu előtt, s attól lehetett tartani, hogy ha ez a dolog sokáig Így megy, akkor bizony a kiváló kapus a meccs után ágynak dől. Aztán „mindenki nagy meg­lepetésére" következett az első után a második harmad, s a tartalék portás állt a szegedi kapuba. Persze ez így nem igaz, mert nem fért be oda, no mindegy, de elkönyveltem, hogy Bóna felöltözött vagy esetleg a melegedőből figyeli a meccset. Aztán egyszer csak a jégre korcsolyázott egy sza­kállas fiatalember, a mezén elöl egy nagy „T" betűvel. Az ismeretlent először nem tudták hova tenni a nézők (persze a hokisok amúgy sem topless öltözékben lépnek jégre), s míg találgatták kilétét, a „T" betűs ütött egy gólt. A szorgos be­mondó pedig azonnal közölte: - A gólszerző Bóna! * Érdekelt, hogy egyesek miért jöttek ki a Szeged­Szombathely jégkorong-mér­kőzésre, ami különösebb iz­galmat nem ígért. A sok sablon válasz - mert szeretem a hokit, mert jó a levegő, mert nem tudok magammal mit kezdeni, mert itt jól érzem magam ami azért hízelgő a szegedi jégkorongosokra, már-már Fotó: Gyenes Kálmán „elkeserített", amikor az egyik fiatalember azt mondja: - Azért jöttem ki, mert ma ünneplem a negyvenedik szü­letésnapomat. Itt egy tiszta já­tékot látok és ezt szántam ma­gamnak ajándékként - jegyezte meg István. - Pista, Isten éltessen! * A mérkőzés jegyzőkönyve: Szegedi Manager's JSC—Szombathely 21-2(11-1,7-0, 3-1) Szeged, 200 néző. Vezette: Füzesi, Szabó. Szeged: Bóna 1, - Kulikov 7, Pál 2, Reidler 3, Vörös, Hajdú 3, Szeles 2, Bojtos, Pallós A. 2, Berta, Pallós P. 1, Germann, Szalontai, Bánáti. Edző: Rigó Lehel. CS. GÁT LÁSZLÓ A Futó Géza-emlékversenyen fiz SZVSE-ből Tóth ]. arany-, Kalcsevics L. ezüstérmes lett Péter próbált szerencsét, s egy győzelem után kétszer az el­lenfelét hirdették ki győztesen, tgy kénytelen volt befejezni a küzdelmet. A 82 kg-os Tóth János minden ellenfelét le­győzte. A legnehezebben a Klubot alakítottak az öregek A megyei szövetség elnö­kének, Szakács Józsefnek az ötlete többszöri nekirugasz­kodás után valóra vált, hi­szen szombaton a juniorok nagy seregszemléje előtt 22­en kimondták a megyei bir­kózók klubjának megalaku­lását. A létszám ennél lénye­gében nagyobb, meri többen levélben és telefonon biztosí­tották Gitai Antal klubelnö­köt a támogatásukról és belépési szándékukról. Jogo­san vetődik el a kérdés, hogy milyen célt is szolgál ennak a kis kolektlvának az egy­ségbe tömörítése. Egyrészt, hogy az azonos érdeklődésű emberek minden hónap utol­só vasárnapján a Szegedi VSE Kossuth Lajos sugárúti stadionjában 9 órától össze­jöhetnek egy kis beszélge­tésre, múltidézőre. Másod­sorban pedig hetente két napon - kedden és csütör­tökön 18.30 órától - mo­zoghatnak a vasutas egye­sület birkózócsarnokában. Közben pedig nő és erősödik a birkózók tábora... BVSC-s Staut Györgyön sikerült túljutnia, de végülis a hosszabításban 3:2-es sikert könyvelhetett el. A döntőben pedig nagyon sima pontozásos győzelmet aratott. A 100 kg-os Galambos Titusz jelenleg ka­tona, a legritkább esetben van módja tréningezni, tgy edzője nem is csodálkozott azon, hogy nem sok időt töltött a sző­nyegen. Igazán nem panaszkodhat­tak a klubok és a versenyzők, hogy az országos szövetség nem eléggé figyel a közvetlen utánpótlásra, hiszen több tiszt­ségviselő is megjelent a ren­dezvényen. A szegedi edző, Savanya Ferenc segítségével például szót válthattam Kocsis Ferenccel, a felnőtt válogatott szakmai irányítójával, akitől a Futó Géza emlékverseny színvonaláról érdeklődtem: - Nagyon örülök, hogy nagy létszámmal képviseltetik a klubok magukat. A versenyzők teljesítményét még azon a szemüvegen keresztül nézem, hogy ez az év első jelentősebb megmérettetési lehetőség. Tizenöt junior pedig a felnő­tekkel edzőtáborozott, hiszen ebből a korosztályból kerül ki a közeljövő magyar váloga­tottja. Őröm volt nézni, több súlycsoportban is, hogy milyen nagy küzdelemben dőlnek el a csoporthelyezések. Nagyon tetszett az UTE-ból Hirbik, Gégény, a Csepelből Puksa, a Zalahúsból Berzicza, az FTC-s Szarka, s nem utolsó sorban a hazai pálya előnyét élvező Tóth János. Ők nagyon jó eséllyel készülnek az ankarai junior Eb-re. Bacsa Ferenc kettős minő­ségben volt jelen: egyrészt a Dorogi Szabadidő SE edzője­ként, másodsorban pedig, mint a sportág újdonsült szakfel­ügyelője. - Főleg az 57 kg-tól felefelé volt jó a színvonal. Az a tapasztalat, hogy amelyik súlycsopoprtban jó a hazai rivalizáció abban a nemzetközi színtéren is megálljuk a he­lyünket. A szegediek pedig, a szokásukhoz h(ven,a rendezés­ben most is kitettek magukért. SÜLI JÓZSEF Eredmények: 48 kg: 1. Majer (KSC). 52 kg: 1. Szarka (FTC), 2. Báthori (Szondi), 3. Sárai (Dorog). 57 kg: 1. Balogh (Szondi), 2. Majoros (BVSC), 3. Kajári (UTE). 62 kg: 1. Monori (Vasas), 2. Kalcsevics László (SZVSE), 3. Prokaj (Pécs). 68 kg: 1. Kelemen (Vasas), 2. Somogyi (Dunafenj, 3. Manczák (FTC). 74 kg: 1. Puksa (Vasas), 2. Berzicza (Zalahús), 3. Tomin (Vasas). 82 kg: 1. Tóth János (SZVSE), 2. Fiaskó (KSC), 3. Kapuvári (UTE). 90 kg: 1. Virág (Eger), 2. Anbéli (Vasas), 3. Lénárt (UTE). 100 kg: 1. Kalló, 2. Némedi (mindkettő Vasas), 3. Farkas (Dunafenj. 130 kg: 1. Gégény (UTE), 2. Libor (Szolnok), 3. Bartos (Kaposvár). Gyenes Kálmán fotóriporter azt a ritka pillanatot kapta lencsevégre, amikor Tóth Jánost (SZVSE) ellenfele éppen méregeti... Nemzetközi laMorógó-híradó Johannesburg: A Dél-afrikai Köztársaság fővárosába érkezett a Torpedo Moszkva együttese. A moszk­vai az első orosz futballcsapat, amelyik barátságos mérkő­zések sorozatát játssza a nem­zetközi sportmozgalomból faj­üldöző politikája miatt évti­zedeken át kirekesztett ország­ban. A Torpedo a Dél-afrikai Köztársaság után Lesothoban is pályára lép előkészületi találkozók keretében. Athén: Lehet, hogy Oleg Blohin visszatér a népszerű görög futballklub, az Olimpiakos vezetőedzői padjára? Ezt a kérdést feszegetik a görög lapok azután, hogy váratlanul lemondásra kényszerült a Blo­hin helyére ültetett Antonis Georgiadis. Utóbbi alig négy napig ízlelgethette a szakve­zetői posztot, és máris felállí­tották. Hogy miért, arról csak találgatások vannak. Minden­esetre az egykori kiváló lab­darúgóból lett orosz trénert az Olimpiakos szurkolói az utolsó edzésen hatalmas ovációval fogadták, jelezve, hogy rokon­szenvük Blohin mellett van. A pireusi klub elnöke, Stavros Daifa ugyanakkor kizárta az orosz edző visszatérésének le­hetőségét. Újságírók érdeklő­désére csak ennyit mondott: „Szó sem lehet arról, hogy ismét Blohin legyen az edző, felejtsék el ezt a nevet". Tempe: Barátságos mérkőzésen az Egyesült Államok válogatottja fogadta az Európa-bajnok Dánia együttesét. A 13 ezer néző előtt lejátszott összecsa­páson a következő világbaj­nokság házigazdái három perc­cel a találkozó lefújása előtt egyenlítették ki a vendégek előnyét. Egyesült Államok-Dánia 2:2(0:1) Ma már minden magyar juniorkorú birkózó tudja, ha január akkor Szegedre kell utazni, a helyi vasutas nagy elődjének Futó Gézának az emlékversenyére. így volt ez szombaton is, amikor az ország minden szegletéből 106 junior és ifjúsági korú kötöttfogású birkózó benépesítette a csarno­kot. - Ilyen útviszonyok és anyagi körülmények között ez rekordnak számit - dörzsölte össze a tenyerét Szakács József a megyei birkózó szövetség nagyon lelkes elnöke. Közben azt is megtudtam tőle, hogy a legeredményesebb szegedi versenyzőnek egy Futó-tanft­vány, Dancsó Lajos serleget ajánlott fel. Délelőtt 10 órakor a mérle­geléssel el is kezdődött a ver­seny. A résztvevők egy része egyenesen a válogatott edzőtá­borából utazott Szegedre. Köz­tük Tóth János, a házigazdák ifjúsági vb-ezüstérmese is. - Egy hónapig voltam edző­táborban. Együtt készültünk a felnőtekkel. Bevallom őszintén nekem tetszenek ezek a tábo­rok, s általában jó formába len­dülök - mondta az SZVSE üd­vöskéje, aki az idén már egy korcsoporttal feljebb lépett. Csikós Ferenc edző egy kicsit féltette tanítványát: - Aggódom, hogy Jánosnak az erős alapozástól kissé dara­bos lesz a mozgása. Tóth Jánoson kfvül még négy SZVSE-s versenyző lé­pett szőnyegre, de hárman már a második körben az öltözőbe kerültek. A 62 kg-ban a Kal­csevics testvérek például egymás ellen kezdtek, s Csaba kénytelen volt meghajolni László nagyobb tudása előtt. Laci azonban megörvendez­tette a családot, hiszen négy győzelem után szenvedte el első vereségét, de akkor is mellé szegődött a szerencse, mert a keresztbeverések miatt az igen népes mezőnyben csoportgyőzelmet aratott, s az aranyéremért birkózhatott. A döntőben sajnos 1:0-ra kika­pott. A 74 kg-ban Ferenczi

Next

/
Oldalképek
Tartalom